Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-22 / 273. szám
1962. november 22. 6 Csütörtök A szeghalmi járás 1963. éve Mennyit ad a költségvetés az egyes „tárcáknak”? A Szeghalmi Járási Tanács költségvetési csoportvezetőjével, Nátor János elvtárssal beszélgettünk a járás 1963-as évéről. Pontosabban arról, hogyan használják fel a járás fejlesztéséhez az állami támogatást, hogyan osztották él „tárcák” között a pénzt, egyszóval, milyen a szeghalmi járás jövő évi költségvetése. Mint bevezetőben elmondotta Nátor elvtárs, a 34 millió 866 ezer forintból a nagyobb községek, mint Szeghalom 2 millió 900 ezer, Körösladány 2 millió 600 ezer, Vésztő 2 millió 700 ezer, Füzesgyarmat 2 millió 500 ezer forintot kap. Ez természetesen növekszik a községekben a községfejlesztési hozzájárulással is. — Hogyan oszlik meg az összeg az egyes „tárcák” között? — Legtöbbet ebből a népművelés kap, majdnem 16 millió forintot. A szociális terület 9 millió 600 ezret, a gazdasági ágazat 3 millió 800 ezret, az igazgatási vonal 5 millió 200 ezret, a rendészet pedig 109 ezret kap. Tájékoztatott bennünket a csoportvezető arról is, hogy a költségvetés mintegy 4 millió forinttal növekszik az ez évihez képest. — Milyen fontosabb beruházásokat terveztek a szociális és egészségügyi munkához? — Szeghalmon négy ággyal bővítjük a szülőotthont. Ez azt je-A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága szerdán délelőtt tartotta meg Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában megyei küldöttértekezletét, amelyen több meghívott is részt vett. A tanácskozáson megjelent Szabó Ferencné, a Textilipari Dolgozók l Szakszervezete Központi Vezető-1 ségének kiküldötte, Molnár Pálné, a megyei pártbizottság munkatársa és Mitykó Mihály, az SZMT elnöke. Üjhelyi Sándorné, a szakszervezet megyei bizottságának titkára beszélt a megye kötszövő üzemeinek termelési tapasztalatairól. A Gyulai Harisnyagyárban az idei első félévben a múlt évihez képest 4,6 százalékkal növelték az egy órára eső harisnyatermelést, a technológiai előírások betartásával pedig 760 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. A textiliparban fejlődik a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 21 kollektíva versenyez a címért, közülük négy el is nyerte. Különösen eredményesen dolgozik a Békéscsabai Pamutszövőben a Szakáll-brigád, amely nemcsak vállalását teljesítette, hanem párosverseny-mozgalmat is kezdeményezett. Az újítómozgalomról szólva elmondotta, hogy az elmúlt év első félévéhez képest fejlődött. Az idei első félévben a tavalyinál 57 újítással nyújtottak be többet. Ennél kedvezőtlenebbül alakult azonban a balesetek száma. Tavaly az első félévben 18 dolgozót ért baleset, s emiatt a termelésből 230 munkanap esett ü, az idei első félévben 29-en szenvedtek balesetet, s ennek kölanti, hogy o járásunkban működő két szülőotthon férőhelye 25-re emelkedik. Az is nagy eredmény lesz, hogy a járás székhelyén levő szülőotthon január elsejétől státuszban levő vezető főorvost kap. Körösladány ban 35 férőhellyel növelik a szociális otthont. Ugyancsak bővíti a tanács a vésztői öregek otthonát is. Egyébként a jövő évi költségvetésből fejezik be a tüdőbeteggyógyintézet központi fűtésének felszerelését, melyre ebben az évben már körülbelül egymillió forintot költöttek. A szeghalmiak emberszeretetét jelzi, hogy