Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-26 / 251. szám

1908. Oktober 26. 3 Péntek Társadalmi aktívák értekezlete a pártkiadványok terjesztéséről A megyei pártbizottság és a Kossuth Könyvkiadó megyei ki­rendeltségéinek rendezésében teg­nap, csütörtökön délelőtt tanács­kozást tartottak Békéscsabán a pártkiadványok terjesztéséről. Az értekezleten a járási pártbizottsá­gok mellett működő társadalmi aktívák vettek részt. Kovácsné elvtársnő, a megyei pártbizottság munkatársa és Enyedi Lajos élv­­társ, a Kossuth Könyvkiadó me­gyei kirendeltségének vezetője tá_ jékoztatta a megjelenteket a párt­­kiadványok terjesztésének eddigi tapasztalatairól, arról, hogy a ki­adványoknak milyen fontos sze­repe van a tudatformálás fejlesz­tésében, valamint az ezzel kapcso­latos munka jövőbeni feladatairól. Az országban ez volt az első olyan tanácskozás, amelyen a pártkiadványok terjesztésében közreműködő társadalmi aktívák vettek részt A pártkiadványok terjesztési munkájának elősegíté­sére a tanácskozás résztvevői elha­tározták, hogy rövidesen a járási székhelyeken is megtartják a ter­jesztői értekezleteket Ezeken megbeszélik a terjesztés eddigi ta­pasztalatait, valamint a folyóira­tok előfizetésével, a könyvhetek rendezésével kapcsolatos feladato­kat. A pártkiadványok terjesztésé­nek és népszerűsítésének előmoz­dítására nemrégiben Eleken a községi művelődési otthonban, Szarvason az ÖRKI-ben, a Felső­­nyomási Állami Gazdaságban, a végegyháza Szabadság Tsz-ben és a Bánkúti Állami Gazdaságban könyvbemutatót és könyvvásárt rendeztek. A tapasztalatok szerint igen jól sikerültek ezek a rendez­vények, melyek szervezésében te­vékenyen közreműködtek a KISZ- szervezetek is. Novemberben Bé­késcsaba, Orosháza és Gyula na­gyobb üzemeiben rendeznek könyvkiállítást és vásárt, január­ban pedig a termelőszövetkezetek­ben. A tanácskozás részvevői nagyon sok hasznos javaslatot mondtak el a terjesztői munka színvonalának fejlesztésére. Á járás legégetőbb feladatainak megoldásáról tanácskozott a sarkadi Járási pártértekezlet Az Ökányi Takarékszövetkezet már 98 százalékra teljesítette a kongresszusi vállalását Az Okányi Takarékszövetkezet dolgozói és igazgatósága a kong­resszus tiszteletére vállalta, hogy 120 ezer forintos emelkedést ér­nek el a takarékbetét-állomány­ban, és ezen idő alatt 60 tagot szerveznek be. Továbbá vállalták, hogy ez év« tervüket 105 száza­lékra teljesítik, ezen belül a rész­­jegyalapnövelésd tervüket 102 szá­zalékra, a kölcsönkihelyezési ter­vüket pedig mindenkor 100 szá­zalékra. A 9 ezer forint részjegy­­tervüket már 98 százalékra telje­sítették. A takarékszövetkezet igazgatósága elhatározta, hogy a tavalyi 10 ezer forintos vesztesé­get év végéig pótolja. Ezt a válla­lást már csaknem teljesítették, mivel az 1962. év I. féléves mérle­gük alapján csupán 225 forint völt a veszteségük. Király József, az a tagokkal megállapodást kötnek, hogy a kiosztott takarmány elle­nében mennyi hízott sertést, ba­romfit értékesítenek. További jó tapasztalat, hogy míg az előző évben a termelési terv készítése elég nehézkesen ha­ladt, addig az idén gyorsabb, jobb, előrelátóbb a terv. Termelő­szövetkezeti vezetőink önmaguk is szükségesnek tartják, ha nem is részletes, de legalább egy nagyvo­nalú pénzügyi terv elkészítését már előre is. Nyilvánvalóan helyes ez az eljárás, hiszen azokat a to­vábbi terveket, amelyek akár a jövedelemelosztásra, akár a beru­házásokra, vagy egyéb, a jövő év­ben megvalósítandó feladatokra vonatkoznak, nem is lehet reáli­san kidolgozni a pénzügyi kihatá­sok ismerete nélkül. fl tervezésben való mindna­gyobb jártasságról tanúskodik, hogy sok termelőszövetkezetben már most munkaerőmérleget is készítenek, amelyben számot vet­nek azzal, hogy az előző években hány tag vett részt a közös mun­kában és mennyire számíthatnak jövőre. Ezt a kérdést nagyon indokoltan összekapcsolják a munkadíjazás, illetve a jövedelemelosztás eddigi rendszerének vizsgálatával. Bírál­ják, hogy az eléggé érthető volt e, ösztönzőleg hatott-e a tagság kö­zös munkában való részvételére. Igyekeznek más termelőszövetke­zetekben is tapasztalatokat szerez­igazgatóság elnöke egymaga 3 új taggal növelte a létszámot, szervező munkája következtében a takarékszövetkezet betétállomá­nya 60 ezer forinttal emelkedett. A többi nyolc igazgatósági tag is kivette részét a szervezési munká­ból, együttesen újabb 60 ezer fo­rinttal növelték a betétállományt. Külön meg kell említeni Horváth elvtársnak, az okányi főbolt veze­tőjének aktivitását, aki jól kap­csolta össze a társadalmi és gaz­dasági feladatát. Mint takarékszö­vetkezeti igazgatósági tag helyes propagandát fejtett ki a vásárló­­közönség körében a takarékszö­vetkezet által nyújtott kölcsönök előnyeiről, így mintegy 15—20 ezer forinttal jelentősen elősegí­tette a takarékszövetkezet gazda­ságos működését. Back Gyula ni, hogy minél tökéletesebb rend­szert alakítsanak ki. fl beruházások tervezésével kapcsolatban egyre több tsz-ben tapasztalható, hogy mielőtt újabb igényeket terveznének, először felmérik a rendelkezésükre álló lehetőségeket, megfontolják, hogy az eddigiek során jól kihasznál­ták-e a meglévő épületeiket, gé­peiket, berendezéseiket, és ameny­­nyiben jobb kihasználással fedez­hető az igény, úgy újabb beruhá­zást nem terveznek. Ez annál is inkább fontos, mert az előző évek­ben felvett beruházási hitelek ese­dékessége most már egyre na­gyobb összegben jelentkezik és vigyázni kell, nehogy feleslegesen nagy terheket vállaljon magára a tsz. Beszélni kell azonban arról is, hogy van néhány olyan tsz a me­gyében, amely rossz természeti adottságai vagy az alacsony szín­vonalú vezetés, vagy éppen a tag­ság rossz munkája, de különösen az idei kedvezőtlen időjárás miatt gyenge eredménnyel gazdálkodik. E tsz-ekben még fokozottabban kell mérlegelni az adottságokat, s még gondosabban kell tervezni. De a bélmegyeri Aranykalász Tsz­­ben például az agronómus szinte egyedül készíti a tervet. Előfordul, hogy egyes tsz-ek­ben nem a termelési feladatok he­lyes meghatározásán és a gazdál­kodás fokozatos megjavításán Szerdán egész napos értekezletre gyűltek egybe a sarkadi új mű­velődési otthonban a sarkadi já­rás pártszervezeteinek küldöttei, hogy új pártbizottságot válassza­nak s ki jelöljék küldötteiket a no­vember 2—3-án tartandó megyei pártértekezletre. Megbeszélésükön részt vett és felszólalt Szabó Sán­dor elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára és Náfrádi Sándor elv­társ, a Központi Bizottság agát. prop. osztályának munkatársa. A járási pártbizottság beszámo­lója, melyet Boros Gergely elv­társ mondott el mély elemzését adta a járás utolsó három év alatti fejlődésének és bátran feltárta azokat a hiányosságokat is, me­lyek ma még észlelhetők a járás­ban. A hozzászólások mintegy alátámasztották a beszámolót és sok hasznos javaslatot adtak a hibák kiküszöböléséihez. Az érte­kezlet megállapította, hogy a já­rás két nagy gyárának, a cukor­gyárnak és a kendergyárnak kommunistái felvilágosító, patro­náló munkájukkal milyen nagy segítséget biztosítanak a szövet­kezeteknek amellett, hogy állan­dóan fokozzák üzemeik termelé­sét. Ugyanakkor komoly hiányos­ságok is vannak elsősorban a ken­dergyárban. ahol nem tudják ki­alakítani a törzsgárdát. Igen nagy jelentőségű állomása volt a pártértekezlet a sarkadi járás életének abból a szempontból, hogy ráirányította a kommunis­ták és a pártonkívüliek fi­gyelmét a járás legégetőbb feladatainak megoldására, mindenekelőtt a termelőszö­vetkezetek fejlesztésének fel­adataira. ■A megye más területein általá­ban a gyengébbek között szokták emlegetni a sarkadi járás mező­­gazdaságát. Igaz ugyan, hogy en­szorgoskodnak, hanem azon, hogy már jövőre milyen módon lehet­ne az eddigieknél jóval nagyobb jövedelmet biztosítani a tagság­nak. Ez a cél nagyon is helyesel­hető, de nem azzal a módszerrel kell elérni, hogy eleve teljesíthe­tetlen magas hozamokat és takar­mányhiány mellett nagy hizlalási vagy baromfinevelési feladatokat terveznek. Az ilyen tervezés csak a tagság elkedvetlenedéséhez ve­zet. A járási mezőgazdasági osztá­lyok, a gépállomások, az MNB fiókok dolgozói, a szomszédos ál­lami gazdasági vagy jól gazdálko­dó termelőszövetkezeti szakembe­rek már a tervezéskor sokat segít­hetnek a tsz-eknek és ezt a segít­séget eredményesebbé tehetik, ha a feladatok megvalósítását egész éven át figyelemmel kísérik. • Az állam is fokozottabban támogatja a gyengén gazdálkodó tsz-eket és így minden feltétel biztosítva van ahhoz, hogy azok — a tagok jó munkájával — rövid idő alatt megerősödjenek. fl jövő év kezdetéig még rendelkezésre álló időt jól ki kell használnia minden tsz-nek a gaz­dálkodás további menetének meg­tervezésére, hogy jól megfontolt, előre meghatározott terv szerint hajtsák végre a termelési felada­tokat. Kovács György a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője. nek a járásnak a szántóföldjei jó­val gyengébbek a megyei átlag­nál, de az is igaz, hogy a mező­­gazdaság szocialista átszervezésé­vel évről évre több termést és több állati terméket ad mind a termelőszövetkezet gazdáinak, mind az egész országnak a sarkadi járás. • A VII. pártkongresszus határo­zatainak szellemében valósítják meg a mezőgazdasági termelés öt­éves tervben előirányzott 22—25 százalékos növelését, úgy, hogy közben termelőszövetkezetekbe tömörült a parasztság. Igen szép eredményt értek el a termelőszövetkezetek, ahogy a beszámolóból és a hozzászólások­ból kitűnt, a sertés-, a szarvas­­marha-, a baromfi- és juh-állo­­mány gyarapításában. Nagy a baromfiállomány számszerű növekedése is, s a szövet­kezeti gazdák, főleg az asz­­szonyok munkáját dicséri, hogy a napostoaromfi-elhullás a mini­mumra csökkent. Ugyanez a nö­vekedés tapasztalható a szarvas­­marha- és a juhállománynál. Az értekezlet azonban megállapította, hogy a növekedés üteme tovább fokozható, ha a jelenleginél több, magasabb képzettséggel rendelkező szakembert állítanak a terme­lőszövetkezetekbe. A beszámoló, s a hozzászólások a tsz-pártszervezetek egyik fontos céljául tűzték, hogy további erő­feszítéseket tegyenek részben a képzett szakemberek beállítására, részbeni pedig arra, hogy a me­zőgazdaságot szerető, tanulni vá­gyó fiatalokat ösztöndíjjal mező­­gazdasági szakiskolákra, főisko­lákra küldjenek, ugyanakkor fo­kozottabban segítsék elő a felnőtt termelőszövetkezeti tagok szak­mai továbbképzését. A pártértekezlet a nemzeti egy­ség továbberősítése szempontjá­ból nyomatékosan húzta alá an­nak fontosságát, hogy a párttisztség kivételével min­den közfunkciót, legyen az társadalmi vagy állami, ala­csonyabb vagy magasabb be­osztás, pártonkívüli is be­tol thet. Ezt azért hangsúlyozták az elv­társak, mert a járásban akadnak még olyanok, akik nem akarják megérteni, hogy a pártonkívüliek vezetésbe való bevonása nélkül le­hetetlen felépíteni a szocializ­must. Az ilyen káros nézetből fa­kadó gyakorlat rontja a párt tö­megkapcsolatát, és egyértelmű azzal a parancsolgatással, admi­nisztratív intézkedések előtérbe helyezésével, melyek nem is olyan régen a kötegyáni, az okányi párt­­szervezeteknél tapasztalhatók vol­tak. A pártértekezlet határozottan leszögezte: minden, a fejlődést akadályo­zó hibát ostorozni kell, de aki a hibáit kijavította, s ma szív­­vei-lélekkel végrehajtója a párt helyes politikájának, azokat segíteni kell továbbra is. Behatóan foglalkozott a beszá­moló és a hozzászólók egy része a járás mezőgazdasági ötéves ter­vében kitűzött feladatok végre­hajtásának módjaival. Patócs Jó­zsef elvtárs Sarkadkeresztúrról el­mondotta, hogy a község népe egységes az előrehaladásért foly­tatott harcban, s ehhez az adta meg az alapot, hogy soha azelőtt nem értek el olyan magas termésátlagokat, mint amióta szövetkezetbe tömörültek a földművelők. Ebből az a feladat következik, hogy mint a beszámoló is hang­súlyozta, továbbra is törekedjünk a még magasabb termelési ered­mények elérésében. Sok minden­ben azonban még a régi hex ragaszkodnak egyesek Keresztúron is, s ezért egy pillanatra sem szüntethetjük meg a felvilágosító munkát. To­­bai Sándor elvtárs, a sarkadi Le­nin Termelőszövetkezet küldötte bírálóan tette szóvá, hogy a járá­si szervek nem nyújtanak kellő támogatást a szövetkezetek erősí­téséhez. Jobb segítség kellene — mondotta — gyakrabban látogassanak a tsz-ekbe a felsőbb pártszer­vek tagjai és ne esak egy-két órára, hanem napokat töltse­nek ott, hogy lássák, milyen természe­tű segítségre lenne szükség. Java­solta továbbá, hogy rugalmasabb hitelpolitikát valósítsanak meg a szövetkezetek segítésére, ennek kapcsán adjanak nagyobb hatás­kört a járási bankoknak, amelyek képviselői látják közvetlenül az életet. Tobaá elvtárs azt is kérte, hogy hozzák közelebb a felvásár­lási árakat az önköltségeikhez, más szóval olyan árpolitikát ala­kítson ki a kormány, amely hat­hatósabban segítené a termelő­­szövetkezetek gyorsabb ütemű megerősödését. Egy cikk keretében lehetetlen mindarról írni. amiről oly részle­tességgel szólt a beszámoló a fel adatokat illetően, amihez Szabó Sándor elvtárs felszólalásában hozzátette a megyei pártbizottság véleményét. Egy kétségtelen: A sarkadi járás termelőszövetkeze­tei és egész* gazdasági élete nagy fejlődést tett meg a VII. párt­­kongresszus óta. s a kommunisták és pártonkívüliek ezeknek az eredményeknek a tudatában néz­hetnek előre. Az egész járátü dolgozóinak hangja csendült ki Csausz Vilmos elvtárs szavaiból, aki építőmunkánk vívmányai! féltve elítélte az amerikai impe­rialisták békére törő gálád tetteit. Együttérzőnk Kubával és készek vagyunk arra, hogy a szocialista tábor erejével megvédjük' népe szabadságát, minden nép önren­delkezési jogát belső ügyei inté­zésére — mondotta többek között. Az értekezlet az egész járás dolgozóinak nevében a magyarországi amerikai követséghez küldött táviratban tiltakozott a Ken­­nedy-kormány felháborító ag­­ressziós intézkedései ellen. Ugyanakkor a kubai nagykö­vetséghez küldött táviratban kifejezte a sarkadi járás né­pének szolidaritását Kuba iránt. A második napirendi pontként megválasztották a megyei kül­dötteket, és az új járási pártbi­zottságot. Az új pártbizottságból más funkcióba való helyezése mi­att kimaradt Boros Gergely elv­társ, aki hat éven át becsülettel irányította a járási pártbizottság munkáját. A küldöttek helyébe Lestyán István élvtársat válasz­tották meg, s a pártértekezlet után összeülő új járási pártibizott­ság Lestyán István elvtársat bíz­ta meg a titkári teendők ellátásá­val.

Next

/
Thumbnails
Contents