Békés Megyei Népújság, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-17 / 269. szám
IMS. november ÍZ 3 Szombat Száz év előtti kép? Nem. A mexikói paraszt ma is ugyanúgy szántja földecskéjét, mint száz évvel ezelőtt. Földjének hozama oly csekély, hogy alig elég a család számára. (MTI Külföldi Képszolgálat) ecoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Javult a tanácsok és gépállomások kapcsolata, jobb volt a gépi munka megyénkben Magasabb erkölesi normák alapján Közismert dolog, hogy a rendkívüli szárazság miatt az cpá szántás-vetés komoly erőpróbára tette megyénk traktorosait. Most, «műkor már az utolsó holdakon vetik a búzát, s nagy területen fejezték be az őszi mélyszántást, elmondhatjuk, hogy derekasan helytálltak a vasparipák „lovasai”, a traktorosok. Csupán a gépállomási gépekből hetek óta 8—9 száz traktor dolgozik két műszakban, s a kőkemény talajban viszonylag jó vetőágyat készítettek mindenütt. Kiss Sándor, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetője úgy értékeli, hogy a soli jó gépi munkának elérésében nagy szerepe van annak, hogy megjavult a tanácsok és a gépállomások kapcsolata. A korábbi években hajlamos volt a tanácsi vezetők zöme arra, hogyha a gépállomás traktorjai közül egy meghibásodott az nem erősödött szövetkezeteket fokozottabb mértékben támogatja. Megfelelő hiteleket biztosít, de — ami nagyon lényeges — nem jövedelem kiegészítésre adja a pénzt, hanem a termelés fejlesztésére. Nyilvánvaló, hogy a gyenge tszekbem ehhez előbb a személyi feltételeket kell megteremteni, a vezetés szénáját kell rendibe hozni. Az állam segítsége csak akkor lesz hathatós, ha minden szövetkezetben párosul a hozzáértő, szilárd vezetéssel. Az erősebb szövetkezet segítésének pedig éppen az a közvetlen célja, hogy megtegye az első lépésig megszilárdítsa a vezetést. Minden elismerést, dicséretet megérdemelnek tehát azok, akik „kettős” elnökségre vállalkoznak vagy elhatározták, vagy ezután döntik el, hogy segítséget nyújtanak valamelyik gyenge szövetkezetnek. Ez a szocialista emberre jellemző nagyon szép és felemelő tulajdonság. Az ilyen vezetők azonban nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi megbecsülést is megszolgálják. Megérdemlik, hogy a gyenge tsz-ben is megkapják az elnöknek járó munkaegységrészesedést, hiszen becsülettel megdolgoznak érte. Viszont arra gondosan vigyázniók kell, hogy saját szövetkezetükben, az erősebb tszben ne gyengüljön meg közben a vezetés, mert az elnök ezt csak „fél kézzel” irányítja, mivel ideje nagy részét a gyengében tölti. Jó dolog, hogy a legtöbb erős szövetkezetben ez nem okoz különösebb gondot, mert ezek a tsz-ek egész gépállomás munkáját rossznak minősítse. Sok jogtalan bírálat érte a gépállomás dolgozóit. Sokan akartak beleszólni a gépek irányításába. De fordítva is így volt: gyakran a jó tanácsra, javaslatra indulatosan válaszoltak a gépállomás dolgozói. Ez évben azonban már a munkák kezdetén megbeszéltük együtt a tennivalókat, s a mieink is örömmel fogadták a jó tanácsokat. Különösen jó kapcsolat alakult a tanácsok és gépállomások között a szarvasi járásban. Meg is látszik a munkán, ők végeztek elsőnek a vetéssel, s jól halad a mélyszántás is. De másutt is közös felelősség vállalással segítették a termelőszövetkezeteket. Ezért tudtak a gépállomás traktorosai rendkívül nehéz körülmények között sok jó gépi munkát végezni. Csupán aratás óta 230 ezer hold mélyszántást végeztünk, elvetettünk legalább 140 ezer hold őszi kalászost. úgy működnek már, mint egy jól olajozott gépezet. Ügy áll posztján a többi szövetkezeti vezető, hogy nem hiányzik az elnök mindennapos ottléte, munkája, Oajnos néhány helyen az elmúlt időszakban lábra kapott az a téves nézet, hogy egyedül a tsz-ek egyesítésével akarják megoldani a gyenge tsz-ek problémáját. Azért, hogy „eltüntessék” a rossz szövetkeztet, egyesítették azt a jóval. Ez nem egyszer azt eredményezte, hogy a következő évben a jó is elromlott. Szükségtelen hangsúlyozni: ez többet árt az ügynek, mint használ. Helyette sokkal életképesebb módszer az, ha az erősebb gazdaságok vezetőinek segítségével javítják meg a ma még gyengébben működő közös gazdaságokat. Ahol szükség van erre, most kell munkához látni. Nem élég várni a zárszámadás után,' mert akkor már késő lesz. Aki ismeri a mezőgazdaságot, az tudja, hogy a gyenge tsz-ek segítségével szinte egyetlen napot sem lehet már tétlenkedni, hiszen ősszel kezdődik az új, a jövő évi gazdálkodás megalapozása. Ilyenkor kerül földbe a jövő évi termés magja, gondos, körültekinl» munkát igényéi a tervkészítés, most kell hozzálátni az állatállomány átteleltetéséhez és a tél folyamán kell megteremteni a gazdasági terv végrehajtásának feltételeit is: ki kell alakítani az igazságos vezetést, a megfelelő munkaszervezeteket, az ösztönző jövedelemelosztást, a premizálást. S mindez különö-NAGYKOPÄNCS távol esik a főútvonalaktól, s a járási vezetők, nem is beszélve a megyeiekről, csak elvétve látogatják meg az itteni Kossuth Termelőszövetkezetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kopáncsi emberek a külvilágtól elzártan élnek és dolgoznak, mert hiszen ebben az esetben egy helyben topogna szövetkezetük. A rádió, az újság, s néha-néha a különböző tömegszervezetek küldöttei tájékoztatják a kopáncsiakat is az élet menetéről. S hogy jó talajba hullanak a szavak, ezt az emberek jó irányba változó tudata, ezzel kölcsönhatásban pedig a Kossuth Tsz évről évre javuló gazdasági eredményei példázzák a legszembetűnőbben. Erről győződtünk meg a csaknem hétezer holdas szövetkezet pusztai üzemegységében, ahol Szabó élvlársat, a tsz párttitkárát kerestük, de nem találtuk. Helyette Dán Mihály vagyonőr, Nagy Péter rakodó, Takács Benedek brigádvezető, Opre János juhász és még néhány ember társaságában töltöttük a délelőttöt, akik őszinte szavakkal beszéltek szövetkezetük, s benne az emberek fejlődéséről, no, meg a hibákról is. — A Kakulya-brigádról írjon elvtől« — mondta az alacsony termetű, már idősebb vagyonőr, Dán bácsi. — Az ő területük vigyázása is hozzám tartozik, mert ketten vagyunk vagyonőrök. De mondhatom azokat az embereket tavaly óta, mintha kicserélték volna. Teljesen készek mindennel, csak még egy kis kukoricájuk van hátra. Úgy dolgoztak azok az idén, mint még soha — Miért? Mi ennek az oka? Meri, ha ezt tudják, akkor jövőre még jobban lehetne dolgozni — vetem közbe. Dán bácsi helyett Takács Benedek brigádvezető felel: sen a gyenge tsz-ektaen elengedhetetlenül fontos, hiszen eddig is az volt megerősödésük legfőbb kerékkötője, hogy nem került náluk szilárd kézbe a vezetés. "I ói dolgoznak' tehát azoknak * o járásoknak a vezetői, ahol ágy gondolkoznak és cselekszenek is, hogy már most, az őszi hónapokban eldöntik: melyik erős tsz nyújt támogatást gyengébb társának. így bőven jut idő arra. hogy felmérjék az adottságokat, számba vegyék a lehetőségeket, reálisan tervezzenek és lesz elegendő idő arra is, hogy a tagsággal mindent alaposan megbeszéljeneik. Hosszú a tél, minden szövetkezeti családot fel lehet keresni, hogy megtárgyalják velük: hogyan, milyen módon lehet fejleszteni közös gazdaságukat. Mert nem szabad szem elől téveszteni: a szövetkezet gazdái a tagok. Felemelkedésük csak akkor biztosítható, ha azok a kiváló módszerek és tapasztalatok, amelyeket a jól dolgozó szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői juttatnak nekik, a tagság akaratával és egyetértésével találkoznak. Fontos tehát, hogy mindenütt időben lássanak munkához. Minél több erős tsz és állami gazdaság ajánlja fél segítségét a gyengének, a gyenge tszek vezetői pedig forduljanak bizalommal erősebb szomszédjukhoz. így számos — különösen az idei mostoha, aszályos év után — gondokkal, bajokkal küszködő, rosszul gazdálkodó tsz rövid idő alatt felemelkedhet a közepesek, a jók színvonalára. Major hajós I — Nem azért, hogy elvegyem Kakulyáéknál az elsőbbséget, de a mi brigádunkban sem ment soha olyan jól a munka, mint az idén. Azt kérdezi: miért? Mert a prémium bevezetésével érdekeltté tett mindenkit a termelésben a vezetőség. Mondók példákat erre: holdanként 22,35 mázsa termést terveztünk kukoricából, amit ezen felül takarítunk be, annak félét a termelő munkacsapat, illetve az egyén kapja. A hagymánál ugyan, ez valósult meg. A tervezett 60 mázsás termésen felül a többlet 50 százalékának pénzértékét prémiumban kapták meg a tagok. Volt hát értelme háromszor is megkapálni a növényt és figyelemmel kísérni a fejlődését, egészen a betakarításig. Lukács Imre példának okáért 1300 ölön 105 mázsa hagymát termelt. 