Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

t962. szeptember 5. 2 Szerda Külföldi békeharcosok tájékoztatják az Országos Béketanácsot a moszkvai béke-világkongresszus éta végzett tevékenységükről A moszkvai leszerelési és béke­­világkomgresszusan részt vett kül­döttségek — a Béke-világtanács­­hoz tartozó mozgalmak és a külön­böző pacifista szervezetek képvi­selői — abban is megállapodtak, hogy a jövőben még rendszereseb. ben tájékoztatják egymást akció­ikról. Az elhatározás értelmében a világ minden részéről beszámolók érkeznek az Országos Béketanács­hoz arról, mit tesznek a különböző kontinensek békeharcosai a szov­jet fővárosban elfogadott határo­zatok valóra váltásáért. A küldöttségek tagjai úgyszól­ván mindenütt gyűléseken számol­nak be arról, mit végeztek a le­szerelési és beke-világkon gresz­­szus fórumán. Indiában megte­remtették a leszerelés mellett ál­lást foglaló csoportosulások és po­litikai pártok tartós együttműkö­désének alapjait. Olaszországban tüntetések zajlottak le a NATO- támaszpontok ellen. Egyik-másik ilyen megmozduláson csaknem 10 OOO ember vett részt. Az angol pacifista szervezetek hét tagja au­gusztusban egyhetes éhségsztráj­kot tartott a londoni Cityben. Így tiltakoztak a fegyverkezési ver­seny fokozódása ellen. Nagyszabású megmozdul »sokról érkezett hír Ausztráliából is. A béke hívei így fogalmazták meg követelésüket: ,,A kormány töre­kedjék az úgynevezett Antarktisz, egyezmény megkötésére, amelynek értelmében az egész déli félteke atommentes-övezet lenne. Vállal­jon kötelezettséget hogy Auszt­rália nem gyárt, nem vásárol és nem fogad el atomfegyvereket”. A követelés támogatására az egész kontinensen nagyszabású aláírás­­gyűjtés kezdődött. Sidneyben két­napos béké-tüntetés zajlott le, amelynek résztvevői 14 csoport­ban útra keltek és 200 mérföldes békemenettel tettek hitet a nuk­leáris fegyverek nélküli világ, a békepolitika mellett. Japánban az idén is megemlé­keztek a hirosimai atomkatasztró. fa évfordulójáról. Az atom- és hid. rogénbombák elleni VIII. világ­kongresszuson 10 OOO japán dele­vendég vett részt. A tanácskozás idején egész Japánban nagygyű­léseket tartottak, amelyeken több százezren vettek részt. A hirosi­mai emléknap alkalmából béke­tüntetések zajlottak le az Ameri­kai Egyesült Államokban is. Til­takozó felvonulást tartottak pél­dául Kaliforniában, amelynek résztvevői között ott voltak az USA különböző vidékeinek képvi­selői. (MTI) Honnan akarják elindítani az újabb Kuba-ellenes támadást? Montevideo (TASZSZ) A Popular című uruguayi lap arra figyelmeztet, hogy fokozód­nak az előkészületek az újabb Ku­ba-ellenes támadásra. A lap érte­sülése szerint mexikói újságírók birtokába jutott egy jegyzék, amely felsorolja azoknak a katonai támaszpontoknak a nevét, ahon­nan a tervek szerint támadást in­dítanak a forradalmi Kuba ellen. A jegyzék a következő helyeket sorolja fel: Guatemala: Cuenca-de-Coban, Puerto-Miguelito, Santa-Roca-de-Copan, Benje-Vieja, Chez, Campo Flores, Pétén, Puerto-Bar­­rio, Puerto-Livingstone; Nicaragua: Mige-sziget, Blume­­field, Fundidora, Puerto-Cabe zas; Panama: Punta-Mala, Mamin­toe; Puerto Rico: Viequez-sziget; Ezenkívül — hangsúlyozza a Popular — „operatív támaszpon­tokat” létesítettek Haitiben, a Do­minikai Köztársaságban és az Egyesült Államok