Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-22 / 273. szám

1962. november 22. 6 Csütörtök A szeghalmi járás 1963. éve Mennyit ad a költségvetés az egyes „tárcáknak”? A Szeghalmi Járási Tanács költ­ségvetési csoportvezetőjével, Ná­­tor János elvtárssal beszélgettünk a járás 1963-as évéről. Pontosab­ban arról, hogyan használják fel a járás fejlesztéséhez az állami támogatást, hogyan osztották él „tárcák” között a pénzt, egyszó­val, milyen a szeghalmi járás jövő évi költségvetése. Mint bevezetőben elmondotta Nátor elvtárs, a 34 millió 866 ezer forintból a nagyobb községek, mint Szeghalom 2 millió 900 ezer, Körösladány 2 millió 600 ezer, Vésztő 2 millió 700 ezer, Füzes­­gyarmat 2 millió 500 ezer forintot kap. Ez természetesen növekszik a községekben a községfejlesztési hozzájárulással is. — Hogyan oszlik meg az összeg az egyes „tárcák” között? — Legtöbbet ebből a népműve­lés kap, majdnem 16 millió forin­tot. A szociális terület 9 millió 600 ezret, a gazdasági ágazat 3 millió 800 ezret, az igazgatási vonal 5 millió 200 ezret, a rendészet pe­dig 109 ezret kap. Tájékoztatott bennünket a cso­portvezető arról is, hogy a költ­ségvetés mintegy 4 millió forint­tal növekszik az ez évihez képest. — Milyen fontosabb beru­házásokat terveztek a szo­ciális és egészségügyi mun­­kához? — Szeghalmon négy ággyal bő­vítjük a szülőotthont. Ez azt je-A Textilipari Dolgozók Szak­­szervezetének megyei bizottsága szerdán délelőtt tartotta meg Bé­késcsabán, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházában megyei küldöttértekezletét, ame­lyen több meghívott is részt vett. A tanácskozáson megjelent Szabó Ferencné, a Textilipari Dolgozók l Szakszervezete Központi Vezető-1 ségének kiküldötte, Molnár Pálné, a megyei pártbizottság munka­társa és Mitykó Mihály, az SZMT elnöke. Üjhelyi Sándorné, a szakszerve­zet megyei bizottságának titkára beszélt a megye kötszövő üzeme­inek termelési tapasztalatairól. A Gyulai Harisnyagyárban az idei első félévben a múlt évihez ké­pest 4,6 százalékkal növelték az egy órára eső harisnyatermelést, a technológiai előírások betartásá­val pedig 760 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. A textiliparban fejlődik a szo­cialista brigádmozgalom. Jelenleg 21 kollektíva versenyez a címért, közülük négy el is nyerte. Külö­nösen eredményesen dolgozik a Békéscsabai Pamutszövőben a Szakáll-brigád, amely nemcsak vállalását teljesítette, hanem pá­­rosverseny-mozgalmat is kezde­ményezett. Az újítómozgalomról szólva elmondotta, hogy az el­múlt év első félévéhez képest fej­lődött. Az idei első félévben a ta­valyinál 57 újítással nyújtottak be többet. Ennél kedvezőtlenebbül alakult azonban a balesetek szá­ma. Tavaly az első félévben 18 dolgozót ért baleset, s emiatt a termelésből 230 munkanap esett ü, az idei első félévben 29-en szenvedtek balesetet, s ennek kö­lanti, hogy o járásunkban műkö­dő két szülőotthon férőhelye 25-re emelkedik. Az is nagy eredmény lesz, hogy a járás székhelyén levő szülőotthon január elsejétől stá­tuszban levő vezető főorvost kap. Körösladány ban 35 férőhellyel növelik a szociális otthont. Ugyan­csak bővíti a tanács a vésztői öregek otthonát is. Egyébként a jövő évi költségve­tésből fejezik be a tüdőbeteg­gyógyintézet központi fűtésének felszerelését, melyre ebben az év­ben már körülbelül egymillió fo­rintot költöttek. A szeghalmiak emberszeretetét jelzi, hogy a jövő évi költségvetés­ből mintegy 20 ezer forintot ter­veznek a cigány családok támoga­tására. Ahol szükséges,-ott külön­böző segélyekkel segítik a cigány családokat. Eddig is támogatták a teljesen vagyontalan, elhagyatott öregeket. Ebben az évben havonta 80 forinttal enyhítették gondjai­kat, a jövő évben 150 forintot tudnak biztosítani egy-egy rászo­rult embernek. A népművelési munka javításá­ra — mint már fentebb említet­tük — 16 millió forintot tervez­tek. Különösen fontosnak tartják az ipari és mezőgazdasági tanulók támogatását. Ez azt jelenti, hogy az állam magára vállalja e fiata­lok eltartásához szükséges költsé­gek fedezését, a tsz-ekre csupán a tanítás*gondja hárul. Erre a célra 564 ezer forintot terveztek. Arról már hírt adtunk, hogy Szeghalmon négy tanteremmel bővítették a vetkeztében 459 munkanap esett ki a termelésből. Ennek oka töb­bek között abban is keresendő, hogy a tapasztalatok szerint nem sikerült még eléggé társadalmasí­­tani a munkásvédelmi tevékenysé­get. A kötszövő-iparban még min­dig rendkívül kevés a munkásvé­delmi őrségek száma. A beszámoló igen sokrétűn ele­mezte a szakszervezeti munkát. A vitában felszólalók ehhez hason­lóan saját üzemük termelési ta­pasztalatairól és a szakszervezeti munkáról beszélteik. Molnár Jó­zsef, a Békéscsabai Kötöttáru­­gyár szb.-titkára elmondta, hogy kongresszusi műszakot szerveztek, amelyhez a gyár szinte valameny­­nyi munkahelye csatlakozott. Vá­ri György, a Mezőhegyesi Ken­dergyár üzemvezetője arról be­szélt, hogy az idei első félévben a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták tervüket telje­síteni. A III. negyedévben azon­ban 1040 mázsa áruval túlteljesí­tették a tervet, s így pótolták az első félvi termeléskiesést. Többen, így Lévai Kálmán, a Békéscsabai Kötöttárugyár főmérnöke és Er­dős Károly, a gyár üzemvezetője az iparpolitikai távlati tervekről szóltak, valamint arról, hogy a tu­dományos kutatások eredményeit mennyire szükséges a termelés szolgálatába állítani. A tanácskozáson több szakszer­vezeti aktívának tárgyjutalmat adtak át, majd megválasztották a küldötteket a Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldött-köz­gyűlésére és a szakszervezet XXI. kongresszusára. r, e. vetésben gondoltak már arra, hogy biztosítani tudják január 1- től ezekben a tantermekben is az oktatást. Elmondotta ezután Nátor elv­társ, hogy a dolgozók általános is­koláinak fenntartására 85 ezer fo­rintot, a mezőgazdasági szakkép­zésre (11 ezüstkalászos tanfolyam, 2 mezőgazdasági szakkör) 40 ezer forintot fordítanak. Figyelembe vették a tanács dol­gozói a művelődési otthonok tá­mogatását is. Eddig — mint mon­dotta — a járás székhelyén mű­ködő művelődési otthon nem kap­ta meg a kellő támogatást. A ki­adások fedezésére ebben az évben 60 ezer forintot, a jövő évben már 93 ezer forintot tudnak adni. Ezenkívül gondolták a felújítás­ra is, melyhez 50 ezer forintot biz­tosítanak. Vésztőn folytatják a művelődési ház építését, melyhez ebben az évben már hozzáfogtak. A járási könyvtárnak 135 ezer fo­rintot nyújt a költségvetés, a sportra pedig 26 800 forintot. — Mivel járulnak az állam által biztosított összeghez saját erőből? — Először talán arról, hogy az ez évi terveinket is csak akkor tudjuk befejezni, ha a járás la­kossága többet gondol kötelezett­ségeire. Megmondom őszintén, hogy a negyedik negyedévi adó­tervünk teljesítése az elmúlt