Békés Megyei Népújság, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-03 / 231. szám
*962. október 3. 3 Szerda TÜZÉP-telepet kap Pusztaottlaka A pusztaottlaka! földművesszövet-kezet vegyesboltjából az elmúlt A külföldi búzafajták termesztésének módszereiről Beszélgetés Körösi Zoltánnal, a Felsőnyomási Állami Gazdaság főagronómusával három év alatt 67 csempekályhát vásároltak a község lakói, de vagy 40 darabot hoztak még Békéscsabáról és Medgyesegyházáról is. Mint mindenütt, itt is kályha kerül a búboskemencék helyére, s ezért a pusztaottlakaiak is TÜZEP-telepet kérték, hogy könnyen hozzájussanak a szénhez. A TÜZÉP-telep az iroda udvarában lesz. Az udvart, 125 méter hosszúságban, társadalmi munkában kerítette el Kucsera János, a íöl d m u vess z ö vetkezet igazgatóságának elnöke, Szaniszló János fő-Az Élüzem címet viselő Gyulai Állami Gazdaság határában ünnepi műszakot tartottak vasárnap a kongresszus tiszteletére a dolgozók. 17 traktor szántott, vetett, a kukoricaföldeken pedig 359-en ti Mint látjuk, a szocializmus anyagi alapjául Lenin a jól megszervezett gépi nagyipart jelöli meg, azonban ezt sem általában, hanem a nagyipar meghatározott színvonalát. Majd megállapítja: „A szocializmus anyagi alapja csakis a gépi nagyipar lehet, amely a mezőgazdaság átszervezésére is képes. Nem szorítkozhatunk azonban erre az általános tételre. Ezt konkretizálnunk kell”. 2) Lenin útmutatásában — a termelőerők oldaláról vizsgálva — „A legmodernebb technika színvonalának megfelelő, jól szervezett gépi nagyipar jelenti a szocializmus anyagi, technikai bázisát”. Az irányelvek az utóbbi évek fejlődését tekintve, megállapítja: „Az állami iparban megnőtt a nehézipar részaránya, ezen belül a gépipar és a vegyipar emelkedett jelentősen”. A gépipar és a vegyipar gyors ütemű fejlődése az, ami a leginkább viszi előre a szocializmus anyagi,, technikai bázisának megteremtését. B) Lenin művek. 32. kötet. Szikra. 1953. 439. oldal. 'A Uo. 493. oldal. A Központi Bizottság irányelvei gazdasági tevékenységünk vezérlő elveként a gazdaságosság fokozását, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését jelölte meg. Ennek eszköze a technika és a technológia fejlesztése, gyártmányaink korszerűsítése, magas műszaki színvonalon való előállílésa, valamint iparunk szerkezekönyvelő, Vozár István pénztáros és Pintér László, a vegyesbolt vezetője négy-öt segítséggel. Lipták János, a földművesszövetkezet igazgatósági tagja ugyancsak társadalmi munkával készít el két kis. és egy nagykaput, mintegy ezer forint értékben. A kerítésért — amelyen nyolcán—tízen két szombat délután és két vasárnapon dolgoztaik — 4 ezer forintot kellett volna fizetni. Vállalták a földművesszövetkezet vezetői, hogy mintegy 160 óra munkaidő alatt, ugyancsak társadalmi munkában, betöltik az udvar közepén lévő kubikgödröt is. törték a csöveket. A gazdaság mélyen művelt nagytáblám ötvenhatvan mázsa csöves kukoricát törnek holdanként, amiből csupán vasárnap 70 hold termését takarították be. tének és vezetésének további javítása. Gazdasági fejlődésünk másik fontos feltétele a mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlesztése, ezért a mezőgazdaságban mielőbb ki kell építenünk a nagyüzemi termelés korszerű anyagi, technikai bázisát. Mindezek azért bírnak óriási jelentőséggel, mert a szocializmus teljes felépítése kizárólag csak saját anyagi, technikai bázisán lehetséges. Dártunk és munkásosztályunk politikai tapasztalatai alapján tisztában van azzal, hogy csak széles osztály sző vétség megvalósításával viheti győzelemre a szocializmus teljes felépítését. A termelőerők és a termelési viszonyok, az osztálystruktúra megváltozásából, pártunk Központi Bizottsága megfelelő politikai következtetéseket vont le. Mindenekelőtt azt, hogy politikai rendszerünk továbbfejlesztése szempontjából most már célul tűzhetjük a szocialista nemzeti egység kialakítását. Hogyan tudjuk röviden summázni a szocialista nemzeti egység kialakításának ismérveit? A szocialista nemzeti egység vezetőereje: a munkásosztály és marxista-leninista pártja; alapja: az újtartalmú munkás-paraszt szövetség, amely ma már két testvéri szocialista osztály szövetsége; tartalma: a békéért, a szocializmus teljes győzelméért folyó küzdelem, hűség a rendszerhez, harc a nemzeti függetlenség megvédéséért, küzdelem a belső és külső osztályellenség Különböző nézeteket vallanak megyénk termelőszövetkezeti szakemberei a külföldi búzafajták vetési idejéről, e fajták magágyának és ' alaptrágyázásának módszereiről. Éppen ezért felkerestük a külföldi búzafajták meghonosításának egyik bölcsőjét, a Felsőnyomási Állami Gazdaságot, s kérdéseket tettünk fel Körösi Zoltán eivtársnak, a gazdaság főagronómusának a magágyelőkészítést az alaptrágyázást és a vetés idejét illetően. — Először is arról szeretnék hallani, hogy tavaly ilyenkor hogyan készítették elő a külföldi búzafajták vetését és milyen terméseredményeket értek el? — Mi általában 30 centiméter mélységű szántásba vetettük a külföldi bűzafajtákat, az olasz Sanpastoret és a szovjet Bezosztáját. Voltak egyes területek, ahol csak 35 centiméter mélységű mélyszántással tudtunk rögmentes magágyat készíteni. Ez. zel kapcsolatban előrebocsátom: nincs és nem is lehet recepfcszerűen szántani, amennyiben 25 centiméter mélységben lehet rögmentes magágyat készíteni, akkor úgy szántsunk. Mi tavaly is közvetlen az aratás befejezése után hozzálát, tünk a magágyak készítéséhez. Mondanom sem kell, hogy a learatott kalászos helyét készítettük elő újra kalászos magágynak. Azt hiszem, más gazdaságok is kénytelenek gabonát gabona után vetni, egyrészt azért, mért a kukoricák későn érnek, másrészt azért, mert a kukoricák jó részét vegyszerezik, ezért más növényt nem vethetnek a helyére. A mi tapasztalataink szerint nőm hátrányos gabonát gabona után vetni. Az idén egy 105 holdas tábláról, amelyben tavaly is búza volt, átlag 28 mázsa ellen. Megkönnyíti a helyzetet, hogy az alapok lerakásával a szó-, cializmus teljes felépítésének feladatai összhangba kerültek az egész nép érdekeivel. A szocialista nemzeti egység fokozatos kialakulásával változás megy végbe a proletárdiktatúra államának funkcióiban és lépésről lépésre kifejlődnek benne az egyetemes népi államra jellemző vonások. Társadalmunk szocialista egységének kialakulása egyben azt is eredményezi, hogy a munkásosztály élcsapata az egész nép pártjává válik. J^ szocializmus teljes felépítésének időszakában kell győzelemre vinnünk a kultúrforradalmat. A szocialista társadalom felépítésének nélkülözhetetlen feltétele népünk műveltségi színvonalának emelése, dolgozóink műszaki képzettségének és öntudatának növelése, továbbá, hogy az élet minden területén uralkodóvá tegyük a marxizmusleninizmust. A köznevelés, a tudomány. a művészetek, az irodalom, a tájékoztatás és nevelés valamennyi eszközével ezt a célt kell szolgálnunk. Mindezek öszszességükben oda hatnak, hogy a szocializmus teljes felépítésének útjára tért hazánkban kialakuljanak az emberek közötti kapcsolatok új szabályai, a szocialista társadalom emberére jellemző erkölcsi normák, hogy az emberek megtanuljanak szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni. Boros Béla búzatermést takarítottunk be. Nem kell szégyenkeznünk az idei búzatermésünkkel: 1400 holdról átlag 16,91 mázsa Sanpastore és 1240 holdról 22,29 mázsa Bezosztája faj. tát takarítottunk be. — Most az őszí vetésnél mennyiben használják a múlt évi tapasztalatokat, s milyen új módszereket alkalmaznak az ideihez hasonló. jó vagy még jobb termés eléréséhez? — Elsősorban is az idén lényegesen megnöveljük a Bezosztája I. vetésterületét, a Sanpastore rovására. Az előbbiből 1734 holdat, az utóbbiból pedig 1006 holdat vetünk. A Bezosztája I-et lényegében ebben az évben Ismertük meg, nagyon jó,'holdanként 26,6 mázsával fizetett a Sanpastore 16,91 mázsájával szemben. Legszívesebben Bezosztája I-gyel vetnénk be az ősz szes területünket, azonban a Sanpastore egy héttel korábban érik, s így munkatorlódás nélkül, köny. nyebben s kevesebb veszteséggel tudunk learatni. Második tapasztalatunk az, hogy mivel a nagyobb terméshez több nedvesség kell, ezért igyekszünk a nedvessséget