területén. (MTI) A Közös Piac az „együttes gyarmatosítás“ eszköze — írja a Pravda — •• Ünnepélyes megnyitó után megkezdődött oktatás a marxizmus-leninizmus az esti egyetemén Moszkva (TASZSZ) A Közös Piac a gazdaságilag fejletlen országokkal szemben — írja a Pravdában Majevszkij — tulajdonképpen az „együttes gyar­matosítás” eszköze. Régebben a francia, a belga, a holland, az an­gol monopóliumok egyenként fosztották ki gyarmataikat. Most együttes erővel szeretnék kirabolni a fiatal afrikai és ázsiai országo­kat. A régi gyarmatosítókhoz új, energikus fosztogatók csatlakoz­tak: a nyugatnémet monopóliu­mok. A Közös Piac a nyugatné­met kartellek számára lehetővé teszi azt, amire gyarmataik el­vesztése után már régóta nem volt módjuk. — Nem szabad természetesen elfeledkezni arról sem, hogy az amerikai monopóliumok szintén behatoltak az afrikai és más gaz­daságilag fejletlen országokba. Az amerikai monopóliumok érdeke­iknek megfelelően hol kiszorítani igyekeznek angol, francia és bel­ga versenytársaikat, hol szövet­keznek velük. — A Wall Street arról ábrándo­zik, hogy eljön az idő, amikor a Közös Piac és az „Egyesült Euró­pa” az „Atlanti Egyesült Államok­ba” tömörülve az amerikai mono­póliumok eszközévé válik Afrika újra-gyarmatosításában. — A gazdaságilag fejletlen or­szágok népei látják — mutat rá befejezésül a Pravda szemleírója —, milyen komoly veszély fenye­geti őket, és megértik, hogy a függetlenségi harc nem ért véget, sőt egyre élesebbé válik. E harc sikerének biztosítéka saját egysé­gük, összefogás a békeszerető né­pekkel, azzal a céllal, hogy telje­sen végigvigyék az imperialista­ellenes, gyarmatellenes forradal­mat. A kongresszusi irányelvek elénk tűzik a célt, hogy gazdasági, poli­tikai, társadalmi és tudományos életünkben uralkodóvá kell tenni a marxizmust-leninizmust. Nem mást jelent ez, mint a szocialista tudat kialakítása egész társadal­munkban, folyamatát tekintve pe­dig azt az ideológiai csatát, melyet az osztályharc mai viszonyai kő zött kell vívni a szocializmus tel­jes győzelméért. A marxizmus leninizmus tanításának terjeszté­sében igen fontos helyet kaptak a marxista-leninista esti egyetemek, melyek működésének tizedik év fordulóját érjük meg ebben az év­ben. Az esti egyetem célja, hogy a marxizmus három ágából: a fi­lozófiából, a politikai gazdaságtan­ból, valamint a magyar és nemzet­közi munkásmozgalom történeté' bői magas színvonalon ismerete­ket adjon a hallgatóknak, megerő­sítse, elmélyítse bennük a mar­xista képzettségét. Az esti egyetem három évfolya­mának összesített vizsgája ugyan nem azonos az államvizsgával, de akik a továbbiakban főiskolán vagy egyetemen vesznek részt az oktatásban, mentesítettek a mar­xizmus-leninizmus tanulása alól, mert az esti egyetem bizonyítvá­nyát az államvizsgán elfogad­ják. Jellemző a marxista-leninista esti egyetemek népszerűségére, hogy míg négy évvel ezelőtt — akkor indult meg megyénkben először a pártoktatásnak ez a fel­sőbb formája — csak 25-en vettek részt az első évfolyamon, addig ez évben 108-ra növekedett az első évfolyam hallgatóinak létszáma, s húsz jelentkezőt helyhiány miatt nem is tudtak felvenni. A hallga­tók összetétele vegyes. A párt- és állami funkcionáriusokon kívül pedagógusok, orvosok, műszaki szakemberek jelentkeztek, " ami jelzi: egyre inkább meggyőződésé­vé