Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

M62. november 24, 4 Szombat Elkészült az új magtár A különböző gazdasági épületekkel együtt egy 30 vagonos magtár is épült a gyulai Aranykalász Termelőszövetkezet központi majorjá­ban. Az új magtárban főleg takarmánygabonát tárolnak majd, s mellé rövidesen egy nagyobb kapacitású darálót állítanak be. hogy a máris jelentős számú állatállománynak ne kelljen, mint ed­dig, messze kilométerekről szállítani a szükséges őrölt takarmány­féleségeket. Öt világrészen ismerik már a csabai szőnyegszövő újítóinak gyártmányait Most már mind az öt világ­részen ismerik a békéscsabai sző­nyegszövő gyártmányait, mert legutóbb Japánból is kaptak ren­delést torontáli szőnyegek szállí­tására. A szövetkezet ma az or­szág egyedüli fővállalkozója. Negyvenhat országgal áll nexus ban a külkereskedelmi szervek közvetítésével, s évente 25 milliós tervet teljesít, amelynek zöméből valutát nyer a Magyar Népköztár­saság. A növekvő piaci igények azonban évről évre újabb nehéz­ségek elé állítják a szövetkezet kollektíváját. Ahogyan Bozsó Ta­­másné műszaki vezető mondotta: — A hagyományos cikkek el­helyezése ma már nagyon nehéz. Sokáig „vergődött” amiatt szövet­kezetünk, mert a „diktált” árak (melyek a hagyományos szőnye-Hz építő- és az építőanyagipar termelési tapasztalatairól, a szakszervezetek időszerű feladatairól tanácskoztak Az Bpitök Szakszervezete pén­teken tartotta meg küldöttérte-. kezl-etét Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály művelődési há­zában. A tanácskozáson részt vett tokár Vilmosné, az Építők Szak­szervezete elnökségének instruk­tora, Veszelka György, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának munkatársa és Lipták Pál, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára. Kiss János, az Építők Szakszer­vezete megyei bizottságának tit­kára mondott beszámolót, amely­ben a megyei bizottság értékelte a választás óta eltelt időszak mun­káját, valamint a szakszervezet­hez tartozó vállalatok termelési tapasztalatait és a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Az Idei év első kilenc hónapjának tervét az építőipar 99,7 százalékra teljesítette, az építőanyagipar pe­dig 101,1 százalékra. A legnagyobb tervlemaradás a Békés megyei Ta­nács Építőipari és Tatarozó Válla­latánál volt, amely a háromne­gyedévé» tervet 92 százalékra teljesítette. Az építő- és építő­anyagiparban jelenleg 297 brigád dolgozik, közülük 207 kollektíva vesz részt valamilyen versenyfor­mában. A szocialista brigádmoz­galomban 35 kollektíva verseny­zik. Ezek közül eddig négy nyerte el a Szocialista címet. Az eredmé­nyesebb versenymozgalmat — amint a beszámoló hangsúlyozta — még mindig hátráltatja, hogy szinte valamennyi vállalatnál igen kevés gondot fordítanak a gazdasági és a szakszervezeti ve­zetők a versenynyilvánosságra, az élenjárók népszerűsítésére. A tapasztalatok szerint a tava­lyihoz képest az idén javultak a dolgozók munkakörülményei. A balesetek megelőzésére is több gondot fordítottak a műszaki ve­zetők, rendszeressé vált a munka­­védelmi oktatás. A szakszervezeti Teljesítették kongresszusi vállalásaikat a növényvédő állomás dolgozói A Tarhosi Növényvédő Állomás dolgozói pártunk VIII. kongresz­­szusa tiszteletére vállalták, hogy a tervezett 54 356 hold növény egész­ségügyi védelmét tíz százalékkal túlteljesítik. Vállalásuknak eleget tettek, sőt lényegesen túl is teljesí­tették, mert a szükséges növény­­egészségügyi munkát 72 966 holdon tegezték be. A kongresszusi válla­lás teljesítésében jó munkával tűnt ki a gépállomás valamennyi bri­gádja. Közöttük legjobb eredményt