Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-08 / 210. szám

tt62. szeptember 8. 3 Szombat Ossi forgalom a vasútnál Az ŐSZ minden esztendőben nehéz próba elé állítja a vasút dolgozóit. Szinte egyik napról a másikra ugrásszerűen növekszik ilyenkor a szállításra váró áru és mezőgazdasági termény mennyi­sége. Szeptember elsejével a vasútnál hivatalosan is megkezdődött az őszi forgalom. A határban már szedik a cukorrépát, a megye két cukorgyárában gondosan kijaví­tották a gépeket és már várják a feldolgozás kezdéséhez szükséges nyersanyagot. Csütörtökön a bé­késcsabai vasútállomásról három vagon cukorrépát indítottak Sar­kadra, pénteken kilenc vagonnal. S ahogy telnek a napok, úgy sza­porodnak majd mindjobban i szállítmányok. A békéscsabai vasútállomáson idejében megkezdték az őszi for­galommal kapcsolatos intézkedé­seket. Aktíva-értekezleten tár­gyalták meg a szállítási feladato­kat, hogy mire eljön a munka java, mindenki tisztában legyen tennivalóival. Az őszi forgalmat úgy akarják lebonyolítani, hogy eközben a nemzetközi gyorsvona­toknál is küzdenek a menetrend­szerűség betartásáért — mert mostanában sajnos elég gyakoriak a késések. A nagyobb forgalom, a több áru mozgatása óhatatlanul magában rejti a több baleseti ve­szélyt is. Ezért az aktíva-értekez­leten igen helyesen elhatározták, hogy az őszi forgalomnak baleset­­mentes szolgálattal próbálnak ele­get tenni. Tehát a megnagyobbo­dott forgalom mellett sem feled­keznek meg a szükséges baleset­­védelmi intézkedésekről, a dolgo­zó emberről. Az őszi forgalom sikeres lebo­nyolítása felelősségteljes feladato­kat rp a vasutasokra. S ebben va­lamennyi szolgálati hely dolgozói megtalálják a maguk tennivalóját. Most aztán igazán fontos a jó együttműködés, egymás munkájá­nak segítése. F/nélkül elképzelhe­tetlen a töméntelen mennyiségű áru és termény rendeltetési helyé­re való pontos és gyors továbbítá­sa. A cukorgyárakban, kendergyá­rakban várják a nyersanyagot. És az nem mindegy, hogy az időben vagy a termelést hátráltatva, kés­ve érkezik meg. Természetesen a szállítási feladatok teljesítése nemcsak a vasút dolgozóin múlik. Függ ez a szállíttató felektől is. A vasút csak azzal a kocsiparkkal tud gazdálkodni, ami megvan. A megnagyobbodott szállítási fel­adatokhoz tehát nem áll rendel­kezésére korlátlan mennyiségű vagon. Mégis megvan a lehetőség a szállítási feladatok zavartalan teljesítéséhez. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szállíttató felek is elősegítsék a kocsipark gazda­ságos kihasználását. A tapasztala­tok szerint ugyanis gyakran elő­fordul még, hogy az áruval érke­zett kocsikat csak hosszas huza­vona után rakják ki. Ünnepnap, vasárnap vagy éjjel néha hozzá sem kezdenek. Az ilyen kocsik, amelyekre pedig égetően szükség lenne másutt, a rakodóknál ácso­­rognak. A vasút és a szállíttató felek jó együttműködésére van te­hát szükség az őszi forgalom si­keres lebonyolításához. S ez nem­csak közös érdek. Több annál: népgazdasági érdek is. Vajon nem okoz-e kárt a népgazdaságnak, ha kényelmeskedésből vagy rossz munkaszervezésből egyes üzemek a megengedettnél hosszabb ideig veszik igénybe a vagonokat csak azért, mert nem szervezik meg az esti, ünnepnapi és vasárnapi ra­kodást? Hasznos-e az országnak, ha hanyagságból a nemzetközi gyors-tehervonatokat csak késve továbbíthatják, mert a friss zöld­ségféléket nem rakják időre va­gonokba? Magától értetődő, hogy mindez kárt okoz, gátolja a vas­úti kocsik gazdaságos kihasználá­sát. A vasút törvénye a menetrend. S ha ezt akár a vasút dolgozói, akár a szállíttató felek hibájából megsértik, torlódás támad. Ez pe­dig láncreakciószerűen kihat az egész közlekedésre. S ez szintén nem hasznos sem az államnak, sem az utazóközönségnek; Nehéz feladatokkal kell megbirkózni most a vasút dolgo­zóinak. Jól szervezett együttműkö­déssel, a