Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-24 / 249. szám
1W2. október 24. 4 Szerda Eddig kísérleteztek, most már gyorsabban épülnek a középblokkos házak Gyorsabban termel a téglagyár — Rövidesen átadják ® V—1 blokkot — Új városrész épül Békéscsabán a vásártéren Üj városrész épül Békéscsabán, a vásártéren. Néhány év múlva modem lakások sora, új iskolák, boltok, vendéglők bizonyítják, hogy lakásgondunkat a tervben meghatározott időre megoldjuk. Természetes, hogy a nagyarányú lakásépítkezésnek módszerei is vannak, amelyekkel lehetővé válik, hogy gyorsabban, rövid idő alatt adják át az új lakásokat. Ilyen módszer a középblokkos épí. tési mód is, amelyről itt, Békéscsabán egy év alatt nagyon sokat beszéltünk, vitatkoztunk, gúnyolódtunk is az építőkön, hogy a gyorsított építési eljárás azt jelenti: lassabban halad az építkezés. Ám rövidesen átadják az első 29 lakásos szövetkezeti épületet: a V—1. blokkot, összerakták a másik épületet és ezeket követi még több is. Körutat tettünk az illetékes vállalatoknál a célból, hogy megtudjuk: megéri-e a középblokkos építkezés a fáradságot, egyszerűbben mondva: a többi épület is ilyen lassan épül-e fel? A téglagyárban Mitykó elvtárs, a Il-es gyár vezetője, ahol a középblokkökat készítik, a következő tájékoztatást adta:-— Voltak kezdetben, nehézségeink. Már mindjárt az indulás rosszul sikerült, késtünk a kezdéssel/ az időjárás és más külső körülmények hátráltattak bennünket. Mégis az a véleményünk, hogy a vád nem illethet bennünket, mert ha nehezen is, amikorra kellett, szállítottuk a középblokkokat. Azt, hogy mennyit hibáztunk mi és mennyit az építők, nem tudnám megmondani, mert elfogult lennék. Tény, hogy Szegeden — ahol hasonló módszerrel építkeznek — könnyebben halad a munka. Ugyanis ott kevesebb baj van a szállítással. Az előírások szerint a készítéstől számítva 16 nap múlva lehet szállítani a blokkokat Ez egyébként, ha jól tudom, azit je'lentii hogy ennyi idő múlva ’ehet beépíteni. A gyakorlat azt mutatja, hogy lehet szállítani már nyolc nap múlva is. Szegeden például így csinálják. Békéscsabán pedig ezen vitatkozunk. Nekünk szükséges lenne hogy felszabadítsák a helyeket, hogy tudjunk folyamatosan termelni. Természetesen nálunk is vannak bajok. Rossz önköltséggel dolgozunk és nem jó a termelékenységi fok sem. Eddig 22-en naponta 80— 85 blokkot készítettek fáradságos munkával. Most átszerveztük az üzemi-észt úgy, hogy a téglát mindjárt kocsira termelik, nem kell kézben szállítani. így 16-an termelnek majd ugyanennyit. Az építőipari vállalatnál Monorí , Ferenc főépítésvezetőt kérdeztük meg a középblokkos építkezés problémából. — Ami a téglagyárral való kapcsolatunkat illeti, elmondhatom, hogy az utóbbi időben javult. Jobban megértjük egymást és azt hiszem, a továbbiakban kevesebb baj lesz. A szállításról annyit: valakinek vállalnia kell a felelősséget azért, hogy a rossz útviszonyok között megreped egy blokk és ha 16 nap után is, de úgy építjük be az épületbe. Mi ezért ragaszkodunk az előírásokhoz. Bár néha engedtünk a téglagyáriak kérésének. Hogy milyen a blokkok minősége? A 70-es és az 50-es jó, a 100-as azonban még mindig nem kielégítő, pedig ezen van a hangsúly, mert az épületek alapjaiba építjük. — Sokat beszóltok a városiban az építés lassúságáról. Mi ennek az oka? — Kár lenne a téglagyárral való j kapcsolatunkban keresni az okokat. Tudni kell, hogy ilyen módszerrel még sohasem építettünk és bizony az első épület kísérletezés volt. Egy évig épült a V—1. blokk, de ebből le kell számítani a négy téli hónapot amikor nem lehetett dolgozni. Hogy a kísérletekből nagy gyakorlatra tettünk szert, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a V—2. blokkot két hónap alatt rakták össze munkásaink. Sok lakás épül még a vásártéren, valamennyi középblokkos módszerrel és reméljük, egyre gyorsabban ma. gasodnak fel a házak. A középbldkkoe építkezésnek legnagyobb előnye az, hogy gyorsabb a hagyományos módszernél * Ezt hallottuk a két vállalatnál. Ügy hiszem, nem lenne ildomos most a munka dandárjánál a hibák okait mélyebben kutatni. Igaza van mind a két vállalatnak a maga módján. Megnyugtató, hogy a kapcsolat javult és a V—2. blokk felépítése már a javulást bizonyít, ja. Az új városrész — melynek nagy része szövetkezeti lakás lesz majd —, a két vállalat remélhető jóvoltából gyorsan felépül, annál is inkább, mert mindannyian tudják, hogy arra a 700 lakásra nagy szüksége van Békéscsabának. Kiss Máté Csoór István: A „Junoszty" mikrobusz Üj mikrobusz prototípusát készítette el a moszkvai Lihacsov Autógyár. A Zil—118 típusú Junoszty 18 személyes mikrobusz 8 hengeres, 150 lóerős motorja óránként 120 km sebességgel repíti az utasokat. A képen: A „Junoszty” mikrobusz. (MTI Külföldi Képszolgálat) EGYÁGYAS SZOBA Világ lfiúsága és Füles-ankét volt Szarvason Szarvason két alkalommal, október 20-án este, majd 21-én este, a Vajda Péter Gimnázium dísztermében, zsúfolt nézőtér előtt tartotta a Világ Ifjúsága és a Füles szerkesztősége legutóbbi ankétjét és szellemi vetélkedőjét. Ismert fővárosi művészek is részt vettek a rendezvényen, így többek közt Mednyánszki Ági, Mikes Lilla, Rátonyi Róbert. A Füles „Tanár úr kérem” rovatának vezetője a diákok sok érdekes kérdésére válaszolt. Ezt követően Rátonyi Róbert vezetésével megkezdődött a vetélkedő, amelyen a gimnáziumból, a technikumból, az óvónőképzőből és a közönség köréből toborzott négy csapat vett részt. A győztesek közt pénzjutalom és igen sok könyv került kiosztásra. Ketten biliárdoztak. Kint esett az őszi eső, bent a klubban égett a cserépkályhában a tűz és az asztalon futottak a megzavart golyók. A legény lökött. Erősön célozgatta a pettyest és az asztalra hasalva szólott az öreghez: — Ha hívták, miért nem ment? — Hívott a két fiú, meg a kis vakarák is —■ A lánya? — Az. — Nem tudott választani? — Tudtam. — Hát akkor? — A szobát kifogásoltam. — Földes volt vagy sufni? — Fenét. Parkettás. — Nyilván cúgos. — Tiszta, világos, csempés falú fürdőszobába nyíló... — Akkor nem érem! — Kicsinylettem. — Mekkora volt? — Mint ez a biliárdasztal kétszer... — Nem nagy. — Nem. Az öreg megkrétázta a dákóját és átment az asztal túlsó végéhez, ahol a sima golyó megállapodott A fiatal beírta a lyukacsos táblára a magáét egy tompahegyű szeggel és firtatta tovább. — Eltartották volna? — Vígan. — De megmakacsolta magáit — Nem. — Hát? — Egy ágy fért be csak-Nevetett a legény. — Hát hány éves? Az öreg banándugóval irta fel a soklyukú