a Kossuth szocialista brigád ért el. A brigád tagjai vállalták: rend­szeresen részt vesznek szakmai és balesetvédelmi oktatásokon és fo­lyamatosan továbbképezik magu­kat. Bekapcsolódtak a kulturális életbe is. Egész évi munkájúkon végigvonult a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni célkitűzés. A brigádok munkáját nagyban elő­segítették az állomás szakemberei Háromszáz növényvédelmi tárgyú szakelőadás, továbbá 157 bemutató tartását vállalták. Vállalásukon felül öt szakelőadást és 179 be­mutatót tartottak. A sertéstenyésztés soron következő feladatait vitatták meg Békéscsabán A megyei tanács végrehajtó bizott­ságának mezőgazdasági osztálya a ser­téstenyésztés soron következő fonto­sabb feladatairól nagyszabású tanács­kozást rendezett november 23-án. pén­teken Békéscsabán, a városi tanács épületében. A megbeszélésen jelen volt dr. Bajor Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium sertéstenyésztési osztály­­vezetője, továbbá Czakó Flórián, Pénzügyminisztérium Állami Biztosító Főigazgatóságanak vezető beosztású dolgozója, A tanácskozáson részt vevő 50 szövetkezeti elnök előtt dr. Bajor Ferenc beszélt a sertéstenyésztéssel kapcsolatos feladatokról, különös tekin­tettel az épületek téliesltésére. Hang­súlyozta, csak a szakszerű intézkedé­sek megvalósításával lehet a szeríás épületekben a nagyobb mérvű állatel­hullást, a betegségek elterjedését meg­akadályozni. alapszervezetek brigádonként munkavédelmi őröket szerveztek. A versenyvállalások egyik feltéte­le pedig a balesetmentes termelés. Mindennek tudható be, hogy a? utóbbi két évben halálos baleset nem fordult elő. A beszámoló említést tett ar­ról, hogy a megyei bizottság nem építette ki a termelési bizottságot. Így a termelési tömegmunkát nem tuditák megfelelőképpen segíteni. Ezt a hiányt rövidesen pótolják, s megalakítják ezt a fontos bizott­ságot. A küldöttek közül többen fel­szólaltak és elmondták azokat a gondokat, amelyek az építő- és építőanyagipari munkásokat fog­lalkoztatják. Podmaniczki Pál, a Békéscsabai Téglagyár KISZ-tit­­kára, a gyár fiataljainak panaszá­ról szólt. Elmondta, hogy még a tavasszal beneveztek az országos ifjúsági brigádmozgalomba. De azóta sem kaptak erről tájékozta­tást, sem értékelést, s így ez a mozgalom nem érte el azt az eredményt, amelyet vártak tőle. Hankó Pál, az SZMT közgazdasá­gi bizottságának vezetője elmond­ta, hogy a szakszervezeti taggyű­lések és a termelési tanácskozások szervezésében volt előrehaladás. Tartalmilag azonban még sokat kell tenni, hogy ezek a tanácsko­zások jobban betöltsék feladatu­kat. Sztankovics Gábor, a Békés­csabai Téglagyár szb-titkára fel­szólalásában arról beszélt, hogy a műszakiaktól sokkal többet vár a szakszervezeti mozgalom, számí­tanak segítségükre a munkaver­senyek feltételeinek biztosításá­ban. Drienyovszki János, az ÉM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója a folyamatos építés-szervezés tapasztalatairól tájékoztatta a küldött-értekezle­tet. Veszelka György, a megyei pártbizottság munkatársa az 1960. június 29-i párthatározat végre­hajtásának tapasztalatairól be­szólt, majd javasolta: helyes len­ne, ha a vállalatoknál már most megtennék a szükséges intézkedé­seket a jövő évi tervek előkészíté­sére. A tanácskozáson ezután megvá­lasztották a küldötteket a szak­­szervezet XXIX. kongresszusára és az SZMT küldött-közgyűlésére. (P—P> gek eladásában kialakultak a vi lágpiacon) nem fértek bele az ön­költségbe. Egészen a múlt év ele jóig nem is volt rentábilis a sző­nyegszövő. Ma már azonban rentábilis és jelentős hasznot biztosít az állam­nak. Ez annak a