Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
1902. szeptember 7, 3 Péntek A baromfigyár kezdeményezői A gyulai Vörös Csillagban eredményesen halad a nagyüzemi baromfitenyésztés A közös baromfiállomány kialakítását későn kezdték meg a gyulai szövetkezetek. Féltek is tőle és meg kell mondani, rosszul is fogták hozzá. Az első lépéseket a Vörös Csillag Tsz elődje, a volt Petőfi kezdte el 1955-ben> alig 1000 közös baromfival. Azonban nem rendelkeztek a nagyüzemi baromfitenyésztés szükséges tapasztalatai, val, nem volt megfelelő férőhely és szakképzett gondozó sem. Ez az ^eredményekben” is megmutatkozott. A baromfiállomány 50—60 százaléka elhullott, sőt volt olyan év, hogy 1000 naposkacsából 750 pusztult el. 1959-től, amikor a Rákóczi és Petőfi Tsz Vörös Csillag név alatt egyesült, gyorsabb ütemben és eredményesebben fejlődött a közös baromfiállomány. 1960 elején megépült az első baromfitartásra alkalmas épület, a 3000 férőhelyes csibenevelő 1961. évben a tsz törzsállománya már 1100 volt. Naposbaromfi-állományukat pedig csaknem 20 ezerre növelték. Az elhullás még mindig magas volt, de 14 százalékra le tudták csökkenteni. A baromfiállomány növekedésével a férőhelyek építése azonban nem tartott lépést. A termelőszövetkezet vezetősége látva a fenti hiányosságokból eredő óriási károkat, 1962 elején megkezdte végre a baromfiólak gyors ütemű építést. Jelenleg épülőben van egy ötezer-férőhelyes korszerű tyúktelep, amelyet év végére már üzembe helyezhetnek Disznó a süteményes kocsiban Pontosan augusztus 22-én esett meg az alábbi csoda Mezőkovácsházán, amelyről még a mai napon is beszélnek, nemcsak a községben, de a szomszédos Reformátuskovácsházán is. Valahányszor fagylaltot vagy süteményt fogyasztanak, úgy kínálják egymást: „ízleld meg komám, nem érzel-e valami disznó-szagot rajta? Hogy honnan ered ez a szóbeszéd? Nemrégi a történet, mint mondtam, augusztus 22-én esett meg. Éppen sertésszállítás volt a községben. Az állomási rakodóhelyen már jó pár száz hízót raktak vagonokba, amikor egy délceg, csinos kis zárt autócska berobog az állomási mázsához. Jól ismerik a környéken a fagyialtos, süteményes kis teherkocsit, tulajdonosa a Járási Földművesszövetkezetek Központja. A nagy melegben az ott lévők szinte valamennyien felsóhajtottak: megérkezett a fagylalt és a sütemény. Csak akkor volt ámulás és csodálkozás, amikor kitárták a hátsó ajtót és onnan a süteményes tepsik helyett egy jól megtermett, két mázsán felüli „hízócskát” vonszoltak ki. Látszatra nagyon jól érezte magát a „hízócska” a bádoglemezzel kibélelt, sterilen tiszta kocsiban. mert ugyancsak visongott, amikor tessékelték kifelé. Csodálkoztak a körülállók, de el is széledtek mindjárt, mert az orrukat kellemetlen illat csapta meg. Nem irigyelte senki a kocsivezetőt, amikor hozzáfogott a kocsi belsejének a takarításához. Cs. & A tsz-nek azonban nincs alkalmas törzsállománya, és ezt a füzesgyarmati Aranykalász Tsz-től vásárolja meg. Tervük a magyarsárga jércók tenyészitörzsének végleges megalapozása. Ebben az évben felépült már egy hatezres csibenevelő és év végére egy másik, ugyancsak hatezres csibenevelő lesz készen. Az újonnan készült és az építés alatt álló baromfiólak téglafalúak. A szellőzést, fűtést, takarmányelhelyezést megoldották, azonban nagy hátrányt jelent, hogy a telepet a kövesúttól kissé távol létesítették és nem gondoltak a villamosításra, az automatizálásra. Ezek a körülmények a takarmányozást drágábbá, a nevelési időt hosszabbá teszik, ami a jövedelmezőségre lesz káros kihatással. 