Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-20 / 246. szám
1982. október 20. 2 Szombat Tovább javítani a vezetés színvonalát Több szakembert a tsz-ekbe — Felelősségteljes tanácskozás a mezőkovácsházi járási pártértekezleten — Ä mezíjkov ácsházi járásban o Magyar Szocialista Munkáspárt helybeli szervezeteinek küldöttei csütörtökön a járás székhelyén, a kultúrotthon nagytermében tartották meg járási pártértekezletüket. Az egész napos tanácskozás munkájában 187 küldött vett részt. A meghívottak között helyet foglaltak pártonkívüíiek is. Az ülésen jelen volt és felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és a járást patronáló XIX. kerületi pártbizottság titkára, Jánki Kálmán .elvtárs. A párt Járási bizottságának beszámolóját Cseszkó Sándor elvtárs, a pártbizottság titkára ismertette. Sikerrel végződön a belga fémipari munkások sztrájkja A Charleroi-i belga villamoskonszern egyik üzemében 8008 munkás, sztrájkba lépett, mert hat szakszervezeti funkcionáriust elbocsátottak. Sztrájkjuk sikerrel végződött, mert a vállalat kénytelen volt az elbocsátottakat visszavenni. A képen: A sztrájkolok nagygyűlése Cbarleroiban. (MTI Külföldi Képszolgálat) i■■■■ am■■■■II»M im■■■••MaaaaiMWi { Vándorzászlóval jutalmazták a KISZ mezőkovácsházi járási bizottságát A pártértekezlet résztvevői alkotómunkájukban a járás egészséges fejlődésének tényeire támaszkodtak. A beszámoló adataiból világosan kitűnt, hogy a beszámolási időszák három éve alatt a járás ipara egyenletesen fejlődött, nőtt az egy munkásra eső termelési érték, és csökkent az önköltség. A mezőgazdáság jelentős fejlődésen ment keresztül. A járás össz-területét. tekintve, a szocialista szektor aránya 50 százalékról 99 százalékra emelkedett. A szövetkezeti gazdag megküzdve a mezőgazdaság szocialista átszervezésével járó nehézségekkel, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel egy időben növelték a termésátlagot, és fejlesztették az állatállományt, teljesítették árutermelési terveiket. A járásban nincs egyetlen mérleghiányos termelőszövetkezet sem. Ebben' az évben a kenyérgabona kivételével minden lehetőség megvan arra, hogy teljesítsék, sőt túlteljesítsék az erre az évre kitűzött árutermelési tervüket, azaz száz hold közös szántóra 43 hízósertést,' 356 darab árubaromfit, 50 hektoliter tejet, 2396 darab tojást vagy ennél többet adnak el az államnak. Figyelemre méltó,’ 'hogji a icrvsz^mok 78val magasabbak az előző’ évj teljesítéseknél és terveknél is. Ilyen és hasonló eredmények tudata adta az erőt att hull el. Augusztusban négy kilogramm vegyesdara feletetésével egy kilogramm sertéshús-gyarapodást értek el, ami jónak mondható, de volt időszak, amikor hét vagy tizenegy kilogramm darát etettek fel, s ugyanezt az eredményt kapták. Az elmaradottságra figyelmeztetett, amikor a külföldi eredményekre utalt. Ausztriában 3,70—3,80 kilogramm takarmánnyal állítanak elő egy kilogramm csibehúst, nem pedig öt és fél kiló takarmánnyal, mint ahogyan ezt a helyi adatok szemléltetik. Elgondolásához sokan csatlakoztak a felszólalók közül és egészséges türelmetlenséggel többször került szoba a battonyai helyzet, ahol 6000 holdon hat termelőszövetkezetnek nincs megfelelő szakembere, vészesen vérszegények ezek a gazdaságok szakemberekben. A járási pártbizottság beszámolójában önbírálólag vetette fel munkájának fogyatékosságát, mely szerint nem voltak mindig körültekintőek a káderek kiválasztásában. Ezt bizonyítja, hogy a kihelyezett káderekből hat termelőszövetkezeti elnököt a termriősfelVétkeztetek gazdái jogosan leváltottak azért, mert nem voltak megelégedve a vezetésükkel, magatartásukkal. A helyenkénti gyenge vezetés és a hiányos szakértelem következtében a fejlődés során jelentős különbségek alakultak ki az egyes termelőszövetkezetek gazdasági eredményei kora. Szemléltető példaként említette, hogy a