Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-13 / 240. szám

Jusson is, maradjon is TANÁCSKOZÁS az újítási rendelettervezetről Nem valami nagy megelégedés­sel búcsúzunk majd el ettől az esz­tendőtől sem, mert nem telnek meg mindenütt a jövő évi új ter­mésig elegendően a hombárok, a csőrök és a górék. Az öntözés csak helyenként és csak kis részben tudta pótolni az ég kiszáradt csa­tornáit, s bizony csaknem megye­­szerbe vékony rendet vágott a ka­sza a búzából, a lucernából és a főből, de a kukoricaszáron is csak egy és sok helyen elég kiesd cső termett. A szövetkezeti gazdák pedig megtettek mindent amit megtehettek- szinte valamennyi közös gazdaságban idejében, a neve napján végeztek minden munkával. Most mégis azzal kell számolni, hogy ebből is, abból is kevesebb termett, a szálas- és a szemes­­tekawmányból is. Az állatállomány viszont — ha nem is az igények­hez mérten — növekedett a ta­valyihoz viszonyítva, a közösben és a háztájiban is. S mint ahogyan eddig a jó gazda sohasem az ál­latállomány számát igyekezett a tekarmanykészlethez hanem a ta. karmánykészletet az állatállomány számához igazítani, úgy most sem tehetünk mást, mint azt, hogy igyekezzünk mind egy szálig beta­karítani. besilózni vagy szárazon tárolni a takarmányozásra alkal­mas minden növényt, s alaposan, megfontoltan úgy beosztani hogy az elegendő legyen az állatok át­­teléltetéséhez, a hizlalási tervek teljesítéséhez. Most van az ideje annak, hogy a párt- és tanácsi szervek vezetői — és mindenki, aki felelősséget érez az ötéves terv állattenyésztés­re vonatkozó részének teljesítésé­ért — igyekezzenek óva inteni a szövetkezetek vezetőit és gazdáit: bánjanak takarékosan a takar­­ménnyai, a legkisebb pazarlás nél. kel használják fél. s ne vigyék íúdzástoa sem a széna, sem a ku­korica kiosztását. Mi tagadás, elég sok ember hajlamos arra, hogy a fizetés napján, a betakarítás ide­jén megfeledkezzen a holnapról és könnyelműen költi a pénzt, meg­fontolatlanul osztogatja a termést. Szövetkezetónk egy részében megértették már a gazdák, hogy jövedelmük, életszínvonaluk növe­kedésének fő forrása a közös gaz- | daság. A szövetkezetek más részé­ben viszont csak azt tartják biz­tosnak a gazdák, ami a háztájiban van. s ezért nem aszerint szavaz­zák meg a közgyűlésen a szemcs­és a szálastakarmány-osztást, amennyi a háztáji jőszágáílornány átteleltetéséhez szükséges, hanem lehetőleg minél fölösebben. Jó né­hány olyan szövetkezet nevét so­rolhatnánk fel kapásból csak sa­ját tapasztalatainkból, amelyek tavaly is jócskán osztottak takar­mányt prémiumként és munka­egységre is, s aztán a tél végén a tavasszal a szövetkezeti vezetők kilincseltek a megyei szerveknél takarmánykölcsönért. Volt olyan szövetkezet is nem egy, ahol a kö­zös állatállomány számára a ta­gok hordtak össze tavasszal több mázsa kukoricát — kölcsön, a ház­tájiból. Nyilvánvaló, hogy azok a szövetkezeti gazdák, akik május­ban és júniusban több mázsa ku­koricát tudták kölcsönadni, nem azzal a céllal vitték azt haza ok­tóberben. hogy állatokat hizlalnak vele, hanem csupán azért, hogy minél több legyen a padláson. Szó se róla, a kukorica értékes a maga nemében is, de értékesebb, ha ta­karmányozásra, állatnevedésre, hús-, zsír- és tejtermelésre hasz­nálják fel. Tudjuk, hogy jelenleg több a háztáji gazdaságok összességében a szarvasmarha és sertések szá­ma, mint a közös gazdaságok ösz­­szességében, s nem is vagyunk ez ellen, sőt azt valljuk, hogy még töbl? is lepefpe $ állatál­lomány. Azt is tudjuk, hogy egy, vagy egy fél hold háztáji föld ter­mése kevés egy-két szarvasmar­ha, egy-két koca, és néhány süldő tartásához, neveléséhez, a saját szükségletre és azonfelül értéke­sítésre szánt sertés hizlalásához. Ezért osztani kell takarmányt a munkaegységre is. Osszanak is szövetkezeteink, de megfontoltan és ne eltúlzottan a közös állomány takarmányszükségletének rovásá­ra. A mezökovacsházi járás jó mi­nőségű földjein nem vámolta meg annyira az aszály a termést, mint például a gyenge talajokon gaz­dálkodó sarkadi járás szövetkeze­teiben. Az előzetes felmérések sze­rint a mezőkovácsházi járás szö­vetkezeteinek abraktakarmány­feleslegük lesz. Ezt minden továb­bi nélkül tárolhatnák akár évekig is. Ehelyett azonban megegyeztek a takarmányszűkiöen lévő sarkadi járási szövetkezetekkel abban, hogy a felesleget átadják nekik. Tegyék ezt a szövetkezeti gazdák saját szövetkezetük és önmaguk érdekében, vagyis ne tároljanak feleslegesen sem abrak-, sem szá­­lastákarmányt arra számolva, hogy a közös majd kölcsönkért ta­karmányon telelteti át az állat­állományt. A központi készlet is kevés lesz az idén, másrészt köl­csönzött takarmánnyal nem lehet megalapozottá tenni az állatte­nyésztést és az állathizlalást. Alaposan megfontolva osszanak szövetkezeteink a megtermett ta­karmányból úgy, hogy jusson a háztáji gazdaságba is,. de marad­jon elegendő a közösben is. Kukk Imre A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége tegnap, pén­teken délelőtt Békéscsabán, az Építők Munkácsy Mihály művelő­dési otthonában tanácskozást ren­dezett. Az értekezleten, amelyre a vállalatok újítási előadóit, a szakszervezeti bizottságok újítási felelőseit és újítókat hívtak meg, részt vett Lipták Pál, az SZMT vezető titkára és Hankó Pál, a közgazdasági bizottság vezetője. A résztvevők, akik előzőleg megkapták a kormánynak az újí­tásokról és találmányokról szóló rendelettervezetét, több figye­lemre méltó javaslatot mondtak el. Elhangzott többek között, hogy a rendeletben világosabban kelle­ne meghatározni, hogy melyek azok az újítások, amelyeket a mű. szaki fejlesztési alapból lehet meg­valósítani. Ez, mint mondották, azért is szükséges lenne, mivel a főkönyvelők közül többen elzárkóz nak az ilyen költségek biztosításá­tól. Tpbben kérték, helyes jenné, ha a rendelet pontosabban megha­tározná a munkaköri kötelességek­kel kapcsolatos feladatokat is. Az egyik felszólaló elmondotta, hogy a beruházási jellegű újításoknak nincsen gazdája. Szerinte, tekint-A nukleáris kísérletek beszüntetéséről tárgyal az ENSZ-közgyíílés Politikai Bizottsága New York (TASZSZ) Az ENSZ-közgyűlés 17r üléssza­kának Politikai Bizottsága szerdán, rátért a nukleáris fegyverkísérle­tek megszüntetésének kérdésére. Elsőként Arthur Lall, India képvi­selője szólalt fél. Kifejezte azt a reményét, hogy a bizottság egy­hangúlag felszólítja a nukleáris hatalmakat, egyezzenek meg a kísérleti robbantások megszünteté­sében annak a javaslatnak az alapján, amelyet a tizennyolcha­­talmi leszerelési bizottság génfi ülésén a semleges országok ter­jesztettek elő. Stevenson amerikai küldött felszólalásában csak megismétel­te az Egyesült Államok rég; ál­láspontját A közismert tényékkel és adatokkal mitsem törődve, azt állította, hogy a tudományos esz­közök nem teszik lehetővé a föld alatti nukleáris robbantások meg­különböztetését a földrengésektől. Ezen az alapon Stevenson helyszí­ni nemzetközi ellenőrzés és fel­ügyelet bevezetését követelte és kijelentette, hogy ez a föld alatti robbantások megszüntetésének el­engedhetetlen feltétele. Képes volt azt javasolni, hogy a nemzetközi ellenőrző szervek képviselőinek .kössék be a szemét”, amíg az el­lenőrizendő területre el nem jut­nak. ve, hogy az ilyen újítások beruhá­zási összegek megtakarításával járnak, így a beruházási banknak kellene az újítási díjat kifizetni. A tapasztalat az, hogy az ilyen díjakat csak sok huzavona után kaphatják meg az újítók. Ez pe­dig kedvét szegi az újítónak. A Az újítási rendelettervezethez a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­hoz a megye vállalataitól már ed­dig mintegy hatvan javaslatot küldtek. A tegnapi tanácskozáson szintén több javaslatot tettek a résztvevők. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának közigazgatási bizottsága tanulmányozza ezeket a javaslatokat. A tegnapi értekezle­ten bizottságot választottak, amely a javaslatok feldolgozása után az anyagot eljuttatja a SZOT-hoz és az Országos Találmányi Hivatal­hoz. Tüntetések Athénben Atbén (MTI) Mint a Reuter jelenti, Athénben a munkaügyi minisztérium köze­lében gyűlést tartották a sztráj­koló építőmunkások. A gyűlésen a baloldali szakszervezetek ezer tagja a szákszervezetek áltál meg­hirdetett 24 órás sztrájk keretében béremeléseket és hétórás munka­napot követelt. A rendőrség és a munkások kö­zött heves összeütközésre került sor,. amelynek során, a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik közül többen lőfegyverüket használták. Huszonkilenc ember megsebesült, közülük ketten go­lyótól. A kormány este közleményt adott ki. amely szerint három rendőr komolyan megsebesült, 17 embert pedig letartóztattak. A közlemény a kommunistákat vá­dolja a.tüptetés megszervezésével. Munkavédelmi újítás A Gyulai Cementipari Vállalat TMK-műhelyének vezetője Ficzere István, aki egyben a szocialista brigád vezetője is. A brigád meg­alakulásakor tett vállalását eddig teljesítette: géphiba nem fordult elő a vállalatnál. Ficzere elytárs vezetésével a brigád már eddig is nyolc újítást készített. Képünkön a betonkeverőt és balesetvédel­mi korlátját láthatják. Ezzel az újítással elérték, hogy a több mázsa súlyú tartály visszaesése nem okoz balesetet, mert az állandóan a tartállyal mozgó korlát nem enged közelébe munkást.

Next

/
Thumbnails
Contents