Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-09 / 262. szám

írni. «WCffiher 8. , 3 Péntek Á szárazság ellenére növekedett tsz-eink áruértékesítése Wtegy&Jfc legjobban gazdálkodó Közös erőfeszítéssel az állategészségügy, a az egész tenyésztői munka fellendítéséért Az ötéves terv célkitűzései termelőszövetkezetei a rendkívüli szárazság ellenére terven felüli áruértékesítéssel járulnak hozzá a Az orosházi Szabadság Tsz-ben — ahol a korábbi években mun­kaerőhiánnyal küzdöttek rendsze­rint —, tiszta határral köszöntöt­ték november hetedikét. A kuko­­ricaszárat nemcsak levágták, de haza is hordták erre az időre. Ma már csak a mélyszántó traktorok bugásától hangos a határuk. Tom­pa Sándor termelőszövetkezeti elnök úgy véli, hogy nagy szere­pe van az őszi gyors munkában a családvállalásra épült tervezés­nek. A télen minden családdal eíbe-Békés megyében a járási műve­lődési házak és otthonok elkészí­tették az 1962—63. évi munfcater­­vüket. melyekben jelentős szere­pet kapott a népművelés új for­mája, a termelési szaikpropagan­­da is. Eszerint a járási művelődési házakban mezőgazdasági szakte­kintélyek, egyetemi tanárok és szakemberek közreműködésével a modem nagyüzemi mezőgazdál­kodás kérdéseire ' válaszoló, az üzemszervezésre, a növényvéde­lemre, az állattenyésztésre és egyéb problémákra, tennivalókra tanácsokat adó előadássorozato­kat tartanak a TIT megyei szer-Kohászati Művek 700 köbcentimé­teres nagyolvasztóját. Csehszlovák dokumentációk biztosították a Tiszapalkonyai Erőmű egyik gép­egységének gyorsított üzembehe­lyezését, stb. Mint látjuk, az ered­ményeik rendkívül komolyak. A szocialista országok azonban 1960- ban, amikor általánosságban is kidolgozták a KGST-n belüli ma­gasabb színtű, sokoldalú együtt­működés terveit — egyben újabb korszak megteremtését határozták el a tudományos és technikai együttműködésben is. kyf a lényege ennek az új kor­­szaknak? Voltaképpen az, hogy az eddigi, lényegében két­oldalú együttműködést sokoldalú­vá, multilaterálissá kell fejlesz­tem és a tudományos-technikai együttműködés területén ás al­kalmazni kell a tervek összehan­golásának, sőt a közös beruházá­sok létesítésének gyakorlatát. Hruscsov legutóbbi cikkében ezt így fogalmazta meg: ,,Nyilvánva­lóan elérkezett az ideje annak, hogy a tudomány és technika fejlesztését nemzetközi viszonylat­ban tervezzük meg hogy egy egy­séges távlati terv szerint folytas­suk azokat a legfontosabb tudo­mányos és műszaki kutatásokat, amelyekhez közös érdekeink fű­ződnek”. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddigi forma (a kétoldalú szerződés és a tudományos ered­mények egyszerű cseréje) helyé­be a közösen megtervezett és közösen végzett tudományos mun­ka lép. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatások témáját felosszák esz lakosság ételmiszerrei való ellátá­sához. Énről beszélgetünk Szabó Lászlóval, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium megyei felvásártósi.ki­ki, hány hold kapásnövónyt művel meg és takarítja be termését. A korábban legjobban gazdálkodó volt középparaszt-családoik 6—8 hold föld megmunkálását vállal­ták, sőt akadt olyan is, aki tíz hol­dat műveit. A gondjaikra bízott területen a legjobb minőségben végeztek minden időszerű mun­kát. A tagság rendkívüli szorgal­ma lehetővé teszi, hogy a pré­miummal együtt munkaegységen­ként mintegy 33 forint értékben részesednek. vezettel együttesen a művelődési otthonok. A megye székhelyén, a békés­csabai Balassi Bálint művelődési otthonban kedden délelőtt nyílt meg az első idei termelőszövetke­zeti szabadakadémia, mintegy 100 termelőszövetkezeti elnök agro­­nómus, brigádvezető, valamint a termelőszövetkezetekkel kapcso­latban levő vállalatok szakembe­reinek részvételével. A tsz-aikadé­­mia megnyitóján dtr. Márton Já­nos, a Magyar Tudományos Aka­démia üzemtan! intézetének kép­viselője tartott bevezető előadást. egyes országok között, s így meg­szüntessék azt az indokolatlan párhuzamosságot, amely szétfor­gácsolja az erőket és az eszközö­ket, Az új módszer, az új szinten megvalósított együttműködés egy­ben azt is lehetővé 'teszi, hogy fontossági sorrendet állapítsanak meg: ki jelöl jók azokat a problé­máikat, amelyeket elsőként kell nemzetközi szocialista tudományos együttműködéssel megoldani. Természetesen ennek az új, magasabb szintű, sokoldalú tudományos együttműködésnek a megteremtése önmagában is igen komoly tudományos feladat. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XVI. rendkívüli üléssza­ka ez év nyarán éppen e felada­tok meggyorsítása érdekében ho­zott létre új külön bizottságot a tudományos és technikai kutatás, a statisztika és a szabványok egy­ségesítésének, koordinálásának céljaira. Nagymértékben ezeknek a bizottsáigoknak a mimikája te­remti meg az új típusú tudomá­nyos együttműködés megvalósí­tásának gyorsabb lehetőségeit. Ahogy tehát a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa munkájá­nak egészében is magasabb szint­re: a fokozatos termelési együtt­működés és a közös beruházások megvalósításának szánvonalára emelkedik — úgy lép át a tudo­mányos-technikai munka is a kétoldalú megállapodások kerete­in. Mondanunk sem kell, hogy ez a két lépés egymással szorosan összefügg. Hiszen a régi formák között végrehajtott tudományos együttműködés — bármilyen gyte rendelt régének vezetőjével, aki a kővetkezőket mondotta el erről: — Ebben az esztendőben szokat­lanul nagy szárazság nehezítette a mezőgazdasági munkái, terme­lést, mégis a megyéből összesen 281 millió forint értékkel több húst, gabonát, tejet, tojást és egyéb eleimet adunk a népgazdaságnak, mint az 1956—1960. évi átlag volt. Jólesik beszélni áriéi is, hogy je­lentősem megváltozott az áruér tő­késítési arány, mégpedig a terme­lőszövetkezetek javára. Míg 1966- ban például az államnak leadott ossz hízott sertésnek mindössze 32 százaléka került ki a közös gaz­daságokból, addig 1962-ben 66 százalék. Baromfiból 1960-ban 14,2 százalékát adják a közösből, 1962-ben pedig 45 százalékát. Tej­­értékesítesfoől 57 százalékról 83,4- re emelkedett a termelőszövetke­zeti eladás. Nagyon kézzelfogha­tóan bizonyítják a termelőszövet­kezeteink erősödését a következő számok is: 1960-ban száz holdan­ként 17 hízott sertést, 197 kiló ba­romfihúst és 35 hektoliter tejet adtak népünk asztalára, 1962-ban pedig ugyancsak 100 holdanként 30 sertést. 610 kite baromfihúst és 50 hektoliter tejet. — A termelőszövetkezeti tag­ságnak azt szeretném még figyel­mébe ajánlani az áruértékesítés fejlesztése érdekében, hogy a kö­zösben tartsanak az eddiginél több törzsbarom fii, víziszámyast. Na­gyim megéri a fáradságot. Nagyon helyes lenne még az is, ha a hí­zott sertéseket egész éven át fo­lyamatosan adnák le a szövetke­zetek. mert jelenleg az évi eladás 38 százaléka az utolsó negyedév­re marad, s az átvételt és feldol­gozást egyaránt nehezíti. mölcsöző volt. is —, már nem fe­lelhet meg az új, magasabb színtű nemzetközi szocialista munkameg­osztás követelményeinek. Természetesen, az új fejlődé­si szakasznak a tudomá­nyos nemzetközi szocialista mun­kamegosztás területén is csak az elején vagyunk rendkívüli mun­ka, rendkívüli feladatok küszö­bén. Már most is világos azonban, hogy az új módszer hallatlan eredményeket ígér. A népi de­mokratikus országok számára kü­lönösen teljesen új utakat is megnyit. Hiszen a modern tudo­mányos kutatómunka az esetek többségében ma már olyan óriási beruházásokat követei, amelyeket a népi demokratikus országok sa­ját anyagi, erejükből nem teremt­hetnének elő. A nemzetközi tudo­mányos szocialista munkamegosz­tás teszi lehet ővé a népi demofcra­­tikus országok számára, hogy eb­ben az új szakaszban aktívan ré­szesülhessenek a legújabb, legma­gasabb színtű tudományos kutatá­sok munkájában és eredményei­ben. Másrészt — mivel a közös tudományos tervezésre való átté­rés voltaképpen „termelékenyeb­bé” teszi a tudományos- és ku­tatómunkát — az új módszerek alkalmazásával meggyorsul a KGST országainak technikai és ■ipari fejlődése. így még nagyobb győzelmeket érhetnek el a tudo­mányos -techn lkai haladásban — azon a területen, amelyet Hrus­csov méltán nevezett „megfeszí­tett harcok porondjának” a kapi­talizmussal folytatott gazdasági versenyben. 0- «• szerint Orosházán is számotte­vően javítani kell az állatállo­mányt, s emelni a tenyésztés ter­melékenységét, átlagos hozamát és szaporaságát. Az egyes állat­fajták minőségi javítása mellett az állatok ellenáilóképességének növelése is szükséges a különféle betegségekkel szemben. Az eddi­ginél nagyobb gondot kell fordí­tanunk az állategészségügy meg­javítására. Mert a tenyésztésben mérhetetlen károkat okozhatnak a különféle fertőzésekből szárma­zó elhullások, ami csökkenti a ta­gok jövedelmét és érzékenyen érinti a népgazdaságot is. A nagy­üzemi tenyésztés sok olyan beteg­séget rejt magában, amelyek kis­üzemben csák ritkán fordulnak elő. A nagy tömegben elhelyezett állatállomány éppen ezért különös gondosságot igényel. Másként ve­tődik fel az elhelyezés, a takar­mányozás, a gondozás és az egész­ségvédelem, mint a kisüzem:ben. tgt-egv fertőző betegség, ha nem ismerik fel időiben, kiterjed­het az egész állományra, s ekkor már körülményesebb és költsége­sebb a beteg állatok gyógyítása, és számolni lehet az elhullásokkal is. Itt szinte törvényszerűen vetődik fel tehát a szakmai hozzáértés mellett az állattenyésztőik, az ál­lategészségügyi szakemberek, s a gondozók eggyétartozása. Az állat­­egészségügy területén csak az hoz­hat eredményt, ha e felsorolt munkakörökben dolgozók megér­tik egymást, kölcsönösen támasz­kodnak egymás munkájára. Váro­sunk szövetkezeteiben az elmúlt évben a fenti területeken nem vcút minden rendben. Erről tanúskod­tak az állatelhullási százalékok is. A tavalyi eléggé kedvezőtlen fel­nevelés szarvasmarhánál 4,3, a sertésnél 19.2. a baromfinál pe­dig 26 százalékos elhullást idézett elő. Szövetkezeteink vezetőivel, az állategészségügy és állattenyésztés szakembereivel az idei év első hó­napjaiban alapos elemzés alá vet­tük a nagymérvű elhullások oka­it. Néhány kérdésben határozott intézkedést kellett tennünk, hogy az elmúlt év hibái ne ismétlődje­nek meg. Emellett a tanács vég­rehajtó bizottsága is állandóan napirenden tartotta az állategész­ségügy