kongresszusi munkaver­seny mozgósító erejével azonban minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a vasutas dolgozók sikeresen eleget tegyenek az őszi forgalom feladatainak. Podina Péter Központi gépkocsi-vevőszolgálat nyílt A Közlekedés- és Postattgyl Mi­nisztérium Autófenntartó Ipari Trösztje Budapesten, a Népköztár­saság útja 14-ben központi gépko­csi-vevőszolgálati irodát rendezett be, amely a hazai gépkocsiíulajdo­­nosok és a külföldről érkező autó­sak különféle ügyeit, műszaki prob­lémáit intézi. A korszerűen berendezett irodát pénteken nyitották meg. (MTI; A jó egészségvédelem a jó termeléssel A megyénkben három napot el­töltött román vöröskeresztes kül­döttség tagjai hírül vitték hazá­jukba, hogy a kondorosi Dolgo­zók és a tótkomlósi Haladás Tsz­­ben, Szarvas községben, s a szarvasi járás csaknem minden szövetkezetében a vezetők nagy gondot fordítanak a szövetkezeti gazdák egészségvédelmére, szak­mai és általános ismereteik nö­velésére. Nem árt, tőt szükséges azokról a tapasztalatokról lapunk­ban is írni, melyeket a román ven­dégek magukkal vittek. Jóllehet, egyre több szövetkezetben fordíta­nak gondot a dolgozó emberek egészségvédelmére, a munkahe­lyek, a majorok tisztán tartására, de akadnak még szövetkezetek, ahol felesleges költségnek tartják az épületek gyakori meszelését, a légyirtást, a szövetkezeti központok állandó takarítását Ügy vannak ezzel, mint három év. vei ezelőtt a tisztasági mozgalom elindításakor a kondorosi Dolgo­zók Tsz tagjainak zöme volt, hogy első a munka, aztán megint a munka, vagyis a jövedelem nö­velése, s majd valamikor költünk az egészségvédelemre is. Csak las­san, sok felvilágosító munka hatásara jöttek rá, hogy szégyen, ha arról ismerik fel a szövetkezet épületeit, hogy azok elhanyagol­tak, piszkosak. Egyébként termel­ni is jobban tudnák az emberek ott ahol egészséges, tiszta a kör­nyezet. 250 személyes munkásszálló épül Békéscsabán Az É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a közelmúlt­ban kapta meg az Építésügyi Mi­nisztérium által jóváhagyott 250 férőhelyes munkásszálló tervét. A vállalat már kijelölte az épület helyét is az ör és a Trefort ut­ca sarkán. A mintegy nyolcmillió forintos építkezés alapozási munkálataihoz már az idén hozzáfognak. A terv szerint a munkásszálló háromeme­letes lesz, s az oldalszárnyában ezeradagos, korszerűen felszerelt konyhát is létesítenek. Mint ahogyan azt a vállalat igaz­gatójától megtudtuk, a munkás­szállót központi fűtéssel látják el. A mosdókban és a fürdőkben ál­landó hideg-meleg víz áll majd a dolgozók rendelkezésére. A három- és négyszemélyes szobák 4,20x2,88- as méretűek lesznek, s az előszo­bában beépített szekrényt és mos­dókagylót helyeznek el. A szálló­ban könyvtárat, valamint olvasó­szobát is berendeznek, ezenkívül büfét is terveznek. Dél-Magyarországon ilyen kor­szerű munkásszálló egyedül Sze­geden van. Az építkezést előrelát­hatólag 1963 novemberében befe­jezik. Varsó (PAP) Varsó egyik negyedében szep­tember 6-án ünnepélyesen meg-E felismerés következtében most már nem sajnálnak havi 30 mun­kaegységet egy függetlenített egészségügyi felelőstől, mert az ott van fejőskor az istállókban, s el­lenőrzi a tej kezelést, a tejeskan­nák tisztaságát, de az üzemi kony­ha higiéniáját, s általában min­den épület tisztán tartását is. Eb­ben a szövetkezetben nem sajnál­ták a költséget, hogy minden üzemegységben betegszobát léte­sítsenek, s azokat elsősegélynyújtó ládákkal lássák el. Gazdasági épü­leteiket is arról lehet most már megismerni, hogy állandóan tisz­ták. Mindez a szövetkezet veze­tői, az egészségügyi felelős, a a tsz-ben sokat tevékenykedő 120 vöröskeresztes aktíva érdeme, akiknek az egészségügyi követel­mények elleifőrzése, a tisztaság és a rend fenntartása mellett van idejük a betegekkel való