jól gazdálkodó termelőszövetkezet közgyűlése leginkább úgy zajlik le, hogy a vezetőség megelégedéssel nyilatkozik a tagság munkájáról, a gazdák dicsérik a vezetőséget, a pártonkívüliek meg vannak elégedve a pártvezetéssel, s a párttagok elismeréssel nyilatkoznak a pártonkívüliek munkájáról. Vagyis kedvező feltétel teremtődik a politikai felvilágosító munkához, másrészt az ideológiai munka hatékonyabbá válik, visszahat a gazdaság fejlődésére, azáltal, hogy hitelessége nyilvánvaló. Klaukó elvtárs utalt a pártbizottság előtt álló elvi ideológiai feladatokra, ezen belül a párt szövetségi politikájáról, a falusi osztályharc megváltozott formáiról, tartalmáról és módszereiről beszélt. Az ülésen felszólalt Jánki Kálmán elvtárs, a budapesti XIX. kerületi pártbizottság titkára is, majd a pártértekezleten számos hozzászólás hangzott el. A határozatban többek között feladatul adták e tanácskozáson újjáválasztott pártbizottságnak, hogy a pártszervezeteik mozgósításával érjék el, az erősebb termelőszövetkezetek segítsék a járás viszonylag gyenge szövetkezeteit. Határozatot hoztak a vezetés színvonalának megjavítására, valamint a szakember-képzésre. A tanácskozás résztvevői > az eredményeket és az értekezlet tanulságait sommázva egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a járás fejlődése egészséges, egyenletes, azonban elbizakodottságra nincs ok, mert az igények állandóan növekednek és ezzel párhuzamosan egyre nagyobbak a feladatok. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom szervezésének módszereit és eredményeit tájértekezlete, ken vitatják meg megyénkben. Az első Ilyen értekezletre tegnap, pén_ teken délelőtt Mezőkovácsházán került sor. Ezen a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága a KISZ mezőkovácsházi járási bizottságát vándorzászlóval tüntette ki, mert megyénk járásai és városai közül a szervezet^ ifjúság közösségi munkára neveléséért itt tettek legtöbbet. A járás fiataljaiból 2900-an kapcsolódtak be az immár országos méreteket öltött mozgalomba, s közülük 800-an termelőszövetkezetekben dolgoznak. a pártértekezletnek, hogy nyíltan és bátran bírálják a még meglévő hibáikat, fogyatékosságokat, jelöljék meg a további fontos felada! okát; A beszámoló és a hozzászólók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a továbbhaladás^ a járás fejlődésének legfontosabb feltétele, a vezetés színvonalának javítása, a szakemberképzés, a gazdaság, a tudat és a kultúra fejlesztése. Ami a szakképzettséget illeti, hiányától a mezőgazdaság szenved legtöbbet. Igaz, e téren vannak jelentős eredmények. 1959- ben még 37 termelőszövetkezeti elnök közül 24-nek nem volt semmiféle szakképzettsége, ma mór csak nyolc elnök van ilyen helyzetben. Három évvel ezelőtt csak 21 agronómus dolgozott a szövetkezetekben, jelenleg 70 és ezenkívül 68 olyan brigádvezető van, akik mái- rendelkeznek szakképzettséggel. Ez az állapot azonban a követelményekhez mérten nem kielégítő — állapították, meg a pártérteikezleten. — Nem mindegy, hogy hét vagy pedig tíz-tizenkét malacot választunk le és az sem mindegy, hogy milyen súlyúak lesznek ezek a malacok és mibe került egy kilogramm sertéshús előállítása — mondotta a szakértelem szenvedélyes hangján Mracsko Sándor elvtárs, a mezőkovácsházi Vörös Október Tsz elnöke. Bizonyította, hogy a termelőszövetkezetben a megszületett malac, borjú vagy csibe 25 százaléka a szakképze tlenség mizött. A pártértekezlet szenvedélyes vitájában belekapcsolódva a tanácskozáson felszólalt Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára. Örömmel és elismeréssel szólt a helyi pártbizottság és az egész járás eredményéről. Helye selte. hogy a pártértekezlet a fő figyelmet a termelés gazdaságosságára fordítja és ennek érdekében elsősorban a szakember-képzést kívánják megoldani. Ezzel kapcsolatban mondotta: helyes az, hogy a