Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

1982. november 3. 9 Szombat Javul-e a gázellátás? Az útóíbbi időben számtalan pa- l mert nem tudják biztosítani a fo­nasz érkezett szerkesztőségünldiöz is a megye gázellátásával kapcso­latban. Sok gondot okoz a háztar­tásokban, hogy néha napokig nem lehet gázpalackot cserélni Békés­csabán. Ezzel kapcsolatban Kassai Béla elvtársat, az Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat igazgatóját kérdeztük, aki a következőket vá­laszolta: • — Sajnos, sok jót nem tudunk mondani. A gázellátással baj van megyénkben. Ezit egyébként a Bel­kereskedelmi Minisztérium Bé­késcsabán tartott ülésén is elmon­dottam és vállalatunk ezelőtt is, és azóta is több esetben próbált intézkedni. lyamatos töltést és egy gépkocsi­val szállítanak több megyébe. A gázértékesítő felettes hatósá­ga az ÁFOR Központ sem bizta­tott bennünket arra vonatkozóan, hogy megoldják a Békés megyeiek problémáját. Mi mindent megtet­tünk, személyesen jártunk el a Belkereskedelmi Minisztérium il­letékes szerveinél és ennek hatá­sára bizonyos ígéreteket kaptunk aZ ÁFOR Központtól. Figyelembe véve a szerkesztő­séghez érkező panaszokat, e hely­ről kérdezzük meg az ÁFOR Központot: megoldja-e a Békés megyeiek gázellátását? Kérjük Állami költségvetésből hárommillió forint pótkeret állami lakások karbantartására A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat idei eredeti tervében hat­millió forint költségvetés szerepelt állami épületek karbantartására. Ebből az összegből huszonegy épület, összesen 130 bérle­mény teljes felújítását irányoz­ták elő. Az összeg jelentős részét a vállalat saját műszaki brigádja, míg 3,8 millió forintot állami vál­lalatok, kisipari termelőszövetke­zetek hasznosítanak. Állami költ­ségvetésből hárommillió forint pótkeretet kapott a vállalat 32 ál­lami épületek állag-megóvásának növelésére. Ebből az összegből 25 nagyobb épületet hoznak rendbe. Megállapítottuk, hogy a Gáz­­értékesítő Vállalat nem elégíti ki az igényeket, szerintük azért, megnyugtató válaszukat szerkesz­tőségünknek elküldeni. — kis — Az épületek karbantartását Bé­késcsabán nagy ütemben folytat­ják. Taxiéinak a mezőgazdasági üzemek dolgozói Megélénkült az élet a békéscsabai autóklubban Október első felében alakult meg Békéscsabán az autóklub. A klub egyelőre az Autóközlekedési Vállalat kultúrotthon ában kapott helyet Itt jönnek majd össze azok a m a gár.gépkocsi-vezetők, akik beiratkoztak a klubba, hogy meg­beszéljék az autózás gondjait, örö­meit. A klub tizenegy tagú vezető­sége máris munkához látott. Né­hány nappal ezelőtt hét csoportot szerveztek. Ezek a csoportok szak­­körszerűen működnek, s tagjaikat megismertetik a balesetvédelem, az oktatás, a szervezés, a túra és verseny, a propaganda, a jogi ta­nácsadás és fegyelmi ügyek, vala­mint az autósok egészségügyének legfontosabb teendőivel. Az autó­klubba — a Békés megyében lévő ezernél több magánszemélyautó tulajdonosok közül — egyre töb­ben iratkoznak be. A MEDOSZ Békés megyei bi­zottsága évről évre igen sokat fá­radozik azon, hogy az állami gaz­daságok, gépállomások, tangazda­ságok, a vízügyi igazgatóság és az erdőgazdaság dolgozói növeljék általános műveltségüket, szakmai hozzáértésüket. A megye szerve­zett mezőgazdasági dolgozóiból az 1959/60-as tanévben lf2-en tanul­tak általános iskolában, 85-en technikumban, 8-an főiskolán és 25-en egyetemen. Az idei tanévben általános iskolában 468-an, techni_ kumban 308-an, főiskolán 35-en, egyetemen pedig 42-en tanulnak. A szakszervezet üzemi bizottsá­gai közül igen sokat tett a dolgo­zók általános műveltségének nőve. lésére a Sarkadi Gépállomás. Itt 23-an tanulnak általános iskolá­ban, 28-an pedig technikumba iratkoztak. Az állami gazdaságok közül Hidashát jár elöl jó példá­val. Ebben a gazdaságban 76-an vesznek részt általános iskolai ok­tatásban. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban 42-en iratkoztak be általános iskolába, ugyanakkor 40 dolgozó részére megszervezték a technikum kihelyezett osztályát. Tudomány—Technika A Marsbeli élet létezésének kérdését döntheti el az új szovjet űrrakéta — Mi! várnak a csillagászok a Mars 1-tttl pára, felhő és az északi Hazánkban is nagy ér­deklődést váltott ki az új szovjet űrkísérletnek, az első Mars-rakéta felbo­csátásának híre. Külö­nösen a csillagászok vár­nak sokat tőle, mert — amint ifj. Bartha Lajos, az Uránia bemutató csil­lagvizsgáló munkatársa elmondotta — a Mars­nak még sok titka vár megfejtésre, köztük olya­nok is, amelyeknek tisz­tázása saját otthonunk­nak, a Föld jobb megis­meréséhez is hozzásegít­het A Mars ugyanis — akárcsak a Venus — a naprendszernek abban a zónájában kering, mely­ben megvannak a nagy­jából a Földihez hasonló élet feltételei. Ez a boly­gó kisebb a Földnél: át­mérője a Földének 53, tö­mege valamivel több, mint tíz százalékát éri el. Keringési ideje majd­nem két éve, egy Mars­beli nap tartalma pedig 24 óra 37 perc. A Marsnak van légkö­re is, de sokkal ritkább, mint a mienk, és főleg nitrogénból áll. Az oxi­gén mindössze egy ezre­léket ér el benne. A lég­nyomás ott mintegy ti­­zedrésze, a gravitáció pe­dig körülbelül egyhar­­mada a mienknek. A bolygón van ugyan víz, de csupán mint talajvíz, és déli sarkot a téli év­szakokban elborító vé­kony dér-réteg, úgyneve­zett hósapka. Nyílt víz­felület a Marson nincs. Hőmérsékletének átla­ga mínusz 5 Celsius fok, de a legalacsonyabb ér­ték a mínusz 100, a leg­magasabb pedig a plusz 25—30 Celsius fokot is eléri. Ilyen viszonyok között legalábbis bizonyos kez­detleges életnek meg­vannak a lehetőségei. Régebben úgynevezett csatornákat véltek felis­merni a bolygó felületén és ezeket értelmes lé­nyek alkotásainak gon­dolták. Később azonban kiderült, hogy csupán a maiaknál kisebb műsze­rek tévesztették meg a megfigyelőket. A csilla­gászok ma már tudják, hogy a Marson kétféle folt váltogatja egy­mást: a valószínűleg vas­­oxidos homoksivatagok, pirosas árnyalatú és az agyagos mészkőből álló egyéb kőzetek sötét, ké­­kesszürke foltjai. Az utóbbiak közül egyesek­nek az alakja és méretei az évszakokkal együtt változnak, amiből már régebben arra következ­tettek, hogy ezek a föl-­­tok nagyobb felületüket elborító növénytakarót jeleznek, amelyek nyá­ron fejlődnek ki, de tél­re eltűnnek. Amikor mintegy húsz éve Tyihov szovjet csil­lagász megállapította, hogy ezek a foltok ugyanúgy verik vissza a Nap sugarait, mint Föl­dünk sarki vidékeinek és magas hegyeinek nö­vényzete, állítását még sokan vonták kétségbe. Az elmúlt évtizedben azonban Dolfusz francia és Sinton amerikai ku­tatók a legkorszerűbb műszerekkel végzett vizsgálataik alapján, ré­szint megerősítették Tyi­hov állítását, részint spektroszkópiai úton be­bizonyították a Marson egyes földi algafajták­hoz hasonló szerves mo­lekulák létezését. Ezeket a vizsgálatokat a körülbelül két és ne­gyed évenként visszatérő úgynevezett Mars-közel­ség idején végezték, de akkor is legalább 58 millió kilométer válasz­totta el a műszereket a megfigyelés tárgyától. Erre a rendkívül izgal­mas kérdésre tehát csak a bolygó közelébe eljutó rakéták jelentései adhat­nak majd megnyugtató választ. De az élet létezésének megállapításától vagy cáfolatától eltekintve is értékes adatokat küldhet haza a Mars 1. Hiszen a légkör mozgását ezen a bolygón is ugyanazok a törvényszerűségek szab­ják meg, mint a Földön, de ott ezeket jobban le­het megfigyelni, mert az alapvető jelenségeket nem befolyásolja a nyílt tengerek, óceánok zava­ró hatása. Azonkívül, ha sikerül megállapítani a Mars esetleges mágneses terének és a bolygó kö­rül kialakult elektromos töltésű részecske-övezet­nek a létezését, ennek tanulmányozása ugyan­csak jelentős segítséget