Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-13 / 265. szám
5962. november 13. 2 Kedd r Újabb sikerek a lakásépítési program végrehajtásában Az év végének közeledtével a beruházásokkal foglalkozó szervek is tüzetesen megvizsgálták a várható eredményeket és a jövő esztendő előkészületeit. Hogyan látja a helyzetet a Magyar Beruházási Bank? Erről a következőiket mondta Vető Kálmánné, a bank vezérigazgató-helyettese: — A kongresszusi irányelvek, a párt gazdasági politikája messzemenően kihat a népgazdasági beruházásokra is. Anyagi erőforrásainkat elsősorban a legfontosabb népgazdasági ágak korszerűsítésére és jóléti célokra összpontosítjuk. A vegyipar fejlesztését például nagymértékben segítik a Tiszavidéki Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek beruházásai, a közlekedést jelentősen javítja majd a miskolci vasútvonal villamosítása, ötezer új vasúti kocsi beszerzése, újabb Diesel-mozdonyok üzembe helyezése, szárnyas hajóik vásárlása és a főközlekedési utak pormentesítése. Az építkezések költségeinek és a kivitelezés idejének csökkentésére folyamatban vannak a pécsi és a dunaújvárosi panelüzemek beruházásai, ezenkívül korszerű gépeket is beszereznek az építkezések korszerűsítésére. — A lakásépítkezések tekintetében az elmúlt években körülbelül hasonló eredményeket értünk el, mint a többi szocialista ország A második ötéves terv 250 000 lakás építését írta elő, az eddigi tapasztalatok szerint azonban ezt a feladatot túl is tudjak teljesíteni: 250 000 helyett legalább 300 000 lakást létesítünk 1965-ig. A lakásépítkezések műszaki tervezése a korábbi évekhez képest javult, s további javulás várható az építőanyagipar fejlődő műszaki színvonalától, az új építési módszerek bevezetésétől. A jövőre kezdődő lakásberuházások 50 százalékára a tervdokumentáció már rendelkezésre áll, az ötéves tervben kialakuló lakótelepek túlnyomó részére már az építési programot is jóváhagyták. A lakásépítkezésekkel függ össze a vízellátás javítása és a szennyvízcsatomahálózat bővítése. 1960-hoz képest 1965-re a vízszolgáltatást 24, a csatornahálózat hosszát pedig 20 százalékkal növelik, az igényeket azonban még ez az eredmény sem elégíti ki. — Ismeretesek a lakosság egészségügyi ellátásának javítását célzó tervek. Az elmúlt két évben 1890 új kórházi ágyat bocsátottak a betegek rendelkezésére, s a kórházépítkezések folytatódnak. Jövőre megkezdik a többi között a kazincbarcikai, a hatvani, a karcagi és a siófoki kórház építését. — A Beruházási Bank minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, hogy a vállalatokat gazdaságosabb beruházásokra ösztönözze. Ezt szolgálja a nemrég megszületett döntés, amelynek alapján kiterjesztik a visszatérülő hitelek rendszerét. A beruházásoknak ez a formája arra ösztönzi az üzemeket, hogy hitelt csak olyan beruházásokhoz igényeljenek, amelyek gyorsan lebonyolódnak és a költségek viszonylag hamar megtérülnek, mert ezeket a beruházási összegeket a vállalat visszafizeti a banknak. (MTI) Kegyetlenkednek Franco hóhérai Párizs A Spanyol Kommunista Párt felhívást intézett a nemzetközi közvéleményhez. Ebben rámutat azokra az embertelen kínzásokra, amelyeknek Julian Grimau Garciat, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját vetették ailá Franco hóhérai. Grimau elfogatása után, a párt többi letaróztatott tagjához hasonlóan, írásbeli nyilatkozatot tett, amelyben kiemelte: büszke arra, hogy kommunista, vállalja a felelőssé^get a párt politikai tevékenységéiért. Az illegális párt és a Framcof rendszer ellen küzdő egyéb poii- Itikai szervezetek működésére vo* na tkozó kérdésekre megtagadta a fválaszt. A politikai rendőrség a ITlegválogatottabb kínzási módsze- Errol angol kereskedelemügyi!* rek,kel sem tudta a kommunista miniszter személyes levelet inté~ jt vezető hallgatását megtörni. A zett néhány száz nyugatnémet | rendőrség közlése szerint Grimau nagyvállalkozóhoz, és ebben arra , Garcia öngyilkossági szándékból Levelezés biztatja őket, hogy * létesítsenek gyárakat Angliában. Minden levélhez brossurát is mellékelt a miniszter, s ebben ez a kiemelt mondat olvasható: „Ha ön vállalatot létesít Nagy-Britanniában, minden eszközzel segítjük, hogy gyártmányait exportálhassa, vagy országunk piacain elhelyezhesse.” Ehhez a legújabb fejleményhez néhány nem kevésbé érdekes előzményt füzünk. Közismert, hogy Anglia hadgyakorlatok céljaira alkalmas területeket bocsátott a nyugatnémet hadsereg rendelkezésére. Arról is sokat írtak a lapok, hogy a szigetország fegyvereket ad el Bonnak. Sőt, nemrég az angol hadügyminiszter is levélírásra fanyalodott: Strauss hadügyminiszterhez fordult és szemrehányást tett neki, hogy a nyugatnémet hadsereg nem angol harci repülőgépeket vásárol. Valószínűnek tartjuk, hogy a másvilággal nem leveleznek az angol miniszterek, de az egykori náci vezetők talán mégis tudomást szereznek az üzenetekről, csodálkozva megvakarják fejüket s így szólnak egymáshoz: — És mi a második világháborúban mindezért blokádot szerveztünk, bombatámadásokat intéztünk és inváziót akarunk indítani Anglia ellen! T. L levetette magát a rendőrigazgatóság épületének ablakából. Valószínű azonban — hangoztatja a Spanyol Kommunista Párt nyilatkozata —, bogy a rendőrség az öngyilkossági kísérlet látszatát keltve, a kommunista vezetőn elkövetett borzalmas kínzások nyomait akarta eltüntetni. A nyilatkozat rámutat: Franco rendőrei a Gestapo módszereit alkalmazzák. Jósé Billata felvágta ereit a börtönben, ibarrola festő beleörült a kínzásokba. Ramon Orma zabalt és Grigori o Rodriguezt 29 napig gyötörték. Hasonló módszereket alkalmaznak a szocialista és a katolikus ellenállási mozgalom tagjaival szemben is. A Spanyol Kommunista Párt kéri a világ közvéleményét, emelje fél tiltakozó szavát a Franco-rendszer embertelenségévéi szemben, akadályozza meg, hogy Julian Grimau Garcia tragédiáját továbbiak kövessék. (MTI) Sz. Farkas Lajos: Tisztító könnyek Azzal kezdődött, hogy — ami azelőtt sose történt meg — Kerekes elvtárson, az áruforgalmi osztály vezetőjén többször érezni lehetett a pálinka szagát, kedélye egyre romlott, s gyakran nyitottam rá úgy, hogy az asztalra borulva aludt. Ilyenkor zavartan a fárasztó munkára és „öreg” korára hivatkozott. Én azonban megéreztem, hogy valahol máshol van a bajok forrása. A szívem mélyén hittem, hogy valami átmeneti kisebb megrázkódtatásról lehet szó, s nem is fogtam ezért vallatóra. Később már egyik-másik elvtárs is bizalmasan megjegyezte nekem: valami nincs rendjén Kerekessel. Sok a hiba a munkájában, rászokott az italra, behordja a hivatalba is, s esténként pedig sorra járja a söntéseket és sokszor a részegségtől alig áll a lábán. Beszélni kellene a fejével... Beszélni! — visszhangzott bennem a szó napokon át. Beszélni, igen, de a szívével, mert valami fájhat ennek az embernek. Vajon mibe keveredhetett, mi történhetett vele? Ügy tudtam boldogan él csinos, kedves feleségével, s két eladósorban lévő lányával. Mindig bíztam ebben a sok küzdelmet, harcot megért kommunista emberben, s nekem, fiatal pártmunkásnak sok tekintetben eszményképem is volt... Végül is nem lehetett tovább várni a „Kerekes üggyel”. Valaki azzal állt elém egyik nap: tudom-e, hogy Kerekes albérletbe költözött, s a feleségét véraláfutásos szemmel látták az utcán. Megkértem az egyik idős elvtársat, próbálja őt vallomásra bírni. — Te vagy elvtársnő az alapszervezet titkára — mondta — előtted talán jobban megnyílik a szíve. Mit tehettem, magamra vállaltam, hogy az én 25 évemmel „lelkiprédikációt” tartok az 50 éves régi mozgalmi embernek. Egy ideig azon tűnődtem, hogyan is kezdjem, aztán megtalál-KOMMENTÁR Mindenki haragszik Nem derült ki mindjárt, csak most óvatos sajtókommentátorok éreztetik, hogy Spanyolországban mindenki haragszik az Egyesült Államokra a Kuba-blokád miatt: Franco is, a nép is. így van, bármilyen különösen hangzik. Persze — mindkét fél más-más okból haragszik. Franco mélységesen csalódott, hogy Kennedy nem konzultált vele, mielőtt a Karib-tengeri blokádot elrendelte. S mi több, a Hruscsovhoz küldött levelek fogalmazványait sem mutatta meg előzőleg a Falange derék tábornokának. Pedig — füstölög magában Franco — az 1953-ban aláírt amerikai—spanyol katonai egyezmény előírja az előzetes konzultációkat! Szó sincs persze arról, hogy a spanyol kormány ne támogatná Washingtont, de tudják, kérem — az amúgy is megtépázott presztízs!... Spanyolország népét viszont elég hidegen hagyja a konzultációs probléma, ijedten gondolt azonban arra, hogy országa területén négy nagy amerikai repülőtér van, itt állomásozik az Egyesült Államok 65. légi hadosztálya és atombomba-raktárt is létesítettek a jenkik Hispániában. „Ha kitör a háború és amerikai támaszpontokat bombáznák, milyen sorsra jut Spanyolország?! — bukkant fel az aggódó kérdés a blokád bejelentésekor. És — mint a spanyol sajtó érzékelteti — ismét fellobbant a lappangó jenki-ellenesség, s a vonzalom Latin-Amerika népei és Castro iránt. S így jutunk ismét Franco érzelmeihez. Időnként megjelenik ugyanis a spanyol vezetők riadt képzeletében egy „spanyol Castro” képe, s így Franco már csak azért is haragszik Kennedyre — mert a Kuba-krízissel ismét fellobbantotta Hispánia népének szívében ezt a rokonszenvet. T. 1. Az Egyesült Államok latin-amerikai tiszteket képez ki Panamában Az Egyesült Államok latin-amerikai katonákat és tiszteket képez ki a panamai Fort Gulickban, amelyeket az antiimperialista nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, vagy katonai agressziókban szándékoznak bevetni. A képen: Amerikai tisztek gerillahadviselésre oktatják a latinamerikaiakat. (MTI Külföldi Képszolgálat) tam az egyszerű módját a beszélgetésnek. Egyik szombaton, amikor csaknem mindenki eltávozott a hivatalból, azzal nyitottam be Kerekes elvtárshoz, hogy szeretnék meginni egy feketét, mert még van egy kis munkám, dehát egy személyért nem érdemes babrálni a géppel. Tartson velem, neki sem árt a frissítő. Nem ellenkezett, sőt kijelentette, örül, hogy meghívtam, mert én derűt viszek magammal mindenhová, mellettem elfelejti az ember a gondját, baját. Elpirultam ettől a nem várt bóktól, s gyorsan előszedtem a kávéfőző felszerelést. Aztán lelőtt. Akkor sem nézett rám, amikor hosszú hallgatás után csendesen megszólalt: — Veronkám én — először szólított így —, ón elvesztettem a lábam alól a talajt. Mindent elvesztettem, még a hitemet is... Lezüllöttem. Összeomlott az életem... Szívembe martak ezek a szavak, de próbáltam erős lenni. Szólni azonban nem tudtam, hiszen észrevettem, hogy a szeméből eleredt a könny, nagy kövér cseppekben pereg végig az arcán, s benedvesíti a dossziét az asztalon. Vártam, hogy beszéljen tovább. ültem vele szemben az asztalához. Csontos, nikotinos ujjai között remegve füstölgött a cigaretta, arca feltűnően sápadt volt, kék szeme vizenyős, alatta sötét árnyékok. És én néztem őt biztató, féltő tekintettel, s kerestem a szavakat. Közben ő is a szemembe nézett. Eikkor elkezdtem: — Kerekes elvtárs, én aggódom érted. Te szenvedsz, valami bánatod van. Ügy szeretnék rajtad segíteni, ha tudnám hogyan lehet. Nem lepődött meg szavaimon, talán várt erre a beszélgetésre. Lehajtotta a fejét, mélyet sóhaj— Ötvenéves fejjel ide jutottam, kivert kutya lettem. Felégettem magam mögött otthont, családot. Az én bűnömet már nem lehet megbocsátani... Az asztalra borult és testét megrázta a hangtalan zokogás. Ezt már én sem bírtam erővel. Nem tudtam visszatartani könynyeimet. Felálltam és az ablakhoz léptem, de nem láttam semmit a külvilágból. A hátam mögött fájdalmas, nyöszörgő hangon vallott Kerekes: — Hogy lehet az ember ilyen magából kivetkőzött állat?!... Megvertem a feleségem. Azt az asszonyt, aki annyit szenvedett
