Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

A Sievffrtüfíifl leUcifsmeretesen teljesíti amit vattait | *-a u vágya teljesülhet | Köröstáj | Láttuk, hallottuk, szovátessziik | Kevesebb eső Hasznos kezdeményezés fttai Aíaoy loth Lajos, a megyei tanács vb elnöke Transzparensek, plakátok, röp_ lapok, üzemi faliújságok adják tudful megyeszerte, hogy a Haza­fias Népfront, a megyei állami és társadalmi szerveivé, valamint az Országos Takarékpénztár appará­tusával karöltve, november 15-től december 15-ig takarékossági na­pokat rendez. Tavaly is volt már ilyen, megmozdulás, mégis az első pülanatban sok emberben felme­rül a gondolat, mire jó ez? Hiszen tadott dolog, hogy a megyében nem kevesebb, mint 80 ezer betét­könyv-tulajdonost, csaknem 17 ezer KST-íagot találunk és 70 ezernél *s több általános és kö­zépiskolás tanuló gyűjti forintjait i akarókban. Miért van hát mégis szükség propagandára? Kézenfekvő választ ad e kérdés­re a forradalmi munkás-paraszt kormány 1958 márciusi takaré­kossági határozata. „Legyen a ta­karékosság a szocializmus építésé­nek általános módszere. Hassa át egész közéletünket, az egész társa­dalom és minden dolgozó gondol­kodását a takarékosságra való tö­rekvés.” S mivel egész közéletünk még távolról sem itatódott át tel­jesen e nemes és hasznos gondo­la, ok kai, nyilvánvalóan szükség van a takarékosságra való mód­szeres agitációra. Igen helyénvaló és nagy jelentőségű tehát az a tö­rekvés, amelyet a takarékossági napok egyik jelmondata találóan így fejez ki: „Minden házba taka­rékbetétkönyvet}” Amikor az egyéni pénztakaré­­kossági mozgalomról beszélünk, már az eddigi eredmények alap­ján is méltán elmondhatjuk, hogy a lakosság valamennyi rétegét fel­ölelő, széles.körű tömegmozgalom­ról van szó. Tévedés volna azon­ban azt hinni, hogy e fontos moz­galom további fejlesztésének, szé­lesítésének lehetőségeit már kime­rítettük. Az erkölcsileg is felbe­csülhetetlen eddigi eredmények mellett igen nagy számmal talál­hatók a lakosság körében olyanok, akik a pénzgyűjtésmék ezt a leg­praktikusabb, legésszerűbb formá­ját még sohasem próbálták ki. S a feladat: ezeket az embereket is rávezetni a takarékoskodásnak e helyes, célirányos útjára. A sajtóban még napjainkban is elég gyakran találkozunk olyan híradásokkal, miszerint a szalma­zsákban vagy más elképesztő'he­lyeken összegyűjtött tízezreket az egerek megrágták, az így megtaka­rított pénzt ellopták vagy az, ép­penséggel a tűz martaléka lett. Az ilyen esetekben nemcsak kamat­veszteség, de tényleges kár is éri azokat az embereket, akik alap­jában. véve jószándékúan gyűjtö­gették pénzüket nagyobb terveik, beruházásaik megvalósítására. Persze, sokan felvethetik, hogy nincs mindenkinek több tízezer fo­rintja. Azt szokták mondani, nincs az a megrakott szénásszekér, amelyre még egy villával rá ne lehetne dobni. De ennek a for­dítottja is igaz! fezre sem veszi senki, ha a megrakott szénássze­kérből egy villányit félreteszünk... Nincsenek ugyan még akkora fi­zetéseink, hogy tetszésünk szerint bármikor megvalósíthassuk na­gyobb terveinket, de hiszen éppen ezért van szükség arra, hogy ap­ránként gyűjtögessünk, mert régi igazság: sok kicsi sokra megy! Megfigyelhetjük: azok tudnak na­gyobb alkotásokba fogni, alak szorgalmasan gyűjtögetik átmene­tileg nélkülözhető pénzüket a ta­karékban. ök vesznek vagy építe­nek lakást, ők vásárolnak autót és televíziót, háztartási gépeket és lakberendezést. Ezeket a hasznos gondolatokat kell hát elplántálni a takarékos­­sági napok alatt és azt követően az emberek lelkületébe, szerte a megyében, szerte az országban. S tenni kell ezt széles körű állami és társadalmi összefogással, demonst­rálva azt, hogy az egyéni pénzta­karékossági mozgalom szélesítése, felkarolása ma már rendszeres ál­lami és társadalmi feladat. E fel­adat sikeres megvalósítása nép­­gazdaságilag is felbecsülhetetlen morális érteket képvisel. Mélyebb szocialista értelmét ugyanis az ad. ja meg, hogy aki magánéletében, saját háztartásában takarékos, az így bánik a szocialista tulajdon­nal, a nép vagyonával is. Foglal­kozzék hát a takarékossági hónap küszöbén megyeszerte minden em­ber szívesen a pénztakarékossági mozgalom gyakorlati továbbfej­lesztésének hasznos gondolatával Ötven termelőszövetkezetet patronálnak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szakemberei A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat agrártudományi választ­mányának elnöksége szombaton délelőtt ülést tartott a Kossuth­­klubban. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a választmány elnöke tartott be­vezető előadást, amelynek alapján az elnökség megvitatta az agrár­­tudományi szakosztályok 1962— 1963. évi munkatervét. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az idén közvetlenebb módon is segíti a mezőgazdaság fejlődését: ötven gyengébben gaz­dálkodó termelőszövetkezetet pat­ronál. A választmányi elnökség ülé­sén megbeszélték a mezőgazdasági ismeretterjesztés módszertani fej­lesztésének feladatait is. (MTI) Az eddigi munlcc^tapasztalatairól m megye építő- és építőanyagiparában dolgosé ssoeialista munkabrigádok vesetői Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága tegnap, szom­baton rendezte meg Békéscsabán az Építők Munkácsy Mihály mű­velődési házában a megye építő- és építőanyagiparában dolgozó szocialista munkabrigádok vezető­inek tanácskozását. Az értekezle­ten megjelent Ács Petemé, az Építők Szakszervezet Központjá­nak munkatársa és Veszelka György, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa. Kiss János, az Építők Szakszer­vezet megyei bizottságának titká­ra, beszámolójában értékelte a szocialista brigádmozgalom eddi­gi tapasztalatait. Elmondotta, hogy a szocialista munkaver­senynek ez az új hajtása, amely célul tűzte ki, hogy megtanítsa az embereket szocialalista módon dolgozni, tanulni és élni — mind népszerűbb lett az építőmunkások körében is. Az építő- és építő­­anyagiparban dolgozó 201 mun­kabrigád közül 1960-ban 43 kol­lektíva vett részt a szocialista cí­mért szervezett versenyben. Ek­kor azonban mindössze egynek sikerült megszereznie a szocialis­ta címet. 1961-ben — okulva az előző év tapasztalataiból — csak 19 szocialista címért versenyző brigádot szerveztek. Ezek köziül kettő érdemelte ki munkájával a szocialista mumkabrigád címet. Az idén a harmadik negyedévben már 35 kollektíva versenyzett egymással. A szocialista bri gádmozgalom fejlődését — amirot Kiss elvtárs mondotta — még mindig több ók gátolja. így például az ÉM Békés megyei Állaim Építőipari Válla­lat több munkahelyén nem tartot­ták meg rendszeresen a termelési tanácskozásokat. Sok még a ten­nivaló abban is, hogy az eddigi­nél jobb legyen a verseny értéke­lése és nyilvánossága. Egyszóval: még mindig nem kielégítő a leg­jobb kollektívák, a legjobb mun­kások népszerűsítése. A tanácskozás vitájában a fel­szólalók elmondták a mozgalom eddigi eredményeit, úgyszintén azokat a hibákat is, amelyek még mindig előfordulnak. Miklya Já­nos, a Békéscsabai Téglagyár brigádvezetője arról a sok kezdeti küzdelemről beszélt, amivel éle­­inte szemben találták magukat. Az 1960 augusztusában alakult kollektíva, tavaly november 7-én nyerte el a szocialista címet. A brigád tagjai nemcsak a termelés­ben állták meg helyüket, egyen­ként tíz óráit dolgoztak az üzemi fürdő építésénél is. Paulai Mihály, az ÉM Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat termelési osztá­lyának vezetője elmondotta: ok­tóber 20-án kongresszusi hónapot szerveztek. Ebben a legelsők kö­zött a szocialista címért verseny­ző brigádok jelentették be rész­vételüket. Majd ezután bejelen­tette, hogy a vállalat dolgozói a 802 ezer forintos kongresszusi fel­ajánlásukat november 10-én tel­jesítették. Styop György, a Bé­kés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalatának dolgozója elmondotta, hogy vállalatuknál a szocialista címért versenyző kol­lektívák munkavédelmi őrséget Laci vágya teljesülhet szerveztek a balesetek megelőzé­sére. Igen figyelemre méltó ta­pasztalatokról beszélt Molnár Gyula, az Orosházi Üveggyár szakszervezeti szervezője. Elmon­dotta. például, hogy a szocialista címért versenyző kollektívák a termelés mellett még keveset tö­rődnek azzal, hogy tagjaikat a tanulásra, a szocialista életmódra buzdítsák. Az értekezlet végén hét küldöt­tet választottak, akik december 14-én Budapesten az Építők Szak­­szervezetének első szocialista bri­gádvezetők tanácskozásán képvi­selik a megye építő- és építő­­anyagiparának dolgozóit. P. P. (KÉPES RIPORT A 3. OLDALON). Foto: Kocziszky László •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••A Takarékossági napok Békés megyében 1962. november 15-től december 15-ig

Next

/
Thumbnails
Contents