adhat földünk mágneses terének és magnetoszfé­­rájának jobb megisme­réséhez. A kristálycipellő Prokofjev: Hamupipőke című balettjének színes, szovjet film­változatát vetíti november 4-én, matiné előadás keretében a bé­késcsabai Terv mozi. A fűm hűsé­ges tolmácsolója a híres balett­nek, gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt tanulságos és kitűnő szórakozás. Hamupipőlce szerepé­ben a jól ismert R aisza Sztrucs­­kova mutatkozik be. OLVASTUK Esti tagozatosok között Iskolánk az esti órákban sem néptelen, a neonvilágítás hivoga­­tóan int a sötét utcára, idebenn három osztály esti tagozatos ta­nul. A folyosókon este is teltek a fogasok, kabátok, kalapok, MTH-s sapkák, motorszemüvegek várják a gazdájukat, akik odabenn küz­denek a több tudásért. Vajon mi hozta ide ezeket a felnőtteket, ki vagy mi kényszerítette rá őket, hogy deresedő fejjel beüljenek az iskolapadba? Sokat megkérdeztünk közülük, a válasz azonban egyforma volt: — a több tudás ! Idős, fiatal mind így válaszolt: — Az én munkahelyemen ma már kell az érettségi. — Mi a foglalkozása? — Tanácsi tisztviselő vagyok. A beosztásom megkívánja, hogy leérettségizzem. A középiskolai anyagra feltétlenül szükségem van. Egy másik megkérdezett bank­­tisztviselő. Ő is több tudásra hi­vatkozik: — Az igaz, hogy a bankban nem olyan matematikával dolgoznak, mint itt, de az alap, amit a kö­zépiskolai oktatás nyújt, nélkü­lözhetetlen. Az egészségügyi pályákhoz is szükséges az érettségi. Ezért jár sok ápolónő, gyermekgondozó­képzős az esti tagozatra. Az MTH-ban is könnyebb a ta­nulás, ha valaki érettségit szer­zett. — A motorismeretet nagyban megkönnyíti a középiskolai fizi­ka-tanulás! A harisnyagyár munkáslányai is szép számmal képviseltetik ma­gukat. A kérdésre megszívlelen­dő választ adnak: — Más az ember egész szemlé­lete, ha tanult. Könnyebb a mun­ka, nagyobb az ismeretanyag, több szépet vesz észre az ember a világban. Egy fiatal kislány — akár a nappali tagozaton is helyet foglal­hatna — arról beszél, hogy mióta irodalmat tanul, még a filmeket is más szemmel nézi. Jobban meg­érti, több élményt kap, tágabb a világ körülötte. Közös probléma, hogy nem já­ték dolgozni és tanulni egyszer­re. Sokan, majdnem mindenki, az éjszakából lopja az időt a tanulás­hoz. Különösen az idősebbeknek nehéz, akik jó húsz éve csukták be utoljára maguk után az iskola kapuját. — Miért nem tanultak ré­gen? A válaszok eltérők. Az időseb­bek a régi világ áldozatai voltak, korán kereső foglalkozás után kellett nézniük, hajszolta őket a nyomorúság. A fiatalabbak? — Soknak nem volt kedve azonnal tovább tanulni, csak később döb­bentek rá, hogy eddigi tudásuk kevés. — Azt hittem, még ráérek. Mennyivel nehezebb így, dolgoz­ni és tanulni egyszerre! — mond­ja egy szőke MTH-s fiú. — De megéri, szükségem van rá! Most itt ülnek valamennyien, nagy nehézségekkel küzdenek, dolgoznak és tanulnak, hogy töb­bet tudjanak, hogy rohanó ko­runkban meg tudják állni a he­lyüket —e— (Megjelent a gyulai gimnázium Erkel Gimnazista című belső újságjának októberi számában.) NOVEMBER 3. Békési Bástya: Carmen Jones. Bé­késcsabai Brigád: Felfelé a lejtőn. Bé­késcsabai Szabadság: igazság a hazug­ságról. Békéscsabai Terv: A világ min­den aranya. Gyomai Szabadság: Sze­relmi levelezés. Gyulai Erkel: Az el­nök úr látogatása. Gyulai Petőfi: Lo­pott boldogság. Mezőkovácsházi Vörös Október: Aki átmegy a falon. Oroshá­zi Béke: Az elcserélt randevú. Oros­házi Partizán: Aki szelet vet. Sarkadi Petőfi: Kísértetkastély Spessartban. Szarvasi Táncsics: Amíg holnap lesz. Szeghalmi Adj': Keresztesek I—II. A 435 sz. főközlekedési út 0 + 886 km szelvényében levő Gyulai úti élővízfolyás-hidat november 5-től átépítés miatt, az átépítés tartamára lezárjuk. Közlekedés Gyula felé a Kiss Ernő utca— Árpád sori terelő úton. HÍDÉPÍTŐ VÁLLALAT 73524

Next

/
Thumbnails
Contents