Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-15 / 267. szám

1962. november 15. 4 Csütörtök TUDOMÁNY — TECHNIKA „HEGÁLMODTA 91... 99 Az alvás élettani szükséglet, ezt mindenki tudja, tapasztalja: már egy átvirrasztott éjszakát meg­­sínylünk másnap, néhány napnál többet pedig senki nem bír ki al­vás nélkül. Dehát az álom? Az is szükséges a létfenntartáshoz? Vagy csak ráadás, hol kellemes, hol kínos kísérőzene az alváshoz? Vagy éppen jelentenek valamit a gyakran meghökkentően kusza álomképek, amelyekhez hasonlót éber állapotban kitalálni sem tud­nánk? Vegyük sorba a kérdése­ket Bábuk a sakktáblán Az első kettőre könnyű a válasz. Az álom nem élettani szükséglet, jól megvagyunk nélküle akár egy életei át. Kísérő jelensége az al­vásnak, de ébren is tapasztalha­tunk hasonlót. Például, ha valaki­nek 40 fokos láza van vagy bódí­­tószert vett be... Ilyenkor is ké­peket látunk, csak többnyire ösz­­szefüggés nélkül, olykor elvisel­hető, olykor idegtépő zűrzavarban. Az álom lényege: a rendezetlen­ség, bár a valóság — érzékszerve­inkre ható benyomások vagy belső szervi érzetek — elemeiből áll össze. De kikapcsolódott a folya­matból, pihen a „nagy rendező”, az agykéreg, amelynek irányításá­val gondolkodunk, emlékezünk — egyszóval eligazodunk az élet­ben. Képzeljünk el két sakktáblát. Egyiken Botvinnik és Szabó nagy­mester játszik, a másikra egy öt­éves gyerek rakta fel a bábukat. Látszatra nincs különbség a két tábla között. Csak az egyiken a lehető legértelmesebb rend. a másikon, ugyanazokból az ele­mekből. a káosz uralkodik. Így • viszonylik az ébrenlét pszichikai elemeinek értelmes sora a legtöbb álom ködös összevisszaságához. Honnan a rend? Igen, mondhatná valaki, de mi a magyarázat, ha az álomképek tiszták és világosak? Mindenki emlékszik olyan álmokra, ame­lyeknek rendezettségéről utólaf úgy érezte: ilyet ébren sem látót; soha! Nos, a gyerek is elrendezhet úgy egy csoport figurát a sakktáblán, hogy meglepi vele a világbajno­kot. S ha ezt megtudja a gyerek:, egész életében emlékezni fog „hőstettére”. Álmaink közül is a — véletlenül — rendezettek ma­radnak meg elékezetünkben. Haj­lamosak vagyunk rá, ősidők óta, hogy ezeknek jelentést tulajdonít­sunk. S arra is hajlamos az ember, szintén ősidők óta, hogy zűrzava­ros álmainak még nagyobb, rejtett jelentést tulajdonítson. Jelentenek-e valamit az álmok? — ez a harmadik kérdésünk. A hálás téma A sok ezer éves asszír irato­kon az események mellett megta­láljuk a reájuk vonatkozó álmo­kat is. A bibliai József megfejtette a fáraó álmát, a birodalmára kö­szöntő „hét sovány és hét kövér esztendőt”. Calpurnia vésztjósló álmot látott férje, Caesar tragikus bukása előtt. Minden régi hősköl­temény — Mahábhárata, Niebe­­lung-ének, Kalevala, hun monda­kör — fő motívuma az álomlátás. (Emese megálmodja a nagy nép­vezér, Álmos születését.) A vallás­alapítók — Mohamed, Jézus — legendakörében álomlátás előzi meg a születést, „Az ember tragé­diája” prágai jelenetében Rudolf császár így szól: „Állítsd fel, Kep­ler, horoszkópomat — Rossz ál­mom volt az éjjel, rettegek...” A példákat a végtelenségig so­rolhatnánk; az irodalom leghálá­­sabb témája az álom. mert a köl­tőnek „jogában áll” visszafelé is összefüggéseket teremteni. Nagy vezető állt a nép élére — melyik anya nem állította az ősidőkben, hogy megálmodta: fia rendkívüli tetteket fog véghezvinni? A hőst megölték — melyik feleség nem hivatkozott arra, hogy féltette férjét? S ha József álom-magya­rázata véletlenül nem teljesül: ki emlékezne ma már Jákob és Áb­rahám leszármazottjára? Ki tart­ja számon azt a végtelen sok ál­mot, amely nem vált valóra? (Mellékesen: a végtelen sok, ked­vező vagy baljóslatú megérzés is Christoph GK>ck naptar 1362. XI. 15., csütörtök. — 175 évvel ezelőtt, 1787. no­vember 15-én halt meg CHRIS­TOPH GLUCK német zeneszer­ző és karmester, az opera műfa­jánál: megújítója. Műveivel a francia forradalom előtti feltö­rekvő polgárság eszméit és ide­áljait mitológiai témákkal fejez­te ki. 107 operát írt, melyek kö­zül 47 maradt ránk. Újításai nyomott hagytak az egész opera­­irodalomban és azok lényege az volt, hogy a daljáték alkateleme­it (ária, recitativók tánc), a drá­mai eszmének rendette alá. Első reformoperája az ORPHEÜS ÉS EUR1DIKE (1762) volt. — 205 évvel ezelőtt, 1757-ben e napon született JACQUES HÉBERT (ejtsd: Éber) francia forradalmár, a PÉRE DUC­HESNE című lapja révén a baloldali jakobinusok egyik vezetője. — TOO évvel ezelőtt, 1862-ben ezen a napon született GER­HART HAUPTMANN német drámaíró, a naturalizmus kép­viselője. Drámái vádoló írások voltak az uralkodó osztályok ellen és jellemzőjük a nép egyszerű gyermekeinek valósághű ábrázolása (A takácsok, Napfelkelte előtt, Henschel fuvaros). A legutóbb nálunk filmen és színpadon is bemutatott NAP­LEMENTE ELŐTT című drámája művészi eszközökkel ábrá­zolja a kapitalizmus hanyatlásának korát. attól függően marad meg az emlé­kezetben, hogy bevált-e, vagy sem.) Eszerint az álmokat — és meg­érzéseket — mindenestől írjuk a tévedések, babonák számlájára? Nem. A lélektan közbeszól A modern pszichológia nem ilyen szűkkeblű és rideg, hanem mélyebben magyarázza az ember pszichés működésének (ismertebb szavakkal: lelki életének) jelensé­geit. Elveti azt a torzítást, amely az álmokat elnyomott szekszuális ösztönök tudattalan kiélésének tartja. De elismeri például a közmondás igazságát: „Éhes sertés makkal álmodik.” Nappali gondok, gondolatok, vá­gyak éjszaka is elkísérnek — agykérgünkbe vésődve — és ál­mokat színezhetnek. Jogos sérel­mek és indokolatlan becsvágyak egyaránt válhatnak álombéli fö­lényérzetté; mint ahogy egy túl­méretezett lakodalmi vacsora li­dércnyomássá. Az alvó szemébe villantott zseblámpa tűzvészes ál­mot okoz, ha gombostűvel érint­jük valakinek a bőrét, párbajról álmodik, egy vizes zsebkendőtől árvízre emlékezik. S hogy komo­lyabb dolgokról is szóljunk: a szív elégtelen, ritmustalan műkö­dése szorongó, üldözéses álmokat kelthet... Lélektanilag igazság az is, hogy az álom — a megérzés — felidéz­heti a bajt. Elképzelhető, hogy Caesar azért nem védekezett, mert Calpurnia „úgyis megál­modta” a végzetét... Az agy túlnyomóan nagy terü­lete pihen, egyes pontjain azon­ban „készenléti állapot” van. Többek között azért is, hogy tényleges veszély esetén hama­rabb tudjunk felébredni. Az el­lenőrizetlen agymezőkön összeke­verednek az előző napok benyo­másai, vágyai az alvás közben ta­pasztalt külső és belső érzetekkel — amilyen a fekvő test helyzete vagy a szervezet működéséből, rendellenességeiből keletkező ér­zések — s máris kavarognak a színes álomképek. Az álmoskönyvek ma 'már nem kultúrtörténeti érdekességek, ha­nem komikus zagyvaságok. Az Az álomlátás és álomfejtés lélek­tana segítségével gyakran megért­jük a letűnt korok emberének ma­gatartását, sőt olykor a történelmi események mélyére is hatolunk — annyira hittek az emberek az ál­mokban. Ez a „hit” természetesen soha­sem befolyásolhatta a történelem alapvető és fő törvényszerűségei­nek érvényesülését, például azt, hogy a rabszolga társad álmát a feudalizmusnak kellett felváltania Mit kezdjen a mai ember az ál­maival? Értse meg materiális alapjait, tűnődjön furcsaságain, de ne igazítsa hozzájuk éber, ön­tudatos ember-voltának cselekvé­seit! Gyenes István Hosszú út A szövetkezeti gazdálkodás a A szűk mezsgyék megszűnése jólét mellett a kulturáltabb élet­be is vezet. Nem kétséges. Olyan tények szolgálnak bizonyságul, mint a megyei Jókai Színház bérletvásárlásának eredménye. Az idei évad előadásait 34 ezer szövetkezeti gazda nézi meg! A 10 300 bérleti helyből 8 ezret szövetkezeti emberek vásároltak! A környező falvak népe hosszú kilométereket utazik — vállalva az autóbusz kedvezményesen is eléggé magas költségét — egy jó színházi előadásért. A tegnapi álom valósággá vált. Évekkel ezelőtt még Máriarad­­na „csodáinak” látványossága vonzott sokakat. Innét vártak csodát saját sorsuk jobbra fordu­lásához. Vak hittel bíztak. Ak­koriban sem újság, sem mozi, se semmi sem járt a tanyák kö­zött. Ma jólétben élnek az embe­rek, s bár olykor nehéz a mun­ka, de megbirkóznak vele, mert számukra már most a kezdet kezdetén a múltnál több és jobb 'a mai élet után tágult ki sokak értelme, az emberi élet új célt kapott. S az egykor önmagával szemben igénytelen ember szeme elé a réginél szebb, céljaival és eszkö­zeivel is jobb élet tárult. Az em­berek beleilleszkedtek az újba. keresik a szépet. Könyvet olvas­nak, tanulnak, színházba járnak. Kíváncsian kóstolgatják a mű­veltséget, s rá jönnek nem is olyan rossz dolog ez. Most már be-bc pillantanak a színházba, moziba, könyvekbe, igyekeznek megis­merni mások életét, törődnek a körülöttük zajló élettel, amelytől eddig elzárkóztak. A máriaradnai csodavárástól hosszú és göröngyös út vezetett a mába. Sokan végigjárták ezt az utat és egyre többen jönnek, mert ez az út ad valamit, valami újat, amit sem a sűrűsori ta­nyák között, sem pedig Mária­­radnán nem lehetett és nem le­het megtalálni. Dupsi Károly Megkezdték Békéscsabán a 250 személyes építőipari munkásszálló építését Az építőipari munkások már régóta hiányolják, hogy Békés­csabán mindmáig nincsen meg­felelő munkásszállójuk. A kérés jogosságát az is indokolja, hogy míg a legutóbbi években a megye­székhelyen csak 400—450 építő­ipari munkás dolgozott, jelenleg számuk meghaladja az ezret, s közülük sokan vidékiek. Most már teljesül a kívánság. Jő két héttel ezelőtt a Trefort utcá­ban megkezdték a 250 személyes munkásszálló alapozását. Amint Drienyovszki János élvtárs, az ÉM. Békés Megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója elmon­dotta, az idén mintegy egymillió fo­rintot építenek be, vagyis ebben az esztendőben elkészülnek épülettömb alapozásával. A mun­kásszálló korszerű, háromemeletes épület lesz. A szobákban három­­három munkás talál majd otthont. A munkásszálló épületében kor­szerű berendezéssel felszerelt, ezer adagos konyhát jf létesíte­nek. Ugyancsak az épületben kap majd helyet a 120 személyes ebéd­lő és olvasóterem, valamint a gondnoki lakás. Nagyobb kultúr­terem létesítésére azért nincs szükség, mivel a régi hagyomá­nyokkal rendelkező Építők Mun­kácsy Mihály művelődési ház köz­vetlen közelében épül fel a békés­csabai munkásszálló. A megyeszékhely új létesítmé­nyének építésére mintegy nyolc­millió forintot fordítanak. A kor­szerű, 250 személyes építőipari munkásszállót előreláthatóan 1963. november 15-én adják át rendelte­tésének. 15 mej az Endrődi Cipész Ktsz A napokban kettős ünnepet ül­tek az Endrődi Cipész Ktsz dolgo­zói. Megemlékeztek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomról, s ünnepelték szövetkezetük másfél évtizedes fennállását. Az ünneplő­be öltözött mesterek a művelődési otthonban hallgatták meg Sárhe­gyi András szövetkezeti elnök be­számolóját, megemlékezését a két T ültél j esítették III. negyedévi tervükéi Kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki a Vízügyi Építő Vállalat két dolgozóját Nem kampányszerű a verseny a Vízügyi Építő Vállalatnál. Egész évben vetélkedtek a brigádok, de a VIII. pártkongresszus tiszteleté­re a versenylendület fokozódott. A terv számszerű teljesítésén túl a szocialista brigád cím elnyerését is vállalták. Eddig 25 brigád napló­jába írták be a szocialista cím el­nyerésének feltételeit. A versenyt folyamatosan értékelik, s hogy eredményes a vetélkedés, bizo­nyítja több létesítménynek határ­idő előtt való átadása, a III. ne­gyedévi terv 102,1 százalékos tel­jesítése és két dolgozójuk: Radó Béla mérnök, valamint Pomázi József vasbetonszerelő „Kiváló vízügyi dolgozó” jelvénnyel való kitüntetése. nevezetes napról. Az.ünnepi ak­tus után oklevelet és pénzjutalmat adtak át az alapító tagoknak. A szövetkezet legjobb dolgozóinak szintén pénzjutalmat osztottak ki munkájuk elismeréséül, majd disznótoros vacsorán vettek részt, s együtt szórakoztak a kora reg­geli órákig. Nem ünnepelt együtt a szövet­kezet tagjaival Szegvári János párttitkár. Ö ugyanis Budapesten volt, ahol kiváló dolgozó jelvény­nyel tüntették ki. Ázsia egyik legnagyobb nyomdája Phenjanban nemrég helyezték üzembe a Német Demokratikus Köztársaság segítségével épített hatalmas nyomdakombinátot. Évi kapacitása. mintegy 8000 tonna nyomtatvány, vagyis egyike Ázsia legnagyobb nyomdáinak. A három év alatt felépült üzem a legkor­szerűbb nyomdagépekkel dolgo­zik.

Next

/
Thumbnails
Contents