Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-31 / 255. szám

1962. október 31. 5 Szerda Hasznos statisztikai kiadvány jelent meg a megye politikai, gazdasági és szociális helyzetéről A boldogság országa ,Számvetés a párt VIII. kongresszusa előtt* Ez a címe annak a külsőre egyszerű, ám tartalmában rendkívül gazdag és hasznos ki­adványnak, amely nemrégiben ke­rült ki a nyomdából, s amelyet már kézhez kaptak a megyei párt­értekezlet küldöttei. A könyv, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának dolgozód készí­tettek kongresszusi vállalásként, azokat az eredményeket összege­zi, amelyeket a párt vezetésével az utóbbi években, különösen az 1959-ben tartott megyei pártérte­kezlet óta elértünk. A Számvetés tehát olyan kézikönyv, amelyet eredményesen felhasználhatnak mindennapi munkájukban a párt­munkások, az ipari és mezőgazda­ságii üzemek gazdasági és műsza­ki vezetői, a tanácsi és hivatali dolgozók. A szöveges elemzést táblázattok, grafikonok egészítik ki, s így még áttekinthetőbb és szemléletesebb a megye legutóbbi esztendőkben elért fejlődése. A kiadványt tanulmányozva jól nyomon követhetjük az 1959-es megyei pártértekezlet óta eltelt időszak eseményeit, munká­ját. A betűikből, a számokból és a grafikonokból világosan láthat­ni U S O T a Október 3I-én estje 7 árakor: MAJD AZ UTÁNPÓTLÁS ódry- és szelvényfoéraet. Október 31-én este fél 8-ikor Domb­­eífy házán: PYGMALION ca»sa«aMaBaa«Hai ■aaaaaaaaaaaat juk, hogy mekkora utat tettünk meg. S ezt elsősorban az eredmé­nyezte, amint a könyv bevezetőjé­ben is olvasható, hogy: „A megyé­ben a párttagok és pártonkívüli­­ek, munkások, parasztok és értel­miségiek az elmúlt három évben, híven követve a VII. kongresszu­son meghatározott politikát, a ki­jelölt feladatokat alapjában vég­rehajtották.” Ennek egyik leg­nagyobb eredménye az, hogy 1961-ben a megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése, uralkodóvá váltak a szo­cialista termelési viszonyok, befe­jeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A kiadvány természete­sen nemcsak rögzíti a sikereket, hanem egyúttal jó érvekkel is el­látja mindazokat, akik forgatják majd lapjait. Emlékezetes, hogy a kishitűek az átszervezés idején azt állították, hogy képtelenség a mezőgazdaság szocialista átalakí­tásával egyidőben növelni a ter­melést, a terméshozamokat. Nos, az élet erre is megadta a Választ, megdöntötte az aggályoskodók vé­leményét. A mezőgazdaság szoci­alista átalakításának nagy ered­ménye — olvashatjuk a könyvben —, hogy az átszervezés éveiben a kedvezőtlen időjárás mellett is si­került emelni a mezőgazdaság ter­melését és árutermelését. A me­gye mezőgazdasága az utóbbi há­rom évben nagyobb mértékben járult hozzá az ország nemzeti jö­vedelméhez, mint az átszervezés előtt. Emelkedett a növényterme­lés és az állattenyésztés színvona­la, és jelentősen több mezőgazda­­sági terméket adott a megye me­zőgazdasága az ipar nyersanyag­­ellátásának biztosítására, a lakos­ság fogyasztására.” Egyértelmű tehát a válasz: egy­szerre sikerült megoldani a kettős feladatot, a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését és a termelés növelését. IJ incsen olyan területe az élet­nek, amelynek munkájához ne nyújtana elengedhetetlen isme­reteket, tapasztalatokat ez a kiad­vány. A beruházásokat nézve lát­hatjuk, hogy a párt politikájának megfelelően új ipari létesítmé­nyekkel gyarapodik a megye. Ezek közül a Békéscsabai Konzervgyár első egységei már termelnek, a Bé­késcsabai Hűtőházban pedig rö­videsen megkezdik a próbaüze­melést. A vidék erőteljesebb ipa­rosításaként Orosházán új, a me­gyében eddig ismeretlen iparág: az üveggyártás honosodik meg a következő esztendőkben. Az ipar és a mezőgazdaság moz­galmi, gazdasági és műszaki veze­tőinek, az Oktatás és kultúra mun­kásainak, az egészségügy dolgozó­inak is rendkívül hasznos e kiad­vány tanulmányozása. Nélkülöz­hetetlen is, mert belőle összefüg­géseiben láthatják, hogyan ala­kult a legutóbbi pártértekezlet óta a megye politikai, gazdasági, szociális és egészségügyi helyzete, miben és mennyire jutottunk elő­re, hol kell és szükséges még ja­vítani munkánkon. A kiadvány az érvek tárházát M nyújtja a tanácsválasztások­hoz is, mert hiszen a statisztikai igazgatóság dolgozói eredetileg is két célból készítették a könyvet: a megyei pártértekezlet küldötte­inek és a tanácsválasztások segí­tésére. E szép és tartalmas mun­kájukkal teljesítették kongresszu­si vállalásukat. Ezt a törekvést a Békés megyei Nyomdaipari Vál­lalat gyomai telepének dolgozói a könyv szedésével és összeállításá­val a tőlük megszokott precizitás­sal és gondossággal segítették elő. Podina Péter Szovjet filmet mutat be október 30—31-én a medgyesegyházi Vö­rös CsiUag mozi. A film története a gyönyörű és csodálatos Hur­­ramzanin országban játszódik. Ennek az országnak csak az lépheti át a kapuját, aki tudással és munkájával hasznot hoz a népnek. Bátor, szabadságszerető és becsületes emberek lakják. Ezzel az or­szággal szomszédos a Kígyók Országa. Uralkodója a gonosz és ke­gyetlen Zahhok. A két ország harcáról szól a film, melyben a bol­dogság országának lakói győzedelmeskednek. Termelőszövetkezeti könyvtár Medgyesegyházán Medgyesegyházán jól vezetett, nagy forgalmú községi könyvtár működik már hosszú évek óta. Azonban jellemző a lakosság mind nagyobb olvasási kedvére, hogy nemcsak oda járnak olvasnivaló­ért az emberek, hanem a Béke Tsz klubhelyiségében lévő könyv­tárba is. Látogatóinak száma egy­re növekszik, aminek az a magya­rázata, hogy a kötetek nemcsak díszként sorakoznak a polcon, ha­nem az állományt a községi könyvtártól kapott könyvekkel ál­landóan frissítik, legutóbb pedig maga a szövetkezet 4000 forintot fordított az olvasnivalók gyara­pítására. OKTÓBER 31. Békéscsabai Brigád: Különös kirán­dulás. Békéscsabai Szabadság: Az el­nök úr látogatása. Békéscsabai Terv: Északi történet. Gyulai Erkel: Amikor a Iák még nagyok voltak. Orosházi Béke: Kasimir földjén. Szarvasi Tán­csics: Aki átmegy a falon. Körösladányi Galilei Elégtelen — Apu, miért van ilyen sok ■ hiba ebben a szövegben? — kér- ‘ dezte egy 10—12 éves kisfiú pa- ; pújától a 9-es busz egyik megái- ; lójánál. —• Biztosan sietett a bácsi, ■ aki írta — válaszolt a papa és ! futólag ránézett az „Értesítés” j táblára, amiről a kisfiú beszélt. \ Engem azonban érdekelt a do- j log és figyelmesen olvastam a i szöveget, amelyben egy általános • iskolás gyerek sok helyesírási ■ hibát talált. Nos, ő sokat, én ren- j geteget fedeztem fel. De már jött a busz. Felszáll- : tam a 9-es helyi járat „perselye- i sített gépkocsijába” és már el is j felejtettem a helyesírási hibák- | kai és magyartalanságokkal tűz- > delt „Értesítés”-t, de a leszálló- j nál újból szemembe ötlött. Egy kisebb csoport állt a tábla j körül és nevetve, két kezükön i számolták a hibákat. — Helyezzék szó egy z-vel. j Ezért kapott elégtelent a kislá- j nyom az iskolában — hallatszott j egy hang. Folytattam utamat, de azért j csodálkoztam, hogy a városunk j legforgalmasabb pontjain elhe- | lyezett buszmegállóknál lévő j táblákon hónapok óta — hogy i pontos legyek — öt mondatban i több, mint kétszer annyi helyes- j írási hiba található. Milyen osztályzatot érdemelhet j ez? fi. z. ! — Tessék jönni, megmutatom először az én kis birodalmamat. Ott van minden: a távcsövek( a műszerek, a rádió... Tessék, elfé­rünk benn ketten is„. MEGYÜNK. A ház végéhez ra­gasztott, vályogtéglából épített kis szobácsika ajtaján belépve, egy tudományt-technikát kedvelő fia­talember birodalmába lépek. Az alig kétszer két méter alapterüle­tű szobácska egyik oldalán kis ablak hunyorog, szemben vele asztal, baloldalt