Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-27 / 252. szám

1962. október 21. 4 Szombat f$ kereskedelem fejlesztésében elért eredmények forrása: a párt- és tanácsszervek helyes szemlélete és állandó segítsége Békéscsabán tartotta kollégiumi ülését a Belkereskedelmi Minisztérium Taust János belkereskedelmi miniszter elvtárs vezetésével teg­nap, pénteken Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában tartotta kollégiumi ülését a Bel­kereskedelmi Minisztérium. Az ülésen megjelent Szirmai Jenő eívtárs, a SZÖVOSZ elnöke, Sza­bó Sándor elvtárs, a megyei párt­­bizottság titkára, Arany Tóth La­jos elvtárs, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, részt vettek a minisztérium és a SZÖ­VOSZ vezető beosztású dolgozói, a megye párt-, tanácsi és keres­kedelmi vezetői. Tausz János bel­kereskedelmi miniszter elvtárs nyitotta meg a minisztérium és a SZÖVOSZ jelentése, valamint a megyei tanács kereskedelmi osz­tályának előterjesztése alapján a megye áruellátásáról és általános kereskedelmi helyzetéről tanács­kozó kollégiumi ülést. Amint a jelentés és az előter­jesztés is megállapította: a megyé­ben sok erőfeszítést tettek a ke­reskedelem fejlesztésére, a szako­sításra, az új eladási formák al­kalmazására. A gyulai kísérlet ha­tására az egész országban meg­gyorsult az új eladási módszerek elterjesztése, sőt külföldön is fel­figyeltek erre a kezdeményezés­re. A megye azóta is élen jár a kereskedelmi munka fejlődését elősegítő módszerek hasznosításá­ban. Jelentős fejlődés tapasztalha­tó a megye állami és földműves­szövetkezeti vendéglátóiparában is. Az elmúlt években több ital­boltot kisvendéglővé alakítottak át. A földművesszövetkezeti bol­tokban is egyre jobban alkalmaz­zák az űj kereskedelmi módszere­ket és eladási formákat. A kollégiumi ülés vitájában hu­szonkettőn szólaltak fel. Az eddig elért eredmények méltatásán felül Igen sok szó esett a még tapasz­talható hibákról, az áruellátás és választék bővítéséről, a kereske­delem jövőbeni feladatairól. Kas­­say Béla, a Békés megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója felszólalásában szóit a gáz- és gáztüzhelyellátás nehézsé­geiről. Ö is, de mások is említet­ték, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok a számlázásnál nem­egyszer több ezer forinttal téved­nék, ami természetesen sok gon­dot okoz a vállalatoknak. Győri Imre, a mezőkovácsházi járási ta­nács végrehajtó bizottságának el­nöke arra kérte a SZÖVOSZ-t, hogy járásukban jobban segítse a földművesszövetkezeti boltok fej­lesztését és korszerűsítését. Amint mondotta, elsősorban Mezőko­­vácsházán nem fejlődtek kielégítő­en a boltegységek. Ezért javasol­ta, amennyire erre lehetőség nyí­lik majd, építsenek a községben üzletházat. Figyelemre méltó volt aiz a javallat is, hogy háti perme­tezőgépre is terjesszék ki a köl­csönzést, mert ilyen berendezés­hez alig lehet hozzájutni. Engel­hardt Ferenc, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatója kifogásolta, hogy évek óta nem fejlődött megfele­lőképpen a csomagolási technika. így az eladók jelenleg is idejük jó részét csomagolással töltik el. Ennek hátránya különösen a két­személyes boltokban érezhető, mivel nem tudnak megfelelően foglalkozni a vevőkkel. A tanuló­­képzés színvonalának emelésére javasolta, hogy önkiszolgáló bolt­­kan létesítsenek tanboltot. A vál­lalatok összevonásával kapcsolat­ban Márton János, a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat veze­tője elmondta, hogy tapasztalatuk szerint az áruszállítás