Békés Megyei Népújság, 1962. december (17. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

X9Q2. december 2. 5 Meglepetés Kellemes meglepetésben volt­­részük az asszonyoknak és lá­nyoknak, amikor először látták meg a Békéscsabai Fodrász Ktsz Tanácsköztársaság úti női fodrá­szatánt hogy a frizura- és az arc­szépítés ideje alatt a ktsz-ben rossz harisnyáikat is megjavít­­tathatják. A fodrászatnál eltöl­tött időt így hasznossá tehetik és nem kell külön törődni a ha­­risnyaszem-felszedésével. Amíg a frizura elkészül, a ktsz-ben alkalmazott harisnyaszem-felsze­dő kijavítja az elhozott holmi­kat. Most a bálák szezonjában különösen nagy segítség ez. A Fodrász Ktsz e figyelmessége sok bosszúságtól menti meg a lányokat és asszonyokat. Ueszé!i?es bukkanok Sok kellemetlenségtől mente­nék meg az építők a járműveze­tőket, ha egy-egy létesítmény építése vagy vízvezeték és kábel lefektetése után elsimítanák az utakat, rendbe hoznák a felbon­tott kövezetét. A vésztői vil­lanytelepnél a 43-as országút ke­reszteződésénél a most épülő vízvezeték-hálózat * lefektetése után az úttest burkolatát nem rakták le jól és ezzel veszélyes bukkanót hoztak létre. Ugyan­ilyen van Mezőberény határá­ban is, azzal a különbséggel, hogy ez már évek óta bosszantja a gépjárművezetőket. Az ilyen bukkanok sok balesetet okoztak már eddig, nem szólva arról, hogy lassítják a forgalmat is. Igen hasznos lenne, ha ezeket az illetékesek megszüntetnék. Az előadó elmaradt A békési Viharsarok Termelő­­szövetkezetben megszervezték a légvédelmi. oktatást, amelyre a tsz-tagok közül igen szép szám­mal jelentkeztek. Még a távo­labb lakó tsz-tagok is elindul­tak november 21-én este — da­cára a sötét éjszakának és fene­ketlen sárnak —, hogy részt ve­gyenek az első előadáson. Idősek és fiatalok egyaránt . csaknem több kilométert gyalogolva eljöt­tek az előadásra. Hosszas vára­kozás után azonban kénytelenek voltak rájönni arra, hogy az elő­adó elmaradt. A visszafelé ve­zető úton a résztvevők csak azon töprengtek, hogy ha már egyszer november van, miért já­rattak velük áprilist. Vajon az az előadó mit szólt volna, ha a hallgatok maradnak el? Harmincmillió forlni értékű Játék, hatmillió kötet könyv, bőséges ajándéktárgy-választék a falusi üzletekben A falusi lakosságot ellátó föld­művesszövetkezeti boltok szerte az országban alaposan felkészültek az ünnepi csúcsforgalomra. Az ilyenkor legkeresettebb cikkből — a játékból — csaknem az előző évi összforgalomnak megfelelő many­­nyiség — mintegy harmincmillió forint értékű — van az üzletek­ben. Elegendő baba, mozgó és úgynevezett intelligencia-növelő játék, elem-meghajtású vasút, trak tor stb. között válogathatnák a vásárlók. A gyerekek kedvenc já­­tákaiból, a mackókból és a hintá­iéból ugyancsak bőséges a válasz­ték. Az ünnepet megelőző hetekben szerte az országban nagyszabású játékkiállításokat és ajándékvásá­­rokat rendeznék. Az ünnepi vásár idején az ajándéktárgyakat ízlé­ses, díszes csomagolásban adják át a vásáriaknak. Külön meglepetésé a karácsonyi vásárnak, hogy 30 egynéhány­ról 180-ra emelték azoknak az üzleteknek a számát, amelyekben egyes kijelölt nagy értékű fogyasz­tási