válik a* embereknek, hogy marxista-leninista képzettség nél­kül nem lehet behatolni társadal­mi életünk ismereteibe, s a külön­böző szakterületek ismereteinek mélyebb elsajátítása is igényli a marxizmus-leninizmus dialektikus módszerét, örvendetes, hogy az esti egyetemre történő önkéntes jelentkezők közül tekintélyes számban kérték felvételüket a pár. tonkívüliek. Ez évben annyi a pártonkíviili hallgatók száma, mint az elmúlt három évben ösz­­szesen. Hétfőn délután tartották Békés­csabán az első évfolyam megnyitó vizsgáját, mely után dr. Jenei Je­nő, a Színművészeti Főiskola mar­xista tanszékének vezetője mond­ta el első előadását a filozófia alapjairól, általános elemzéséről. Kedden a második és harmadik évfolyamnak megnyitó ünnepsé­gét tartották meg és ezzel elkez­dődött az 1962—63. évi oktatás a marxizmus-leninizmus esti egyete­mén. Megkezdődött a tanítás a mezőberényi új gimnáziumban — Ünnepélyes évnyitó a 2. sz. általános iskolában — Mezőberényben a II. számú ál­talános isikolában kapott helyett az új gimnázium most megnyílt két első osztálya. Az ünnepélyes tanévnyitón a gimnazisták mellett felsorakoztak az általános iskola tanulói is, közöttük 130 kis első osztályos. Az ünnepségen Szabó Antal igazgató külön hangsúlyoz­ta, hogy milyen áldozatos társa­dalmi munkával vált lehetővé az új gimnázium két első osztályának elhelyezése. Ismertette, hogy a veit Ifjúsági Házat alakították át iskola céljaira és ezekben a ter­mekben kapott helyet az általános iskola két ötödik és egy negyedik osztálya, a gimnazistákat így a főépületben helyezhették el. A társadalmi munkában — mondot­ta az igazgató — üzemi munká­sok, termelőszövetkezeti tagok, kisiparosok, pedagógusok vettek részt, majd külön megemlékezett a 85 éves Fazekas Kálmán nyug­díjas kőművesről, aki magas korát meghazudtoló frisseséggel és szívvel dolgozott a tantermek ki­alakításánál. * A mezőberényi új gimnázium két osztályában összesen 74 leány és fiú tanul. ««»«»»»»» >» >■ ♦ •**-* «««>*>«! Terroristák az alagútban Rohamosztagok Nyugat-Berlinben — Futár, idegen útlevéllel — Közönséges bűnözők a „szabadságért” gátus és csaknem száz külföldi A charta és a szellem A közelmúltban nagy zűrzavar támadt az Egyesült Államok köz­ponti archívumában. A tisztvise­lők meglepetésére egy fiatal taní­tónő az ENSZ alapító oklevelét ke­reste náluk. Először nevetve uta­sították eh de a konok miss egy másolatot tett az asztalra, amely­ben ez állt: a 111. cikkely úgy rendelkezik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének chartáját spanyol és angol, francia, kínai és orosz nyelven itt kell letétbe he­lyezni. A hosszas kutatómunka azonban kudarcot vallott, s az irattárosok végül is azt javasolták, próbálkozzék a külügyminisztéri­um archívumában. Az alapítóleve­let itt sem találták, és csak pagy­­sokára jutott eszébe valakinek, hogy már évekkel ezelőtt egy Vir­ginia állambeli atombiztos óvó­helyre szállították. Az archivisták a chartát, a poli­tikusok — persze már ők is évek­kel ezelőtt — az alapító-oklevél szellemét. És náluk sem volna könnyebb dolga annak, aki a pa­pírra rögzített elveket keresné, mint a fiatal tanítónőnek volt a papírokkal., s (o.) „Vádlott! Ismeri ezt az ameri­kai rádiókészüléket?” „Ismerem, én használtam.” Elsöprő erejűek a bizonyítékok, amelyek a vádlottak