rosszabbo­dott. Szappanból, kenőszappanból és egyéb áruféleségekből például nem kapták meg a megfelelő mennyiséget. Farkas János, a MÉSZÖV áruforgalmi főosztályá­nak vezetője több kezdeménye­zésről számolt be a kollégiumi ülésen. Elmondotta, hogy a kisebb falvakban, tsz-központokban élel­miszer—háztartási egységeket lé­tesítenek az igényeli jobb ellátá­sára. Ehhez hasonlóan a földmű­­vesszövetkezeti vendéglátóipar a jövőben több erőfeszítést tesz a saját termelésű ételek forgalom­ba hozatalára is. A szolgáltatást és különböző elektromos háztartási készülékek kölcsönzését 37 bolt­ban szervezték meg. A falusi könyvterjesztésben is jelentős eredményeket értek el; hat év alatt szinte megháromszorozódott a forgalom. A vendéglátás gondjairól be­szélt hozzászólásában Purcsi Já­nos, a Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatója. Az utób­bi esztendőkben jelentősen meg­nőtt a közétkeztetésben részt ve­vők száma. Az egyre növekvő igé­nyeik kielégítésének azonban már korlátái vannak Békéscsabán is, Gyulán is. Beszélt arról is, hogy mindkét említett városban ke­vés a szállodai férőhely. Erről szólt a vitában Enyedi G. Sándor, a gyulai városi tanács vb-atnöke is. Különösen nyáron okoz gondot a fürdőző vendégek étkeztetése, és a mindinkább bővülő idegenfor­galom miatt a vendégek elhelye­zése. Az idei nyáron mintegy 400 ezren keresték fel a Vérfürdőt. A fedett fürdő létesítésével ez a forgalom tovább növekszik, ezért feltétlenül szükség lenne szálloda építésére. Várai Mihály, a békés­csabai városi pártbizottság mun­katársa, de hozzá hosonlóan, töb­ben szóltak a megyeszékhely és a megye zöldség- és gyümölcsellá­tási gondjairól. Felszólalásában Várai elvtárs elmondotta, hogy több gondot kellene fordítani a külterületeken élők ellátására. Ja­vasolta a kollégiumi ülésnek, amit el is fogadtak a határozati javaslatban, hogy a harmadik öt­éves tervben szabadítsák fel és ad­ják át eredeti rendeltetésének Bé­késcsaba főútvonalán azokat az üzlethelyiségeket, amelyeket je­lenleg nagykereskedelmi vállala­tok raktárai foglalnak el. Török Imre, a MÉK igazgatója a zöld­ség- és gyümölcseiültásról szólva elmondta, hogy Békéscsabán is, de másutt is a megyében, a ter­melőszövetkezetek jobban hasz­nálják ki a lehetőségekét. A vitában felszólalók több hasz­nos észrevételt és javaslatot mondtak él. Arany Tóth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke arról szólt, hogy a megye állami és föld­művesszövetkezeti kereskedelme jelentős eredményeket ért el az utóbbi esztendőkben. Jó alapokat raktunk le — mondotta —, így a jövőben még jobban ki tudjuk majd elégíteni az igényeket. Si­került megteremteni a feladatok végrehajtásában a kellő összhan­got, ebben sokat segítettek a párt­ós tanácsi szervek. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága három év alatt mintegy három és fél mil­lió forinttal járult hozzá a keres­kedelem fejlesztéséhez. Szirmai Jenő elvtárst a SZÖVOSZ elnöke elismeréssel szólt a megye föld­művesszövetkezeti boltjainak és vendéglátóipari egységeinek fejlő­déséről. A zöldség- és gyümölcs­ellátással kapcsolatban megemlí­tette, hogy jobban kell törekedni az önellátás, a helyi eüátás fej­lesztésére. A felszólalók közül többen be­széltek a tüzelőellátás problémái­ról, a társadalmi tulajdon véde­lem, a hatékonyabb ellenőrzések szükségességéről, amit a készlet­­gazdálkodás javítása is megköve­tel. Gyakoriak még, amint az ülé­sen elhangzott, a súlycsonkítások, a szeszhígítások. Bár az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellen­őrei