törődés­re, arra, hogy azok mielőbb meg­gyógyuljanak és újra dolgozhas­sanak. Tótkomlóson is a három szövet­kezet gazdáinak egészségvédelmét szolgálja a község különböző pont­ján felállított 41, jól felszerelt egészségügyi állomás. s az, hogy az elmúlt három év alatt különböző tanfolyamokon 360 nőt és férfit képeztek ki az egész­ségvédelemre. Ezek az emberek azóta felügyelnek a szövetkezet­ben a rendre és a tisztaságra, se­gítenek az orvosoknak, hogy minél többen jelenjenek meg a rák-, a trachoma- és a tbc­­szűrővizsgálatokon, mozgósítanak az ingyenes véradásra. E felada­tok közben az egészségvédelem normáinak betartására nevelik a szövetkezeti gazdákat. Tótkomló­son — nagyon helyesen — a ma­gyar és a szlovák nyelvű iskolák­ban is működik vöröskeresztes alapszervezet ezer taggal. A ta­nulókat tanfolyamokon képezik ki saját maguk és társaik tisztasá­gának és egészségének védelmé­re. Az ilyen szervezés mellett ért­hető Lóczi Pál elvtársnak, a Hala­dás Tsz elnökének az a dicsekvé­se, hogy náluk állandóan rend és tisztaság van, az emberek egész­ségesek, kedvvel dolgoznak, s ezért az idén a tavalyi 13 ezer forint helyett 16 ezer forint átlagjövede­lem jut egy tagnak. Náluk a le­gyeket sem hagyják elszaporodni, mert, azt tapasztalták, hogy a te­heneket állandóan nyugtalanító legyek kiirtása után mindig emel­kedett a tejhozam. De nemcsak ezért, hanem azért is irtják a le­gyeket, men azok nagy területek­re képesek széjjelhurcolni a kü­lönböző fertőző betegségeket, ame­lyek napokig tarthatják ágyban az embereket. Nem csoda, hogy a sok szere­tettel, nagyszerű vendéglátással és ajándékokkal elhalmozott ro­mán küldöttek a legnagyobb elis­merésüket fejezték ki a megláto­gatott szövetkezetek vezetőinek és vöröskeresztes aktíváinak. Többek között elmondották: örömmel ta­pasztalták, hogy ezekben a szö­vetkezetekben nem felesleges költségnek tartják az egészségvédelmi kiadásokat, hanem olyan fontos befektetésnek, mint azokat az összegeket, amelye­ket gépekre, szerszámokra költe­nek. Egymagában a legmodernebb gép és a legjobb talaj adottság sem elég, egészséges és művelt embe­rek is kellenek hozzá. Ök úgy látták, hogy a kondorosi Dolgo­zók és a tótkomlósi Haladás Tsz­­ben gondosan törődnek minden­nel, a jó egészségvédelemmel is, ami az eredményes termeléshez szükséges, azért fejlődik szépen és egyenletesen a gazdaságuk. Megcáfolhatatlan igazság ez, hi­szen köztudott dolog, hogy ter­melni csak az egészséges emberek tudnak. Csak az a baj, hogy en­nek az igazságnak még nem sze­reznek érvényt teljes egészében megyénk valamennyi termelőszö­vetkezetében. Kukk Imre Varsóban iskolát neveztek el Petőfi Sándorról Kellemes látvány Dóczi András Lenin és családja 3150 gyöngyöst és 2046 tojójércét nevelt fel kevés elhullás mellett az eleki Tsz ben. Képünkön: Dóczi Piroska, a gyöngyösök és a jércék egy csoportjával. nyitották az új iskolát, amelyet Petőfi Sándorról neveztek el. A Petőfi Sándor iskola a Len­gyel Szakszervezetek Központi Tanácsának segítségével épült. (MTI) Sepregetés Sepregetni sokféleképpen lehet. Lakásban, udvaron, utcán, pincé­ben és padláson. Lehet sepregetni éjjel, lehet nappal, lehet hajnal­ban és napnyugtakor, de úgy sep­regetni, hogy emberek százainak orra alá keverjük a port, úgy csak utcán és csúcsforgalomban lehet. Bizonyára az utóbbi meggondo­lás vezérelte azokat, akik úgy dön­töttek, hogy a békéscsabai cseme­ge-üzlet és az áruház környékén kedden délután öt óra tájban se­­pertessék le a széles járdát. Ha csak egyszer fordult volna elő ilyesmi a megyében, talán szó­ra sem érdemes. Sajnos, mind gyakrabban tapasztalni, hogy több lakóterületen a közízlést semmibe véve sepregetnek, a legforgalma­sabb időpontokban keverik a port a járókelők orra alá. Nem lehetne kiseprűzni az éle­tünkből ezt a rossz szokást? B.

Next

/
Thumbnails
Contents