Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-03 / 258. szám

1962. november 3. 8 Saombí'< Építkeznek a gyomai járás termelőszövetkezetei — Az idén és a jövő évben 27 millió 425 ezer forintot fordítanak építkezésre — II gyomai járás több terme­lőszövetkezete már az elmúlt év­ben túljutott a megszilárdulás alapvető tennivalóin. Az egykori egyénileg gazdálkodó parasztem­bereik megtalálták helyüket a közös gazdaságokban, s szorgal­mas munkájúkkal eljutottak odá­ig, hogy továbbfejlesszék közös vagyonukat, s mindinkább lerak­ják az alapját a nagyüzemi állat­tenyésztésnek. Ezzel magyarázha­tó, hogy az idén 18 millió 226 ezer forintot fordítanak a járás terme­lőszövetkezeteinek gazdái külön­böző épületek létesítésére. Ebből az összegből növendókszarvas­­marha-istáliók, borjúnevelők, ser­­tésfiaztatóik, törzsbaromfi-ólak, csibenevélők épülnek. Az ecseg­­falvi Egyetértés Tsz új öntözőtele- I>ét bővítette. A gyomai Alkotmány Tsz-ben egy 96, s a hunyai Hunyadi Tsz­­ben ugyancsak egy 96 férőhelyes borjúnevelő épül. Növendék­­szarvasmarha-istállót kap a gyo­mai Alkotmány, Győzelem, Üj Élet és Zöld Mező, valamint a dé­­vaványai Aranykalász, az endrődi Béke és Búzakalász Tsz. Az évről évre növekvő sertésállomány el­helyezése is sok gondot okozott eddig a járás közös gazdaságai­ban. Ez év végére a „sertés­­fronton’' js kedvezőbb lesz a hely­zet A dévaványai Aranykalász Tsz-ben három 90 férőhelyes, az endrődi Békében, s a gyomai Zöld Mező Tsz-ben 30—30 férőhelyes sertésfiaztató épül az év végéig. Az ecsegfalvai Egyetértés Terme­lőszövetkezetben pedig két 5 ezer férőhelyes, a gyomai Győzelemnél egy 5 ezer férőhelyes törzsba­­romfi-ól építéséhez kezdtek hoz­zá. Ugyanakkor a gyomai Győze­lem Tsz-ben 12 ezer férőhelyes, az ecsegfalvai Egyetértés Tsz-ben pedig 6 ezer férőhelyes csibeneve­lő létesül. Mint a lüspe több járá­sában, a gyomai járásban is so­kait küszködtek az utóbbi évek­ben a termelőszövetkezetek a vízhiánnyal. Az idén ezen a terü­leten is előbbre jutnának a beter­vezett négy fúrott kút létesítésé­vel, ha a kivitelező vállalatok nem késlekednének. A dévaványai Aranykalász és a hunyai Hunyadi Tsz-ben azonban mégcsak fel sem vonult a kútfúró vállalat. Az endrődi Dózsa Tsz-ben pedig né­hány napos munka után leálltak a vállalat dolgozói. A jelenlegi kilátások azt mutatják, hogy a betervezett négy fúrott kút ebben az évben nem készül el. n járási tanácsnál most már mind több szó esik a jövő évi építkezésekről, azokról a milliók­ról, amelyek az állattenyésztés számának és hozamának növelé­sére lesznek hivatva. 1963-ban 9 millió 199 ezer forintot költenek a járás termelőszövetkezetei gazda­sági épületek létesítésére és talaj­javításra. A jövő évben két 50 fé­rőhelyes tehénistálló épül a déva­ványai Aranykalász Tsz-ben, egy 96 férőhelyes pedig a gyomai Győzelem Tsz-ben. Két növen­­dékszarvasmarha-istállót létesíte­nek az endrődi Dózsa, egyet pe­dig a gyomai Dózsa Tsz-ben. A dévaványai Aranykalász Tsz-ben három, egyenként 900 férőhelyes, s a gyomai Üj Élet Tsz-ben pedig egy 300 férőhelyes süldőszállás átadására kerül sor a jövő év vé­géig. A dévaványai Aranykalász­ban juhhodályt építenek. A gyo­mai Üj Élet Tsz-ben két magtár építésére kerül sor. Egy harmadik magtár a gyomai Zöld Mező Tsz­­ben épül fel. Mindegyik 32—32 vagon termény befogadására lesz alkalmas. A dévaványai Arany­kalász, az endrődi Béke és Üj Ba­rázda, a gyomai Üj Élet és Zöld Mező Tsz-ben 50—50 vagon kuko­rica tárolására alkalmas górék épülnek. A vízellátását további új kutak fúrásával tervezik 1963- ban kedvezőbbé tenni. A dévavá­nyai Aranykalász és Lenin, vala­mint az endrődi Búzakalász, a gyomai Alkotmány és Üj Élet Tsz-ben teljesen megoldják a ve­zetékes vízellátást. Az öt fúrott kúton kívül hét ásott kutat is lé­tesítenek a termelőszövetkezetek. n fee’ss villamosítást 5 tsz­­ben: a dévaványai Aranykalász két majorjában, a Gábor Áron Tsz-ben, az ecsegfalvi Egyetértés és a gyomai Alkotmány és Győze­lem egy-egy majorjában — oldják meg véglegesen. Az 1963-as évben Kevesebb, de jobb dohány lesz az idén, mint tavaly volt — A száraz idő hátráltatja a simítást — Mint a Dohánybeváltó Békés­csabai Kirendeltségéin megtudtuk, az idén később kezdenek a ter­melőszövetkezetek szállítani, mint tavaly. Az utóbbi hetek szárazsá­ga megakadályozta a dohányter­melőket a felfűzött dohány simí­tásában. A tegnapi és a tegnap­előtti eső hasznos volt a dohány­termelőknek, várható, hogy meg­enged a dohánylevél, és egy hét múlva megindul a szállítás. Eddig néhány termelőszövetkezet, közöt­tük a kétsopronyi Dózsa és a bé­késiek már szállítottak kevés mennyiségű dohányt, főleg ipari feldolgozásra valót. Az idén jobb minőségű, de ke­vesebb dohány lesz, mint tavaly volt. Most nem bántotta a növényt a peronoszpóra, a tavalyi tapasz­talatok alapján sikerült a megelő­zés. Viszont az aszály rontotta a terméseredményt. a dévaványai Aranykalász és Le­nin Tsz-ben új agronómusi laká­sok építésére is sor kerül. A gyo­mai Alkotmény Tsz-hez pedig be­fejezik a bekötő út építését. a miméből jut újabb öntö­zőtelepek létesítésére is. Az eddigi öntöző telepeket újabb 1080 hold­dal akarják növelni, melyre 6 millió 399 ezer forintot szántak. Ugyanakkor 2188 holdon 4 millió 376 ezer forintos ráfordítással di­­gózással, 1356 holdon 2 millió 40 ezer forint költséggel pedig me­­szezéssel végeznék talajjavítást. Mindent egybevetve, az idén és a jövő évben a gyomai járás ter­melőszövetkezeteiben 27 millió 425 ezer forintot költenek külön­böző gazdasági épületek létesítésé­re, talajjavításra, s az öntözéses gazdálkodás bővítésére. Balkus Imre KAPÓS A FRISS LÁNGOS El nem tudtuk képzelni, hogy miért állt sorba a sok asszony Béké­sen a földművesszövetkezet kissé kopott kinézetű büfé falatozója előtt. Igaz, hogy piaci nap és hűvös októberi reggel volt, de azért csak nem pálinkára várnak? Csakhamar kiderült, hogy Varga Pe­temé sültkolbászon és virslin kívül egy-egy piaci nap alkalmával (háromszor van piac Békésen hetenként) 80 kiló lisztből készít lán­­gost, amit annyira szeretnek az idősebbek és a fiatalok is, hogy ké­pesek sorban állni érte. Csökkent munkaképességűek a termelésben — Akik egész emberként dolgoznak — A munkahely nem szanatórium — Az utóbbi hónapokban csu­pán egy fiatal lány kérte elhelye­zését olyan munkakörbe, melyben — bénasága ellenére — egész em­berként tudna dolgoznj — mond­ja Kuttich Józsfené, a békéscsabai tanács munkaerő hivatalában, amikor a csökkent munkaképessé­gűek elhelyezéséről, foglalkoztatá­sáról beszélünk. — Munkahely vi­szont van. Egymás után érkeznek a bejelentéseik különösen ilyen­kor ősszel: „éjjeliőr kellene” „fűtőt kérünk”. Itt idősebb dolgo­zókat alkalmazunk, s főleg csök­kent munkaképesség űeket. De van adminisztrátori, irattáros, és más ehhez hasonló munkakör is, ahova igényelték már embereket. Az előbb említett fiatal lány is el tud­na látni ilyen munkakört, közgaz­dasági technikumot végzett, s mint mondotta, bár van elég kereső a családban, ő sem akar1 otthon ülni. Húszéves korban borzasztó a tét­lenség. Bár 'betegsége köti, mégis hasznára akar lenni a társadalom­nak, s a családnak sem akar to­vább a terhére lenni. Ez a törekvés tapasztalható azoknál is, akik dolgoznak valahol. Szinte csodálatra méltó egyik-má­sik ember igyekezete. Az üzemek látogatásakor találkoztam egy fia­tal lánnyal, akiről regéket mesél­nek, hogyan tanult meg csonka kezeivel írni és dolgozni. Az első idők ke­serves küzdelmei után ma már úgy emlegetik, mint a legjobb dol­gozók egyikét. Több éve van egy munkhelyen és meg is becsülik. Ismerünk süketnémákat, akik in­tézetben tanultak szakmát, s most a Pamutszövőben dolgoznak. Ezek az emeberek évek óta becsületes munkásai a gyárnak, s az üzem vezetői, dolgozói előtt egyenrangú megbecsült tagjai az üzemi kollek­tívának. Van közöttük segédműve­zető, szövő, liftkezelő, portás, csé­­ve-válogató és más munkakörben dolgozó. A Pamutszövő munká­sainak 10,7 százaléka csökkent munkaképességű. A vezetők mind. egyiknek megfelelő munkakört biztosítanak, s az üzemi orvos rendszeresen ügyel arra, hogy egészségükre ártalmas munkakör­ben ne dolgozzanak. A Békési Nyomdában rajzoló, adminisztrátor, takarító, villany­­szerelő és más ehhez hasonló mun­kakört biztosítottak a csökkent munkaképességűeknek. — A tanáccsal jó a kapcsola­tunk — mondja Botyánszki Pál Mezőhegyes 36 mázsa komlót szállít terven felül A komló a sörgyártás igen fon­tos alapanyaga. Megyénkben ke­vés helyen foglalkoznak termesz­tésével. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban nagyobb kiterjedésű területen termesztik, ötvennégy mázsa termésre számoltak, s a komlóra igen kedvezett az időjá­rás s így a 90 mázsa termést ad­ta. A 20 holdas fiatal komlótelep — amely még lényegében nem fordult termőre — 324 mázsa komlóval örvendeztette meg az állami gazdaság kertészeti brigád­ját. A begyűjtött komló egyhar­­mada első osztályú, kétharmada pedig másod és harmad osztályú minősítést kapott. A komlót meg­szárították és a hazai söripar ren­delkezésére bocsátották. A terven felüli termés értéke 220 ezer fo­rint. Motorizált ágyak Az észak-angliai kórházak szö­vetsége nemrég bemutatta a mo­torizált kórházi ágyak első példá­nyait. Az ágyakra szerelt kis mo­torok és elektromos berendezések lehetővé teszik, hogy a beteg vagy az ápoló tetszés szerint emelje, vagy süllyessze az ágy fej-, illetve lábrészét és szükség esetén az ágy önműködően átköltözik a kívánt helyre. igazgató. — Sőt sokszor olyan jó — teszi hozzá mosolyogva —, hogy ha ilyen dolgozót kell elhelyezni, először is tőlünk kémek segítsé­get. Ez rendjén is lenne. A nyomda vezetői a legtöbbször találnak is megoldást, hogy könnyebb munka­kört biztosítsanak az ilyen dolgo­zóknak. Csakhogy egyesek azt hi­szik, hogy a munkahely szanató­rium. Akad, aki még könnyebb be­osztást kér, holott a nyomdában nincs is úgynevezett nehéz testi munka, hiszen ezt felváltották már a korszerű automata gépek. Ami­kor — más rnégoldás híján — takarítói beosztásra tették például az egyik dolgozót, sértődés lett be­lőle. Túlzásba azért a követeléseket sem lehet vinni. A Kötöttárugyárban, a Bánya­ipari Egyesülésnél, a Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál és még igen sok helyen dolgoznak csök­kent munkaképességűek. A ta­pasztalat azonban az, hogy ritka az olyan vállalat, mint a Békési Nyomda, ahova a munkaerő-hiva­tal útján, tehát „kívülről” is befo­gadnak ilyen dolgozót. Általában a könnyű munkakörökbe az üze­mek a saját dolgozóikat alkalmaz­zák, és akad olyan is, hogy ezt teljes munkaképességű ember töl­ti be, ugyanakkor, amikor a ta­nács munkaerőhivatala elhelye­zési problémákkal küzd. A tanács éppen ezért tervezi, hogy brigádot alakít, amely felül­vizsgálja ezeket a helyeket és ál­talában a csökkent munkaképes­ségűek és a fiatalok foglalkozta­tását. S az is helyes lenne, ha nyil­ván is tartanák azokat, akik ilyen szempontból segítségre szorulnak. Sajnos, sehol, egyetlen szervnél sem kapunk teljes képet arról, hogy Békéscsabán hány csökkent munkaképességű ember van, hol kell sürgős segítség, kik azok, akiknek elhelyezéséről gondoskod­ni kellene. Ez pedig igen fontos volna nemcsak a megélhetésük biztosítása, de a társadalom szem­pontjából is, hiszen minden ember munkájára szükség van. Kasnyik Judit Kőműves-, ács-, lakatos-, bádogos-, asztalos-, festő-szakmunkásokat és segédmunkásokat felvesz a Békés megyei Tanács ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT, jelentkezni lehet a vállalat központjában, BÉ­KÉSCSABA, Kétegyházj u. 1921/2 alatt. 73530

Next

/
Thumbnails
Contents