hét végén mindössze 34 százalékos volt. Pedig ez gondokat okozhat, veszélybe kerülhet az óvodák mű­ködtetése, valamint a tervezett híd-felújítások. — Különben — fejezte be tájé­koztatóját Nátor elvtárs —, saját erőből 7 millió 492 000 Ft-tal tud­juk támogatni járásunk 1963. évi fejlődését. Ebből a községfejlesz­tési hozzájárulás 7 millió 108 ezer forint, a társadalmi munka értéke 354 ezer forint, a helyi anyagok értéke 30 ezer forint lesz költség­­vetési terveink szerint. Azok az Nem szeretik az irodistákat. Ülnek csak az asztalok mellett és még bírálni merik a répaföl­dön dolgozókat. Egyébként is a serénykedő tsz-tagok zsírján élősködnek és azt figyelik, in­kább hogyan tudnának ártani a szegény parasztembernek. „Pedig hát közülünk valók va­lamennyien. A Nagyék Julcsája is a fejőszékről ment az irodába, most meg pirosított szájjal fo­gadja az embert a szégyentelen­je. Bezzeg ha...” Nem egytől hallottam, nem is kettőtől, pro is kontra is, szidni az irodistákat a tsz-ben vagy azokat panaszkodni. Legutóbb a szeghalmi Rákóczi Tsz irodistái­val beszélgettem. „Emberszámba sem vesznek bennünket. Ha le­hetne kiutálnának az irodából.” Ezeket egy közgazdasági techni­kumot végzett paraszt kislány mondta, aki megjárta már a csa­bai ruhagyárat, meg máshol is dolgozott, aztán mégis úgy dön­tött, hogy kiköt az övéi mellett. Ott érzi legjobban magát. Erez­né, ha nem kellene a majdnem általános közmegvetés sűrűn megnyilvánuló apró és nagy je­leitől magába húzódnia. De hát végre is igazságot kel­lene szolgáltatni ezeknek a „nap­számosoknak” is. Könnyű lenne most, mennyire könnyű lenne azt mondani, hogy: „emberek nézzenek szét egy kicsit a por­tájukon. Látniok kell, hogy az adminisztráció szükséges. Kell valami, ami összefogja a gazdaság ügyes-bajos dolgait. Ezer holdakat nem lehet ám a lá­dafia elv szerint irányítani. Meg a nyilvántartás, az elszámolás és a Nemzeti Bank. Hol lennének a könyvelésben dolgozók nélkül?” Hiszen, ha csak erről lenne irodisták szó, ha csak ezt kellene megma­gyarázni, mindjárt másképpen nézne ki a dolog. Ám senki sem merné nyugodt lelkiismerettel azt állítani, hogy ezek a tények a termelőszövetkezeti dolgozók sokaságában magyarázatra szo­rulnak. Nem. Mindenki tudja, hogy az ilyesmire szükség van. Nem is objektív okok keresen­dők (ha csak az nem, hogy egy­két irodista valóban rászolgál a termelőszövetkezeti parasztság viszolygására.)- Inkább érzelem­ből fakadó, és a formálásban ki­csinek vélt, s azért elhagyott, magunkkal hozott rossz tulaj­donság. Igaz, a parasztembernek sok keserűséget okoztak a pantalló­sok, meg az „incomfáncomok”. Még a felszabadulás után is. „Azokat vegyem én emberszám­ba, akik engem soha nem vettek abba?” Keserűségből fakadó magyar „nem felejtés” ez. Csakhogy mi már túljutottunk néhány bukta­tón. A sorok egyenesednek. For­máljuk a tudatot. Az emberek élete egyértelmű. A parasztoké is. És tisztán csengenek érveink. Nem kell szemlesütve vitatkoz­nunk. A hajdani vitáknak nem hogy értelmük, talajuk sincs már. Csak sietős nagy munkánk­ban nagyoljuk a lépteket is né­ha. Jólesik átugrani egy árkot, mert van hozzá erőnk. Beszélünk a közös tulajdonról, egységre ju­tunk az osztály megítélésében. És, hogy irodista gondok is van­nak? „Menjünk tovább, később majd visszatérünk erre.” Pedig igazságot kell szolgál­tatni nekik is, és ezt tegyék a legilletékesebbek. Még akkor is, ha néha és néhol irodistának nézik a párttitkárt is. Varga Tibor Kiss Máté Idős tsz-tagok ünnepsége Békéscsabán A békéscsabai Május 1 Terme­lőszövetkezet vezetősége vasárnap délelőtt-11 órakor a békéscsabai MEDOSZ-székházban vendégül látja1 kétszáznál több nyugdíjas tagját. Az idős embereket köszön­tik a tsz tagjai, majd díszebédet adnak tiszteletükre. ajt i/TiÉLrr irr irr éh- tt* éi^ >i^ ti ^ ******* ^ • ^ • ^ ‘'^a ^ a ^a ^ Ha róla kérdezünk, a kollektívát emlegetik és fordítva; ha a kollektíva munkájáról beszélünk, a főkönyvelő nevét halljuk a legtöbbször. •-— Bár minden tsz-ben így dolgozna a főköny­velő. Akkor tán baj se lenne sehol — mondják a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben. Árpási Lászlóné fő­könyvelő méltán érdemli 4 főkönyvelő-asszony meg ezt a dicséretet. Alig egy éve dolgozik a tsz­­ben, de már jól ismerik munkáját, tekintélye van a tagság és a vezetők előtt. A sokszor megold­hatatlannak látszó fel­adatokat is vállalja és munkáját mindig siker koronázza. — Nagyon szeretek itt dolgozni — mondja —, ha nem vág valami, ad­dig nem nyugszom, míg meg nem találom a meg­oldást. Mindig arra gon­dolok munka közben, hogy a számok mögött emberek vannak, a gaz­dasági számadatokból a tsz vezetősége a tagok munkáját látja és meg­tudja azt is, hogy hol szo­rít a cipő, hol kell segít­ség, mit kell tenni, hogy a gazdálkodás simán, a megtervezett úton halad­jon. Ennyit mond, aztán mintha kissé zavarba jönne, gyorsan a kollek­tívát kezdi dicsérni. Az álmatlan éjszakáról be­szél, amikor késve kap­ták meg az előlegfizetés­hez szükséges adatokat és a gárda — ahogy egy­más közt nevezik a hét­tagú kollektívát — nem hagyta cserben sem őt, sem a tsz vezetőségét. Kerekes András, a tsz­­élnök hitetlenkedve csó­válta a fejét, amikor megtudta, milyen nagy munka vár rájuk: — Nem tudjátok befe­jezni, hiába minden, nem lesz holnap előlegfizetés — mondotta. Másnap 587 ezer forin tot fizettek ki mégis rendben, pontosan, min­den fennakadás nélkül a tagságnak. A gárda egész éjjel dolgozott, hogy a bejelentett napon fizet­hessék az előleget. Velük együtt dolgozott Árpásiné, s így van ő más munkával is. Össze­forrott a tsz-szel, minden gondját-baját ismeri és soha nem vonná ki ma­gát a munkából, még ha sokszor éjszakába is nyúlik. Véleményét mindenkor kikéri a tsz­­elnök, a főagronómus és egymás nélkül nem dön­tenek akár kis, akár nagy ügyről is van szó. Ök tré­fásan bűvös háromszög­nek nevezték ezt, s a ter­melőszövetkezet eredmé­nyei bizonyítják, hogy helyesek a közös megbe­szélések. A főkönyvelő szakmai tudásával, tekintélyt ví­vott ki a női vezetőnél és meg is becsülik mun­káját. S hogy még inkább helyt tudjon állni, to­vább tanul. A képesített könyvelői tanfolyam él. végzése után most a mér­legképesre jelentkezett. Nem könnyű a tanulás, mégis vállalta, pedig ő is családanya, feleség, akinek ott van a háztar­tás gondja is. Megnehe­zíti munkáját, hogy na­ponta Mezőhegyesről jár be. A család ott lakik. Bizony sokszor előfordult már, hogy nem érte el a vonatot, amivel hazame­hetne. Ahol 724 tag gond­ját-baját kell intézni, ott akad munka bőven a nyolc óra letelte után is. Ilyenkor ül a kocsiba a férj és megy az asszo­nyért. Kasnyik Judit gimnáziumot. A jövő évi költség-Fejlődött a szocialista brigádmoxga lom9 nem sikerűit azonban még társadalmasítani a munkásvédelmet a kötszövő-iparban

Next

/
Thumbnails
Contents