Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-24 / 249. szám

1962. október 24. 6 Szerda A Faíaj-iigy néhány Közel egy évig tartott, míg a bűnüldöző szerveink pontot tettek a Pataj-ügyre. A társadalmi tu­lajdon elleni bűntett annyira szer­teágazó és bonyolult volt, hogy — az igazságos ítélet érdekében — rendkívül körültekintő vizsgálatra volt szükség. Az ügy most már le­zárult. A másodfokú bíróság két és fél évi szabadságvesztésre ítélte az elsőrendű vádlottat, négyhóna­pira a harmadrendű vádlottat és hathónapi felfüggesztett szabad­ságvesztésre a másodrendű vád­lottat A bűnszövetkezet sikkasz­tásainak, csalásainak részletes is­mertetésére csak néhány mondat­ban térünk ki. Az első- és a má­sodrendű vádlott, akik a megyei tanács mezőgazdasági osztályán dolgoztak, feleltek az 1957-ben létrehozott rét- és legelőgazdálko­dási alap munkájáért. Egyikük az elnöki, másikuk a titkári tisztsé­get látta el az operatív bizottság­ban. A Földművelésügyi Miniszté­rium utasítása értelmében a bi­zottság tagjai e munkát hivatal­ból látták el, külön díjazást tehát nem kaphattak. Ennek ellenére az első- és a másodrendű vádlott külön tiszteletdíjat szavaztatott meg önmagának. Pataj négy év alatt több ezer forinttal ..vámolta” meg a társadalmi tu­lajdont, a másodrendű vádlott egy éven keresztül jutott jogtalan pénzhez, amíg ebben a beosztás­ban dolgozott. II harmaflreeíöű vádlott az el­sőrendű vádlottal együtt a legelő­re kihajtott állatok biztosítási jutalékának elosztásánál követte el bűncselekményét. A jutalék szétosztásával megbízott elsőren­dű vádlott az összeg nagy részét zsebre-'ygta, melyhez hanyagságá­val és okirathamisítással hozzájá­rult a harmadrendű vádlott is, aki abban az időben az Állami Biztosító Békés megyei Igazgató­ságának vezetője volt. Röviden tehát ez volt a bűncse­lekmény. Az ügynek azonban né­hány tanulsága nyilvánosság elé kívánkozik, annál is inkább, mert a bűncselekményt olyan felelős beosztású emberek követték el, akiktől joggal várta el mindenki, hogy őrködjenek a társadalmi tu­lajdon felett, védjék azt. fl bűncselekménynek figyel­meztető gazdasági tanulságai van­nak. A legelőre kihajtott állatok biztosítását még 1957-ben az Álla­mi Biztosító Békés megyei Igazga­tósága kezdeményezte, majd az­után elterjedt az egész országban. Az új biztosítási formának eleinte természetesen nem voltak meg a szabályai. Üj volt, s a tapasztala­tok alapján formálódott, alakult csak ki az „ügyrendje”. Kezdet­ben az Állami Biztosító Igazgató­sága a biztosítási díjak 5, majd később a 6 százalékát fizette ki jutalék címén azoknak, akik szer­vezték a legelőre kihajtott állatok biztosítását. A jutalékot a megyei tanács volt főállattenyésztőjén ke­resztül osztották el, mivel ő is­merte pontosan, hogy ki mennyit tett a biztosítás szervezésében. Az elsőrendű vádlott tehát kénye­­kedve szerint oszthatta szét az összeget. Semmiképpen sem volt ez helyes! Még ha ő nem is ré­szesülhetett volna a jutalékból, akkor is veszélyes ez, hiszen egy ember szubjektív ítélete nem le­het igazságos minden esetben. S ráadásul ő maga is kapott része­sedést — saját megítélése szerint. Mi más következhetett ebből, mint az, hogy az elsőrendű vád­lott ezreket vágott zsebre, míg a járásokban, községekben e bizto­sítási forma szervezésével foglal­kozó emberek száz-kétszáz forin­tot kaptak. Pedig végső fokon a munka nehezét ők végezték el! A rét- és legelőgazdálkodási alap operatív bizottságánál is ha­sonló volt a helyzet. Mivel a