termelőszövetkezeti elnökök képezik magukat. De vannak középkáderek, üzemegységvezetők, brigádvezetők, akiknek képzésével komolyobban szükséges foglalkozni. Utalt arra, hogy vagy sikerül megértetni, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság lehetetlen szakemberek, a tudomány emberei nélkül vagy ha ezt egyes helyeken nem értik meg, ott súlyos nehézségek keletkezhetnek. A tanácskozás által feltárt eredményekre utalva hangsúlyozta, amellett, hogy a járásban országos hírű, kiváló termelési tettek születtek, a gyakorlati munkában bizonyos gyengeségek tapasztalhatók. A pártbizottság munkájában nem mindig érvényesül egyszerre és egységesen az egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat, a gazdasági munka, a politikai-ideológiai és a kulturális nevelőmunka. E munkák elválaszthatatlanul öszszefüggnek, visszahatnak egymás„Megnyerjük a — elvessítjük a népeket99 — Hova lett százmilliárd dollár? -Százmilliárd dollár nem kis öszszeg, nagyobb, mint például Nyugat-Németország vagy Anglia egy évi egész termelésének értéke. 1862-ig az Amerikai Egyesült Államok kormánya körülbelül ennyi kölcsönt vagy segélyt nyújtott a külföldi országoknak a máisodik világháború óta. Mivel az Egyesült -Államókban széles politikai körökben évek óta jelentős ellenállás mutatkozik a segélyek további növelésével kapcsolatban, a kongresszus vizsgáló bizottságot küldött ki annak megállapítására, hogy mi történt az adófizetők pénzéből folyósított 100 miliórd dollárral, hogyan mozdította elő ennek elköltése az amerikai külpolitika céljainak megvalósulását. A vizsgáló bizottság jelentése amellett, hogy bizonyos országokban bizonyos eredményekről is beszámol, még amerikai méreteikben is hihetetlen méretű csalásokról, visszaélésekről rántotta le a leplet Kiderült, hogy az amerikai segélyszervezet a tőkés világ 60 különböző országban működött és csupán Washingtonban több mint 500 irodája volt, de egyetlen olyan ember sem akadt, aki a külföldi irodákat vagy a washingtoni „vízfejet” ismerte volna, teljes egészében át tudta volna tekintem. E szervek tevékenységét igen jól jellemezte az elfogultsággal egyáltalán nem vádolható Spruille Braden volt amerikai nagykövet és külügyminiszter-helyettes, akj a következőket mondotta el a képviselőház vizsgáló bizottsága előtt: „Kötetekre rúgna annak leírása, milyen problémákat okozott segélypolitikánk ..amelynek gyakorlati megvalósítása ellentmond vallásunknak, alkotmányunknak, világméretekben erősíti a kommunizmust s nemcsak a segélyben részesülőket, saját álampolgárainkat is demoralizálja.” I jordániai kudarc-sorozat A vizsgáló bizottság anyagában szereplő’ példák közül egyik legjellemzőbb az amerikai segélyek jordániai felhasználása. A dokumentum részletesen leírja azokat a létesítményeket, amelyeket Jordániában amerikai segélyből finanszíroztak. Ezek közül egyik, a helyi közvélemény előtt leginkább visszatetszést keltő az a 2,1 méter mély és 1 méter széles, magas fallal védett betonárok, arrielyet csaknem 50 km hosszan építettek meg a sivatagban azzal a céllal, hogy összegyűjtsék az esővizet s legyen miből itatni száraz időben a nyájakat. A tervet óriási propagandahadjárat előzte meg, a sajtóban példákén^ hozták fel az amerikaiak nagylelkűségére és leleményességére, amellyel megoldják a sivatag évezredes problémáját. A gyakorlatban azonban némi komplikáció mutatkozott. Az árok megépítése után derült ki, hogy az adott területen gyakorlatilag sohasem esik az eső, s nincs mit összegyűjteni. Azok a karavánok, amelyek át akarnak kelni a területen, kénytelenek 30—40 km-t kerülni. Ma a jordániaiak az amerikaiak butaságának elsődleges példájaként tekintik a létesítményt. Rz eltűnt százmilliók Az Egyesült Álalmok csaknem 500 millió dollárt adott segélyek formájában az utóbbi években Iránnak. Ez az összeg óriási méretű korrupció forrása lett. Né-
