Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-14 / 215. szám
1962. szeptember 14. 4 Péntek Ma már a megye minden községében rendszeres az ismeretterjesztés Régebben általánosabban, de még jelenleg is elég gyakran találkozunk azzal a téves felfogással, hogy az ismeretterjesztő munka valamiféle önálló tevékenykedés vagy legjobb esetben hivatalos állami feladat. Ha így lenne, mindkét esetben helytelen, célszerűtlen szerepet töltene be. Megkértük dr. Krupa Andrást, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei titkárát, fogalmazná meg a nyilvánosság részére pontosan és közérthetően a népművelésben oly döntő szerepet betöltő ismeretterjesztés lényegét. Ne csak tudják, éressék is as emberek A TIT a népművelési munka keretében, annak szerves részeként, társadalmi tömegmozgalmi feladatot folytat, a tudásnak az ismereteknek széles körű átadását végzi a szocialista műveltség, a szocialista kultúra terjesztése érdekében. A TIT-nek ezt a munkálkodását azonban csak erős megyei társulattal lehet végrehajtani. Ez az erő létezik és mind hatásosabban működik. Az irányító szerv, a megyei elnökség szakosztályvezetősége kiváló szakemberekből áll, akik igen jó munkát végeznek. Egyrészt ennek köszönhető, hogy a Békés megyei TIT az ismeretterjesztésben az országban a megyék közt már az ötödik helyen áll. Ma már minden községben rendszeres az ismeretterjesztés, önálló járási elnökségek és községi előadói csoportok működnek a helyi igényeknek és követelményeknek megfelelően. Az évi népművelési tervekben — mind a járásokban, mind pedig a községekben — az ismeretterjesztés a népművelési feladatoknak egyre szorosabb, harmonikusabb részévé válik. Milyen értékű volt és milyen értékű ma az ismeretterjesztő munka megyénkben? Krupa elvtárs a következőképpen világította meg előttünk a helyzetet: — Jó darabig az előadások számának a növelése volt a cél, jelenleg azonban a fő figyelem az előadások tartalmi részére terelődött át, természetesen az előadások számának megtartásával. A magas szívonalnak kiváló szakelőadók a biztosítékai. Tartalmi vonatkozásban elsősorban a társadalmi jólétet biztosító termelés, illetve termelékenység növelését célzó tudásanyag átadása a legfon. tosabb. Ennek szoros tartozéka a közösségi tudat fejlesztése, a szocialista munkaerkölcs kialakítása, az egységes paraszti osztály megteremtésének a segítése. Mindehhez nélkülözhetetlen a természettudományos ismeretek elsajátítása, valamint az esztétikai képzés is. A dolgozók ne csak tudják, hogy miért tevékenykednek, hanem érezzék a munka életét szolgáló szépségét. Mindennek sikeres megvalósításához jó szakcsoportók szükségesek. Megtudtuk^ hogy ezek kialakítása most történik. Kíváncsiak voltunk, vajon a szervezésnek ebben a szakaszában rendben megye minden? Kiderült, hogy a fő fel. adatot, az agrárműszaki szakemberek intenzív bevonását, ezeknek a szakembereknek az ismeretterjesztés irányában való bizonyos fokú „érdektelenségük” miatt, nem lehet a kívánt lendülettel végezni. Ugyancsak nem eléggé aktívak még megyénk közgazdászai, azután kevés a kémikus, a biológus, holott ma éppen a termelékenység növelésében óriási jelentősége van az agrobiológiának és kémiának. A helyzet előnyös megváltoztatása érdekében a TIT megyei vezetősége.— hajlékonyán — azzal is serkenti a szakemberek bekapcsolódását az ismeretterjesztésbe, hogy az előadók magas fokú képzését nem a megyeszékhelyen tartja, hanem az ország és a megye legjobb szakembereit, kutatóit, tudósait konferenciák tartására leviszi a járásokba, s ott adják át a legkorszerűbb tudományos eredményeket. Az Ismeretterjesztés célkitfleredményesen, ahol az üzem vagy tsz dolgozóiból társadalmi vezetőség jön létre annak irányítására. Megyénkben az akadémia-mozgalomnak lassan kétéves hagyománya van. Sajnos ennek és általában az ismeretterjesztésnek a támogatásában a gazdaságvezetők még nem eléggé aktívak. Világosan látják ugyan, hogy a termelékenységet növelni csak modern technikával lehet és erre szívesen is áldoznak, de a modern gépekkel bánni tudó, szakképzett, szocialista gondolkodású emberek kinevelésére nem hajlandók eleget áldozni. Az MSZMP VIII. kongresszusának irányelvei ilyen értelemben is félreérthetetlenül megmutatják a helyes cselekvés útját. Noha az előző évadban megyénkben 3112 ismeretterjesztő előadás hangzott él, országosan is jó átlagú látogatottsággal, az a véleményünk — és ez a vélemény egyezik a TIT megyei vezetőségének a véleményével —, hogy akad Békéscsabán és a megyében üzem, szövetkezet és egyéb munkaterület, ahol az ismeretterjesztés még mindig szervezetlen, sőt szerződéskötések sem történtek. Szerencsére a tömegszervezetek — elsősorban a szakszervezet, a nőtanács és a Vöröskereszt — tisztán látják, hogy olyan közös ügyről van szó, melyben segítségük súlyosan esik latba. A propaganda, a szervezés, a dolgozók érdeklődésének felkeltése és tömegeik megmozgatása menet közben is végezhető és ilyen értelemben tömegszervezeteink nagy segítségére lehetnek a TIT- nek mind a járásban, mind pedig a községekben. Huszár Rezső zését jelenleg mi testesíti meg legjobban? Az érdekes válaszból megtudtuk, hogy a munkás- és tsz-akadémiák. Szerepük a köztudatban még ma sem egyértelmű, ezért ezt is tisztázni kívántuk. Feladatuk meglepően hasznos. Az iskolai és állami képzéseikben részt nem vevő dolgozók társadalmi úton való rendszeres képzésének ez egyik leghatásosabb, legegészségesebb formája. Igen, közkedveltek. Főként szakmai tudásanyaggal szolgálnak, de nem helyettesítik a szakoktatást. Céljuk az akadémiáknak az, hogy a dolgozókban felébresszék a szakmai tudás iránti vágyat kedvet keltseneik az általános iskolába vagy szakmai tanfolyamra való beiratkozásra. A szakmunkások továbbképzésének is elősegítő!. Azonban csak akkor igazán életképesek, ha gazdájuk az üzem, illetve a tsz. Ebben teljesen igazat adunk Krupa elvtársnak. Tapasztaltuk, hogy az akadémia ott működik A 44. sz. Építőipari Vállalat Budapestre felvesz kubikosokat vegyes munkára, segédmunkásokat és lakatosokat Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés: Budapest V.. Kossuth Lajos tér 13—15. 50752 A pokol szolgálatában Egy nyugatnémet városka főterén hirtelen összeesik és meghal egy kisfiú. Dr. Crammot, a tehetséges, fiatal kémikust nagyon megrendíti az eset. ö az egyetlen, aki tudja a gyerek halálának okát... így kezdődik a film története, mely mindvégig izgalmas, lebilincselő. (Tótkomlóson a Dózsa mozi játssza, 1962. szeptember 13—14-ig.) Rádió- és televízió-műsor SZOMBAT, 1962. SZEPTEMBER 15. KOSSUTH RÁDIÓ; 8.10 Opeirarészleteik. 9.00 Menyasszonyok, vőlegények iskolája. 9.20 Szívesen hallgattuk. H.52 Gratulálunk! 12.15 Dallal, tánccal a világ körül. 12.47 Jevgenyij Jevtusenko versei. 13.05 Könnyűzene. 13.40 Lányok, asszonyok. 14.00 Beethoven: IV. (B-<iur) szimfónia. 14.40 Nagy magyar elbeszélők. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 17.45 A Rádió drámaműhelyében. 18.00 id. Magyari Imre lemezeiből. 18.10 Gondolat; 18.50 Takács Paula és Simándy József énekel. 19.20 Rózsa Sándor. Folytatásos rádiójáték. II. rész. 19.50 Jó éjszakát, Sorok egy kiállításról A fegyveres erők napja tiszteletére minden évben megrendezik a katona-festők, szobrászok, fotósok kiállítását. Ezek a kiállítások hű képet adnak a hadseregben élő képzőművészek fejlődéséről, művészeti törekvéseiről. Az idei kiállítás Budapesten kerül megrendezésre. A zsűrizés és megnyitás előtt a múlt hét végén bemutató kiállítást rendeztek a magasabb egység képzőművészeinek műveiből Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. Ez a kiállítás tulajdonképpen egy kis „előzetes”, s arra hivatott, hogy felvonultassa egy év termését, a Budapestre induló legjobb alkotásokat. A kiállítás egyik ígéretes meglepetése Migend András honvéd jelentkezése. A fiatal katona, aki képzőművészeti gimnáziumot végzett, sokoldalúságával, modern felfogású plakátterveivel és drótplasztikájával hívta fel magára a figyelmet. A „Tiltakozz!” és „Értük kell harcolnod” című plakátteryei nagyon hatásosak, szuggesztív erejűek. Ezúttal is találkoztunk a festmények körében Petrovszki Pál munkáival. A feloldott, finom árnyalatokkal, megkapó melegséggel ábrázoló művész most is sikert aratott. Különösen a „Közös erővel” című olajfestménye érdemel említést. Az orosházi Tarapcsik Jánosnak a „Gyakorlaton” című képe sorolható a sikeres alkotások közé, bár kiütközik fényképszerűsége. A szobrászművészetet Párzsa János rendőralhadnagy és Krankovics Ottó honvéd művei képviselték, míg a fotoművészetet Hubai Attila, Nervetti Károly és Szilágyi József katonák nagyon jól sikerült felvételei. Különösen jó pillanat-érzékre vall Hubai: „Hogy mit kell megérni...” és Nervetti: „Elrontott horgászörömök” című fotója. A kiállítás másik meglepetése a művészi szinten barkácsoló Gömbér Miklós hadnagy hajómodellje. A fiatal tiszt a „Szaturnusz” nevű szovjet cirkáló kicsinyített mását készítette el, amely rádióirányítással is működik. A budapesti kiállítás egyik nagy sikerének ígérkezik a mesteri „barkácsmunlka.” A kiállítás szépséghibája — a kevés résztvevőn kívül — csupán az volt, hogy nagyon rövid ideig tartott. Jó lenne, ha szeptember végén, október elején a. budapesti kiállítás után ismét megrendeznék Békéscsabán. gyerekeik! 20.00 Esti krónika. 20.20 Közvetítés az atlétikai Európa-bajnokságról, BeJgrádtoól. 20.30 Luxemburg grófja. 0.15 Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ: 14.20 Könnyűzene; 15.10 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.25 Zongoramuzsika. 15.55 Horgászok ötperce. 16.05 A nagymenő. 16.50 Hanglemezgyűjtök húszperoe. 17.10 Orvosi tanácsok. 17.15 Bruno Walter — írásainak tükrében. 18.10 Szív küldi. 19.05 Űj technika aiz orvostudományban; 19.20 Századunk zeneművészetéből; 21.45 A múzeumőr mesél. 22.00 Táncoljunk! 23.30 Hírek. 23.45 Műsorzárás; A TV MŰSORA: 16.35 Atlétikai EU- rópa-bajnoksóg. 18.40 TV-híradó. 18.55 Hétről hétre... 19.05 „Francia vagyok Párizs városából.,^ 20.00 Szórakozzék velünk! 1962. SZEPT. 14. Békési Bástya: Nevessünk. Békéscsabai Brigád: Az elveszett paradicsom; Békéscsabai Szabadság: Fiaitalok voltunk. Békéscsabai Terv: Az énekesnő hazatér. Gyomai Szabadság: Különleges megbízatás. Gyulai Petőfi: Carmen Jones. Gyulai Erkel: DoHánpaipa. Mezőkovácsházi Vörös Október: Két szoba, összkomfort. Orosházi Béke: Eltűnt egy asszony. Orosházi Partizán: A nagyváros örömei. Sarkadi Petőfi: Rákóczi hadnagya. Szarvasi Táncsics. A megszökött falu. Szeghalmi Ady: Az utolsó tanú; műsora Szeptember 14-én ese fél 3 órakor Kaszaperen Bar tos—Báró ti: MINDENT A MAMÁÉRT Munkavédelmi kiállítás Békéscsabán Mindenkit érhet baleset? Nem! Csak azt, aki nem ismeri — az ő érdekében is hozott — balesetelhárítási szabályokat. Ezek megismerését segíti elő a vasipari, faipari és építőipari dolgozók részére az a kiállítás, mely szeptember 29-én nyílik Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete rendezésében. A munkavédelmi kiállítás, mely a jelzett időtől október 8-ig mindennap délelőtt 10-től este 7 óráig tekinthető meg (munkaszüneti napokon is), nemcsak a felsorolt iparágakban dolgozóknak, hanem mindenkinek tanulságos lesz, aki az életben bármikor olyan helyzetbe kerülhet, hogy testi épségét a munka területén érvényes óvórendszabályok betartásával biztosíthatja.