bi­zottság* tagjainak fogalmuk sem volt az alap munkájáról és céljá­ról (ez nagy hiba volt), az első­rendű és a másodrendű vádlott önkényesen azt csinált a pénzzel, amit akart. A szabályoktól eltérő­en jutalmat szavaztattak meg ön­maguknak, majd minden esetben ki is utalványozták — ugyancsak önmaguknak. Az elsőrendű vád­lott esetében tehát az utalványozó és a pénzfelvevő ugyanaz a sze­mély volt. Miért nem vették ezt észre hosszú időn keresztül a pénzügyi ellenőrök?! Tanulsága az ügynek az is, hogy nem lehet megengedni sem­miféle gazdasági szervnél a sza­bálytalan bizonylat-kezelést. E bűncselekmény felgöngyölítése folyamán számtalan szabálytalan bizonylat került a rendőrség, az ügyészség és a bíróság kezébe. Sőt kiderült az is, hogy még bi­zonylat nélkül is adtak ki pénzt! A harmadrendű vádlott a tár­gyalások folyamán sokszor véde­kezett szakmai tájékozatlanság­gal. Ez a tájékozatlanság — bár a bíróság védekezésnek nem fogad­hatta el —, igaz volt. Az Állami Biztosító akkori igazgatója való­ban nem ismerte a különböző rendeleteket és szabályokat. Csakhogy szabad-e elfogadni azt, hogy egy ember, aki élvezi a társa­dalom bizalmát és ezért került igazgatói beosztásba, hosszú ideig elhanyagolja legfontosabb köteles­­ségét, azt, hogy megismerje annak a szervnek a munkarendjét, mely­nek igazgatójává kinevezték? Ha ezt elfogadnánk, saját társadal­munk gazdasági rendjével szem­ben követnénk el súlyos mulasz­tást. Az eset éppen ezért tanulság­gal szolgál: akár gazdasági, akár politikai feladattal bíz meg a párt vagy a kormány egy embert, első feladata, hogy képezze magát, is­merje meg munkájának ábécéjét. A harmadrendű vádlott- követett el többrendbeli okirathamisítást is. Ezt tájékozatlansággal indokol­ni ugyancsak nem lehet! Más ne­vét aláírni pénzátvételnél vagy bármi másnál, nagyobbfajta gye­rektől sem fogadjuk él, nem at­tól, aki éveken keresztül pénzzel, gazdasági ügyekkel foglalkozik. A bűncselekményben lépésről lépésre találkozni lehet egy súlyos fegyelmezetlenséggel: játszadozást a rendeletekkel határozatokkal és utasításokkal. A már említett rét- és legelőgazdálkodási alap Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat Budapestre felvesz kőműveseket, ácsokat, állványozókat, lakatosokat, vasbetonszerelőket; ÉM.-vizsgával rendel­kező könnyűgépkezelőket, kubikosokat vegyes munkára és férfi segédmunkásokat. Tanács-igazolás és munkámba szükséges. Szállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Li. tér 13—15. 51011 öregek] napja, családlátogatások, patronálások a Vöröskereszt szociális munkájában „A Vöröskereszt szociális mun­tanulsága működésére vonatkozóan a Föld­művelésügyi Minisztérium sza­bályzata többek között kimondja. „Az operatív bizottság tagjai fel­adatukat hivatalból látják el, kü­lön díj részükre nem fizethető.” Az első- és a másodrendű vádlott kijátszotta a szabályokat és a bi­zottság tagjainak tájékozatlansá­gát, fizettek maguknak külön dí­jat. De a pénzügyi ellenőrzés itt sem állhatott hivatala magasla­tán! Az Állami Biztosító Igazgatósá­ga szabályozta a jutalékikifizetést, amikor ez már túlságosan nagyra nőtt. Vagyis egy évben egy sze­mély maximum 6 ezer forintot kaphatott csak. Itt is „játékhoz” folyamodtak a vádlottak. Listát állítottak össze különböző nevek­ből, hogy a 6 ezer forinton felüli jutalékukat legalizálják. így, ter­mészetesen, a nevek viselői nem kaptáik meg mindig a jogos pén­züket, mert azt elsősorban az el­sőrendű vádlott tette zsebre, aki elosztás végett vette azt át az Ál­lami Biztosító megyei Igazgatósá­gától. A bűncselekményben itt bűzlik előttünk az erkölcstelenség is. A meggazdagodás bűnös reménye csillogott az elsőrendű vádlott szemében, amikor kihasználva hi­vatali beosztását, a megbecsülést, lopott, csalt annyira bátran, hogy sokszor még formális alapot sem keresett jogtalan pénzszerzésé­hez. II vádlottak a társadalmi meg­becsültségüket — amely anyagiak­ban is kifejezésre jutott — nem arra használták fel, hogy még töb­bet, még jobbat adjanak ember­társaiknak, hanem arra. hogy a „megbízhatóság” leple alatt meg­károsítsák a társadalmat és egyes embereket. Volt lehetőségük ar­ra, hogy különmunkájukért anyagiakban is megbecsülést kap­janak, de ez nem volt nekik elég, hanem olyan összegeket is „meg­szereztek”, mely mögött nem volt munka. Ezt pedig a mi társadal­munkban szigorúan büntetik, füg­getlenül attól, ki milyen beosz­tásban dolgozik. Varga Tibor kajában az öregek napja szerve­zése a legnépszerűbb, s egyre in­kább azzá lesz” — mondotta töb­bek között Tímár Zoltánné, a Vö­röskereszt Békéscsabán október 22-én megtartott megyei elnökségi ülésén. Beszámolójában ismertette azokat a nehézségeket, amelyek tapasztalhatók a szociális feladatok végrehajtásában. A legtöbb helyen az aktívák spontán megnyilvánu­lásai viszik előbbre a munkát. En­nek oka az, hogy nincs megfelelő szervezettség és sokszor még a já­rási szociális előadók, a Vöröske­reszt elnökségi tagjai sem ismerik egy-egy községben a szociális munkát. A legnépszerűbb valóban az öregek napja szervezése. Külö­nösen az orosházi és mezőkovács­házi járásban. Legutóbb pedig a sarkad* járás egyik községében, Mezőgyánban tartottak szinte or­szágosan is egyedülálló, nagysza­bású öregek napját. Tímár elv­társnő beszámolójában elmondotta azt is, hogy a megyében a Vörös­­kereszt aktívái 278 család állandó gondozásával foglalkoznak, ezek nagy része idős, akiknek hoz­zátartozóik sincsenek. Az aktívák látogatják a szociális intézménye­ket is, ajándékokkal, műsorral kedveskednek az itt lakóknak. Is­mertette a termelőszövetkezetek­ben végzett munkát is, majd java­solta, hogy a szervezettebb és jobb munka kialakítására az egészség­­ügyi állomások a hozzájuk tartozó területeken foglalkozzanak az ak­tívákkal és így együttesen, az itt lakó idősekkel, szociális gondozot­takkal. Az előadó ezután tájékoz­tatta az elnökség tagjait a me­gyében élő cigányok helyzetéről és ismertette a megyei tanács távlati tervét, mely foglalkozik problé­májuk megoldásával, többek kö­zött a munkalehetőségek biztosí­tásával, a gyermekek és felnőttek oktatásával, a tehetséges fiatalok továbbképzésével, az analfabetiz­mus felszámolásával, az egészség- I ügyi helyzettel és ennek javításá­val, valamint a lakásproblémák megoldásával. A hozzászólások részben kiegé­szítették a beszámolót. Cserei Pál. né megyei titkár elmondotta, hogy Szeghalmon például a szervezetek évente háromezer forintot fordíta­nak saját pénzükből az idősek se­gítésére. Gyulán mosógépet vásá­roltak és ezzel az aktívák elláto­gatnak a szociális gondozottakhoz, betegekhez és társadalmi munká­ban hozzák rendbe ruhaneműjü­ket. Mások elmondták, hogy sok olyan cigány lakótelep van, ahol egészségügyi állomások, valamint egészségügyi felelősök működnek.. Több házra került fel már a „Tiszta udvar, rendes ház“ tábla is. Több helyen gondoskod­tak a község vezetői a megfelelő munkalehetőségeikről is. Végegy­házán például minden munkaké­pes cigány tagja a termelőszövet­kezetnek, és van aki már eddig 25 ezer forintot takarított meg mun­kája révén, mely összeget lakás­építésre takarékbetétkönyvbe he­lyezett. A hozzászólások után Árvavöl­gyi Jánosné, a Vöröskereszt békés­csabai városi titkára beszámolt a városi elnökség munkájáról. Be­számolójában elmondotta, hogy az alapszeorvezetek rendszeresen meg­tartják a taggyűléseket, melyeket előadásokkal és filmvetítésekkel kötnek egybe. Több alapszervezet ünnepli az idén fennállásának 10. évfordulóját és ebből az alkalom­ból ünnepi gyűléseket rendeznek, valamint jutalmazzák a legjobb aktívákat Beszámolt az oktatási munkáról is. Az elmúlt évben 21 EVK-tanfolya. mot, négy anyák iskoláját és ösz-Hat külterületi boltegységgel bővül 1965-ig Békéscsaba kiskereskedelmi hálózata szesen 70 filmvetítéssel egybekö­tött egészségügyi előadást rendez­tek. Tájékoztatta a résztvevőket a tisztasági mozgalomról, a véradás­ról, az alkoholizmus elleni küzde­lemről is. Az elnökség tagjai több A tulajdonviszonyok gyökeres megváltozását mutatja többek kö­zött az is, hogy kereskedelmünk­ben a szocialista szektor aránya boltokat. 1965-ig összesen hat, évenként két új kiskereskedelmi boltot építenek a külső kerületek­ben. javaslatot mondtak el, melyek se­gítik a feladatok jobb végrehajtá­sát. K. 1. Kulturális találkozók a Viharsarok legnagyobb járásában döntő többségben van. Békéscsa­bán például már 1961-ben a ma­gánkiskereskedelem forgalma mindössze 2 százaléka volt az össz­forgalomnak. A kereskedelem dol­gozói a város fejlődő iparából és mezőgazdaságából adódó nagyobb szükségletet az igényeknek meg­felelően igyekeznek kielégíteni. A kereskedelmi forgalom — s ez bi­zonyítja a fokozódó életszínvona­lat is —; évente mintegy öt száza­lékkal növekszik városunkban. Ezen belül különösen nő az élel­miszer-kiskereskedelem forgalma, ami azzal magyarázható, hogy a szabadpiaci felhozatal csökkenése miatt a dolgozók állami készletek­ből elégítik ki élelmiszerszükség­leteiket. A városban 51 élelmiszer- és 32 iparcikk-üzlet áll a lakosság ren­delkezésére. Az utóbbi három év­ben összesen 38 boltot alakítottak át önkiszolgáló rendszerűvé, a há­lózat 48 százalékát. A korszerűsí­tés mellett bővült is a kiskereske­delmi hálózat, de még máig sem elégíti ki a külterületek lakóinak szükségleteit. Ezért a következő három esztendőben a városban csupán külterületeken építenek új Békés megye legnagyobb járásában, a mezőkovácsháziban az ősszel és a télen is rendeznek kulturális szemlé­ket. Ezek sorozata október 20-án Bat­­tonyán körzeti zenés- és dalostalálko­zóval kezdődött, amelyről hangfelvé­teleket készített a Magyar Rádió nép­zenei rovata. A következőkben a szellemi vetélke­dők járási találkozója lesz november végén a mezőkovácsházi új művelő­dési házban, márciusban Kunágotán; a felnőtt bábjátszó csoportok szemléit december elején Mezőhegyesen, már­ciusban Nagybánhe gyesen tartják; februárban a járásbeli irodalmi szín­padok bemutatkozója lesz Mezőko­­vácsházán. Végegyházán márciusban járási dalostalálkozót, majd népitán­cos parádét, Dombegyházán és Med­­gyesegyházán falusi színjátszó napo­kat, Mezőkovácsházán pedig járási társastánc-versenyt rendeznek. A Kamuti Földművesszövetkezet szakképzett boltvezetőt keres az 1. számú vegyesboltjába, és szakképzett italboltvezetőt keres az 1. számú italboltjába. Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükséges. Fizetés kollektív szerint. Jelent­kezni lehet személyesen. vagv írásban az fmsz. iro­dájában. 51142

Next

/
Thumbnails
Contents