Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

W62. október 27. 6 Szombat A társadalmi bíráskodási jelentősége, áj feladatai Nem kegy, hanem kötelesség 1956 májusában megjelent — a társadalmi bíróságok létrehozásá­ról és működéséről szóló — 1041/ 1956. MT., SZOT-határozat alap­ján alakultak meg a társadalmi bíróságok, a 300 főt meghaladó vállalatoknál. Megalakulásuk óta számos ügyet tárgyaltak, sajátos módon nevelték a vállalatok dol­gozóit a törvények és a szocialista társadalmi együttélés szabályai­nak megtartására. Az illetékes szervek a közel­múltban megvizsgálták a megyénk területén működő társadalmi bí­róságok tevékenységét. Ez alka­lommal megállapították, hogy vannak jól működő társadalmi bí­róságok, amelyek helyesen kivá­lasztott ügyeket alapos körülte­kintéssel tárgyaltak, kellő élmé­­lyültséggel, a konkrét ügyekben helyes határozatokat hoztak. Ezek közé tartozik többek között a Me­­zőhegyesi Cukorgyár, a Békéscsa­bai Forgácsoló és Szerszámgyár társadalmi bírósága. A társadalmi bíróságok azonban általában nem töltötték be teljes egészében azt a szerepet, melyre hivatva van­nak. Ennek oka elsősorban az volt, hogy az arra illetékes szervektől nem kapták meg a kellő segítsé­get, támogatást. Á vállalatok igazgatói — akik eddig kizárólagos jogkörrel dön­tötték el, mely ügyek kerüljenek a társadalmi bírósághoz — évente alig egy-két ügyet vitték a társa­dalmi bíróságok élé. Van néhány olyan társadalmi bíróság is, amely a megalakulása óta eltelt évek alatt csupán egy vagy két ügyet tárgyalt. Ennek oka nem az, hogy nem volt olyan ügy, melyet a tár­sadalmi bíróság élé lehetett volna vinni, hanem az egyes vállalatok igazgatói részéről megnyilvánuló az a helytelen nézet, hogy egysze­rűbben elintézhetik fegyelmi úton, igazgatói hatáskörben az egyes fe­gyelmi ügyeket. Ilyen nézetet val­lott többek között a Békéscsabai Pamutszövő Vállalat igazgatója is. Ez a jelenség arra utal, hogy a vállalatok igazgatói nem ismerték még fel kellően a társadalmi bí­ráskodás politikai és társadalmi jelentőségét, annak nevelő hatását. A szakszervezetek — az üzemi bizottságok, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa — sem törődtek kellően eddig a társadalmi bírósá. gokkal, annak ellenére, hogy a már fent írt határozat a társadal­mi bíróságok megszervezését, irá­nyítását és ellenőrzését a szak­szervezetek feladatává tette. A társadalmi bíróságok rendszeres irányítását, ellenőrzését a szak­­szervezet eddig nem szervezte meg. Lényegében tehát a társa­dalmi bíróságok eddig gazda nél­kül működtek A társadalmi bíróságok jogi vo­natkozású segítséget sem kaptak az ügyészségi, bírósági szervektől, kivéve egyes konkrét ügyekben, amikor tanácsot, felvilágosítást kértek. Többségük azonban ilyen konkrét segítséget sem kért, s en­nek következtében nem ismerték a működésükhöz szükséges leg­fontosabb anyagi és eljárási sza­bályokat megfelelően. Éppen ezért a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei Szervezetének vezetősége, valamint a TIT Békés megyei szervezetének jogi szakosztálya el­határozta, hogy a bírósági népi ül­nökök továbbképzésébe bevonja a társadalmi bíróság tagjait is. A megyében minden járásban, vá­rosban beindult a népi ülnökök és társadalmi bírák akadémiája. En­nek az a célja, hogy a népi ülnö­kök mellett a társadalmi bírák számára is megfelelő jogi segítsé­get adjunk munkájuk végzéséhez. Az első előadást Békéscsabán már megtartották, melyre a 114 meg­hívott társadalmi bírósági tag kö­zül 50-en jelentek meg. A társadalmi bíróságok műkö­dését hátrányosain befolyásolta az is, hogy hatáskörük viszonylag szűk területre korlátozódott. Tár­sadalmi fejlődésünk mai fokán fontos, hogy a társadalmi bírásko­dás szélesebb alapokon nyugodjon. Miért alkalmasabb egyes ügyek elintézésére a társa­dalmi bírósági eljárás, mint az állami bírósági eljárás? Azért, mert a társadalmi bírósági eljárásban az eljárási alapelvek: a közvetlenség, a nyilvánosság el­ve sokkal hathatósabban érvénye­sül, mint a bírói eljárásban. Ezen túlmenően, az eljárás célja, vagyis a dolgozók nevelése is eredménye­sebben érvényesül a társadalmi bírósági eljárás során. A társa­dalmi bírósági eljárásban a mun­kahelyen nagyobb nyilvánosság előtt történik a tárgyalás, mint a bírói eljárásban. A társadalmi bí­róság tagjai közvetlenül ismerik a tényeket, a körülményeket, a fe_ lelősségre vont dolgozó munkatár­sait, a vállalati kollektíva vélemé­nye, bírálata nagyobb hatást gya­korol a felelősségrevontra, mint a bírói eljárás. A társadalmi bíró­sági eljárás sokkal gyorsabb a bí­rói eljárásnál, ezért az egyes ügyekben hozott helyes határoza­tok nevelő szerepe is gyorsabban érvényre jut. Ezen túlmenően a társadalmi bírósági eljárásban el­sősorban — az állami kényszer helyett — az erkölcsi ráhatás ér­vényesül, melynek egyes, jól kivá­lasztott ügyekben nagyobb a ne­vélő ereje, mint az állami kény­szernek. Pártunk kongresszusi irányelvei célul tűzik ki — többek között — a társadalmi bíráskodás tovább­fejlesztését, kimondják, hogy a jö_ vőben „Az állami szervek hatás­köréből mind több feladat közvet­lenül a társadalmi szervek és a tömegszervezetek hatáskörébe ke­rül.” E célkitűzés megvalósítását szolgálja — a napokban megjelent — a társadalmi bíróságokról szóló 1903. január 1-én hatályba lépő — 1962. évi 24. tvr., mely kibővíti a társadalmi bíróságok tevékeny­ségi területét és hatáskörét. Milyen új rendelkezéseket tartalmaz a~ törvényerejű rendelet? Kiszélesíti a társadalmi bí­róságok működési területét, mert kimondja, hogy társadalmi bíróság működik minden állami vállalatnál, amely száznál több dolgozót foglalkoztat. Lehetővé te_ szi — indokolt esetben — olyan vállalatoknál a létrehozását, ahol a dolgozók száma a százat nem haladja meg, valamint — a válla­latok mellett — más állami szer­veknél, intézményeknél, kisipari szövetkezeteknél is. ©Biztosítja a társadalmi bíró­ságok tagjainak munkajogi és büntetőjogi védelmét, mert csak az illetékes szakszervezet hozzájárulásával lehet őket áthe­lyezni, munkaviszonyukat felmon­dással megszüntetni. Egyben a tár. sadalmi bíróságok tagjai hivatalos személynek minősülnek és ugyan­olyan büntetőjogi védelemben ré­szesülnek, mint az államhatalmi szervek tagjai, valamint bírák, ügyészek. Ezt számukra már az új büntetőtörvény biztosította (Btk. 114. §.) ©Kibővíti a társadalmi bíró­ságok eddigi hatáskörét. A munkafegyelem megsértésével, a társadalmi tulajdon megkárosítá­sával, a szocialista együttélési sza. bályok megsértésével és a szemé­­, lyi tulajdon elleni cselekmények­kel kapcsolatos egyes ügyék mel­lett — mely eddig is hatáskörükbe tartozott — a jövőben hatáskö­rükbe fog tartozni a munkahelyein élkövetett egyes szabálysértések, kisebb jelentőségű bűntettek, me­lyeket az ügyész vagy a bíróság elbírálásra áttesz; a vállalati dol­gozók között felmerült becsület­­sértés, rágalmazás, könnyű testi sértés, továbbá a vállalati dolgo­zók egyes anyagi természetű vitás ügyei. A szakszervezeti bizottság előterjesztése alapján a társadal­mi bíróság eljárhat az iszákos, züllött életmódot folytató, család­jával nem törődő vállalati dolgo­zóval szemben is. O Eddig a vállalat igiazgatója volt jogosult annak eldönté­sére, hogy mely ügy kerüljön tár­sadalmi bíróság elé. Az új rendel­kezés értelmében a szakszervezeti bizottságok lesznek hivatva ennek elbírálására. Milyen határozatokat hoz­hat a társadalmi bíróság? Az eddigi rendelkezés szerint a társadalmi bíróság a dolgozót szó­beli feddéssel vagy írásbeli meg­rovással sújthatta, továbbá javas­latot tehetett a vállalat igazgató­jának — indokolt esetben — a dolgozó alacsonyabb munkakörbe való helyezésére vagy azonnali ha­tályú elbocsátására, esetleg bün­tetőeljárás kezdeményezésére, va­lamint az okozott kár megtérítésé­re. Az új rendelkezés ezen túlme­nően kimondja, hogy a társadal­mi bíróság — anyagi természetű vitás ügyek esetén kívül —, ha azt állapítja meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló cselekmény a fe­lelősségre vont dolgozó terhére róható, őt figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíti, á nyereség­­részesedés, ilyen jellegű jutalom egy részének (de legfeljebb felé­nek) egy évre szóló elvonását is kimondhatja. Becsületsértés, rá­galmazás, vagy könnyű testi sér­tés, továbbá kisebb jelentőségű bűntett, vagy szabálysértés miatt felelősségre vont dolgozót 500,— Ft-ig terjedő pénzbírsággal is sújt. hatja. Egyben a felelősségre vont dolgozót kártérítésre is kötelez­heti. Az iszákos életmódot folytató dol­gozóval szemben javaslatot tehet a tanács egészségügyi szakigazga­tási szervéhez, hogy az idevonat­kozó rendelet, illetve törvény alapján az alkoholistát kötelezze kényszerelvonó-kezelésre. Kére­lemre elrendelheti a társadalmi bíróság a családja eltartását elha­nyagoló dolgozó munkabérének családtagja számára való kifizeté­sét, a munkabér 50 %-áig. Az új rendelkezés megköveteli, hogy a társadalmi bíróságok tag­jai a legalapvetőbb büntető- s pol­gári jogi alapelveket, a legfonto­sabb jogszabályokat, mélyeket munkájuk területén alkalmazniuk kell, ismerjék, mert csak ennek ismeretében tudják feladatukat eredményesen ellátni és a jog-esz­közével sajátos módon nevelni a felelősségre vont dolgozókat és a vállalat többi dolgozóit. Társadalmi fejlődésünk során az emberek nevelése ma egyik legfőbb feladat, mely a jog esz­közeivel is hatékonyan elérhető. A szocialista jog a társadalom tagjainak új társadalmi viszo­nyait fejezi ki és tudatosítja. A szocialista állam olyan törvénye­ket, rendeleteket alkot, melyek a valóságot, a társadalmi fejlődést tükrözik. A napokban megjelent törvényerejű rendelet is társadal­mi életünk fejlődését, a szocialista demokratizmus, a társadalmi ön­igazgatás kiszélesítését szolgálja. Dr. Vági József a békéscsabai bíróság elnöke Tanulásban is pótolni a mulasztottakat, ez a szándék tölt el megyénkben is mind több dolgozót. Ezrek, sőt tízezrek vannak már. akik az általános és középiskola padjaiba ülnek be esténként, mun­ka után és tiszteletre méltó igyekezettel törekednek a bizonyítvány megszerzésére. Noha, látszólag, egyszerűen csak az történik, hogy tu­dásuk színvonalát életünk követelte színvonalra kívánják emelni, lépteiket a szocialista építés diktálta ütemhez igazítani, mégis több. nagyobb a vállalásuk, mint egyszerű lépéstartás. Munka után, sza­bad idejük nagy részét iskolába járással és otthoni tanulással töltik. Míg meg nem kóstolják a tudásgyarapítás nagyszerű ízét, bizony nem egy közülük vacillál, hogy elkezdje-e egyáltalán? Bíztatás, bátorítás; ez az, ami környezetükben és munkahelyükön aranyat ér ilyenkor. Sok helyen ebben nincs is hiány, ám előfordul még, hogy éppen ott, ahol örülni kellene annak, hogy egymás után jelentkez­nek dolgozók esti iskolára, különféle továbbképzésekre, legyőzvén a kezdeti bátortalanságot, közöny, meg nem értés, sőt