padján ülő terroristákat és provokátorokat vádolják. Kétszáznál több határ­sértést szervezett Gottfried Steg­­lich, az egyik nyugat-berlini ro­hamosztag, a Girrmann-csoport vezetője. Carsten Mohr kémlelte ki a Jerusalemer Strasse környékét, ahonnan az alagút indult a de­mokratikus Berlinbe. Ezen ke­resztül hatolt be június 18-án Huhn határőr tiszthelyettes gyil­kosa. A többiek, számtalanszor bün­tetett huligán-elemek, gátlás nél­kül vállalták a fegyveres provo­káció feladatát, sőt a gyilkosság­ra is felkészültek. „Tudtuk, ha visszatérünk, hős­ként fognak bennünket Nyugat- Berlinben ünnepelni.” * „Jogász” szeretett volna lenni... Ezért utazott Hamburgból éppen Nyugat-Berlinbe. Tanulni akart? Amikor letartóztatták, még be sem iratkozott az egyetemre. Brandt polgármester uszító be­szédeinek hatására a hírhedt Ost- Büro Girrmann által vezetett ro­hamosztagba jelentkezett. A cso­port központja a nyugat-berlini szenátus vendégházában székel. A vendégház vezetője havi 1000 márka fizetést kap ügynöki mun­kájáért. Mohr nyugatnémet útlevelével akadálytalanul járhatott a de­mokratikus Berlinben. Futárszol­gálatra jelölték. Többek között ő adta át az utasítást Jonas nevű ügynökének, hogy a Jerusalemer strassei alagút demokratikus ré­szét készítse elő a provokátorok behatolására. * Háromszor volt már büntetve Bleschinski. Rablás, súlyos testi­sértés és erőszakos nemi közösülés terheli a többi hasonló vádlottat is. Méltó képviselői a „szabad világ­nak”. Az ultrák utolsó választé­ka. Ugyan ki is állna rajtuk kívül szóba a tegnap háborús bűnösei­vel, mint a ma rendzavaréi?. Lelkiisimeretfurdalás nélkül szolgálták a terroristák megbízói­kat. Jutalmul büntetlenséget ígért a nyugat-berlini rendőrség. Jutal­mat kaptak az NDK határőreinek meggyilkolásakor és elnézték egyéb „kihágásaikat”. Ezért ma­rad Nyugat-Berlinben olyan sok gyilkosság, útonállás és betörés felderítetlenül. Az amerikai kémszervezet szál­lította a technikai felszerelést. Gehlen titkosszolgálata adta a fegyvereket. A nyugat-berlini egyetem „hallgatói” készítették a plasztikbombákat. Pénzt mindenhonnan kaptak: a szenátustól, a nyugatnémet átte­lepültek minisztériumától, a ke­reszténydemokrata és a szociálde­mokrata párttól. És mindezt olyan tettekért, amelyek az Egyesült Nemzetek alapokmányának II. cikkelye sze­rint agressziónak minősülnek; Az USÁ-ban például halálbünte­tés sújtja a határsértőket. Brutálisak és gátlástalanok vol­tak. „Ha az alagút szájánál valaki elém került volna, szó nélkül rá­lövök” — jelentette ki a Köter nevű vádlott. Akinek aggálya volt, jobban mondva félt, azt a nyugat-berlini rendőrség megnyugtatta: „Ha a keleti hekusok fegyverük után nyúlnak, már régen halottak lesznek. Mi biztosítunk benneteket a határ másik oldaláról.” Bámely határsértés fegyveres konfliktust válthatott volna ki. Éppen ezt akarták, lövések dör­dülnek a határ mentén, nyilván­való, hogy a nyugat-berlini kér­dést nem lehet békésen megoldani. Egyedül az NDK erős határőrsé­gének köszönhetjük, hogy nem ke­rült sor nagyobb összetűzésre: A terroristák jó néhány évet börtönben töltenek. Mire kiszaba­dulnak, nem lesz többé fron város! Nem találnak lehetőséget arra, hogy határunkat, polgáraink éle­tét és vagyonát, valamint a békét veszélyeztessék. Fordította: Sz. L*.

Next

/
Thumbnails
Contents