Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-27 / 252. szám
1962. október 21. 4 Szombat f$ kereskedelem fejlesztésében elért eredmények forrása: a párt- és tanácsszervek helyes szemlélete és állandó segítsége Békéscsabán tartotta kollégiumi ülését a Belkereskedelmi Minisztérium Taust János belkereskedelmi miniszter elvtárs vezetésével tegnap, pénteken Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában tartotta kollégiumi ülését a Belkereskedelmi Minisztérium. Az ülésen megjelent Szirmai Jenő eívtárs, a SZÖVOSZ elnöke, Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, részt vettek a minisztérium és a SZÖVOSZ vezető beosztású dolgozói, a megye párt-, tanácsi és kereskedelmi vezetői. Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs nyitotta meg a minisztérium és a SZÖVOSZ jelentése, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztályának előterjesztése alapján a megye áruellátásáról és általános kereskedelmi helyzetéről tanácskozó kollégiumi ülést. Amint a jelentés és az előterjesztés is megállapította: a megyében sok erőfeszítést tettek a kereskedelem fejlesztésére, a szakosításra, az új eladási formák alkalmazására. A gyulai kísérlet hatására az egész országban meggyorsult az új eladási módszerek elterjesztése, sőt külföldön is felfigyeltek erre a kezdeményezésre. A megye azóta is élen jár a kereskedelmi munka fejlődését elősegítő módszerek hasznosításában. Jelentős fejlődés tapasztalható a megye állami és földművesszövetkezeti vendéglátóiparában is. Az elmúlt években több italboltot kisvendéglővé alakítottak át. A földművesszövetkezeti boltokban is egyre jobban alkalmazzák az űj kereskedelmi módszereket és eladási formákat. A kollégiumi ülés vitájában huszonkettőn szólaltak fel. Az eddig elért eredmények méltatásán felül Igen sok szó esett a még tapasztalható hibákról, az áruellátás és választék bővítéséről, a kereskedelem jövőbeni feladatairól. Kassay Béla, a Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója felszólalásában szóit a gáz- és gáztüzhelyellátás nehézségeiről. Ö is, de mások is említették, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok a számlázásnál nemegyszer több ezer forinttal tévednék, ami természetesen sok gondot okoz a vállalatoknak. Győri Imre, a mezőkovácsházi járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke arra kérte a SZÖVOSZ-t, hogy járásukban jobban segítse a földművesszövetkezeti boltok fejlesztését és korszerűsítését. Amint mondotta, elsősorban Mezőkovácsházán nem fejlődtek kielégítően a boltegységek. Ezért javasolta, amennyire erre lehetőség nyílik majd, építsenek a községben üzletházat. Figyelemre méltó volt aiz a javallat is, hogy háti permetezőgépre is terjesszék ki a kölcsönzést, mert ilyen berendezéshez alig lehet hozzájutni. Engelhardt Ferenc, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója kifogásolta, hogy évek óta nem fejlődött megfelelőképpen a csomagolási technika. így az eladók jelenleg is idejük jó részét csomagolással töltik el. Ennek hátránya különösen a kétszemélyes boltokban érezhető, mivel nem tudnak megfelelően foglalkozni a vevőkkel. A tanulóképzés színvonalának emelésére javasolta, hogy önkiszolgáló boltkan létesítsenek tanboltot. A vállalatok összevonásával kapcsolatban Márton János, a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat vezetője elmondta, hogy tapasztalatuk szerint az áruszállítás rosszabbodott. Szappanból, kenőszappanból és egyéb áruféleségekből például nem kapták meg a megfelelő mennyiséget. Farkas János, a MÉSZÖV áruforgalmi főosztályának vezetője több kezdeményezésről számolt be a kollégiumi ülésen. Elmondotta, hogy a kisebb falvakban, tsz-központokban élelmiszer—háztartási egységeket létesítenek az igényeli jobb ellátására. Ehhez hasonlóan a földművesszövetkezeti vendéglátóipar a jövőben több erőfeszítést tesz a saját termelésű ételek forgalomba hozatalára is. A szolgáltatást és különböző elektromos háztartási készülékek kölcsönzését 37 boltban szervezték meg. A falusi könyvterjesztésben is jelentős eredményeket értek el; hat év alatt szinte megháromszorozódott a forgalom. A vendéglátás gondjairól beszélt hozzászólásában Purcsi János, a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. Az utóbbi esztendőkben jelentősen megnőtt a közétkeztetésben részt vevők száma. Az egyre növekvő igényeik kielégítésének azonban már korlátái vannak Békéscsabán is, Gyulán is. Beszélt arról is, hogy mindkét említett városban kevés a szállodai férőhely. Erről szólt a vitában Enyedi G. Sándor, a gyulai városi tanács vb-atnöke is. Különösen nyáron okoz gondot a fürdőző vendégek étkeztetése, és a mindinkább bővülő idegenforgalom miatt a vendégek elhelyezése. Az idei nyáron mintegy 400 ezren keresték fel a Vérfürdőt. A fedett fürdő létesítésével ez a forgalom tovább növekszik, ezért feltétlenül szükség lenne szálloda építésére. Várai Mihály, a békéscsabai városi pártbizottság munkatársa, de hozzá hosonlóan, többen szóltak a megyeszékhely és a megye zöldség- és gyümölcsellátási gondjairól. Felszólalásában Várai elvtárs elmondotta, hogy több gondot kellene fordítani a külterületeken élők ellátására. Javasolta a kollégiumi ülésnek, amit el is fogadtak a határozati javaslatban, hogy a harmadik ötéves tervben szabadítsák fel és adják át eredeti rendeltetésének Békéscsaba főútvonalán azokat az üzlethelyiségeket, amelyeket jelenleg nagykereskedelmi vállalatok raktárai foglalnak el. Török Imre, a MÉK igazgatója a zöldség- és gyümölcseiültásról szólva elmondta, hogy Békéscsabán is, de másutt is a megyében, a termelőszövetkezetek jobban használják ki a lehetőségekét. A vitában felszólalók több hasznos észrevételt és javaslatot mondtak él. Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke arról szólt, hogy a megye állami és földművesszövetkezeti kereskedelme jelentős eredményeket ért el az utóbbi esztendőkben. Jó alapokat raktunk le — mondotta —, így a jövőben még jobban ki tudjuk majd elégíteni az igényeket. Sikerült megteremteni a feladatok végrehajtásában a kellő összhangot, ebben sokat segítettek a pártós tanácsi szervek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága három év alatt mintegy három és fél millió forinttal járult hozzá a kereskedelem fejlesztéséhez. Szirmai Jenő elvtárst a SZÖVOSZ elnöke elismeréssel szólt a megye földművesszövetkezeti boltjainak és vendéglátóipari egységeinek fejlődéséről. A zöldség- és gyümölcsellátással kapcsolatban megemlítette, hogy jobban kell törekedni az önellátás, a helyi eüátás fejlesztésére. A felszólalók közül többen beszéltek a tüzelőellátás problémáiról, a társadalmi tulajdon védelem, a hatékonyabb ellenőrzések szükségességéről, amit a készletgazdálkodás javítása is megkövetel. Gyakoriak még, amint az ülésen elhangzott, a súlycsonkítások, a szeszhígítások. Bár az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei és a társadalmi aktívák eddig is sokat tettek a visszásságok felderítésére, ez azonban a jövőben sem hanyagolható el. Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs foglalta össze a vitát és válaszolt a kérdésekre. Elmondotta, hogy legutóbbi ittléte óta a megye kereskedelme tovább fejlődött. Az eredmények forrása — mondotta — az a helyes szemlélet és állandó segítség, amely itt a megyében megnyilvánul a pártós a tanácsszervék részéről, a kereskedelem vezetőinek és dolgozóinak becsületes munkája. A színvonal növekedésének alapvető követelménye a jövőben, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztálya ezután több gondot fordítson a helyi kereskedelem irányítására, ellenőrzésére. Hangsúlyozta; nagyon fontos az áruforgalom és a gazdálkodás együttes elemzése. A jövőben mindinkább arra kell törekedni, hogy a kereskedelem tartalmában is egyre jobban szocialistává váljon. Végül megköszönte a megyei pártbizottság és a megyei tanács segítségét, amellyel lehetővé tették, hogy a minisztérium Békéscsabán tarthatta meg kollégiumi ülését. Podina Péter I 30 | Nem tudni, mi hatott a katonára: Aszker szavai vagy Lange megjegyzése a légvédelmi ütegről, de az őr félreállt, s intett a kezével. — Menjetek — szólt megadóan. — Menjetek, de szedjétek az irhátokat, az ördögöt belétek! A vonatig negyedóra van még vagy talán már annyi sem. Az út szabad lett. Aszker és Lange lassan elindult. Kerimov bosszús volt. Közbejött az első kellemetlen dolog, amire nem számítottak: meglátták őket, amint kijöttek az erdőből. Az első nyom lehet ez, amely könynyen a kémelhárítők kezére juttathatja őket. Egy pillanatra átvillant rajta a gondolat: esetleg meg kellene semmisíteni ae Néhány szó az ifjú szakmunkások képzéséről A korszerű termelés, a gépesítés új típusú szakmunkásokat követel, olyanokat, akik sokoldalúan ismerik és elsajátítják szakmájukat, jól ismerik az anyag tulajdonságait, a gépek mechanizmusát, ismerik a műszaki nyelvet, a géprajzot. A békéscsabai 611. sz. Iparitanuló Intézet évről évre százával bocsátja útjára a szakmunkások ifjú seregét, akik az ipar számos területére korszerű ismeretek birtokában lendületet, új alkotókedvet visznek. A szakképzés mellett intézetünknek is feladata, hogy sokoldalúan művelt, kulturált ifjúságot neveljen. A nevelő munka természetesen sok fáradozást, türelmet igényel, nem könynyű az út, amíg a kezdő fiatalokból komoly gondolkozásé, művelt szakmunkások lesznek. A nevelés alapvető pillére a munka megszerettetése, a munkára nevelés. Ezt azonban már a társiskolában, az általános iskolák gyakorlati óráin el kell kezdeni és az iskolák mellett a szülők feladata sem kisebb. Ha segítséget nyújtanak a pedagógusoknak, sokat adhatnak a nevelő munka sikeréhez. Amikor az intézetet birtokba veszik a fiatalok, tanárok, diákok nagy terveket szőnek a feladatok meghódításéra. Tanév elején mi is igyekszünk felmérni tanítványaink képességeit, meggyőződni arról, mire építhetünk. Ezek a felmérések hű tükörképét adják az előző iskolában végzett oktatónevelőmunka eredményeinek és pontosan megjelölik a mi tennivalóinkat is. Régóta tudott, hogy a szakma kiváló elsajátításához megfelelő alapképzettség szükséges. Sajnos, az idei felmérések nem mindenben nyújtottak megnyugtató képet. Vizsgálódásképpen az I. évfolyamra beiratkozott tanulók előképzettségét igyekeztünk meghatározni, különböző őrt. Ez igen könnyű lenne. Ott áll egészen közel hozzájuk, arcát jól ki lehet venni a sötétben. Egy mozdulat és... Nem, nem lehet. Nem tudnák hova elrejteni a holttestet. S ha még sikerülne is elrejteni, keresni kezdenék a katonát. Megindulna a nyomozás. Nem, nem, ez a legrosszabb lépés lenne. így viszont remélni lehet, hogy tartja a száját, nem fecsegi el az esetet. Saját érdeke ellen tenne vele. Aszker és Lange tehát folytatta útját. — Hé — hallatszott a hátuk mögül. — Hé, te nagyszájú! — Nekem szól vajon? — suttogta Herbert. — Na, mi kell? — kiáltotta hátrafordulva. — A fenyegetéseidet pedig tartsd meg másnak — mondta az őr. — Köpök rájuk. Ha kell, én is kivasalom az öklömmel a pofádat. Aszker és Lange nem felelt vissza, semmit. Meggyorsították a lépteiket. Néhány perc múlva az állomásra értek. Az őr igazat mondott. Az állomás hangosbeszélője éppen akkor jelezte, hogy kelet felől vonat érkezik. Aszkerék kimentek a peronra. A bőröndöket egy öregasszony őrzésére bízták, aki valamelyik későbbi vonatra várt. A szerelvény befutott. Lange a peronon maradt, Aszker pedig kérdésekre írt rövid dolgozatok formájában. A tapasztalat az, hogy a tanulók a történelmi kérdésekre különösképpen bizonytalanul feleltek, vagy éppen egészen rosszul. A matematikai kérdésekre is igen gyenge válaszok születtek, és a tanulók rajzkészsége sem a legmegfelelőbb. A felmérés — vélemé- I nyünk szerint — világosan megmutatta, hogy milyen területeken kell már az általános iskolákban javítani. Sok tanulónk történelmi tájékozatlansága elszomorító, hiszen az iparitanuló-intézetben a heti egyórás történelemtanítás során már vajmi kevés eredménnyel lehet pótolni az általános iskolában mulasztottakat. Ez a néhány példa — úgy gondoljuk —, világosan bizonyítja, hogy a különböző iskolatípusok nevelőtestületeinek minden eddiginél jobban kell segítenie egymást, mert a szakmunkásképzés színvonalának emelése is, hogy most a mi feladatainkról szóljunk, ezt mindinkább megköveteli. Háló Ferenc a békéscsabai 611. sz. Iparitanuló Intézet tanára Megváltozott a megyei néprajzi pályázat határideje Az Országos Néprajzi Múzeum és a Magyar Tudományos Atoadémia támogatásával a megyei tanács vb néprajzi é6 népnyelvi gy új tőpályázatot hirdetett. A pályázat határidejét a kiíró megváltoztatta, hogy a pályázaton részt vevők mélyrehatóbb és alaposabb munkát végezhessenek. Az új határidő 1963. március 31. A pályamunkákat Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múzeum címre kell beküldeni. A pályadíjak: 1500, 1000 , 800, 500, 400 é® 300 forint. Az egyes díjfokozatolkat többszörösen is kiadják. felugrott az egyik vagonra. Végigsietett a kocsiban, mintha keresne valakit, aztán visszament a kocsikísérő kupéjába. — A jegyeket, pajtás — mondta a vasutasnak, aki éppen a zubbonyát tisztogatta. — Kérném vissza a jegyeket. — A jegyeket? — csodálkozott amaz. — De hiszen már régesrég szétosztottam. — Aha — mosolyodott el Aszker. — Akkor bizonyosan átvette az útitársam, az Obergefreiter. Odaadta neki, ugye? A vasutas bólintott. Aszker cigarettát vett elő. — Gyújtsunk rá a búcsúzásra, Heinz! — Kari vagyok, nem Heinz. — Gyújts rá Kari. A legfinomabb cigaretta. A vasutas kivett a dobozból egy cigarettát. Aszker barátságosan bólintott neki, és elment. Amikor kilépett a kocsiból, megjegyezte a vagon számát. Herbert már várt rá a csomagoknál. — Minden rendben — mondta. — Nálam is — felelte Aszker, s felvette az egyik bőröndött. — Menjünk. Az úton Aszker elmondta Lángénak, miről beszélt a vasutassal. Lange pedig ezt közölte: — Késés nélkül érkeztek. Bér-
