Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-16 / 242. szám
Mi rejlik Adenauer washingtoni látogatásának hátterén ? Tovább erősödhet a középiskolák és az üzemek kapcsolata — Interjú Nagy Ferenc elvtárssal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével egy új, országos érvényű intézkedésről — A közelmúltban a művelődésügyi, a pénzügyi és a munkaügyi miniszter, valamint az Országos Tervhivatal elnöke együttes végrehajtási utasításban szabályozták a középiskolák és az üzemek kapcsolatát. A sok problémát megoldó, hely« irányt mutató intézkedés jelentőségéről beszélgettünk Nagy Ferenc elvtárssal, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével. — Mi indokolta az utasítás kiadását? ESöljáróban annyit, hogy a szocialista oktatás és nevelés megvalósításának egyik legfontosabb feltétele az iskolák és a termelőüzemek jó kapcsolata. Erre már évek óta törekszünk, és értünk is el eredményeket. A döntő mindenekelőtt az, hogy egységes nevelési eljárás alakuljon ki az iskolai órákon és az üzemi gyakorlatok során is. Az aggodalom, hogy a fiatalok körében az üzemi gyakorlatok során meglazulhat a fegyelem, ma már majdnem teljes egészében a múlté. A kérdésre válaszolva a következőket mondhatom: Több mint egy esztendeje, hogy az iskola és az üzem együttműködésének nagy fontosságát a Minisztertanács határozatban mondta ki. A jelentős határozat után is hiányzott azonban egy olyan rendelkezés, utasítás, amely a részletkérdésekben való helyes eligazodást van hivatva szolgálni. — Milyen problémákban nyújt eligazítást az utasítás? Nyilvánvaló, hogy az iskolák és üzemek kapcsolatában, közös munkájában különböző kérdések adódnak. Ilyenek: a tanulókat megillető juttatások mértéke, a gyakorlati oktatás pénzügyi problémái, a felügyelő tanárok díjazása, az üzemek, iskolák feladata, jogköre stb. Előfordult például, hogy hosszadalmas, időt rabló megbeszéléseken döntötték el az iskolák, üzemek vezetői azt, hogy milyen mértékű legyen a segítségadás? Nos, az utasítás ismeretének birtokában ezek a kérdések is gyorsan megoldódnak. Az utasítás egyébként külön szabályozza a szakközépiskola és a bázisüzem, s külön a gimnázium 5+1-es osztályai és az üzemek kapcsolatát. — Érdekes része az utasításnak, hogy a tanulók kötelező tanév végi gyakorlati munkájuk alatt anyagi juttatásban részesülnek. Milyen mértékű lehet ez a juttatás? Az évközben végzett munkáért díjazás nem jár, viszont kötelező tanév végi gyakorlat a szakközépiskolák I—IV. osztálya, illetve a gimnáziumok III. osztálya számára szervezhető. A gyakorlat időszakában a szakközépiskolás első osztályosok órabére 1,50 forint, a másodikosoké 2 forint, a harmadik és negyedik osztályos tanulóké 2,40 forint. A gimnáziumi tanulók órabére 2 forint. A mezőgazdasági üzemekben gyakorlatot folytató tanulóknak az idénymunkák elvégzése esetén teljesítménybért is fizethetnek. Ez az első osztályban 60, a másodikban 70, a III—IV. osztályban 80 százaléka lehet a felnőttekre megállapított bértételnek. Mindent összevetve, úgy érzem, hogy a három minisztérium és az Országos Tervhivatal közös utasításának helyes alkalmazásával megyénkben is gyorsabban fejlődik majd középiskolás fiatalságunk munkára nevelése, az iskolák és az üzemek már eddig is igen jó kapcsolata. (s-a) Bonn Az Adenauer-látogatás váratlan bejelentésének hátterében mind nyugatnémet, mind amerikai részről egyaránt szerepet játszottak belpolitikai és külpolitikai megfontolások. A kancellár közismerten már régóta törekedett arra, hogy meghívást kapjon Washingtontól, hogy ezzel ismét helyreállítsa utóbbi időben megtépázott vezetői tekintélyét és elfojthassa az utódlási kérdés körül megindult vitákat. A kancellár ilyen irányú tapogatózásaira Washington azonban először hűvösen reagált. Azonban úgy látszik, Washington időközben megváltoztatta álláspontját. Itteni információk szerint részben azért, mert az amerikai fővárosban korántsem tartották kielégítőnek Adenauer múlt heti