1962-ben közel 40 ezer árubaromfit neveltek, illetve nevelnek, eddig nyolcszázalékos elhullás mellett. Még azt is lehetett volna csökenteni, ha a gondozás és takarmányozás körülményeit idejében megjavítják. Az elhullások oka elsősorban a zsúfoltságban, a baromfi táp hiányában, a helyek levegőtlenségében és a tisztaság elhanyagolásában keresendő. Az út hosszú volt, de az eredmények egyre biztatóbbak. Ezt bizonyítják az önköltségi adatok is. 1961. évben még csaknem 28, ez évben már 22 forintért tudtak előállítani egy kilogramm baromfihúst. Az elkövetkező években az új férőhelyek, a jobb gondozás jelentősen csökkentheti ezt, a még mindig magasnak tűnő önköltséget. A Vörös Csillag Tsz eredményesen halad a nagyüzemi baromfitenyésztés útján. Eredményeiket most úgy szeretnék hasznosítani, hogy kezdeményezői let tak egy tsz-ek közötti baromfitenyésztési és árutermelési társulás megalapításának. Az alap megvan. A meglévő ötezer-férőhelyes törzsbaromfiólat még további ötezer férőhellyel, hasonlóan a kétszer hatezer-férőhelyes növendékólat további háromszor hatezer férőhellyel lehetne bővíteni Ez esetben már lehetséges volna egy bekötő kövesút létesítése és a férőhelyek automatizálása. A társulás létrejötte egy baromfigyár alapjait vethetné meg és biztosíthatná e fontos árucikk bőségét Gyula határán túl is. Budai Sándor Szeretet, gondoskodás az idősekről A kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetben 230 nyugdíjas szövetkezeti gazda van. Ezeket, s az elhagyottan élő nem nyugdíjas vagy rokkant idős embereket a nyugdíjon kívül a 300 000 forintot kitevő szociális és kulturális alapból is segíti a termelőszövetkezet. A tsz vezetői most azon gondolkodnak, hogy az összjövedelem eddigi 2 százalékos nyugdíjalapját felemelik, hogy még több segítséget tudjanak nyújtani az időseknek. Ebben a szövetkezetben egyébként régi szokás az, hogy minden évben összehívják a munkából kiöregedett, idős szövetkezeti gazdákat, megvendégelik őket s elbeszélgetnek arról, hogy milyen gondokkal küzdenek, miben lehet segítségükre a termelőszövetkezet. A tsz nőtanácsának tagjai mellett a tsz-ben működő vöröskeresztes alapszervezet 120 tagja közül is számosán, rendszeresen látogatják a beteges vagy elhagyottan élő idős embereket, s nem egy esetben főznek nekik, mosnak és takarítanak is. Kiváló borjúnevelők A Bánkúti Állami Gazdaság lőkösházi üzemegységében nagyszerű eredményeket érnek el a szarvasmarha-hizlalásban és a borjúnevelésben. Az augusztus végén elszállított 110 hízómarha is extrém minőségű volt 9 kivételével. A jelenleg nevelt 89 borjú júliusban a tervezett 25 kiló helyett 30,9 kiló súlygyarapodást ért el. Ezen belül a Gaisztl György gondozása alatt lévő 30 bika-borjú 33,3 kilo„A magánkisiparosok becsületes munkája is segíti társadalmunk fejlődését” Beszélgetés Plenter Lajossal, a KIOSZ megyei titkárával a párt kongresszusi irányelveiről grammal gyarapodott júliusban. Nagyon szépek azok az üszőborjúk, amelyeket Gelecsényi Ferenc és felesége gondoz. Ez a képünk a szépen fejlett 4—5 hónapos üsző-borjúkról készült. A borjúnevelőt Juhász Istvánnak, az üzemegység vezetőjének a tervei alapján építették, s az Állami Gazdaságok Békés-Csongrád megyei Igazgatósága hasonló borjúneveldék építését javasolja a többi gazdaságokban is. A párt Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit immár nagyon sokan nemcsak olvasták, hanem tanulmányozták is. Különösen azokat a megállapításokat, amelyek az érdekeltek munkájára, munkaterületére vonatkoznak. Az említett beszélgetést Plenter Lajos elvtárs, a KIOSZ megyei titkára kezdeményezte. Az irányelvek benne is több gondolatot keltettek. Ezeknek elmondása pedig szinte kikívánkozik az emberből. Annál értékesebbek ezek a gondolatok, mivel nem egyéni sorssal, hanem a megyében élő néhány ezer ma gán kisiparossal kapcsolatosak. Elmondta Plenter elvtárs, hogy jártában-keltében korábban két helytelen nézettel találkozott. Szerinte, és ez így is van, egyik nézet sem állja meg a helyét. Az első, melyet hangoztattak, hogy a magánkisipart örökké fenn kell tartani. Vajon a társadalmi fejlődés indokolja-e ennek szükségességét? Egyáltalán nem. Erre különben világos választ adnak a kongresszusi irányelvek is, amikor megállapítják: Társadalmunk fejlődésében a lakosság érdeke még jó ideig megköveteli, hogy a törvények által megszabott keretek között működési lehetőséget biztosítsunk a tisztességes munkát végző magánkisiparnak. A magánkisipar és a magánkiskereskedelem mindaddig megmarad, amíg az állami és szövetkezeti ipar és kereskedelem nem elégíti kj a lakosság növekvő igényeit minden tekintetben jobban, mint a magánszektor. A magánkisiparosok és kiskereskedők becsületes munkája is segíti társadalmunk fejlődését. A körükben jelentkező kapitalista tendenciákat azonban korlátozni kell. A párt arra törekszik, hogy a magánkisiparosok és kiskereskedők is aktív részesei legyenek a dolgozó nép szocialista összefogásának, fokozatosan —saját elhatározásukból — szocialista útra térjenek. A feltétel tehát az, hogy a szövetkezeti és az állami ipar mindjobban kielégítse a lakosság növekvő igényeit. S ha már egyszer ott tartunk majd, akkor semmi sem indokolja tovább a magánki'sipar szükségszerűségét. Addig azonban igen. S ez máris választ ad a másik helytelen nézetre, amely szerint a magánkisipart a legrövidebb időn belül fel kell számolni. Vajon helyes lenne-e, ha ezt tennénk? Nem, mert a kisiparosok becsületes munkájára még jó ideig szükség lesz. Mennyire így van, az abból is kitűnik, hogy a megye ötéves helyi iparpolitikai terve, amelyet a javító-szolgáltató igények jobb ellátására dolgoztak ki, számol a kisiparosok munkájával Az irányelvek megállapításai is megerősítik ezt, amikor kimondják: A magánkisiparosok becsületes munkája is segíti társadalmunk fejlődését. Ezt pedig igen helytelen lenne figyelmen kívül hagyni. Az irányelvek tanulmányozásának eredménye máris tapasztalható. Ezzel kapcsolatban Plenter elvtárs igen helyes kezdeményezésről szólt. — Ahhoz, hogy jobban el tudjuk látni a lakosság szolgáltató és javító igényeit — mondta —, a járási KlOSZ-csoportoknál munkaszervezési bizottságokat alakítunk. A lakosság ugyanis gyakran nem tudja, hogy valamely javító-szolgáltató igényével hová forduljon, van-e olyan kisiparos, aki megbízhatóan képes kérését kielégíteni. Nos, a munkaszervezési bizottságok ilyen esetben készségesen tájékoztatják a lakos, ságot. Békéscsabán egy hete alakult meg a bizottság, s máris szinte óránként keresik fel különféle kérésekkel. így a lakosság a KIOSZ útján bármilyen szolgáltatás vagy javítás ellátásához segítséget kaphat. Ügy tervezzük, hogy szeptember 15-ig valamennyi járási KlOSZ-csoportnál létrehozzuk a munkaszervezési bizottságot A KIOSZ természetesen nemcsak arra törekszik majd a jövőben, hogy a kisiparosok az eddiginél jobban ellássák a lakosság igényeit, hanem arra is, hogy meggátolja egyesek spekulációs tevékenységét. A jövőben mindinkább érvényt szereznek a becsületes kisiparosok védelmének, s aki spekulál, nyerészkedik, azt kiközösítik maguk közül. S ezt is csak helyeselni lehet. A kormány eddig is segítette a becsületes kisiparosokat. Az idén január 1-én lépett életbe a kisiparosok kötelező nyugdíjbiztosítása. Ezzel néhány-évtizedes kérés teljesült. S amint Plenter elvtárs elmondta, már az idén lehetőség van arra. hogy több idős, munkából kidőlt és rászorult magánkisiparos kivételes nyugellátásban részesüljön. Ez pedig szintén azt bizonyítja, hogy a kisiparosok is megbecsült emberek. Podina Péter Növelik a Szarvasi Vasipari Ktsz kapacitását A tíz évvel ezelőtt 17 taggal alakult Szarvasi Vasipari Ktsz hatalmas üzemmé fejlődött, ahol ma már 392-en dolgoznak. Eddig éven te 8000 különböző alakú cserép- és csempekályhát készítettek, amelyekhez a vasalkatrészeket is saját maguk csinálják, a saját öntödéjükben. A szövetkezet gyártmánya iránt mind nagyobb az érdeklődés. Az idén elkészített kályhák 32 százalékát exportra készítik. A nagy kereslet miatt a szövetkezet vezetői elhatározták, hogy tovább növelik a kapacitást évi 2000 kályhával. A szövetkezet vezetői messzemenően gondoskodnak a dolgozók szociális és kulturális igényeiről is és eltervezték, hogy emeletet építenek az öntödére, üzemi konyha és étkezde céljára.
