Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-27 / 277. szám

W$Z. november 27. 3 Kedd Jól haladt as őszi betakarítás és a vetés a szeghalmi járásban (Tudósítónktól.) A szeghalmi járási tanács vég­rehajtó bizottsági ülésén Sail ősi Gábor, a járási tanács mezőgazda­sági osztályvezetője beszámolt az eddigi őszi betakarítási és a vetési munkákról. Többek között elmon­dotta, hogy az idén a szárazság ellenére is igen jól haladt az őszi betakarítási munka. A naprafor­gót teljes egészében betakarították és a cukorrépaszedést is rövidesen befejezik. Az ősziek vetésében sincs külö­nösebb lemaradás. Őszi árpából 4862 hold került eddig elvetésre, őszi takarmánykeverékből 868 hold, búzából pedig 18 905 hold. A termelőszövetkezetek közül a szeg­halmi Űj Barázda Tsz 40 holddal teljesítette túl vetési előirányza­tát. A járásban sok gondot fordí­tanak a talajerő-utánpótlásra is. Eddig 15 300 holdra szórtak mű­trágyát, istállótrágyát pedig 5280 holdra. Buesa az első, Vésztő lemaradt a hízottsertés-felvásárlásbaii (*«Uösílónlnó*) Az elmúlt év hasonló időszaká­hoz képest lényegesen javult a szeghalmi járásban a hízott ser­tés felvásárlása. 1981-ben, október 31-ig 15 292 hízott sertést vásárol­tak fel, s ez évben 16 854 darabot. Ez 1562 hízott sertéssel több, mint az ébnult évi. A hízof:(sertés-fel­vásárlási terv teljesítésében első helyen áll Búcsú, majd Kertészszi­get, lemaradt Körösújíalu és Vész­tő. Sokat javult a helyzet a szerző­déskötéseknél is. 1963-ra eddig 6030 sertésre kötöttek szerződést, a termelőszövetkezetek a háztáji és egyéni gazdaságok pedig 1138 darabra. Szarvasmarhából az elmúlt óv hasonló időszakához viszonyítva 558 darabbal többet vásároltak fel a járás területén. Ebben Szegha­lom és Bucsa jár az élen, a lema­radók között van Kertészsziget és - Füzesgyarmat. Átadták rendeltetésének a vésztő—körösújfálui bekötő utal («ftéctó sító« Hégi kívánsága teljesült Körös­­újfalu lakóinak a napokban. A község igen messze esik a szeghal­mi járás székhelyétől és nehezen közelíthető meg. A községi tanács éppen ezért mái’ sokszor kérte az út építését. Az elmúlt évben mint­egy ötmillió forintos költséggel megkezdték a vésztő—körösújfalui bekötő út építési munkáit, s ez év novemberében át is adták rendel tetésének. Csak az utóbbi években vált szokássá Kamuton az állatvásár. Azelőtt, mint ahogyan Menyhért István elmesélte, hol Békésre, hol Mezőberénybe vezették el gyalo­gosan az eladásra szánt tehenet vagy üszőt, s bizony gyakran elő­fordult, hogy vissza kellett vezet­ni, mert nem volt rá vevő, s az ebbéli kellemetlen érzést nem­egyszer tetézte az is, bogy a vég­rehajtó már várta Menyhért Ist­vánt, vagyis a pénzét a lakásán. A Békésre és Mezőberénybe való gyaloglás, meg. a végrehajtás világa már eltűnt Menyhért Ist­ván életéből is, mióta a termelő­­szövetkezetben dolgozik. Mindig jószágszerető ember volt, s most is állatgondozó. Eddig 510 mun­kaegysége gyűlt össze, de ezt most ki akarja kerekíteni legalább 600- ra év végéig. Jó kis pénzösszeg Szlancsik István büszkén mulatta két szép saját nevelésű üszőjét. Társadalmi munkával segítik a községek lakói a községíejlesztési tervek végrehajtását (Tudósítónktól^ A szeghalmi járásban ez évben a községek lakói igen sokat segí­tették társadalmi munkával a köz­ségfejlesztési tervek végrehajtá­sát. A társadalmi munka értéke eddig körülbelül 300 ezer forint, különösen szép eredményeket ér­tek el Szeghalmon és Bucsán. Fü­zes gyarmaton befejezést nyert a villanyhálózat bővítése és egy transzformátor építése. Körösla­­dányban ugyancsak bővítették a villanyhálózatot, melyben a la­kosság is segített társadalmi mun­kával. Jelenleg az orvosi lakást korszerűsítik mintegy 70 ezer fo­rintos költséggel. Szeghalmon be­fejezték a szeszfőzde építését. Vésztőn, pedig