jobban tároló, mélyművelést alkalmazni, s a Sanpastoret 7—8, a Bezosztáját pedig 6—7 centiméter mélyen vetni. Ez irányú tapasz, talatain'k helyességét igazolja a Szegedi Kísérleti Intézet vizsgálata. amely megállapította 52 terme, lőszövetkezetben: az alacsony termésátlag oka az, hogy átlagosan két és fél centiméter mélységre vetették a külföldi búzát. Harmadik tapasztalatunk szerint csakis úgy . várhatunk megfelelő terméseredményt, ha nem sajnáljuk a 'vetőmagot. Mi Sanpastoreből 170, Bezosztájából pedig 160 kilót vetünk holdanként. A vetőmag csávázása a hagyományos módszerekkel történik, nagy teljesítményű csávázógépekkel- Azt javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, hogy a tőlünk vásárolt, mintegy 205 vagon külföldi búza vetőmagját csávázva szállítsák el tőlünk, mint ahogyan az újkígyósi Aranykalász és még egynéhány más termelőszövetkezet szállította eddig. Negyedik tapasztalatunk az, hogy változtatni kell a vetés idejön. Op. timális időjárási viszonyok között helyesebb először a magyar aztán a szovjet, s végül az olasz búzafajtákat vetni. Már ráfizettünk ugyanis 1960-ban arra, hogy nagyon korán vetettük az olasz búzát, ezért az a tél beálltáig nagyon kifejlődött és jó része kifagyott. Ehhez mindjárt hozzáteszem, hogy akkor nagyon csapadékos volt az ősz, s vetés után hamar kikelt a búza. Most száraz az időjárás, ezért nem kell tartani, hogy korán kikéi és gyorsan fejlődésnek indul a külföldi búza. ezért minden további nélkül lehet és kell is vetni, amint vetésre alkalmas, jól elkészített és megülepedett magágy ál] rendelkezésre. Nagyon lényeges az, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink ne a magyar fajták hagyó, mányos módszerével vessék a leül. földi búzákat, mert akkor nem várhatnak megfelelő terméseredményt. — Ezek után önként adódik a következő kérdés: hogyan készítik elő a Felsőnyomási Állami Gazdaságban most ősszel a magágyat a külföldi búzafajtáknak? — Amint már szó volt -’óla, az idén is közvetlen aratás után 30 centi mélyen szántottuk meg az őszi vetésre szánt földeket, s úgy, hogy az Sz—100-as traktorok után három és fél—négymázsás fahengert a DT-k után pedig gyűrűshengert kapcsoltunk. Mi a talaj lezárását annyira fontosnak tartjuk, hogy ha valami baja történik a hengernek, akkor mindaddig inkább állni hagyjuk a traktort, amíg a hengert ki nem javítják. Az így megszántott és lezárt talajt vetés előtt meg terítjük holdanként egy és fél mázsa pétisóval, s azt a disztiller dolgozza be mintegy 15 centiméter mélyre. — A pétisön kívül milyen mennyiségű és milyen összetételű műtrágyát adagolnak holdanként alaptrágyaként? — Azt hiszem, kevés gazdaság dicsekedhet azzal megyénkben, de talán az országban is, hogy talajtápanyag-térképpel rendelkezik. Mi ugyanis megcsináltattuk ezt laboratóriummal (holdanként hét forint költségbe került). így most már tudjuk, hogy melyik táblánk milyen talajerőutánpótlást igényel. Eddig a szuperfoszfátot tartották itt nálunk is a búza legfontosabb alaptrágyájának. A talajtápanyag-vizsgálat kimutatta, hogy nem a szuperfoszfát, hanem a péti só a legfontosabb alapműtrágya. Kiderült az is, hogy nincs annyi kálitartalom a Békés megyei földekben. mint ahogyan azt nagyon sokan gondolták, ezért a vetőszántás megkezdése előtt mi egy-egy és fél, helyenként pedig 2,30 mázsa kálit, szórunk ki holdanként. A műtrágyát aszerint adagoljuk, hogy lehetőleg jövőre is elérjük a holdankén* tervezett 21 mázsa búzatermést — mondta befejezésül Körösi Zoltán elvtárs. Kukk Imre Szarvasi Vas-, Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet SZARVAS keres azonnali belépésre egy képesített könyvelői , vizsgával rendelkező anyagkönyvelőt, egy gépésztechnikust, egy vizsgázott vasipari normást, egy képesített könyvelői vizsgával rendelkező kontírozó könyvelőt és egy gyakorlott gyors- és gépírónőt Jelentkezni lehet: Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz központi irodáján, Szarvas, Szabadság út 64—66. Telefon: 206. 543 17 traktor szántott, vetett, hetven hold kukoricát törtek le vasárnap a Gyulai Állami Gazdaságban