helyzetét. Ez évben már barmadízben és legutóbb az ok­tóber 26-án megtartott rendes ülé­ségügyi helyzetéről. A vb megvi­tatta és elfogadta a jelentést, amely tükrözte azt az eredményt, ami az állategészségügy területen előrelépésként könyvelhető el. A sok megoldott probléma mellett azonban még mindig bőven akad tennivaló annak érdekében, hogy az állategészségügy a kívánt szin­tet elérje. A számok arról tanús­kodnak, hogy tavaly óta szembe­tűnő javulás mutatkozik a szövet­kezeti állattenyésztésben. Az idén szarvasmarhából már csak 1,5, sertésből 7,5 és baromfiból 7,4 szá­zalékos volt az elhullás. Ez a szám az elmúlt évi veszteségnek mind­össze 22,7 százaléka. Az állatelhullások csökke­nését elsősorban az állati férőhe­lyek növelése tette lehetővé, mert biztosítást nyert az optimálisabb elhelyezési körülmény. Ugyancsak nagymértékben hozzájárult a jobb felneveléshez az is, hogy tsz-eink gazdái mindinkább magukénak érzik a közös anyagi javakat és ki-ki a maga módján törekszik is arra, hogy a tőle telhető legtöbbet megtegye a tervezett jövedelem biztosítása érdekében. Emellett az olyan lényeges kérdést, mint a helyes takarmányozás, jórészt si­került megoldanunk. A korábbi években alkat mázott helytelen, egyoldalú takarmányozás felszá­molása lehetővé vált a városiban létesített takarmánykeverő üzem beindításával. Kedvező halassal járult még az elhullás csökken­téséhez az is, hogy egyre több olyan tag kerül az állatgondozói munkakörbe, akik egyéni koruk­ban jó állattenyésztő gazdák vol­tak. Ma már mind kevésbé for­dul elő, hogy egyesek azért vállal­ják az állatgondozói munkakört, mert ott több anyagi javat bizto­síthatnak maguknak. Különösen .jó a tenyésztői munka azokban a szövetkezetek­ben, ahol a gazdasági év elején alapos elemzéssel olyan ösztönző premizálási módszert dolgoztak ki, amely tényleges biztosítékot ad arra, hogy a becsületes, hozzá­értő munka után lényeges anyagi többletjövedelemhez juthatnak a tagok. Ahol azonban az ösztönző javadalmazás kidolgozását a gya­korlati élettől elvontan határoz­ták meg, ott még nem sikerült kel­lőképpen az állattenyésztés fellen­dítése. A nagyüzemi gazdasága­inkban már megvannak a lehető­ségek a termelés javítását illetően, a növénytermesztésen kívül az ál­lattenyésztésre vonatkozóan is. csak azokat fel kell ismerni, és okosain, célszerűen felhasználni. Az állategészségügy további javí­tása azonban felveti a szükségéi, hogy a szövetkezeti területen dol­gozó állategészségügyi szakembe­rekkel évente négy alkalommal — negyedévenként — mélyreható­an elemezzük az eredményeket, a hibákat és a soron következő fel­adatokat. így lehetővé válik, hogy egységes állásfoglalással , közös erő feszítéssel létrehozhassuk azokat az egészségügyi és más tenyésztési feltételeket, amelyek a szövetkeze­ti parasztság és népgazdaságunk érdekének egyaránt megfelelnek. Gyulai András városi főáfl a tton y észtö. l.l IM> VSA G! a STEREO-MIKROMA fényképezőgép. Stereo-Miikroma gép készenléti tokkal stereo-vágó, stereo-néző 6 koronggal 1600 Ét Eredeti AOPA Mikromu fekete-fehér és színes film kapható. _____________________________ 2216 Jól bevált a család vállalásra épült tervezés az orosházi Szabadság Tsz-ben szélgettek, akilk írásban vállalták: Tsx-ssahadakadémia nyílt Békéscsabán rén számoltatta be a mezőgazda­sági osztályt a város állategész-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents