Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
1962. október 30/-. 2 Kedd Kialakultak a kubai konfliktus felszámolásának lehetőségei (Folytatás az 1. oldalról) részéről, valamint a szovjet kormány rendelkezése a fegyverek le. szereléséről megteremtette a konfliktus felszámolásához szükséges körülményeket. Arróa is gondoskodnunk kell — jelenti ki Hruscsov —, hogy ne ke. letkezzenek egyéb veszélyes konfliktusok, amelyek világméretű termonukleáris katasztrófához vezetnének. Hruscsov rámutatott annak szükségességére, hogy szabályozzák a NATO és a varsói szerződés tagállamainak viszonyát. Kijelentette, hogy szovjet részről folytatni akarják a véleménycserét az atom-, termonukleáris fegyverek betiltásáról, az általános leszerelésről és a többi olyan kérdésről, amely a nemzetközi feszültség enyhítésével kapcsolatos. Emlékeztetve arra, hogy 1960- ban a Szovjetunió légiterét megsértette egy U—2-es amerikai repülőgép, amelynek felderítő repülése meghiúsította a párizsi csúcstalálkozót, továbbá, hogy augusztus 30-án a Szahalin-szigetek térségében az amerikai repülőgép megsértette a Szovjetunió határát, Hruscsov hangoztatta, hogy még ennél veszélyesebb eset következett be október 28-án. Ezen a napon egy amerikai felderítő repülőgép Csukot-félsziget körzetében északon a Szovjetunió határain túlra hatolt be. Hruscsov hangoztatja, szeretné ezj az esetet úgy értékelni és erre megfelelő biztosítékokat is kapni, hogy ez a berepülés nem a háború kirobbantását célzó provokációs célokat szolgált. Hruscsov figyelmeztetett arra, hogy Kuba légiterének amerikai repülőgépek által történő megsértése szintén veszélyes következményekkel járhat. A szovjet kormányfő közölte, hogy U Thantnak a kialakult veszélyes helyzet felszámolására irányuló törekvései előmozdítására New Yorkba küldte Vaszilij Kuznyecovot, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét. Üzenete befejező részében Hruscsov annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a józan ész fog győzedelmeskedni, nem robban ki a háború és megőrzik a békét, a népek biztonságát. Kennedy válasza Hruscsov pénteki és szombati üzenetére Washington, október 28. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Kennedy elnök válaszolt Hruscsov miniszterelnök pénteken, 26-án este hozzá intézett üzenetére. Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke azt állította, hogy Kennedy jelenlegi állásfoglalása válasz mindkét Hruscsov-levélre. Az Egyesült Államok elnöke — saját értelmezése szerint „Hruscsov javaslataival összhangban” — indítványozza, hogy „tegyék hadműveleti felhasználásra alkalmatlanná az offenzív célokra felhasználható fegyverrendszereket Kubában és szüntessék meg az azokon állítólag folyó munkát. Ugyanakkor az Egyesült Államok az ENSZ keretei között foganatosítandó rendelkezésekkel gyorsan megszüntetné a Kuba éllen életbe léptetett vesztegzárat és szavatolná, hogy nem éri támadás« Kubát”. Közli válaszában, hogy ennek megfelelő „tárgyalási utasításokat” adott New York-j megbí-j zottainak. Kennedy azt ígéri levélében, hogy amennyiben néhány napon belül sikerülne ilyen intézkedéseket foganatosítani, ez lehetővé ten. né, hogy általánosabb elrendezés felé haladjanak. Más fegyverzetek tekintetében, amint ezt a szovjet miniszterelnök második üzenetében javasolta, ezzel kapcsolatban „kész fontolóra venni amerikai szöveteségeseivel együtt bármilyen hasznos javaslatot a NATO-t és a varsói szerződést érintő enyhülésről”. Fidel Castro nyilatkozata Havanna (TASZSZ) Fidel Castro kubai miniszterelnök a következő sajtónyilatkozatot tette: — Mint ismeretes, John Kennedy, az Egyesült Államok elnöke Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz intézett levelében azt javasolta, hogy az Egyesült Államok az ENSZ közvetítésével történő megfelelő rendezés után hozzájárulna a blokád megszüntetéséhez és szavatolná, tiogy nem kerül sor invázióra Kuba ellen. Ismeretes. továbbá, hogy Hruscsov miniszterelnök bejelentette: eltávolítja kubai területről a stratégiai védelmi fegyverek berendezd, seit. Ezekkel a közlésekkel kapcsolatban a kubai forradalmi kormány kijelenti, hogy a Kuba elleni agresszióval szemben csakis akkor lesz biztosíték — amiről Kennedy elnök beszélt —, ha a tengeri blokád megígért beszüntetésén túlmenően megteszik még a következő intézkedéseket: 1. Beszüntetik a gazdasági blokádot, valamint a gazdasági és a kereskedelmi nyomás céljait szolgáló mindazon intézkedéseket, amelyeket az Egyesült Államok világszerte alkalmaz országunk ellen; 2. Beszüntetnek mindenfajta aknamunkát, beszüntetik fegyverek és robbanóanyagok légi és tengeri úton való szállítását és kirakodását, véget vetnek a zsoldos-betörések, a kém- és szabotőr-behatolások megszervezésének, vagyis mindazoknak a cselekményeknek, Negyvenezer házat romba döntött, ezer embert elpusztított a thaiföldi vihar Bangkok (AP) A thaiföldi sajtó jelenti, hogy a hét végén az ország déli részében pusztított vihar «mintegy negyvenezer házat döntött romba vagy rongált meg és több mint ezer ember halálát okozta. (MTI) amelyek az Egyesült Államok és néhány vele egy húron pendülő ország területéről folynak; 3. Véget vetnek az Egyesült Államokban és Puerto Ricoban lévő támaszpontokról kiinduló kalóztámadásoknak; 4. Az észak-amerikai katonai repülőgépek és hajók többé nem sértik meg légiterünket és felségvizeinket; Az Európai Közös Piac előnyeiről és hátrányairól vitatkoznak Nyugaton. Az ENSZ XVII. ülésszakán Ajub Khan pakisztáni államelnök megbélyegezte a monopolkapitalistákat, amiért piacaikat elzárják a kis államok iparcikkei elől. Sekou Touré guineai államelnök egy cikkében a ló és a lovas legkevésbé sem egyenrangú állapotában jelölte meg az új afrikai államok és a nyugat-európai fejlett tőkésországok viszonyát. S lényegében erről a felemás viszonyról beszéltek a brit nemzetközösségi értekezlet olyan tengerentúli résztvevői, akik ellenezték Anglia belépését az Európai Közös Piac államai közé. Ezek a tények. Szabad-európáék az ilyen aggodalmak előtt bedugják fülüket és magyar problémákat keresnek. Képmutatóan kiabálnak: „Baj van nálunk, ...termékeinkre nem találunk vevőt, ...más országokból ugyanakkor importálunk”. Szemérmetlenül állítják: „a népj demokráciákban fenntartással fogadják a KGST-t, az üzemek nem hajlandók lemondani bizonyos cikkek termeléséről...”. Ezek az állítások. fi A tényleges helyzet pedig a következő. Külkereskedelmi íor-5. Az Egyesült Államok kiüríti a guantanamói haditengerészeti támaszpontot és visszaadja az általa megszállt kubai területet. Haza vagy halál! Győzni fogunk! Havanna, 1962. október 28. FIDEL CASTRO a kubai forradalmi kormány miniszterelnöke (MTI) galmiunk értéke jelenleg a nemzeti jövedelem 58 százaléka, szemben az 1938-as év 28 százalékos részesedésével. Hazánk csaknem száz országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Nehézipari berendezéseket, erőműveket, műszer-, és könnyűipari üzemeket egyaránt szállítunk határon túli partnereinknek. Igaz, ugyanakkor vásárolunk is hasonló objektumokat. Az ötéves terv