cikkeket — televízió és rá­diókészüléket, motorkerékpárt, porszívót, mosógépet, padlakefélőt stb. — részletre is vásárolhatnak az érdeklődők. A szaküzleteken kívül csaknem valamennyi földműyesszövetkezeti boltban nagy mennyiségű könyv között válogatnak a vásárlók, az összes falusi üzletekben együtte­sen mintegy 6 millió kötet kerül forgalomba. Csokoládé készítményekből a utána ment. Adolf Torp Sturm­­führer volt az illető. A gyárka­puig kísérte a műszerészt. Meg­győződött róla, hogy Stalecker bement a kapun, majd amikor Otto eltűnt a kerítés mögött, fél­­rehúzódótt, s várt. Torp tudta, hogy Stalecker már ledolgozta a műszakját, tehát sokáig nem ma­radhat a gyárban. Vagy húsz perc múlva egy nagy teherautó fordult ki a gyár­kapun. A kocsi közvetlenül Torp mellett haladt el, de a Sturm­­führer ügyet sem vetett rá. Amikor már jó messze jártak, Willi visszanézett, s halkan, mondta: — Azt hiszem, minden rend­ben. Stalecker — aki eddig a sofőr­kabin mélyén guggolt — fel­egyenesedett, s Willi mellé ült a bőrülésre. — Most száll sz le? — Menj még tovább. Majd szólok, hogy hol. A teherautó elhagyott még néhány utcát. — Itt — mondta Stalecker, amikor a kocsi a forgalmas fő­­útra ért. Kiszállt, s eltűnt a tömegben. Néhány perc múlva már Ős­­kar Schubert előtt ült, s tájékoz­tatta a mozgalom városi vezető­jét Dietrich telefonjáról, a mu­latóban történt találkozójukról, s a néhány soros feljegyzésről, amelyet Dietrich a ruhatári számmal együtt csúsztatott a ke­zébe. Dietrich leírta a kis papírsze­leten, hogy különös dolgot hal­lott ma reggel a barátjától, Krebstől, a Gans—Behmer-gyár raktárosától. Krebs és DietriGh azelőtt nem ismerték egymást. Katonák voltak, a fronton mind a ketten súlyosan megsebesül­tek, s egy kórházba feküdtek, így barátkoztak össze. Krebs igen mély érzelmekkel ragaszko­dik Dietrichez. Ö az egyetlen, akinek mindent elmond. Sors­társának érzi: Dietrichnek nincs családja, de még rokonsága sem. Krebs szigorú titoktartást kérve mondta el barátjának, mit beszélt Gübeval, az igazga­tó új sofőrjével. — No és ez mennyiben érde­kes? — kérdezte Schubert. — Annyiban, hogy amint Krebs állítja, hegesztőapparát neki sohasem, volt a raktárában. Schubert felkapta a fejét. — Soha nem is volt hegesztő­apparát ja! — folytatta Stale­cker. — És azok a „valami kato­nafélék” sem mentek érte soha. így áll a helyzet. — Folytassa Otto — mondta Schubert, miközben összeráákó­­dott, mintha borzongás futott volna végig rajta. — Krebs a következőket val­lotta be .Dietrichnek. Nemrég behívták a gyár igazgatójához. Krébs azonnal oda is ment, de Khümetz nem volt a szobájá­ban. Egy ismeretlen férfi ült a helyén, az asztal mögött. Fél óráig faggatta Krebset: kicsoda, honnan való, meg efféléket kér­múlt évihez mérten javul az ellá­tás, szaloncukorból és fenyőfából a múlt évihez hasonlóan bősége­sek a készletek. Újszerű ebben a vonatkozásban, hogy míg a múlt években általában csak nagymé­retű csokoládé figurákat — pél­dául Mikulás^ — árultak, addig az idén a készletek túlnyomó több­sége apró figurákból tevődik ösz­­sze. Ezzel elsősorban a sokgyere­kes családok ajándékozási gond­jain akart könnyíteni a kereske­delem. A falusi boltok mindenütt nagy —1 országosan mintegy 3,1 milliárd forint értékű — árukészlettel Vár­ják' a vásárlódat. Á felkészülés jó­­előre megtörtént, úgyhogy a csúcs­forgalmi időszak előreláthatóan minden zökkenő nélkül zajlik le. (MTI) dezgetett. Aztán kivett a zsebé­ből egy blankettát és odanyúj­totta firebsnek, hogy írja alá: kötelezettséget vállal az állam­titok megőrzésére. Krebs tilta­kozni próbált, mire az illető az Abwehr igazolványát mutatta fel. A nyomozó elmondta neki: „Előfordulhat, hogy valaki meg­kérdezi, nem kellet-e az egyik éjjel az ügyeletes mérnök papír­ja alapján kiadnia két hegesztő­­pisztolyt felszereléssel együtt. Ha bárki ilyesmit kérdezne, igennel kell válaszolnia. Mondja azt, hogy igen, kiadtam, valami katonaemberek vitték él.” Schubert aggodalma egyre nőtt. Aszker nagy vonalakban őt is beavatta a feladatba, amely­nek elvégzéséért Ostburga küld­ték. Abból, amit eddig tudott, már kezdte sejteni, miért volt szüksége Krausenak a Krebssel folytatott beszélgetésre. Stalecker köbben folytatta: Krebset kötelezték, hogy azon­nal értesítse az Abwehrt, amint a hegesztőpisztolyok felől érdek­lődik nála valaki. Még azt is mondták neki, hogy jegyezze meg jól az illető külsejét, hogy utána részletesen, aprólékosan le tudja majd írni. Eddig az ügy. Amint Dietrich állítja, Krebs most fél, gondok gyötrik, hogy mitévő legyen. Ezért for­dult a barátjához is, hogy attól kérjen tanácsot, mit csináljon, telefonáljon-e az Abwehmek vagy sem. (Folytatjuk) Két lakodalom Szép volt mind a kettő. Az egyiket Békéscsabán tartották, a mási­kat Eleken. A csabai lakodalom csendes derűjét az. ötvenéves há­zassági évforduló adta meg, az eleki esküvő két fiatal; Tóth Lajos és Sarkadi Marika közös életútjának induló percét, kedves vará­zsát. Képünkön a két ünnepelt: Liker András bácsi és felesége, a nagy család üdvöskéjét, a dédunokát, Duna Mártikát dédelgeti mosolygó arccal. Azt kívánjuk az ifjú házasoknak, hogy ők is ér­jék meg az aranylakodalmat és ezt a jelenetet, erőben, egészségben, egyetértésben. P. R. Fotó: Kocziszky László Tsz-parasztok jntalomkirándulása Kellemes kirándulásban volt ré­sze a békéscsabai IBUSZ Utazási Iroda szervezésében, a napokban a vésztői Béke Termelőszövetkezet 99 tagjának. Háromnapos autó­busz társasutazáson vettek részt jutalomból a tsz legjobb dolgozói. Útjuk során megtekintették Mis­kolc nevezetességeit, többek kö­zött a Lenin Kohászati Műveket. Ellátogattak Miskolc-Tapolcára, Lillafüredre, voltak Egerben, Pá­rádon és Mátraházán is. Az uta­zásról gazdag élményekkel tértek haza és többen megfogadták, hogy minden évben részt vesznek ilyen társas kiránduláson, hogy megis­merhessék hazánk legszebb tájait. Békéscsabára érkezik a KPM vándorkiállítása December 3-án, héttön reggel Békés­csabára érkezik a Közlekedés és Poe­­‘attgyl Minisztérium országot Járó ándorkiállítása. A vándorkiállítás a minisztériumhoz tartózd vállalatok ás a MÁV újításaival Ismerteti meg a lá­togatókat. A Békéscsabán két napig tartózkodó kiállítást a vasútállomáson, a közrak­tár-vágányon álla vagonokban lehet megtekinteni,

Next

/
Thumbnails
Contents