3380 forint jutalom ütötte a markát. Csaknem mindenki kapott prémiumot, mert kisebb-nagyobb mértékben túlteljesítettük a tervet. — Könnyebb lett nekünk, vagyonőröknek is a dolgunk, hogy bevezették a prémiumot»— mosolyog Bán bácsi —, mert hát most minden csőre szükség van, hogy nagyobb legyen a termés. Látják az emberek: saját magát lopja meg, aki hozzányúl a közöshöz. — No, no... — szól most közbe Nagy Péter rakodó, aki eddig hallgatott. — Az igaz, amit a prémiumról mondanak (bár az én részemet még nem fizették ki, mert egy kis hiba csúszott a számításba), de azért a fenét látja olyan jól mindenki, hogy sajátmagát lopja meg . .. Ismerik az én ügyemet. Nem is maguknak mondom el, hanem az újságíró elvtársnak, úgy is szerettem volna már egy ilyenféle emberrel beszélgetni. Hogy az elején kezdjem: igaz, hogy az emberek védik a közöst. Legalábbis a többség. Ha nem így lenne, magam sem jutottam volna Vácra, mert tavaly feldobtam a kocsira három kas kukoricát, s rajtavesztettem. Négy hónapra elítéltek. Le is ültem becsülettel, két hete jöttem haza. Újra befogadtak és szent, hogy én többet idáig nem jutok. De . .. szóval vannak azért olyanok is még, akik nem maguk kurtítják meg a kümelőszövetkezeíben — ahol korszerű hajtató ház épül s kettőszáz hold szabadföldi öntözéses kertészetet rendeznek be — legfontosabb feladatnak a szakmunkásképzést tekintették. így látták biztosítottnak, hogy jövedelmező lesz a nagy beruházással épülő nagyüzemi kertészet. Tizennyolc fiatalt szerződtettek kertészeti tanulónak, hatot küldtek Szabadikíizöst, hanem mással lopatnak. A jószágaikat csapják a kukoricásba. Ezt is észre kell venni ám... — Észre is vesszük, Péter... Az Opre mama disznói oktalanok, de azért gazdájuknak meg kell téríteni azt a kárt, amit a kukoricában tették. Én fegyelmi bizottsági tag vagyok, tudjátok. Elmondhatom, hogy a tavalyihoz képest a félére csökkent az ilyen esetek száma is. — Sőt — toldja meg ezt a megállapítást a brigádvezető. — Maguk az emberek, a tanyások, akiknek háztájija mellett húzódnak a kukoricások, meg a hagymaföldek, őrködnék legéberebben a termés felett... — No, azért csak őrködjön tovább is Mihály bácsi, erre még nálunk szükség van — tromfol Nagy Péter. — Lehet, hogy ma még szükség van, ezt nem vitatom — folytatja a brigádvezető. — De az i® biztos, hogy nagyra nőtt az emberek szemében a közös vagyon, Hallgatta volna meg Péter a tegnapi beszélgetést kint a kukoricaföldön. Úgy vigyáznak a letört csőre, mint az aranyra. Védik még a harmattól is, hogy ne áztassa, ne pusztítsa a tápértékét. Háromnégy kévével takarják le a kupacokat, s nem hagyják hetelni ott. mint azelőtt, hanem egy-két napon belül elszállítják. Addig is azonban éjjelre közös megállapodás szerint őrt állítanak melléje. Azt mondják: vagy mindenki vigye, vagy egy se! ... Régi mondás, hogy a tudás az okók ismerete. A nagykopáncsi termelőszövetkezet vezetői tud. ják annak az okát, hogy milyen úton-módon válhat évről évre eredményesebbé a gazdálkodás. Ez az ok az anyagi ösztönzők érvényesítése a termelésben. Ez nemcsak előre hajtja a termelést, hanem egyben a közös vagyon megbecsülését is kialakítja az emberek tudatában, ami visszahat a termelésre és azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdák magasabb erkölcsi normák alapján élnek, dolgoznak és viszonyulnak egymáshoz ma, mint tegnap. Varga Dezső a technikum kihelyezett osztályán, valamint ezüstkalászos gazdatanfolyamon. Jelenleg hatvanon készülnek kertészeti szakmunkásnak. De sokan tanulnak termelőszövetkezeti akadémián, az ezüstkalászos tanfolyam állattenyésztési és növénytermesztési szakán, valamint politikai iskolán. A jó gazdálkodásáról híres szövetkezetben egyébként minden ötödik ember tanul. Kőműves-, ács-, lakatos-, bádogos-, asztalos-, festő-szakmunkásokat és segédmunkásokat felvesz a Békés megyei Tanács ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT, jelentkezni lehet a vállalat központjában, BÉKÉSCSABA, Kétegyházi u. 1921/2 alatt. 73530 hogy az állam a gazdaságilag meg Minden ötödik ember tanul a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben A tótkomlósi Viharsarok Tér- gyósra tanulni s többen tanulnak