keretén belül csaknem 30 üzem teljes gépi berendezését külföldről importáljuk, szocialista és kapitalista országokból. Ezek során kénsavgyárral, polyetilénüzemmél, hideghengerművei és kőolajfinomitóval gazdagodik a magyar ipar. Horthy-Magyarország kivitelének 70 százaléka mezőgazdasági termék volt — a feudálkapitalista rendszer ugyanis a szó legszorosabb értelmében a nópmilliók szájától vonta el a mindennapi kenyeret. Ma, amikor az egy főre eső kalóriafogyasztásban túlhalad, tűk Ausztria, Franciaország, Hollandia, Svédország lakosságát, már jórészt ipari termékeinket exportáljuk. S nem is akármilyen termékeket. Kereskedelmi kapcsolatainkat nemcsak a KGST államaival bővítjük, hanem a Közös Piac országaival és más országok kereskedelmi köreivel is. Prágában és Hamburgban, Belgrádban és Milánóban, az indiai Hyderabadban egyaránt sikert Tények és állítások Enyhülés Kuba körül A világ közvéleménye nagy megnyugvással vette tudomásul, hogy az a háborús feszültség, amelyet október közepén robbontott ki az Egyesült Államok kormánya és amely ezúttal Kuba ellen irányult, megenyhült és így a háború közvetlen veszélye elhárult. kJ agyon leegyszerűsítve pilla' natnyilag ennyi az, amit a világ minden táján megnyugvással vesznek tudomásul az emberek és közben — mint ahogy az amerikai sajtóból kitűnik — elismeréssel adóznak a szovjet kormány higgadt, bölcs és mértéktartó magatartásának. Bár a kubai válság csak a múlt hót közepén kulminált, valójában már sokkal régebben kezdődött. Az amerikai monopoltőke eleve nagy gyűlölettel szemlélte Castro szabadságharcát, s a kubai nép győzelmére kegyetlen gazdasági rendszabályokkal válaszolt. Arra számított, hogy Kuibát a földrajzilag távol eső barátok nem tudják majd eléggé támogatni, s a felszabadult fiatal állam összeroppan a gazdasági nehézségek terhe alatt. A mikor az amerikai uralkodó ” körök látták, hogy a gazdasági in tézkedések nem érték el a meg. kívánt célt, inváziót terveztek Kuba ellen. Steward Alsopnak —, az amerikai sajtó egyik legnagyobb publicistájának a cikkéből részletes beszámolót olvastunk arról, hogyan készítette elő az amerikai titkosszolgálat a kubai ellenforradalmárokból álló inváziós haderőt és hogyan adta meg Kennedy az utasítást a partraszállásra. Az inváziót, mint tudjuk, órák alatt njegsemisítette a hős kubai nép. az amerikai uralkodó köröket tehát újabb kudarc érte. Mint várható volt azonban, ebbe a kudarcba nem nyugodtak bele. A Szovjetunió, hogy segítse Fidel Castro önvédelmi harcát, fegyvereket szállított Kubának. Ez a fegyverszállítás nem titokban történt. A mostani válság tulajdonképpen október 15-én kezdődött, amikor Kennedy elnök bejelentette, hogy megkísérli „elszigetelni” Castrot. Ez után a kijelentés után drámai gyorsasággal fejlődtek az események. Puerto Rico közelében nagyarányú tengeri hadgyakorlatokat jelentettek be az amerikaiak, majd október 22-én Kennedy elrendelte a Kuba elleni blo_ kádot. Ez az agresszív lépés a tőkés országokban háborús pánikhoz vezetett, ugyanakkor mindenütt megmozdultak a béke erői is. Bertrand Russel levelet intézett Kennedyhez és Hruscsovhoz és az egész világon tüntetők, jelentek meg az utcákon, s az amerikai követségek élé vonulva követelték a kalandorpolitika megállítását. A válság egyre mélyült és csak a Szovjetunió kormányának őszinte, lenini békepolitikája mentette meg a helyzetet. A Kubában kiépített fegyver** rendszer védelmi célokat szolgált. Erre a fegyverrendszerre kizárólag azért volt szükség, mert az amerikai invázió hol nyíltan ki. mondott, hol pedig csak burkoltan bejelentett veszélye egy pillanatig sem szűnt meg. Most a Szovjetunió fellépése utón az amerikai kormány arra kényszerült, hogy a világ színe előtt adjon garanciát Kuba határainak sérthetetlensége, ről. Ezzel tulajdonképpen szükségtelenekké váltak az inváziós támadás esetére épített kubai fegyverrendszerek. A felelőtlen amerikai agresszió és a vele járó háborús fenyegetés kudarcot vallott. A Szovjet kormány mélységes felelősségtől áthatott politikája megmentette az emberiséget a háborútól anélkül, hogy a Szovjetunió ezért bármiféle elvi engedményt tett volna. Bár enyhült a válság, de figye. ® lembe kell venni, hogy csak az első lépést tettük meg'. A tárgyalások még hátravannak. És nem kétséges, hogy az amerikai monopoltőkések nem egykönnyen fogják beismerni kudarcukat, már. pedig ez semmi esetre sem teszi, majd egyszerűvé a végleges megegyezést Kuba ügyében. Barcs Sándor arattak például ez évben a magyar elektronikus műszerek, orvosi műtőasztalok, tv-szervízállomások, geodéziai felszerelések. Olyan termékek, amelyekben iparfejlesztésünknek megfelelően a magyar szakemberek munkája már többet nyom, mint a nyersanyag súlya. Emellett gyárakat építünk, nem csupán’ az izmosodó Kubai Köztársaságnak, hanem a fejlett Szov. jetuiniónak is, ahol éppen ezekben a napokban adtuk át a szaranszki fénycsőgyárat. Termékeink jó híre bejárta Dél-Amerika, Ázsia. Afrika piacait. Külkereskedelmünk a KGST-n belül és a tőkés világpiacon egyaránt biztatóan erősödik. Jó minőségű termékeink vevőre találnak a világszerte élesedő versenyben, ugyanakkor mi is igényt tartunk a nemzetközi ipari munkamegosztáson belül más gépek munkájának termékeire. Ügy véljük, ezzel szolgáljuk az egyetemes emberiség érdekeit. és sima viszont a szocialista országok útja, a KGST erősítése, amely elősegíti minden tagállam népgazdaságának felemelkedését, lehetőséget nyújt még olcsóbb, még magasabb színvonalú termékek export-importjára. így készülünk a KGST XVII. ülésszakára, amely újabb lépésekkel hozza közelebb népeink ipari, mezőgazdasági, tudományos erőfeszítéseit. o Azt jelenti ez, hogy nincs gondunk, tennivalónk? Korántsem. A népi demokráciák a tőkés rendszertől számos elmaradott, kis szériára beállított, kis kapacitású gyárat örököltek! Ezekben a gyárakban nehéz világpiaci színvonalom versenyképes árut termelni. Ugyanakkor, iparfejlesztési tervgazdálkodásunk első éveiben párhuzamosan épültei?: olyan objektumok, amelyek azonos árut, azonos szovjet nyersanyagból készítettek — ám hasonlóképpen versenyképtelen kis szériában. S miközben i párunk gőzerővel dolgozik, tovább akarunk lépni barátainkkal, szocialista partnereinkkel együtt. Azt szeretnénk, ha a fejlett országok világszerte egyenrangú félként kereskednének a fejletlen országokkal., Ezért terjesztette be javaslatát a szovjet delegáció az ENSZ XVII. üléssza. kán: 1963-ban hívjanak össze nemzetközi kereskedelmi értekezletet. A monopóliumoknak ez persze kevéssé tetszik. A megvalósuláshoz Is rögös lebet a pálya. Járható Egyetlen autógyárunkban például tízegynéhány év alatt sem termeltünk százezer tehergépkocsit, de felnőtt közben egy olyan műszaki-technikai gárda, amely már szívesen átállt volna személy, gépkocsigyártásra — hasonló kisszériás körülmények között. A világméretű verseny azonban mindenekelőtt nemzetközi kooperációt követel, hogy olcsó és jó minőségű termékeket vihessünk 50— 60 éves autógyárak termékei közé. Ezért teljesen érthető, ha egyetlen autógyárunk a kis szériát-