falra akasztott polc, tele vegyszerekkel, alatta nagyobb állvány, félig kész rá­­dió-masinávalj műszerekkel, az ablak mellett apró vaskályha és munkaasztal. Rajta két távcső, a körösladányi Galilei, Nemes Laci saját maga készítette instrumen­tumok. LACI 17 ÉVES és villany­szerelő ipari tanuló. Egy évet járt a szeghalmi gimnáziumba, de ki­maradt. Azt mondja azért, mert nem bírta a nyelveket. A mate­matikát, fiziikát azonban annál jobban! Ipari tanulónak állt, két év múlva lesz szakmunkás. — Mióta foglalkozom ilyesmi­vel? Általános iskolás voltam, amikor összeszedtem két szem­üveglencsét és azokból próbáltam távcsövet csinálni. Sikerült! De a rádiózás, az elektromosság is agyon érdekel... Apu géplakatos, a fúrást-faragást, barkácsolást tőle szerettem meg. Amikor meg katona volt, a tengerészeknél szolgált. Ügy ismeri a csillagokat, mint más a tenyerét. Még most is sokszor megkérdem, ha valamit nem értek. ... Lám-lám: szemüveglencsék­kel kezdte, és azóta két komoly kis távcső tulajdonosa. Ezt hogy csináltad, Laci? Elmondja, szívesen. Olyan önfe­ledten beszél ezekről a dolgokról, mintha más nem is érdekelné. Pe­dig nem így van. A szakmáját is szereti, kiváló sportoló (érmet is nyert egy spartakiádon!) és — a mama mondja: jó gyerek, bocsá­nat — fiatalember... A KIS MŰHELY SZOBÁCSKÁ­BÁN könyvtára is van. Mutatja őket: a Kis technikus-sorozat kö­tetei^ Tüzes nyilak a világűrben, A fizika története. — Járatom a Csillagászalti Évkönyvet is, már több van belőle. A két új távcső úgy készült, hogy a Kis technikus­sorozatban megjelent egy könyv: A kis csillagász távcsöve cimű. Éjjel-nappal ezt bújta, aztán el­határozta, hogy spórolt pénzén lencséket hozat Budapestről, az U ránia-boltból. — Ez a nagyobbik 3-féle okulár­ral (szemlencsével) használható. Az egyes számúval 24-szeres, a kettessel 48-szoros, a hármassal pedig 110-szeres a nagyítás. Kep­­ler-féle távcső, refraktor. Fordí­tott képet mutat, de ezt én már észre sem veszem. Az állványt is megterveztem, egy hónap múlva elkészül. Hordozható, vasszerke­zetű lesz. ... Ahogy Nemes Lacit hallga­tom, ahogy feloldódik ismerke­désünk első percei után, elgon­dolkoztat. Mennyit hallani: a mi fiatalságunkat csak a twiszt meg a könnyelmű, mának élés érdekli. Nem igaz! Itt van Nemes Laci esete is; tizenhét éves, sportol, szakmát tanul, és csillagászkodik! Kell ehhez még fűzni bármit is?! És a barátok? — AMIKOR az első távcsövem, ez a 110-szeres nagyítású elké­szült, elhívtam a Földi Gyuszit, a Vakarcs Sanyit (mind’^' ten asz­talosipari tanulók), meg Ternyei Lacit (ő gimista) — bemutatóra. Este jöttek. Kimentünk az udvar­ra, a Hold nagyon szép volt. Rá­irányítottam a távcsövet, belenéz­tek, és ott tündökölt előttük a Kopernikusz-kráter... „Akár a könyvekben!” — 'kiáltott fel Ter­nyei Laci, ha jól emlékszem. A Venust is megfigyeltem már, a nagy távcsővel tisztán kivehető a sarló-alak. Tudvalevő, hogy a Vé­­nus is olyan alakváltozásokat mutat a Nap ráeső fényében, mint a Hold. Később, bár nappal van, mégis rendez egy kis „bemutatót”. Egy távoli, alig kivehető tévé-anten­nát célozunk meg a távcsővel, és — csodák csodája — olyan közel hozza, hogy még az egyik ágán ugrándozó verebet is remekül lát­hatom. NEM VOLNA teljes Nemes La­ci arcképe, ha nem említeném meg, hogy a csillagászkodás szü­netedben pillanatnyilag most egy „szinkron egyenirányítót” tervez és készít, és az amatőr ponthe­gesztő megoldásán töri a fejét. Tizenhét éves, ha szakmunkás lesz, Pestre szeretne menni. De csak azért — legtitkosabb vágyát is elárulja — hátha bekerülhetnie valahogy az Uránia Csillagvizsgá­lóba? Mert végtelenül beleszere­tett a végtelenség csillagaiba ... Ezért neveztem el őt körösladá­nyi Galileinek. Nem hiszem, hogy valaha is érdemtelen lesz erre a névre... Sass Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents