Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
1962. október 24. 6 Szerda A Faíaj-iigy néhány Közel egy évig tartott, míg a bűnüldöző szerveink pontot tettek a Pataj-ügyre. A társadalmi tulajdon elleni bűntett annyira szerteágazó és bonyolult volt, hogy — az igazságos ítélet érdekében — rendkívül körültekintő vizsgálatra volt szükség. Az ügy most már lezárult. A másodfokú bíróság két és fél évi szabadságvesztésre ítélte az elsőrendű vádlottat, négyhónapira a harmadrendű vádlottat és hathónapi felfüggesztett szabadságvesztésre a másodrendű vádlottat A bűnszövetkezet sikkasztásainak, csalásainak részletes ismertetésére csak néhány mondatban térünk ki. Az első- és a másodrendű vádlott, akik a megyei tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztak, feleltek az 1957-ben létrehozott rét- és legelőgazdálkodási alap munkájáért. Egyikük az elnöki, másikuk a titkári tisztséget látta el az operatív bizottságban. A Földművelésügyi Minisztérium utasítása értelmében a bizottság tagjai e munkát hivatalból látták el, külön díjazást tehát nem kaphattak. Ennek ellenére az első- és a másodrendű vádlott külön tiszteletdíjat szavaztatott meg önmagának. Pataj négy év alatt több ezer forinttal ..vámolta” meg a társadalmi tulajdont, a másodrendű vádlott egy éven keresztül jutott jogtalan pénzhez, amíg ebben a beosztásban dolgozott. II harmaflreeíöű vádlott az elsőrendű vádlottal együtt a legelőre kihajtott állatok biztosítási jutalékának elosztásánál követte el bűncselekményét. A jutalék szétosztásával megbízott elsőrendű vádlott az összeg nagy részét zsebre-'ygta, melyhez hanyagságával és okirathamisítással hozzájárult a harmadrendű vádlott is, aki abban az időben az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetője volt. Röviden tehát ez volt a bűncselekmény. Az ügynek azonban néhány tanulsága nyilvánosság elé kívánkozik, annál is inkább, mert a bűncselekményt olyan felelős beosztású emberek követték el, akiktől joggal várta el mindenki, hogy őrködjenek a társadalmi tulajdon felett, védjék azt. fl bűncselekménynek figyelmeztető gazdasági tanulságai vannak. A legelőre kihajtott állatok biztosítását még 1957-ben az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága kezdeményezte, majd azután elterjedt az egész országban. Az új biztosítási formának eleinte természetesen nem voltak meg a szabályai. Üj volt, s a tapasztalatok alapján formálódott, alakult csak ki az „ügyrendje”. Kezdetben az Állami Biztosító Igazgatósága a biztosítási díjak 5, majd később a 6 százalékát fizette ki jutalék címén azoknak, akik szervezték a legelőre kihajtott állatok biztosítását. A jutalékot a megyei tanács volt főállattenyésztőjén keresztül osztották el, mivel ő ismerte pontosan, hogy ki mennyit tett a biztosítás szervezésében. Az elsőrendű vádlott tehát kényekedve szerint oszthatta szét az összeget. Semmiképpen sem volt ez helyes! Még ha ő nem is részesülhetett volna a jutalékból, akkor is veszélyes ez, hiszen egy ember szubjektív ítélete nem lehet igazságos minden esetben. S ráadásul ő maga is kapott részesedést — saját megítélése szerint. Mi más következhetett ebből, mint az, hogy az elsőrendű vádlott ezreket vágott zsebre, míg a járásokban, községekben e biztosítási forma szervezésével foglalkozó emberek száz-kétszáz forintot kaptak. Pedig végső fokon a munka nehezét ők végezték el! A rét- és legelőgazdálkodási alap operatív bizottságánál is hasonló volt a helyzet. Mivel a bizottság* tagjainak fogalmuk sem volt az alap munkájáról és céljáról (ez nagy hiba volt), az elsőrendű és a másodrendű vádlott önkényesen azt csinált a pénzzel, amit akart. A szabályoktól eltérően jutalmat szavaztattak meg önmaguknak, majd minden esetben ki is utalványozták — ugyancsak önmaguknak. Az elsőrendű vádlott esetében tehát az utalványozó és a pénzfelvevő ugyanaz a személy volt. Miért nem vették ezt észre hosszú időn keresztül a pénzügyi ellenőrök?! Tanulsága az ügynek az is, hogy nem lehet megengedni semmiféle gazdasági szervnél a szabálytalan bizonylat-kezelést. E bűncselekmény felgöngyölítése folyamán számtalan szabálytalan bizonylat került a rendőrség, az ügyészség és a bíróság kezébe. Sőt kiderült az is, hogy még bizonylat nélkül is adtak ki pénzt! A harmadrendű vádlott a tárgyalások folyamán sokszor védekezett szakmai tájékozatlansággal. Ez a tájékozatlanság — bár a bíróság védekezésnek nem fogadhatta el —, igaz volt. Az Állami Biztosító akkori igazgatója valóban nem ismerte a különböző rendeleteket és szabályokat. Csakhogy szabad-e elfogadni azt, hogy egy ember, aki élvezi a társadalom bizalmát és ezért került igazgatói beosztásba, hosszú ideig elhanyagolja legfontosabb kötelességét, azt, hogy megismerje annak a szervnek a munkarendjét, melynek igazgatójává kinevezték? Ha ezt elfogadnánk, saját társadalmunk gazdasági rendjével szemben követnénk el súlyos mulasztást. Az eset éppen ezért tanulsággal szolgál: akár gazdasági, akár politikai feladattal bíz meg a párt vagy a kormány egy embert, első feladata, hogy képezze magát, ismerje meg munkájának ábécéjét. A harmadrendű vádlott- követett el többrendbeli okirathamisítást is. Ezt tájékozatlansággal indokolni ugyancsak nem lehet! Más nevét aláírni pénzátvételnél vagy bármi másnál, nagyobbfajta gyerektől sem fogadjuk él, nem attól, aki éveken keresztül pénzzel, gazdasági ügyekkel foglalkozik. A bűncselekményben lépésről lépésre találkozni lehet egy súlyos fegyelmezetlenséggel: játszadozást a rendeletekkel határozatokkal és utasításokkal. A már említett rét- és legelőgazdálkodási alap Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat Budapestre felvesz kőműveseket, ácsokat, állványozókat, lakatosokat, vasbetonszerelőket; ÉM.-vizsgával rendelkező könnyűgépkezelőket, kubikosokat vegyes munkára és férfi segédmunkásokat. Tanács-igazolás és munkámba szükséges. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Li. tér 13—15. 51011 öregek] napja, családlátogatások, patronálások a Vöröskereszt szociális munkájában „A Vöröskereszt szociális muntanulsága működésére vonatkozóan a Földművelésügyi Minisztérium szabályzata többek között kimondja. „Az operatív bizottság tagjai feladatukat hivatalból látják el, külön díj részükre nem fizethető.” Az első- és a másodrendű vádlott kijátszotta a szabályokat és a bizottság tagjainak tájékozatlanságát, fizettek maguknak külön díjat. De a pénzügyi ellenőrzés itt sem állhatott hivatala magaslatán! Az Állami Biztosító Igazgatósága szabályozta a jutalékikifizetést, amikor ez már túlságosan nagyra nőtt. Vagyis egy évben egy személy maximum 6 ezer forintot kaphatott csak. Itt is „játékhoz” folyamodtak a vádlottak. Listát állítottak össze különböző nevekből, hogy a 6 ezer forinton felüli jutalékukat legalizálják. így, természetesen, a nevek viselői nem kaptáik meg mindig a jogos pénzüket, mert azt elsősorban az elsőrendű vádlott tette zsebre, aki elosztás végett vette azt át az Állami Biztosító megyei Igazgatóságától. A bűncselekményben itt bűzlik előttünk az erkölcstelenség is. A meggazdagodás bűnös reménye csillogott az elsőrendű vádlott szemében, amikor kihasználva hivatali beosztását, a megbecsülést, lopott, csalt annyira bátran, hogy sokszor még formális alapot sem keresett jogtalan pénzszerzéséhez. II vádlottak a társadalmi megbecsültségüket — amely anyagiakban is kifejezésre jutott — nem arra használták fel, hogy még többet, még jobbat adjanak embertársaiknak, hanem arra. hogy a „megbízhatóság” leple alatt megkárosítsák a társadalmat és egyes embereket. Volt lehetőségük arra, hogy különmunkájukért anyagiakban is megbecsülést kapjanak, de ez nem volt nekik elég, hanem olyan összegeket is „megszereztek”, mely mögött nem volt munka. Ezt pedig a mi társadalmunkban szigorúan büntetik, függetlenül attól, ki milyen beosztásban dolgozik. Varga Tibor kajában az öregek napja szervezése a legnépszerűbb, s egyre inkább azzá lesz” — mondotta többek között Tímár Zoltánné, a Vöröskereszt Békéscsabán október 22-én megtartott megyei elnökségi ülésén. Beszámolójában ismertette azokat a nehézségeket, amelyek tapasztalhatók a szociális feladatok végrehajtásában. A legtöbb helyen az aktívák spontán megnyilvánulásai viszik előbbre a munkát. Ennek oka az, hogy nincs megfelelő szervezettség és sokszor még a járási szociális előadók, a Vöröskereszt elnökségi tagjai sem ismerik egy-egy községben a szociális munkát. A legnépszerűbb valóban az öregek napja szervezése. Különösen az orosházi és mezőkovácsházi járásban. Legutóbb pedig a sarkad* járás egyik községében, Mezőgyánban tartottak szinte országosan is egyedülálló, nagyszabású öregek napját. Tímár elvtársnő beszámolójában elmondotta azt is, hogy a megyében a Vöröskereszt aktívái 278 család állandó gondozásával foglalkoznak, ezek nagy része idős, akiknek hozzátartozóik sincsenek. Az aktívák látogatják a szociális intézményeket is, ajándékokkal, műsorral kedveskednek az itt lakóknak. Ismertette a termelőszövetkezetekben végzett munkát is, majd javasolta, hogy a szervezettebb és jobb munka kialakítására az egészségügyi állomások a hozzájuk tartozó területeken foglalkozzanak az aktívákkal és így együttesen, az itt lakó idősekkel, szociális gondozottakkal. Az előadó ezután tájékoztatta az elnökség tagjait a megyében élő cigányok helyzetéről és ismertette a megyei tanács távlati tervét, mely foglalkozik problémájuk megoldásával, többek között a munkalehetőségek biztosításával, a gyermekek és felnőttek oktatásával, a tehetséges fiatalok továbbképzésével, az analfabetizmus felszámolásával, az egészség- I ügyi helyzettel és ennek javításával, valamint a lakásproblémák megoldásával. A hozzászólások részben kiegészítették a beszámolót. Cserei Pál. né megyei titkár elmondotta, hogy Szeghalmon például a szervezetek évente háromezer forintot fordítanak saját pénzükből az idősek segítésére. Gyulán mosógépet vásároltak és ezzel az aktívák ellátogatnak a szociális gondozottakhoz, betegekhez és társadalmi munkában hozzák rendbe ruhaneműjüket. Mások elmondták, hogy sok olyan cigány lakótelep van, ahol egészségügyi állomások, valamint egészségügyi felelősök működnek.. Több házra került fel már a „Tiszta udvar, rendes ház“ tábla is. Több helyen gondoskodtak a község vezetői a megfelelő munkalehetőségeikről is. Végegyházán például minden munkaképes cigány tagja a termelőszövetkezetnek, és van aki már eddig 25 ezer forintot takarított meg munkája révén, mely összeget lakásépítésre takarékbetétkönyvbe helyezett. A hozzászólások után Árvavölgyi Jánosné, a Vöröskereszt békéscsabai városi titkára beszámolt a városi elnökség munkájáról. Beszámolójában elmondotta, hogy az alapszeorvezetek rendszeresen megtartják a taggyűléseket, melyeket előadásokkal és filmvetítésekkel kötnek egybe. Több alapszervezet ünnepli az idén fennállásának 10. évfordulóját és ebből az alkalomból ünnepi gyűléseket rendeznek, valamint jutalmazzák a legjobb aktívákat Beszámolt az oktatási munkáról is. Az elmúlt évben 21 EVK-tanfolya. mot, négy anyák iskoláját és ösz-Hat külterületi boltegységgel bővül 1965-ig Békéscsaba kiskereskedelmi hálózata szesen 70 filmvetítéssel egybekötött egészségügyi előadást rendeztek. Tájékoztatta a résztvevőket a tisztasági mozgalomról, a véradásról, az alkoholizmus elleni küzdelemről is. Az elnökség tagjai több A tulajdonviszonyok gyökeres megváltozását mutatja többek között az is, hogy kereskedelmünkben a szocialista szektor aránya boltokat. 1965-ig összesen hat, évenként két új kiskereskedelmi boltot építenek a külső kerületekben. javaslatot mondtak el, melyek segítik a feladatok jobb végrehajtását. K. 1. Kulturális találkozók a Viharsarok legnagyobb járásában döntő többségben van. Békéscsabán például már 1961-ben a magánkiskereskedelem forgalma mindössze 2 százaléka volt az összforgalomnak. A kereskedelem dolgozói a város fejlődő iparából és mezőgazdaságából adódó nagyobb szükségletet az igényeknek megfelelően igyekeznek kielégíteni. A kereskedelmi forgalom — s ez bizonyítja a fokozódó életszínvonalat is —; évente mintegy öt százalékkal növekszik városunkban. Ezen belül különösen nő az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma, ami azzal magyarázható, hogy a szabadpiaci felhozatal csökkenése miatt a dolgozók állami készletekből elégítik ki élelmiszerszükségleteiket. A városban 51 élelmiszer- és 32 iparcikk-üzlet áll a lakosság rendelkezésére. Az utóbbi három évben összesen 38 boltot alakítottak át önkiszolgáló rendszerűvé, a hálózat 48 százalékát. A korszerűsítés mellett bővült is a kiskereskedelmi hálózat, de még máig sem elégíti ki a külterületek lakóinak szükségleteit. Ezért a következő három esztendőben a városban csupán külterületeken építenek új Békés megye legnagyobb járásában, a mezőkovácsháziban az ősszel és a télen is rendeznek kulturális szemléket. Ezek sorozata október 20-án Battonyán körzeti zenés- és dalostalálkozóval kezdődött, amelyről hangfelvételeket készített a Magyar Rádió népzenei rovata. A következőkben a szellemi vetélkedők járási találkozója lesz november végén a mezőkovácsházi új művelődési házban, márciusban Kunágotán; a felnőtt bábjátszó csoportok szemléit december elején Mezőhegyesen, márciusban Nagybánhe gyesen tartják; februárban a járásbeli irodalmi színpadok bemutatkozója lesz Mezőkovácsházán. Végegyházán márciusban járási dalostalálkozót, majd népitáncos parádét, Dombegyházán és Medgyesegyházán falusi színjátszó napokat, Mezőkovácsházán pedig járási társastánc-versenyt rendeznek. A Kamuti Földművesszövetkezet szakképzett boltvezetőt keres az 1. számú vegyesboltjába, és szakképzett italboltvezetőt keres az 1. számú italboltjába. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezni lehet személyesen. vagv írásban az fmsz. irodájában. 51142