kormány-nyilatkozatát, különösen pedig azt a merev módot, ahogyan Adenauer minden kezdeményezést elutasított, másrészt pedig belpolitikai okok is közrejátszottak: a kongresszusi választások előtt ugyanis a Köztársasági Párt azt vetette a Kennedy-kormány szemére, hogy „elhanyagolja a kapcsolatot egyik legfontosabb európai szövetségesével, a bonni kancellárral”. A tárgyalásokon — amelyekre immár az amerikai kongresszusi választások után kerül sor — kizárólag külpolitikai kérdésekről, döntően Nyugat-Berlin problémájáról lesz szó. Harmincéves a dnyeperi Lenin Vízierőmű 1932. október 10-én helyezték üzembe a dnyeperi Lenin vízierőművet — a híres Dnyeprogeszt. A háború alatt megrongálódott vízi műszaki létesítményt igen hamar helyreállították, és ma sokkal több villanyáramot ad, mint a háború előtt. bár a nyugat-berlini probléma alapelveiben egyetértés áll fenn Bonn és Washington között, számos részletkérdésben még mindig „tisztázatlan pontok” mutatkoznak, különösen abban a tekintetben, hogy a Kennedy által deklarált „létfontosságú jogok” Nyugat-Berlinben hogyan is értelmezendők pontosan a gyakorlatban. Bonnt ezzel kapcsolatban különösen a Nyugat-Berlinnel való összeköttetés kérdése izgatja, főleg pedig az, hogy az összeköttetésre vonatkozó amerikai garanciát hajlandó-e Washington alkalmazni a Nyugat-Berlinnel való polgári forgalomra is. A kancellár hírek szerint nem helyesli azt az amerikaiaknak tulajdonított elgondolást, hogy az összeköttetés „szavatolására” felállítandó amerikai katonai különítménybe Bundeswehr-egységeket is beosszanak, s ezzel Nyugat-Németország és az Egyesült Államok „közös kockázatot” vállaljon. Am Adenauer éppen azért idegenkedik ettől, mert tobábbra is abban az illúzióban szeretné ringatni a nyugatnémet közvéleményt, hogy az eddigi merev tagadás álláspontja, amellyel minden enyhülési kísérletet elutasított, nem jelent különösebb „kockázatot” a nyugatnémet lakosságra. Tehát továbbra is lehet ezt a politikát folytatni.'* Adenauer hidegháborús követeléseket készül előterjeszteni Washingtonban Egyes sajtóértesülések szerint Adenauer Washingtonban követelni fogja, hogy ha a szocialista tábor országai békeszerződést kötnek az NDK kormányával, akkor „gazdasági és kereskedelempolitikai szankciókat.” léptessenek életbe a szocialista országok ellen. Adenauer tavábbá sürgetni fogja a NATO újjászervezését és ezzel kapcsolatban a Strauss által hirdetett „nukleáris társasviszony” mielőbbi megvalósítását, vagyis azt, hogy az Egyesült Államok ossza meg szövetségeseivel az atomfegyverek feletti rendelkezés jogát. (MTI) Éjjel-nappal vetnek, repülőgépek szárják a műtrágyát a Mezőhegyest Állami Gazdaságban A Mezőhegy esi Állami Gazdaság 27 ezer holdas határában harmincnégy traktor éjjel-nappal szánt és vet. Jól kivilágított vetőgépek éjszaka is dolgoznak a morzsalékossá porhanyosított földeken. Ebben a gazdaságban 6400 őszi kalászos vár vetésre, s ennek több mint 50 százalékát már elvetették. A kalászosok alá alaptrágyaként vegyes műtrágyát adnak, s ezt két repülőgépről szórják a talajra. A repülők naponta 300 hoi,dnyi területet műtrágyáznak. A^ Mezőhegyesi Állami Gazdaság kollektívája a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy október 25-ig minden őszi vetéssel elkészül, s a szárazság ellenére jó magágyat készít. „Tisztázatlan pontok“ a nyugat-berlini kérdésben Washington és Bonn között A DPA kommentátora ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy Ausztriában is Contergan: hat torzszülött Bécs (MTI) Dr. Friedrich Brücke, a bécsi egyetem farmakológiai intézetének vezetője hivatalosan bejelentette, hogy Ausztriában eddig — a Contergan gyógyszer fogyasztása következtében — hat torzszülött csecsemő jött a világra. Az osztrák terhesanyák a Softenon elnevezésű — Nyugat-Németországban Contergan nevű — altatót szedték. A torzszülött csecsemők közül kettő meghalt. A képen: A Dnyeprogesz duzzasztógátja, háttérben a gépház. (MTI Külföldi Képszolgálat} 1
