Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-30 / 280. szám

november 30. 6 Péntek A sóssziki cigánytelep — 155 évvel ezelőtt, 1807-ben tette meg az első útját Robert Fulton amerikai feltalálónak a hosszas kísérletezés után meg­szerkesztett Clarmont nevű gőz­hajója a Hudson folyón, New York és Albany között. A 160 tonnás, 18 lóerős motorral ellátott hajó, hegymenetben óránként 8—10 ki­___ lométeres sebességgel haladt. A gőzhajó feltalálása után az egész n világon rohamosan megindult ve-Robert Fulton és gőzhajójaie a belvízi hajózás. — 295 évvel ezelőtt, 1667. november 30-án született Jona­than Swift angol író és publicista, aki világhírű regényében (Gulliver utazása — 1726) korának különösen éles visszásságait, az egyházi és politikai viszonyokat, valamint az ír népnek Ang­lia általi elnyomását ábrázolta. * — 145 évvel ezelőtt, 1817-ben e napon született Theodor Mommsen, német történetíró és jogtudós. Jelentős az ókor kuta­tásával kapcsolatos munkássága (rómaiak története). • — 45 évvel ezelőtt, 1917. november 30-án jelent meg Lenin: Állam és forradalom című könyve, melyben az államról szóló marxista elméletet, a nemzetközi proletár forradalom és az ál­lam viszonyát fejtette ki. Ebben az igen jelentős művében Le­nin a kapitalizmusbói a kommunista társadalomba való átme­net gazdasági és politikai alapjait tárgyalta meg, az 1871-es pá­rizsi kommün tapasztalatai alapján, OLVJíSÚIlVKÉjJ. Amikor a Kettős-Körös hídjáról Doboz félé indul az ember, szép látványban van része. A község csaknem elbújik a fák rengetegéi­ben, azonban a nyílegyenes or­szágút megnyitja a „szégyenlős” település kapuját. Háttérben az őszi színekben játszó erdők lombkoronái lezárják a látóhatárt. Baloldalt a termelőszövetkezet óriási kertészete, jobbra pedig egy apró házakból épült falu. házaikból és mindenütt zománcos tűzhelyet találunk. Hagyományos házi bútoraikat modem bútorokra cserélték. Talán öltözködésükben változtak legtöbbet. Ma már nem­csak szépen, hanem az évszakok­nak megfelelően öltözködnék. A legmodernebb ruhák, így a nylon ruha is a dobozi cigányságnál je­lent meg először. Sósszik önálló tanácsválasztó kerület és lakói kö­zött ma már öt párttag van. a cigányok, hogy „Zsivány”. Ez a név ragadt rá valamikor, valami­ért. Ö maga azt mondja, hogy gye­rek korában biztos, nagy zsivány lehetett. Nem sérti ez a név, mert becsü­letes embernek ismerik Dobozon. Jól dolgozik és jól keres. Őszinte nyílt tekintetű ember, aki szereti is és védi is a cigányokat. Pana­szosan mondja el, hogy milyen ne­héz volt a cigánytelep útja, hisz a múltban nem törődött velük sen­ki, nem nézték embernek őket és a cigányok sem törődtek saját ma­gukkal. Nem dolgoztak, koldultak, csavarogtak. Erre az időre szomo­rúan gondol vissza. Ma már más a telep élete. Szinte büszkén jelenti ki, hogy a cigányok jól élnék és nem nélkülöznék. Dol­goznak, keresnék, öltözködnek. Kaptak járdát, kaptak kutat és roost megígérték nekik, hogy ta­vaszra villanyt kap a sóssziki te­lep. A dobozi cigányok ma már mun­kaszerető kultúremberek még ak­kor is, ha akad köztük egy-két analfabéta. Gondoljunk csak arra a cigányegyüttesre, amelyik ezt a bimbózó kultúrát szeretné csokor­ba szedni és pergő lábakkal próbál­ják a táncot, a község kultúrházá­­ban. Ezek a fiatalok már nemcsak kapni, hanem adni is akarnak a dobozi cigányság kulturális érté­keiből. Kollárik János műsora November 30-án, este 7 ótralkocr: HAMLETNEK NINCS IGAZA Szentpétecry- és sze-lvénybériet. November 30-án, este £61 0-ikor, Fel­­sőny «máson: MAJD AZ UTÁNPÓTLÁS NOVEMBER 30. Békési Bástya: Pirosbetűs hétközna­pok. Békéscsabai Brigád: Fagyosszen­­teik. Békéscsabai Szabadság: Mala­­chiás csodái. Békéscsabai Terv: A lel- Idismesret lázadása I. rész. Gyomai Szabadság: Utolsó vacsora. Gyulai Er­kel: Nyomorultak, n. rész. Gyulai Pe­tőfi: A francia nő és a szerelem. Me­zőkovácsházi Vörös Október: Az élese­iéit randevú. Orosházi Béke: Pillantás a hídról. Orosházi Partizán: Candide, avagy a XX. század optimizmusa. Sarkadi Petőfi: Hófehérke és a hét tör­pe. Szarvasi Táncsics: Lopott boldog­ság. Szeghalmi Ady: Hálái a cukorszi­­geten. Apróhirdetések A MŰM 613. sz. Iparitanuló Intézet (Gyula, Szt. István u. 38. sz.) felhívja a vállalatok, közületek, tsz-ek figyel­mét, hogy minden típusú mezőgazda­sági erő- és munkagép javítását egy hónapi garancia mellett vállalja. Tsz-eknek 50 százalékos árengedmény, szerződéskötés esetén. Szerződéskötés határideje: december 10-ig. 620 Balett- és népi tánc kísérethez zongo­ristát keres a Balassi művelődési ott­hon. 73690 Trabant Limousine, ll ezret futott, új­szerű állapotban sürgősen eladó. Ál­latorvos, Békésszentandrás. 6443 Rádiót, motorkerékpárt cserélek tele­vízióért. Baditz Pál, Misikolc, Tass u. 15. 2285 Máriafalván 260 négyszögöles házhely, termelésre is alkalmas, eladó. Érdek­lődni: Gyula, Görbe u. 13$ 64418 Orvost kér a falu A község orvoséllátásónak hiá­nyosságairól ír Göndöcs Péter zsa_ dányi olvasónk. Levelében nem­csak a község, hanem a szomszédos helységek orvoshiányát isi megem­líti. „Az egyik kollégánk megbetege­dett — írja levelében —, orvoshoz akartuk vinni, természetesen más községbe, mert Zsadánynak az öt­ezer lakosra fél éve nincs orvosa. Komádiba vittük a beteget, ahol szerencsétlenségünkre az orvos be­teg volt, így a következő állomás Okány volt. Kálváriánk azonban nem fejeződött be, ugyanis Okányból tovább kellett menni, mert ott sincs orvos, pedig hatezer lakosú a község. Valamikor volt nekünk orvosunk, aki kérte a zsa­­dányi tanácsot, hogy biztosítson neki lakást. A tanács nem biztosí­tott. Kérte a járási pénzügyi osz­tályt, hogy az iskolai napköziben engedélyezzék étkezni. Nem enge­délyezték. Erre elment Dobozra, ahol mindezt megkapta. így aztán orvos nélkül vagyunk, s Biharug­­ráról jár át egy orvos hetente két alkalommal, an« bizony kevés.” Az úttörők téli tervei Az úttörők terveiről, készülődé­seiről ír Maczik Anna Nagyszé­násról. Beszámol az úttörők mun­kájáról, iskolai életükről. „Mozgalmas az élet a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlójával ki­tüntetett nagyszénást 4048-as Dózsa György úttörőcsapatban — írja többek között. A tanulás, a társadalmilag hasznos munka mellett, a pajtások a kulturális élet területén is helyt akar­nak állni. A kulturális szemlére 160 pajtás nevezett be különböző verseny­ágakban. Lázasan folyik az előkészü­let a Ki mit tud versenypályázatra is. Januárban pedig előadják Füsi József Az aszódi diák című háromfelvonásos színművét. Az őrsök egyfelvonásosok­kai, a rajok különböző vetélkedőkkel szórakoztatják majd szüleiket, a köz­ség lakosságát, a téli hónapokban.„ Eltűnnek a sírkövek Szokatlan tartalmú levelet írt a. napokban Poór János, gyomai ol­vasónk. Megemlíti, hogy a gyomai református temetőből eltűnnek * sírkövek. Levelében arra is vála­szol, hogy hogyan. „Nagy meglepetésben volt ré­szünk a minap Gyomán, a refor­mátus temetőben ugyanis sokan nem találták hozzátartozójuk sír­ját. Eltűntek róluk a sírkövek. El­tűntek, mert a gyomai reformátu­sok lelkipásztora eladogatta azo­kat. Ezekből pótolja nagyon meg­­gyérült báránykáitól csurgó-csepe­gő obulusait. Ügy gondolja a tisz­­teletes úr, hogy ha már az élő bá­­ránykák széjjelszéledtek, s nem hajlandók gyapjút adni, az „elhul­lottak” így hasznosíthatók? A gyo­mai reformátusok általánosan til­takoznak a tiszteletes úr ezen cse­lekedete ellen, s csupán azért em­lítjük ezt meg, hogy az esetleg fá­ból készült fejfákat nehogy fel­használja a téli tüzelő biztosítása céljából.” Az első KISZ-esküvő Egy ünnepélyes eseményről ír­nak Csanádapácáról, a községi KISZ-bizottság munkatársai. A le­vélben egy KISZ-esküvő megtar­tását írják le. „A csanádapácai községi tanács anyakönyvvezetője előtt házassá­got kötött november 17-én Haran­gozó András és Horváth Ilona KISZ-fiatal. Nagy jelentőségű volt ez az esküvő, mert első alkalom­mal történt meg, hogy a tanácshá­zán a KISZ-fiatalok szépen feldí­szítették a termet és részt vették két fiatal hűségfogadásán. Nagyon szép volt. A szőnyegek két oldalán ! végig virág volt, amelyek mögött KISZ-fiatalok álltak, s közöttük vonult végig a fiatal pár. Minden­kinek tetszett az esküvő ünnepé­lyessége, s többen nyilatkoztak I úgy, hogy a jövőben ők is így fog. Inak frigyre lépni.” Házakat mondtam? Igaz! A sóssziki telepről eltűntek már a viskók, a putrik. Szép, mondhat­nánk rendezett utcasorok nyílnak az országúiról. A házak előtt ker­­tecskék és az utcákon járdák. Kissé romantikusnak tűnő telepü. lés ez a sóssziki falu, ahol a dobozi cigányság éL Pedig valamikor félelmetes hí­rük volt. A társadalom számkive­tettjei voltak, koldultak, kupec­­kodtak, vályogot vetettek. Nem törődtek önmagukkal, hisz velük sem sokat törődött a régi társa­dalom. Most már más ez a kép. A do­bozi cigányság elindult azon az ütem, amely a felemelkedés felé vezet. De hadd beszéljenek erről az illetékesek. Mit mond n tanácselnök? Komlósi Lajos, a dobozi tanács végrehajtó bizottságának ejnöke ismeri a dobozi cigányságot. Ami­kor beszélni kezd róluk, hangjá­ban megelégedés csendül, néha­­néha még dicsekvés is. Dolgos em­berek és máris sorolja, hogy a több mint 200 dobozi cigány mun­kabíró tagjai hol helyezkedtek el és hol dolgoznak. Elmondotta, hogy körülbelül 1000 méter járdát kapott ez a négy utcából álló kis település, amelyet a telep lakói társadalmi munkában raktak le. Kapott a telep egy új artézi ku­tat is, amelyet 130 ezer forintos költséggel szavazott meg a tanács. Megérdemlik, hisz nagyobbrészt becsületesen dolgozó emberek csak néhány család él már úgyne­vezett „hagyományos” módszerrel. Ma már nem lehet állítani, hogy sóssziken társadalmi veszélyesség rejlik. A termelőszövetkezet föld­jén, ott a legszebb a termés, a cigánytelep mellett. Vigyáznak rá, hogy becsületükön ne essen csor­ba. Sokat fejlődött a telep. A régi berakott tűzhelyeket kidobálták Persze van még probléma is. A tanulást, az iskoláztatást és az egészségügyi ellátást még nem ve­szik igénybe úgy, mint ahogy ezt szeretnénk. Mi a tsz-elnök véleménye ? F. Szabó Sándor, a dobozi Pe­tőfi Tsz elnöke szívesen beszél ró­luk. Mezsgye szomszédok vagyunk — kezdi — és jó szomszédok. A kertészetünk ott terül él a telep mellett, de nem féltjük tőlük a termést. Valamikor nem ismerték el munkaerőnek a cigányt, pedig higgye el, lehet velük dolgozni. A tsz földjén csaknem negyvenen dolgoznak és az ifjúsági brigádban is volt vagy húsz. Olyanok kezd­ték ott a munkát, akik sohasem kapálták azelőtt, de megtanultak becsülettel dolgozni. Néhányukra büszkék lehetünk és persze a sós­­szikiek is. Földi Jánosra, a tsz va­gyonát bízták, mezőőr. Becsülete­sen ellátja a feladatát. Cinanó Károly fiatal gyerek még, de ilyen lelkes, munkaszerető fiatalt ritkán lehet találni. Farkas Irénke is na­gyon becsületesen dolgozik. Sorol­jam még? Seres József és a fele­sége szintén jó munkaerő vagy Zsigmond Károly, Farkas Andor, mind, mind segítettek abban, hogy a dobozi cigányságnak legyen be­csülete. Bíró Istvánné, a nőtanács lelkes aktívája és a szülői munka­­közösség tagja. Én tudom — mondja a tsz-elnök —, hogy nehéz volt nekik, de hajtották magukat, s nemcsak megtanulták, hanem meg is szerették a munkát. Hogy látja a vajda? Igaz, ezt a nevet csak ón adtam Farkas Józsefnek, mert akárhogy vesszük, egy picit öt tartják a do­bozi cigányok vezetőjének azóta, amióta meghalt az utolsó vajda. Farkas Józsefet csak úgy ismerik GYAPJÚSZÖVET fir’.yA tdmxeö&mote Női ruhaszövetek 100—140 szélességben Férfiöltöny-szövetek, síma és mintás Divat bükié és mintás női kabátanyagok 80,— Ft-tól 211,— Ft-ig 241,— Ft-tól 550,— Ft-ig 160,— Ft-tól 400,— Ft-ig 2532

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents