Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-13 / 240. szám
1962. október 13. Szombat Kívül az intézeten. Olvasóinké a szó... a kollektíva segítő erejével Amikor az intézetbe kerülnek, otthonra találnak. A korábbi sivár, nyomorúságos környezetből ide jutva államunk szerető gondoskodása veszi okét körül, a nevelők pedig valamelyest pótolják a szülői szeretetet is. De vajon mi lesz velük, ha elhagyják az otthon védő falait? Hová kerülnek, hogyan állják meg a helyüket az életben, találnak-e megértő emberekre, biztos támaszra a munkahelyükön? Ez érdekelt bennünket, amikor a Békéscsabai Ruhagyárba látogattunk. ahol több (volt) állami gondozott dolgozik. Ketten — két úton Ketten jötték Szegedről, ahol éveket töltöttek együtt. Szorongva lépték át a gyár küszöbét, egyben bizakodva is. Az egyik a becsületes munkáséletet remélte, s erre törekedett maga is minden igyekezetével. A másik a kereseti lehetőséget, a „szabad” életet látta maga előtt. Azt, hogy most már a maga ura lesz, pénzt keres és arra költheti, amire éppen akarja. Az első — L. Marika — meg is találta, amit kívánt. A gyárban szeretettel fogadták. Később pedig igaz barátokra, segítőtársakra lelt. S mert őszintén akarta a szebb, jobb életet, sikerült is neki és ma már a varroda — ahol dolgozik — egyik legjobb munkása. Felettesei csak dicsérni tudják. A másik is megtalálta a számítását. A gyár munkásai megtanították dolgozni, szépen keresett, s arra költötte a pénzt, amire akarta. Nem is gondolt ő másra, csakhogy a pénzes boríték hamar kiürült, pedig de messze volt még a következő fizetés! lönben is nemsokára férjhez megyek és itthagyom a gyárat. Férjhez megy? Hlyen hamar? Hiszen még alig hogy idekerült. Az üzem tapasztalt dolgozói nem nyugodtak, féltették a kislányt. Hamarosan egy bizottság látogatott ideiglenes „lakására”. Lakás? Nem lehet annak nevezni azt a piszkos, rendetlen odút, melyben találták. Az ágyon feküdt, mellette egy barna képű fiú, minden valószínűség szerint a „vőlegénye”. Hát ide költözött. S mint később kiderült, férjhezmenésrői szó sem volt. Ismét okos, józan, érvelő szavak következtek. De hiába. Inkább otthagyta a gyárat. Tanulás, KST-tagság Amikor már többen lemondtak arról, hogy helyes útra térítsék, mégis akadt, aki szívósan kitartott mellette, s most ismét az üzemben dolgozik, és a kollektívának talán sikerül helyes vágányra vinni élete útját, akárcsak társaiét, akik itt dolgoznak. N. Magda, T. Rózsi és B. Ica egyszerre, egy intézetből kerültek ide. Korábban a mezőgazdaságban dolgoztak, nehéz munkában, s most a gyárban vannak, ahol új embert formálnak belőlük. Az elmúlt évekről egyik sem beszél szívesen. Annál inkább megered a szó, amikor az itteni életről beszélgetünk. — Sokkal jobb itt — mondja Magdi —, igaz, először lenéztek bennünket a leányszálláson, és éreztették velünk, hogy honnan jöttünk. Először semmi sem volt jó, amit csináltunk. De aztán öszszeült a leányszálló bizottsága, és megbeszéltük a problémákat. Ma már nincs baj. Barátnőim is vannak, és most tanulok. Ez a legfontosabb. Magdi és B. Ilonka a közgazdasági technikum felnőtt tagozatára jár. A gyár vezetői lehetővé tették, hogy mindig délelőtt — vagyis nappali műszakban dolgozzanak, s így a tanulásuk biztosítva van. — Csak a matematika nem megy — mondja Ilonka —, de addig birkózom vele, míg sikerül.' Ám a tanulásért áldozatot is kell hozni. A gyár nem tud egy helyben állandó délelőtti munkát biztosítani, és így a fizetés igen változó. Ezen sajnos egyelőre segíteni nem lehet. S Ilonka meg is érti. — Jól van ez így — mondja mosolyogva. A fizetésoől azért telik ruházkodásra, szórakozásra is. A szállásért mindössze 15 forintot fizetnek havonta, és az üzemi konyhán ők is kedvezményben részesülnek, akárcsak a többi munkás. N. Magda KST-tag, s most év végén, amikor visszakapja az így összegyűjtött pénzt, nagyobb holmit is tud vásárolni. Az intézetből kikerülve tehát jó helyre kerültek ezek a lányok. Ezt tapasztaltuk a Békéscsabai Ruhagyárban. Tör'ődnek velük, hogy becsületes munkásokká váljanak. S ha még többet törődnek egyéni problémáikkal, gondjaikkal is, mint például a szórakozóhely megválasztása, az ízléses öltözködés, a fizetés jó beosztása és ehhez hasonló apró gondok, melyek foglalkoztatják ezeket a szülők nélkül felnevelt lányokat, akkor biztosabban birkóznak majd meg a nehézségekkel, jobb munkásokká, megbecsült tagjaivá válnak társadalmunknak. Ehhez pedig megvan a lehetőség: a kollektíva formáló ereje. Kasnyik Judit Csöbörből -„Nemrégiben olvastam a zsadányi sütőüzem problémáiról — írja levelében Göndöcs Péter, zsadányi tanító. —i Ebben leírták az elvtársak, hogy a kenyér sületlen és ragacsos, ehetetlen. A cikk nyomán a péküzemet leállították. Megnyugtattak bennünket, hogy ezentúl az okányi péküzemtől kapunk kenyeret és kiflit. (Ugyanis a zsadányi úttörőcsapat a pék- vödörbe üzemtől naponta 400 kiflit vett át.) A megrendelést ezután az okányi péküzern vette fel, de volt úgy, hogy nem teljesítette, illetve csak- felét szállította ki. Újabban azonban az a baj, hogy még azt a kétszáz kiflit sem tudjuk eladni, mert az úgynevezett sós kiflin nincs só, de a tanulók a töltött kiflit sem szeretik, mert a . kifli kenderspárgával van töltve.” Huszonegy asszony tapasztalatcserén Asszonyok tapasztalatcseréjéről ír özv. Csukás Mátyásné, a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezet tagjd: „Újkígyóson voltunk tapasztalatcserén, huszonegy asszony. Kiváncsiak voltunk, hogy a májusi és a nyári elemi csapások után hogyan néz ki a határ. Örömmel állapítottuk meg, hogy a sok dolgos kéz nyomán alig-aíig lehet észrevenni a szárazságot. A jószágok is gyönyörűek, s a látottak okozta jó érzést fokozta az a felejthetetlen fogadtatás, amelyben részesítettek bennünket, s amelyért ezúttal mondunk köszönetét.” Az Ördögárka-malom titkai CMyan köszönetfélét írt Bereczki Imre olvasónk is Dévaványáról: „Nem írom ki a nevüket. Meglehet, hogy ismerőseik éretlen tréfájának lennének tárgyai. Három fiatalemberről van szó, bár lehet, hogy ma az egyik már nem érzi .magát fiatalnak. Csakhogy tíz évvel ezelőtt, amikor hírt adott a gyomai ördögárka kiásott edényeiről, ő sem volt öreg legény. Különben az akkori helyszíni szemle azt mutatta, hogy római kori edényt szedtek ki darabokban. A másik fiatalember arról adott hírt, hogy a hányából malomkövet szedtek ki. A harmadik beszállította Dévaványára a malomkövet. Itt sem lesz sokáig. A rómaiak idejéből való kézimalom számos tanulságot rejt a magyar élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdaság kutatói számára. Ehhez szolgáltatott segítséget az a három fiatalember, a gyomai ördögárka partjáról.’? Fehér folt a térképen? Panasz, kérés, meg egy kis felelősségre vonás csendül ki Fuderer György békéscsabai olvasónk leveléből. „Kunágotán jártam, s igen furcsa dolgot tapasztaltam. A teljes villamosításhoz hiányzik egy utca, a Virág utca villanyvezetéke. Ez év tavaszán a DÁV a Népújság hasábjain ígéretet tett, hogy még ebben az évben villanyt kap az utca. Megörültek az utcabeliek, hiszen négy oszlopot és nyolc betongyámot ki is szállítottak a nyáron, de egy hét múlva tovább vitték azokat. És ez az eset háromszor ismétlődött meg. Tudjuk, hogy egyszerre mindenütt nem lehet. De azt viszont nem értjük: miért az ámítás és miért a kétszeres szállítási költség? Bár még van hátra néhány hét ebből az évből, mégis félő, hogy az új évet petróleumlámpa mellett köszöntik a Virág utca lakói.” Hiába volt a jó szó: jobban kell beosztanod a fizetésed. így nem jutsz semmire. — Azt csinálok, amit akarok . .. Senkinek ehhez semmi köze. Kü-/VWWWWWWWNAAO Divatos Az idén ősszel igen divatosak a vastag kötésű pulóverek és kardigánok. Képünkön egy ízléses, müanyagszállal kevert gyapjúkardigánt mutatunk be. Július végén több ezer tudós ült össze Moszkvában, hogy a rákkutatás eredményeiről és problémáiról tanácskozzanak. Jóllehet nemzetközi találkozókban és tanácskozásokban nem szűkölködünk, ez a kongresszus már a részvevők szokatlanul nagy számával is magára vonta a széles nagyközönség figyelmét. Az egy hétig tartó kongresszus hátterére élénk fényt vetnék azok az adatok, amelyeket az alábbiakban az Egészségügyi Világszervezet közlése nyomán ismertetünk. Évenként több mint kétmillió ember hal meg rákban. A rákos betegségben szenvedők száma eléri az ötmilliót. Ezenkívül minden rákos beteg mellett négy vagy öt ember olyan betegségben szenved, amelyből rák fejlődhet ki, bár ez nem feltétlenül és szükségszerűen következik be mindem esetben. Rákos megbetegedés Földünk minden táján előfordul; nincs rák-mentes zóna. Míg az emberiséget évezredek óta sújtó betegségek: a lepra, a szifilisz, a tbc, a malária előfordulásának gyakorisága csökken, a rákos megbetegedések száma nő. Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy az orvosok ma már nagyobb biztonsággal ismerik fél a rák bizonyos fajtáit, másrészt az, hogy a közegészségügy és a gyógyító tudomány fejlődése következtében többen érnek .el magas életkort, márpedig a rák gyakrabban fordul elő öregkorban. A rák az emberi szervezet legkülönbözőbb részeit támadhatja meg. Ezek a világ különféle táján, különféle nemű, korú, fajú emberek között más és más arány, ban fordulnak elő. íme néhány példa: TUDOMÁNY-- TECHNIKA Adatok a rákos megbetegedésekről A bői-- és ajakrák az Egyesült Államok déli részében élő fehér emberek között hússzor olyan gyakori, mint az USA északi részében. A Szovjetunióban délen 4—5-ször gyakoribb, mint északon. A mellrák az izraeli nők között nyolcszor olyan gyakori, mint a japán nők körében. A tüdőrák Anglia és Wales férfilakosságánál az összes rákos halálesetek közt a leggyakoribb, ugyanakkor Izlandban sokkal ritkább. A máj rák okozza a rákos halálesetek felét a bantuk között Afrikában. Európában és Észak-Amerikában viszont a rákos halálesetek mindössze négy százalékát okozza. A gyomorrák a rákban szenvedő férfiak felét sújtja Izlandban, ugyanennyi^ Japánban az Egyesült Államokban 10 százalékukat, Indonéziában még kevesebbet. Mi a rák oka ? Az emberi test sejtjei a szabályozó mechanizmusok irányításával születnek, élnek és meghalnak. Előfordul, hogy a szabályozással valami baj történik és a sejtek gyorsabban születnek, mint ahogy elpusztulnak és a szervben tumor, daganat keletkezik. Némelyik ilyen tumor lokalizálódik, ezek egy része pedig' nem ártalmas. Más daganatok a véráramon és a nyiroknedveken keresztül más szervekbe „terelődnek át”. Ma még a tudomány nem ismeri sem az említett szabályozó szervek működését, sem azt, hogyan válik a daganat „rosszindulatúvá”. A körülményeknek nagy szerepük van a rák kialakulásában. Azok közt, akik a trópusokon élnek és a bőrük nagyobb mértékben van kitéve a napnak, mint a magasabb szélességi fokon élőknek; gyakoribb a bőrrák. Különösen gyakori a mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek és szabad ég alatt dolgozó munkások között. Az újabb kutatások ezt a tényt a Nap szemmel nem látható, ibolyántúli sugarainak tulajdonítják. Megfigyelték, hogy az aj ajkrák a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél és különösen gyakori az alső ajkon. Ezt azzal magyarázzák, hogy a rúzs megvédi a nők ajkát: segít visszaverni a nap sugarait. Az ausztráliai — színes bőrű — benszülöttek tízszer kevésbé érzékenyek a napfényre, mint a fehérbőrűek. A barna, és sárgabőrű emberek ebből a szempontból köz. bülső helyzetet foglalnak el. A. körülmények döntő szerepét a rák kialakulásában bizonyítja még a következő érdekes tény: Izlandban a halálozások egyik fő oka a rák: kereken húsz százalékot tesz ki. A rákban meghalt férfiak felénél, a nők egyharmadánál gyomorrák állt fenn. Ha a faj lenne a döntő a rák kialakulá. sában, akikor Izlandban a rák a halálozások közt ugyanolyan arányban fordulna elő, mint Norvégiában és Nagy-Britanniában. Azonban nincs így; az ok: a környezet és valószínűleg az élelem. Izlandban a táplálék rendkívül gazdag fehérjében, amelyet elsősorban hal és birkahús alakjában fogyasztanak el. Tudósok vizsgálták meg egy izlandi család körülményeit, ahol a nagyapa, az apa és a fiú egyaránt gyomorrákban halt meg. Kiderült, hogy ugyanazt a serpenyőt használták az étel elkészítésére, méghozzá tisztítás nélkül és ezért joggal feltételezhető, hogy az égett zsíros anyagok felhalmozódása okozhatta a gyomorfalak éveken át tartó olyan igénybe vételét, amely kedvezett a krónikus gyomo'rbajok kialakulásának, ezek azután rákká fajultak. A tüdőrák a XIX. század végén az ipari munkások között vált ismertté. Először a csehszlovákiai uránbányákban találkoztak vele az orvosok. Foglalkozási ártalomként jelentkezik a nikkelfinomító, azbesztfeldolgozó és széngáztermelő iparban a munkásoknál — de még ezek között sem olyan gyakran, mint az erős dohányzók körében. A tüdőrákból származó halálesetek száma az utóbbi negyven évben sok országban erősen megnőtt és sok tudós hajlik arra a nézetre, hogy a dohányzás jelentős tényező a tüdőrák gyakoriságának fokozódásában. Ez nem jelenti azt, hogy más anyagok ne járulnának hozzá ehhez a tényhez: például a nagyforgalmú városok szennyezett levegője. Pető Gábor Pál