a jövő évi költségvetésből mintegy 20 ezer forintot terveznek a cigány családok támogatására. Ahol szükséges,-ott különböző segélyekkel segítik a cigány családokat. Eddig is támogatták a teljesen vagyontalan, elhagyatott öregeket. Ebben az évben havonta 80 forinttal enyhítették gondjaikat, a jövő évben 150 forintot tudnak biztosítani egy-egy rászorult embernek. A népművelési munka javítására — mint már fentebb említettük — 16 millió forintot terveztek. Különösen fontosnak tartják az ipari és mezőgazdasági tanulók támogatását. Ez azt jelenti, hogy az állam magára vállalja e fiatalok eltartásához szükséges költségek fedezését, a tsz-ekre csupán a tanítás*gondja hárul. Erre a célra 564 ezer forintot terveztek. Arról már hírt adtunk, hogy Szeghalmon négy tanteremmel bővítették a vetkeztében 459 munkanap esett ki a termelésből. Ennek oka többek között abban is keresendő, hogy a tapasztalatok szerint nem sikerült még eléggé társadalmasítani a munkásvédelmi tevékenységet. A kötszövő-iparban még mindig rendkívül kevés a munkásvédelmi őrségek száma. A beszámoló igen sokrétűn elemezte a szakszervezeti munkát. A vitában felszólalók ehhez hasonlóan saját üzemük termelési tapasztalatairól és a szakszervezeti munkáról beszélteik. Molnár József, a Békéscsabai Kötöttárugyár szb.-titkára elmondta, hogy kongresszusi műszakot szerveztek, amelyhez a gyár szinte valamenynyi munkahelye csatlakozott. Vári György, a Mezőhegyesi Kendergyár üzemvezetője arról beszélt, hogy az idei első félévben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták tervüket teljesíteni. A III. negyedévben azonban 1040 mázsa áruval túlteljesítették a tervet, s így pótolták az első félvi termeléskiesést. Többen, így Lévai Kálmán, a Békéscsabai Kötöttárugyár főmérnöke és Erdős Károly, a gyár üzemvezetője az iparpolitikai távlati tervekről szóltak, valamint arról, hogy a tudományos kutatások eredményeit mennyire szükséges a termelés szolgálatába állítani. A tanácskozáson több szakszervezeti aktívának tárgyjutalmat adtak át, majd megválasztották a küldötteket a Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldött-közgyűlésére és a szakszervezet XXI. kongresszusára. r, e. vetésben gondoltak már arra, hogy biztosítani tudják január 1- től ezekben a tantermekben is az oktatást. Elmondotta ezután Nátor elvtárs, hogy a dolgozók általános iskoláinak fenntartására 85 ezer forintot, a mezőgazdasági szakképzésre (11 ezüstkalászos tanfolyam, 2 mezőgazdasági szakkör) 40 ezer forintot fordítanak. Figyelembe vették a tanács dolgozói a művelődési otthonok támogatását is. Eddig — mint mondotta — a járás székhelyén működő művelődési otthon nem kapta meg a kellő támogatást. A kiadások fedezésére ebben az évben 60 ezer forintot, a jövő évben már 93 ezer forintot tudnak adni. Ezenkívül gondolták a felújításra is, melyhez 50 ezer forintot biztosítanak. Vésztőn folytatják a művelődési ház építését, melyhez ebben az évben már hozzáfogtak. A járási könyvtárnak 135 ezer forintot nyújt a költségvetés, a sportra pedig 26 800 forintot. — Mivel járulnak az állam által biztosított összeghez saját erőből? — Először talán arról, hogy az ez évi terveinket is csak akkor tudjuk befejezni, ha a járás lakossága többet gondol kötelezettségeire. Megmondom őszintén, hogy a negyedik negyedévi adótervünk teljesítése az elmúlt hét végén mindössze 34 százalékos volt. Pedig ez gondokat okozhat, veszélybe kerülhet az óvodák működtetése, valamint a tervezett híd-felújítások. — Különben — fejezte be tájékoztatóját Nátor elvtárs —, saját erőből 7 millió 492 000 Ft-tal tudjuk támogatni járásunk 1963. évi fejlődését. Ebből a községfejlesztési hozzájárulás 7 millió 108 ezer forint, a társadalmi munka értéke 354 ezer forint, a helyi anyagok értéke 30 ezer forint lesz költségvetési terveink szerint. Azok az Nem szeretik az irodistákat. Ülnek csak az asztalok mellett és még bírálni merik a répaföldön dolgozókat. Egyébként is a serénykedő tsz-tagok zsírján élősködnek és azt figyelik, inkább hogyan tudnának ártani a szegény parasztembernek. „Pedig hát közülünk valók valamennyien. A Nagyék Julcsája is a fejőszékről ment az irodába, most meg pirosított szájjal fogadja az embert a szégyentelenje. Bezzeg ha...” Nem egytől hallottam, nem is kettőtől, pro is kontra is, szidni az irodistákat a tsz-ben vagy azokat panaszkodni. Legutóbb a szeghalmi Rákóczi Tsz irodistáival beszélgettem. „Emberszámba sem vesznek bennünket. Ha lehetne kiutálnának az irodából.” Ezeket egy közgazdasági technikumot végzett paraszt kislány mondta, aki megjárta már a csabai ruhagyárat, meg máshol is dolgozott, aztán mégis úgy döntött, hogy kiköt az övéi mellett. Ott érzi legjobban magát. Erezné, ha nem kellene a majdnem általános közmegvetés sűrűn megnyilvánuló apró és nagy jeleitől magába húzódnia. De hát végre is igazságot kellene szolgáltatni ezeknek a „napszámosoknak” is. Könnyű lenne most, mennyire könnyű lenne azt mondani, hogy: „emberek nézzenek szét egy kicsit a portájukon. Látniok kell, hogy az adminisztráció szükséges. Kell valami, ami összefogja a gazdaság ügyes-bajos dolgait. Ezer holdakat nem lehet ám a ládafia elv szerint irányítani. Meg a nyilvántartás, az elszámolás és a Nemzeti Bank. Hol lennének a könyvelésben dolgozók nélkül?” Hiszen, ha csak erről lenne irodisták szó, ha csak ezt kellene megmagyarázni, mindjárt másképpen nézne ki a dolog. Ám senki sem merné nyugodt lelkiismerettel azt állítani, hogy ezek a tények a termelőszövetkezeti dolgozók sokaságában magyarázatra szorulnak. Nem. Mindenki tudja, hogy az ilyesmire szükség van. Nem is objektív okok keresendők (ha csak az nem, hogy egykét irodista valóban rászolgál a termelőszövetkezeti parasztság viszolygására.)- Inkább érzelemből fakadó, és a formálásban kicsinek vélt, s azért elhagyott, magunkkal hozott rossz tulajdonság. Igaz, a parasztembernek sok keserűséget okoztak a pantallósok, meg az „incomfáncomok”. Még a felszabadulás után is. „Azokat vegyem én emberszámba, akik engem soha nem vettek abba?” Keserűségből fakadó magyar „nem felejtés” ez. Csakhogy mi már túljutottunk néhány buktatón. A sorok egyenesednek. Formáljuk a tudatot. Az emberek élete egyértelmű. A parasztoké is. És tisztán csengenek érveink. Nem kell szemlesütve vitatkoznunk. A hajdani vitáknak nem hogy értelmük, talajuk sincs már. Csak sietős nagy munkánkban nagyoljuk a lépteket is néha. Jólesik átugrani egy árkot, mert van hozzá erőnk. Beszélünk a közös tulajdonról, egységre jutunk az osztály megítélésében. És, hogy irodista gondok is vannak? „Menjünk tovább, később majd visszatérünk erre.” Pedig igazságot kell szolgáltatni nekik is, és ezt tegyék a legilletékesebbek. Még akkor is, ha néha és néhol irodistának nézik a párttitkárt is. Varga Tibor Kiss Máté Idős tsz-tagok ünnepsége Békéscsabán A békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet vezetősége vasárnap délelőtt-11 órakor a békéscsabai MEDOSZ-székházban vendégül látja1 kétszáznál több nyugdíjas tagját. Az idős embereket köszöntik a tsz tagjai, majd díszebédet adnak tiszteletükre. ajt i/TiÉLrr irr irr éh- tt* éi^ >i^ ti ^ ******* ^ • ^ • ^ ‘'^a ^ a ^a ^ Ha róla kérdezünk, a kollektívát emlegetik és fordítva; ha a kollektíva munkájáról beszélünk, a főkönyvelő nevét halljuk a legtöbbször. •-— Bár minden tsz-ben így dolgozna a főkönyvelő. Akkor tán baj se lenne sehol — mondják a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben. Árpási Lászlóné főkönyvelő méltán érdemli 4 főkönyvelő-asszony meg ezt a dicséretet. Alig egy éve dolgozik a tszben, de már jól ismerik munkáját, tekintélye van a tagság és a vezetők előtt. A sokszor megoldhatatlannak látszó feladatokat is vállalja és munkáját mindig siker koronázza. — Nagyon szeretek itt dolgozni — mondja —, ha nem vág valami, addig nem nyugszom, míg meg nem találom a megoldást. Mindig arra gondolok munka közben, hogy a számok mögött emberek vannak, a gazdasági számadatokból a tsz vezetősége a tagok munkáját látja és megtudja azt is, hogy hol szorít a cipő, hol kell segítség, mit kell tenni, hogy a gazdálkodás simán, a megtervezett úton haladjon. Ennyit mond, aztán mintha kissé zavarba jönne, gyorsan a kollektívát kezdi dicsérni. Az álmatlan éjszakáról beszél, amikor késve kapták meg az előlegfizetéshez szükséges adatokat és a gárda — ahogy egymás közt nevezik a héttagú kollektívát — nem hagyta cserben sem őt, sem a tsz vezetőségét. Kerekes András, a tszélnök hitetlenkedve csóválta a fejét, amikor megtudta, milyen nagy munka vár rájuk: — Nem tudjátok befejezni, hiába minden, nem lesz holnap előlegfizetés — mondotta. Másnap 587 ezer forin tot fizettek ki mégis rendben, pontosan, minden fennakadás nélkül a tagságnak. A gárda egész éjjel dolgozott, hogy a bejelentett napon fizethessék az előleget. Velük együtt dolgozott Árpásiné, s így van ő más munkával is. Összeforrott a tsz-szel, minden gondját-baját ismeri és soha nem vonná ki magát a munkából, még ha sokszor éjszakába is nyúlik. Véleményét mindenkor kikéri a tszelnök, a főagronómus és egymás nélkül nem döntenek akár kis, akár nagy ügyről is van szó. Ök tréfásan bűvös háromszögnek nevezték ezt, s a termelőszövetkezet eredményei bizonyítják, hogy helyesek a közös megbeszélések. A főkönyvelő szakmai tudásával, tekintélyt vívott ki a női vezetőnél és meg is becsülik munkáját. S hogy még inkább helyt tudjon állni, tovább tanul. A képesített könyvelői tanfolyam él. végzése után most a mérlegképesre jelentkezett. Nem könnyű a tanulás, mégis vállalta, pedig ő is családanya, feleség, akinek ott van a háztartás gondja is. Megnehezíti munkáját, hogy naponta Mezőhegyesről jár be. A család ott lakik. Bizony sokszor előfordult már, hogy nem érte el a vonatot, amivel hazamehetne. Ahol 724 tag gondját-baját kell intézni, ott akad munka bőven a nyolc óra letelte után is. Ilyenkor ül a kocsiba a férj és megy az asszonyért. Kasnyik Judit gimnáziumot. A jövő évi költség-Fejlődött a szocialista brigádmoxga lom9 nem sikerűit azonban még társadalmasítani a munkásvédelmet a kötszövő-iparban