a piactér áthelye­zését. ígérkezik minden egyes munka­egységre, s ezt még alaposan megtetézi a háztáji jövedelme, az, hogy például a tavasszal eladott egy tehenet, s a most felvezetett üszőért is jó kis summa van ki­látásban. Igaz, hogy majd később, mert a tenyészállatforgalmi válla­lat ugyan felvezettette a kamuti szövetkezeti gazdák háztájijában leszerződtetett valamennyi üszőt, de ezúttal csak hat darabot vettek át, részben azért, mert csak eny­­nyire volt vevő a Borsod megyei füzéradonyi Rákóczi Termelőszö­vetkezet megbízottja; Emri Béla jött el a fogolytól. Ávgyejev to­vábbra is kitartóan nézte Keri­­movot. De nem szólalt meg. A foglyok kiválogatása több óráig tartott. S Aszker egész idő alatt magán érezte a csíkos kö­penyszerű lebernyegben álló Av­­gyejev szúrós pillantásait. Kliümetz végül megállította a Scharführert, aki már éppen ne­kikészülődött, hogy a következő fogoly számát kiáltsa. — Elég, — mondta neki a ke­zét legyintve. — Mindet nem vi­szem el. Kranz intésére a barakkokba zavarták a foglyokat. A német tisztek és Khümetz — élénken beszélgetve — elindultak valaho­vá, s hamarosan eltűntek az épület sarka mögött. Aszker egyedül maradt, s a nem messze látszó Mercedes felé indult. Amikor elért a csatorna­árokig, meglassította lépteit. Az ösztöne vagy valami megmagya­rázhatatlan érzés sugallta, hogy forduljon vissza. A legközelebbi barakk ajtajában olt álltAvgye­­jev őrmester, s nézte a távolodó Aszkert. Vagy ötven méter választotta el őket. Aszker körülnézett. Egy mellvéd mellett állt éppen, amely mögött a csatornaárokból kido­bált földkupac magasodott két oldalról. Senki nem volt a kör­nyéken. Benyúlt a zsebébe* s óvatosan kihúzott cáman egy rövid, fényes, csavart markolatú tőrt. Még egyszer körülnézett, s a földre ejtette. A lábával pedig egy kevés földet rúgott rá. Néhány perc múlva már a kocsinál volt Aszker. Fitterman éppen akkor hagyta abba a ma­tatást a Mercedes motorjában, s megtörölte olajos kezét. — No, sikerrel jártatok? Aszker bólintott. — Ki volt az akit ott lepufían­­tottak? kérdezte Fitterman. Kerimov elmondta, mi történt. — Ügy kell neki! — mondta rá a'sofőr. Aszker nem válaszolt. Ráültek a kocsi sárhányójára, s cigaret­tára gyújtottak. Fél óra múlvt visszajött Khü­metz és Kranz. — Készüljön fel, Gube — mondta az igazgató. — Holnap reggel'indulunk vissza Ostburg­­ba. Heinz Upitz Gruppenführer el­gondolkozva járt fel-alá ostbur­­gi ideiglenes rezidenciájának ka­binetjében. Időközönként meg­állt, az asztalon fekvő iratok fölé hajolt, aztán újra sétálni kezdett. Hosszú nyugtalan lépésekkel rót­ta a szobát. A hír ugyanis, ame­lyet az imént kapott Berlinből — motoros különfutár hozta — ala­posan mellbe vágta. Meglepetés­szerűen érte, noha bizonyos ér­tesülésekből tudott nemcsak a Hitler személye ellen készülő me­rénylet terveiről, hanem arról a pu.ccsról is, amelynek a Führer megsemmisítése után kellett vol­na bekövetkeznie. Ha mindez Azelőtt történik, Upitz gondolkodás nélkül beve­tette volna valamennyi embérét, csakhogy minél előbb felgombo­lyítsa az összeesküvés szálait, j megsemmisítse az összeesküvő-1 két, aminek az árán egy vagy! akár két fokozattal is tovább avanzsálhatott volna felfelé. Igen, így járt volna el, ha az összeesküvés nem ma, hanem mondjuk, negyvenegy közepén történik. De ma már egészen más szemmel nézi a dolgokat, mint j akkor. Túlságosan okos és jó szí. j matú politikus volt ő ahhoz, na- = gyón is jól kiismerte magát a vi- j lúgban végbemenő bonyolult ese- | menyek között, mintsem úgy cse. g lekedjék, ahogy régen tette volna, j Ma már minden jel arra muta- ■ lőtt. hogy Hitler számára közeleg a vég . S ha ő elbukik, vele bukik a rendszer is. Akkor pedig jön a leszámolás. Upitz nem kételke­dett benne, hogy a számonkérés­től való félelem hajtotta a me­rénylet és a puccs szervezőit is. i (Folytatjuk) * személyében. Ennek ellenére szí­vesen vezették fel a szövetkezeti gazdák az állatokat, mert Izsák Pál, a TEGI megyei kirendeltsé­gének vezetője és Forgács Ferenc, a TEGI központi felvásárlója sok Amíg így elbeszélgettünk, For­gács Ferenc, a TEGI központi fel­vásárlója az irodába invitálta azo­kat a gazdákat, akiktől átvették az üszőket. Az egyik legszebb üszőt Ifj. Veres Lászlótól vették Derűs hangulatban beszélgetnek az üszőket felvezető gazdák, pedig az áldomás csak ezután következik. jó tanácsot adott az üszők további neveléséhez, takarmányozásához. Szlancsik István két szerződött üszőt hozott el a szemlére, s nem szegte kedvét, hogy egyelőre még vissza kellett vigye őket, hiszen még fiatal vemhesek. Egyébként mint a legtöbb kamuti szövetkezeti gazdának, neki is gazdag háztáji állománya van. A két szerződött üszőn kívül egy tehenet is tart, ezenkívül 20 libára, 30 pulykára és 60 csirkére is leszerződött a földművesszövetkezettel. Termé­szetesen még jutott saját szük­ségletre és a szabadpiacra is. Komáromi Lászlónak egy szerző­dött üszőn kívül egy tehene, egy hízó bikája, tíz hízó sertése is van, de már vagy .három hízó sertést ér­tékesített az idén szerződésre. Ar­ra a kérdésre, hogy mit csinál a sok pénzzel, hiszen munkaegysé­gének száma 540-nél is több már. azt felelte, hogy sokba van a két család László és Julianna taní­tása. x’uháztatása, akik gimnazis­ták. Igaz, hogy Laci a nyári szü­netben 114 munka egységet szer­zett, s ezzel lényegesen hozzájárult a szükséges ruhadarabok tnegvá sárlásához. Azt szinte felesleges megkérdez­ni Komáromi Lászlótól, hogy va­­joji taníttatta volna e gyermekeit akkor is, ha egyéni gazda marad, ugyanis tizenkét hold földjéhez kellett volna a munkaerő. Lám, K Szabó Júlia édesapja is szövetke­zeti tag, s ő is szeretett volna to­vábbtanulni, csakúgy, mint a hú­ga, Eszter. De hát kell a segítség odahaza is, mert 25 pulykát, 25 libát és vagy 50 csirkét szerződ­tettek le a földművesszövetkezet­tel, ráadásul van egy szerződött üsző, egy tehén és egy kisborjú is. Ezek gondozása most Juliskára át, aki az idén öt hízó sertést, száz­tíz gyöngyöst és 150 csirkét adott át szerződésre. Csak az üszőért majdnem tízezer forintot kapott. Jócskán kap majd a munkaegysé­gekre is, amelyeket legalább 700- ra akar növelni ebben az. évben. Azt, hogy mennyi pénze van nem árulta el, de a tervét igen: jövőre házat akar építeni vagy vásárolni benn a faluban, mint már olyan sokan mások a kamuti szövetké­nt. Szabó Julianna a közösben is, de a háztáji jószágnevelésben is jól megállja a helyét. zeti gazdák közül. A szerencsések között, akiktől most átvették az üszőt, van Pilcz József, Fekete Mihály és Baji László, aki ebben az évben már a harmadik üszőt adta el a tenyészállatforgalminak. Lényegében csak arról akartunk képet adni, hogyan zajlik le egy tenyészüsző-vásár. de lám a fel­vezetőkkel folytatott rövid beszél­tli közben a szövetkezeti gazdák aláírják az adásvételi szerződést. Forgács Ferenc felvásárló tanácsokkal látja el őket, hogyan ké­szítsék el állataikat a messze, Borsod megyei útra. vár, miután neki már nemigen akad munka a közös gazdaságban, ahol 200 munkaegységet szerzett. A tanulást azért nem hagyta ab­ba: kétéves továbbképzőbe jár, ahol a magyar nyelv mellett a nagyüzemi gazdálkodásról és a gé­pek hasznáról, kezeléséről is ta­nulnak esténként, mintegy har­­mincketten. getés közben alapos képet kap­tunk a kamuti szövetkezeti gazdák szoi’galmáról és arról is: hogyan gyümölcsözik a közösben végzett munkájuk, s hogyan kerekedik ez jó jövedelemmé a háztájiban ne­velt állatállomány értékével együtt. Kukk Imre (Fotó: Kocziszky László.) lizővásár Kamuion

Next

/
Thumbnails
Contents