és a társadalmi aktívák ed­dig is sokat tettek a visszásságok felderítésére, ez azonban a jövő­ben sem hanyagolható el. Tausz János belkereskedelmi miniszter elvtárs foglalta össze a vitát és válaszolt a kérdésekre. Elmondotta, hogy legutóbbi ittléte óta a megye kereskedelme tovább fejlődött. Az eredmények forrása — mondotta — az a helyes szemlé­let és állandó segítség, amely itt a megyében megnyilvánul a párt­ós a tanácsszervék részéről, a ke­reskedelem vezetőinek és dolgo­zóinak becsületes munkája. A színvonal növekedésének alapvető követelménye a jövőben, hogy a megyei tanács kereskedelmi osz­tálya ezután több gondot fordít­son a helyi kereskedelem irányí­tására, ellenőrzésére. Hangsúlyoz­ta; nagyon fontos az áruforgalom és a gazdálkodás együttes elem­zése. A jövőben mindinkább ar­ra kell törekedni, hogy a kereske­delem tartalmában is egyre job­ban szocialistává váljon. Végül megköszönte a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács segítségét, amellyel lehetővé tették, hogy a minisztérium Békéscsabán tart­hatta meg kollégiumi ülését. Podina Péter I 30 | Nem tudni, mi hatott a kato­nára: Aszker szavai vagy Lange megjegyzése a légvédelmi üteg­ről, de az őr félreállt, s intett a kezével. — Menjetek — szólt megadó­­an. — Menjetek, de szedjétek az irhátokat, az ördögöt belétek! A vonatig negyedóra van még vagy talán már annyi sem. Az út szabad lett. Aszker és Lange lassan elindult. Kerimov bosszús volt. Közbejött az első kellemetlen dolog, amire nem számítottak: meglátták őket, amint kijöttek az erdőből. Az első nyom lehet ez, amely köny­­nyen a kémelhárítők kezére jut­tathatja őket. Egy pillanatra átvillant rajta a gondolat: eset­leg meg kellene semmisíteni ae Néhány szó az ifjú szakmunkások képzéséről A korszerű termelés, a gépesítés új típusú szakmunkáso­kat követel, olyanokat, akik sok­oldalúan ismerik és elsajátítják szakmájukat, jól ismerik az anyag tulajdonságait, a gépek mechaniz­musát, ismerik a műszaki nyelvet, a géprajzot. A békéscsabai 611. sz. Iparita­nuló Intézet évről évre százával bocsátja útjára a szakmunkások ifjú seregét, akik az ipar számos területére korszerű ismeretek birtokában lendületet, új alkotó­kedvet visznek. A szakképzés mellett intézetünknek is feladata, hogy sokoldalúan művelt, kultu­rált ifjúságot neveljen. A nevelő munka természetesen sok fárado­zást, türelmet igényel, nem köny­­nyű az út, amíg a kezdő fiata­lokból komoly gondolkozásé, mű­velt szakmunkások lesznek. A nevelés alapvető pillére a munka megszerettetése, a mun­kára nevelés. Ezt azonban már a társiskolában, az általános isko­lák gyakorlati óráin el kell kez­deni és az iskolák mellett a szü­lők feladata sem kisebb. Ha se­gítséget nyújtanak a pedagógusok­nak, sokat adhatnak a nevelő munka sikeréhez. Amikor az intézetet birtokba veszik a fiatalok, tanárok, diákok nagy terveket szőnek a feladatok meghódításéra. Tanév elején mi is igyekszünk felmérni tanítványa­ink képességeit, meggyőződni ar­ról, mire építhetünk. Ezek a fel­mérések hű tükörképét adják az előző iskolában végzett oktató­nevelőmunka eredményeinek és pontosan megjelölik a mi tenni­valóinkat is. Régóta tudott, hogy a szakma kiváló elsajátításához megfelelő alapképzettség szüksé­ges. Sajnos, az idei felmérések nem mindenben nyújtottak meg­nyugtató képet. Vizsgálódáskép­pen az I. évfolyamra beiratkozott tanulók előképzettségét igyekez­tünk meghatározni, különböző őrt. Ez igen könnyű lenne. Ott áll egészen közel hozzájuk, ar­cát jól ki lehet venni a sötétben. Egy mozdulat és... Nem, nem le­het. Nem tudnák hova elrejteni a holttestet. S ha még sikerülne is elrejteni, keresni kezdenék a katonát. Megindulna a nyomo­zás. Nem, nem, ez a legrosszabb lépés lenne. így viszont remélni lehet, hogy tartja a száját, nem fecsegi el az esetet. Saját érdeke ellen tenne vele. Aszker és Lange tehát folytat­ta útját. — Hé — hallatszott a hátuk mögül. — Hé, te nagyszájú! — Nekem szól vajon? — sut­togta Herbert. — Na, mi kell? — kiáltotta hátrafordulva. — A fenyegetéseidet pedig tartsd meg másnak — mondta az őr. — Köpök rájuk. Ha kell, én is kivasalom az öklömmel a pofádat. Aszker és Lange nem felelt vissza, semmit. Meggyorsították a lépteiket. Néhány perc múlva az állo­másra értek. Az őr igazat mon­dott. Az állomás hangosbeszélő­je éppen akkor jelezte, hogy ke­let felől vonat érkezik. Aszke­­rék kimentek a peronra. A bőröndöket egy öregasszony őr­zésére bízták, aki valamelyik ké­sőbbi vonatra várt. A szerelvény befutott. Lange a peronon maradt, Aszker pedig kérdésekre írt rövid dolgozatok formájában. A tapasztalat az, hogy a tanulók a történelmi kér­désekre különösképpen bizonyta­lanul feleltek, vagy éppen egészen rosszul. A matematikai kérdések­re is igen gyenge válaszok szület­tek, és a tanulók rajzkészsége sem a legmegfelelőbb. A felmérés — vélemé- I nyünk szerint — világosan meg­mutatta, hogy milyen területeken kell már az általános iskolákban javítani. Sok tanulónk történelmi tájékozatlansága elszomorító, hi­szen az iparitanuló-intézetben a heti egyórás történelemtanítás során már vajmi kevés ered­ménnyel lehet pótolni az általános iskolában mulasztottakat. Ez a néhány példa — úgy gondoljuk —, világosan bi­zonyítja, hogy a különböző iskola­típusok nevelőtestületeinek min­den eddiginél jobban kell segíte­nie egymást, mert a szakmunkás­­képzés színvonalának emelése is, hogy most a mi feladatainkról szóljunk, ezt mindinkább megkö­veteli. Háló Ferenc a békéscsabai 611. sz. Iparitanuló Intézet tanára Megváltozott a megyei néprajzi pályázat határideje Az Országos Néprajzi Múzeum és a Magyar Tudományos Atoadémia támo­gatásával a megyei tanács vb népraj­zi é6 népnyelvi gy új tőpályázatot hir­detett. A pályázat határidejét a kiíró megváltoztatta, hogy a pályázaton részt vevők mélyrehatóbb és alaposabb munkát végezhessenek. Az új határ­idő 1963. március 31. A pályamunkákat Békéscsaba. Munkácsy Mihály Múze­um címre kell beküldeni. A pályadí­­jak: 1500, 1000 , 800, 500, 400 é® 300 fo­rint. Az egyes díjfokozatolkat többszö­rösen is kiadják. felugrott az egyik vagonra. Vé­gigsietett a kocsiban, mintha ke­resne valakit, aztán visszament a kocsikísérő kupéjába. — A jegyeket, pajtás — mondta a vasutasnak, aki éppen a zubbonyát tisztogatta. — Kér­ném vissza a jegyeket. — A jegyeket? — csodálkozott amaz. — De hiszen már réges­­rég szétosztottam. — Aha — mosolyodott el Asz­ker. — Akkor bizonyosan átvet­te az útitársam, az Obergefrei­­ter. Odaadta neki, ugye? A vasutas bólintott. Aszker cigarettát vett elő. — Gyújtsunk rá a búcsúzásra, Heinz! — Kari vagyok, nem Heinz. — Gyújts rá Kari. A legfino­mabb cigaretta. A vasutas kivett a dobozból egy cigarettát. Asz­ker barátságosan bólintott neki, és elment. Amikor kilépett a ko­csiból, megjegyezte a vagon szá­mát. Herbert már várt rá a cso­magoknál. — Minden rendben — mond­ta. — Nálam is — felelte Aszker, s felvette az egyik bőröndött. — Menjünk. Az úton Aszker elmondta Lángénak, miről beszélt a vas­utassal. Lange pedig ezt közölte: — Késés nélkül érkeztek. Bér-

Next

/
Thumbnails
Contents