táblára a magáét: — Negyvenkettő meg nyolc, az ötven... — Annyi idős vagy annyija van? — Mindegyik vág. A legény gondolkozott egy keveset. — fim a maga helyében nem cürhődnék egy cseppet sem. ■— Én meg cürhődök. — Egyedül? — Egyedül. Az ÉM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz központifűtés-szerelő, asztalos-, ácsszakmunkásokat, kubikosbrigádokat és segédmunkásokat Vidékieknek munkásszállást és üzemi étkezést biztosítunk. Jelentkezni lehet Szeged, Bocskai utca 10—12, munkakönyvvel és vidéki dolgozók tanácsi igazodással. 71446 — Süt, főz, mos, takarít? — Csak a nagyját. — Hát az apraját? — Azt a vakarék. — Sűrűn jár haza? — Másodhetenkint. — Nem strapás neki? — Neki nem, csak nekem. — Magának? — Folyton macerái. — Mivel? — A cürhődéssel. Nála csak pipáznék egész nap, de ha nagyon — Annak nincs gazdája? — Nincs... Csendesen mondta és arra nézett az ablak felé. Sűrű szemeteléssel permetezte az. eső az üveget. Vékony ereket vájt magának és lassú ereszkedéssel folyt le a párkányra. Fények pislogtak be az ablakon, arról a tyúkászat felől, meg arról, ahol a széles ereszű színek terpeszkedtek el. Halkan beszélgettek, olyan nyugalommal, mint akinek a napenne az unalom, éjjeliőrnek soroltatna be. — Maga mit válaszolt? — Azt, hogy nem szeretek pipázni, csak cigarettázni-. — De a munkára? — Arra meg azt, hogy itthon sertésgondozó vagyok... Nem akarok bagoly lenni, majd ha nyugdíjas sorom lesz... — Én a másikat választottam volna — Én meg ezt — A nehezebbet? — Azt. — Biztos oka volt rá. — Van is. A fiatal került az asztal másik végéhez, mert oda pöttyentette el az ember a golyót. Srégen tartott nyakkal nézte a babákat és úgy szólt: — Itthon jól elfér egyedül. — Öt ágyban alhatok. — Annyi van? — Annyi. — Egybe maga aiszik. A másikba? — Laci fiam meg az asszonya, ha hazajönnek. — A harmadikba? — Ferkó, ha meglátogat. Neki még nincs asszonya, de már pedzi. — A negyedikbe? — A rókámén a kis vakarék. — Kéthetenkint. — Nyáron, ha nem tanít, végig— Az ötödikbe? Az öreg megvakarta a homlokát, mint aki nagyon gondolkozik, de nem szólt. pal már adott valamit és az este még ígér valamit. Az öreg készülődött a lökéshez, amikor a háta megett nyílott az ajtó és sietős, lihetelő asszony! hang köszönt feléjük: — Az elnök elvtárs nem járt erre? A fiatal válaszolt: — Fialtatni vitték a pénzt a bankba... Az öreg nem fordult vissza, hanem célozgatta a golyót. A fiatal csak azt látta, hogy a dákó vége megrezzent egy keveset és a hátrafésült haja mellett lángot fogott a füle. Halványan csak. így zsendül a szőlő szeme a nyári naptól. Mikor a golyót el gurította, akkor egyenesedett fel és akkor szólott, olyan hanggal, amire nem lökött kicsi gazt sem a búbánat. — Beljebb jöhetsz, Zsófi... — Csuromvizes vagyok... — Az is baj? Ott a kályha, szárítkózz meg. A legény nézte a golyókat, a kékszínű krétát és oldalt futó pillantással az asszonyt. Régtől fogva ismeri. A tyúkászatban dolgozik, egész közel a sertésólakhoz. Ismerte az urát is, aki' még negyvennégy előtt a kocsiról villába esett. Közelebb húzódott a legény az emberhez: — Azért csak akad mindennek gazdája... — Ha nagyon akarjuk... Kint esett az eső, bent égett a tűz és lassú melegítéssel szárította az asszony ruháját.