ellenállás fo­gadja szándékukat. Egyik üzemben az igazgató szívfájdalom nélkül kiadta a munkakönyvét annak a fiatalnak, aki főiskolai végzettség­re szeretett volna szert tenni, levelező módon. Hadd tűnjön el innen, hiszen az ilyen nem a munkával, hanem a tanulással törődik majd; körülbelül efféle „félsz” vezette magatartásában az igazgatót. Más esetben, egy tanulólány sírva panaszkodott az egyik város művelő­dési osztályán, hogy felettese nem engedi el órára a technikumba, mert „akkor mi lesz a termeléssel”? Olyan felettes az illető, akinek a rendelkezések szerint, munkaköre érdekében, rég el kellett volna végeznie legalább a nyolc általánost. Persze, ha önmaga fázik a ta­nulástól, hogyan is bíztathatná a „beosztottjait”? Másik esetben, az egyik vállalatnak a művelődési szervek levelet írtak, hogy adja ki a tanulmányi szabadság címén járó napokat a középiskola esti tago­zatára járó dolgozóinak. Tanulmányi szabadság csak főiskolai és egyetemi tanulmányt végző dolgozóknak jár, nem kell a középisko­lán tanuló dolgozókat ilyesmivel bátorítani — írta ilyesféle értelem­ben válaszában, a vállalat. A hangnemből az csendült ki, hogy náluk a vezetőség nincs tisztában a dolgozók tanulási készségének és továbbtanulásának nagy kultúrpolitikai és munkaerkölcsi jelen­tőségével, s azt, furcsa módon, egyéni kedvtelésnek, öncélú időtöltés­nek könyveli el. (Arról nem is szólva, hogy a rendelkezéseket sem ismeri, mert az MT. 130. paragrafusából, állításának az ellenkezőjét olvashatná ki.) Mindent összegezve; üzemek, vállalatok, termelőszö­vetkezetek és intézmények vezetőinek és mindenkinek örülnie kell, támogatnia kell azt, hogy a dolgozók tanulni és továbbtanulni kí­vánnak. Ez a támogatás nem kegy, hanem törvénnyel és rendele­tekkel segített kötelesség, mindenkor és mindenütt. Huszár Rezső Termelőszövetkezeti asszonyok találkozója Békéscsabán A békéscsabai Május 1 és a Kulich Gyula Termelőszövetkezet nőbizottsága október 27-én, ma es­te a Kulich Gyula Tsz kultúrter­mében barátsági estet rendez, melyre a két tsz asszonyait és lányait hívták meg. Ezenkívül a szegedi kenderfonógyárból és a szegedi nőtanácstól egy 20 tagú küldöttség vesz részt a barátsági esten. A találkozón a kongresszu­si irányelvekből adódó nőmozgal­mi feladatokról ad tájékoztatót a résztvevőknek Boros Gáborné, a nőtanács megyei titkára. Táncsics-emléktáblát avattak Gyulaváriban Gyulaváriban múzeumi napot rendezett csütörtökön a gyulai Er­kel Ferenc Múzeum. Délután a községi tanácsháza falán leleplez­ték a forradalmi hagyományok­ban gazdag faluban 1849-ben buj­dosott Táncsics Mihály emléktáb­láját. Az ünnepségen dr. Szerda­helyi István, a múzeumbarátok körének titkára mondott beszé­det. A községi művelődési otthon­ban megnyílt a Magyar Tanács­­köztársaság című emlékkiállítás is( melyet dr. Csákabonyi Kál­mán, a Gyulai Állami Levéltár igazgatója ismertetett. A művelő­dési otthonban rendezett műsoros esten dr. Dankó Imre, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója Gyulavári történetéről tartott elő­adást ' A Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat felvételre ke­res egy fő elektroműszerészt és egy fő festőt Érdeklődni: a vállalat Békés, Berényi út 33. alatti telepén. Telefon: Békés, 31. 51146 Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz központifűtés-szerelő, asztalos-, ács­szakmunkásokat, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat Vidékieknek munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet Szeged, Bocskai utca 10—12, munka­könyvvel és vidéki dolgozók tanácsi igazolással. 71446

Next

/
Thumbnails
Contents