törekvésnek as eredménye, mely az emberek szocialista öntudatából fakad ebben az üzemben is. Hogy az elején kezdjük: az elmúlt két évben hat, merőben új cikkféle­ség gyártását kezdte el a szövet­kezet, melyek egy csapásra meghó­dították a világpiacot. Talán túl zásnak hangzik ez a megállapítás, de ha tekintetbe vesszük, hogy olyan szőnyegekről van szó, ame­lyeket sehol máshol a világon nem gyártanak, mégis igaznak mondható. E gyártmányok kidol­gozása újítók neveihez fűződik mindenekelőtt Bozsó Tamásné és Kovács Pál műszaki vezetők ne­veihez. Milyen cél vezette őket az újí­tásban? Erre így felelnek: •— A szőnyegszakmában több száz éve ugyanazok a cikkek futnak. Telített belőlük a piac, s már nemigen kelendők. Ezért szö­vetkezeten belül is gazdasági ne­hézségeket okoz a gyártásuk, nem beszélve arról, hogy nem biztosí­tanak állandó munkát a több mint 800 dolgozónknak. Azt akar­juk, hogy megszűnjenek ezek a problémák, ezért törjük a fejűn két újabb és újabb gyártmányok kikísérletezésén. Ez a sok éjsza­kába nyúló töprengés, kísérlet, amely végbemegy ahhoz, hogy egy-egy új áru szövőszékre, szé­ria-gyártásra kerüljön, egyénileg nem mindig „kifizetődő’- Bozsó Tamásnénak és Kovács Pálnak. A „Csaba”, az „Eszkimó”, az „Ana­­tól” és a többi újszerű szőnyegek mellett, amelyek igen nagy keres­letnek örvendenek külföldön is, itt van például legutóbbi újitásunk, a „Körös” szőnyeg vagy ahogy ők nevezik: a „Suba”. Nemrégiben kiállításon mutatták be ezt a va­lóban juhászbundának tetsző, százszázalékos fésüsgyapjúból, flórfelületen készített szőnyeget, mely szintén egyedüli gyártmány a világon. S nemcsak a belföldi kereskedelem fogadta nagy tet­széssel, hanem az északi országok megrendelői is. Ránézvést olyan ez az új szőnyeg, mint egy hosz­­szú szőrű racka birka bundája: meleg és puha. Ezért tetszik na­gyon a hidegebb éghajlatú orszá­gokban. Már megrendelésre is gyártják, hiszen ez év júniusában adták be rá az újítási javaslatot. Mivel azonban 10 ezer forinton felüli értéket képvisel a gyártás­ból eredő megtakarítás, az újítást fel kellett terjeszteni a HISZÖV- nek. Innen az OKISZ-ba került, s még a mai napig sem díjazták ér­te a kikísérletezőket. — Ezt ne írja meg elvtárs, mert elsősorban nem egyéni érdekekért törjük mindig újon a fejünket — mondja Kovács Pál. — A szövet­kezet osztályai versenyben van­nak egymással azért, hogy ki tud olcsóbb és jobb áruféleséget elő­állítani. Mindannyiunk érdeke anyagi szempontból is hogy ebben eredményeket érjünk el, hiszen így válik gazdaságossá a termelésünk, így lesz év végi nye­reségrészesedés és így biztosítha­tunk csak a dolgozóknak folya­matos munkát. De térjünk vissza az újításra. Mi ennek a lényege? — Az, hogy az eddigi szőnyeg­fajtákkal szemben azonos mére­ten jóval kevesebb importanyag kerül felhasználásra — folytatja Kovács elvtárs — A 18 200 csomós sűrűségű szőnyegnél például 2,2 —2,4 kilogramm fésűsgyapjút használunk fel méterenként. A subánál viszont csak 60—65 dekát. Ugyanakkor: míg a hagyományos szőnyegből egy dolgozó százezer­csomós bázison 1528 forintos érté­ket termel, addig ugyanez a dol­gozó, ha subát sző 3600 forintra növeli a termelési értéket. Eddig 300 négyzetméter „Körös” szőnyeget gyártott a szövetkezet a skandináv-államokba, ám a fő megrendelések a jövő évre tolód­nak, s csak 1963-ban kerülnek szállításra. A tetszetős suba fe­hér, halványkék, sárga színekben még ott lapul a többi sok színű szőnyeg mellett, a raktár polcain, de nemsokára messze északon is hirdeti majd a csabai szőnyegszö­vő dolgozóinak jó hírnevét. Varga Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents