Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

1962. szeptember 28. 4 Péntek Sokat markolnak, keveset fognak az általános határozatok TilnfliiiA vb R megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei együttes ülésén hangzott el egy igen hasznos és figyelem­re méltó útmutatás: tanács szerve­ink csak akkor segítik igazán az előrehaladást, ha a helyi viszo­nyoknak megfelelő, konkrét hatá­rozatokat hoznak és ellenőrzik is e határozatok végrehajtását. Fi­gyelemre méltó ez az útmutatás, mert tanácsaink többsége nem eléggé következetes, az egyedi, konkrét határozatok mellett több­ségben általános határozatokat hoz. így van ez az eieki tanács­ülések és végrehajtó bizottsági ülések határozatainak esetében is. Bár a gyulai járási tanács szep­tember 25-éíi tartott ülésén — amelyen éppen az eleki tanács munkáját értékelte — megállapí­totta: Jelentős mértékben előse­gíti a feladatok jó végzését az, hogy a tanács és a végrehajtó bi­zottság ülésein mindig időszerű kérdéseket tárgyalnak és konk­rét, végrehajtható határozatokat hoznak... — mégis azt kell mon­dani, ez csak részben igaz így. Csak vannak jó határozatai, többségük azonban általános, ha követi is az időszerű feladatokat. A járási tanácsülés is általában állapította meg, hogy a határoza­tok konkrétak. De hogyan lehet konkrétnak mondani például az augusztus 23-i tanácsülés 31/1— 1962. határozatát, amely így hang­zik: „...a végrehajtó bizotság a gyulai járás második ötéves tervét segítse”. Ebben aztán minden benne van. Konkrétan megjelöli a tennivalókat, hogy emelni kell a termésátlagokat teljesíteni az áruértékesítési tervet, szépíteni a községet. Mert ugye, ezek a má­sodik ötéves terv feladatai, sőt a járás ötéves tervének részei. Ezt mindenki tudja, minek akkor rész. létezni. Furcsa, hogy míg a tanács és a végrehajtó bizottsági ülések hozzászólásait rögzítő jegyzőköny­vek igenis a konkrét javaslatok­tól tartalmasak, addig a határo­zatok szinte egy kaptafára formál­va nélkülöznek minden alapossá­got. Az aratási és betakarítási munkákra való felkészülés előtti tanácsülésen a tanács végrehajtó bizottságának elnöke felszólalásá­ban olyan javaslatokat tett, ame­lyek valóban fején találták a szö­get, amelyek végrehajtása a gaz­dasági munka előbbre jutását je­lenthette volna. Ezután természe­tes következményként várnánk, hogy a határozat hasonló tartal­mú. Megdöbbentő azonban, amit utána olvashatunk. Az aratópárok és kombájnok munkaütemének, a premizálásnak pontos megállapí­tása helyett csupán annyi áll a határozatban, hogy „segíteni kell” a szemveszteség nélküli aratást, meg kell szervezni a tűzőrséget. A szemvesteség nélküli aratás se­gítésében „benne van minden” olyan feladat, ami ezzel kapcsola­tos, mint ahogyan abban a hatá­rozatban is, amelyet még márci­usban hoztak: „a végrehajtó bi­zottság a termelőszövetkezet ré­szére szükséges segítséget 1962- ben is biztosítsa”. A járási tanácsülésnek az a megállapítása tehát, hogy az ered­mények elérésében nagy szerepe van az eleki tanács, és vb-ülések határozatainak, legalább annyira általános, mint a felsorolt pél­dák. És éppen innen ered a hi­ba forrása is. A községi tanácsok Műszaki könyvújdonság: Csanda Ferenc: Föld alatti vezetékek, csatornák, hibahelyek felderítése zel 10 éves működési idő alatt hat Nemcsak hazánkban, hanem vi­lágszerte is nagyon sok problémát okoz az üzemek, gyárak, ipartele­pek, városok régebben lefektetett, különböző fö'd alatti (víz-, gáz-, ká­bel stb.) vezetékeinek, csatornáinak felkutatása, a vezetékek nyomvo­­na'ának, mélységének pontos meg­állapítása. . A könyv azokat a legkorszerűbb eljárásokat, módszereket és műsze­reket ismerteti, amelyekkel a rész­ben vagy teljesen ismeretlen hely­zetű föld alatti vezetékek, csatornák helyzeté és hibahelyei megállapít­hatók anélkül, hogy azokat külső feltárással, bontással, ásással látha­tóvá kellene tenni. A szerző több mint 1500 km hosszúságú, ismeret­len föld alatti vezetékek műszeres felkutatásánál és a végzett több ezer kísérleti mérésnél szerzett ta­pasztalatokkal is foglalkozik és is­merteti az elméleti és gyakorlati ku­tatások eredményeit is. A könyv nemzetközi viszonylat­ban le első olyan önálló mű. amely részletesen, átfogóan, megfelelő műszaki színtan ismerteti a műsze­res felderítés sajátos, sokrétű mun­káit, kérdéseit. E műszeres felderítésekkel elér­hető beruházási, felújítási, üzeme­lési megtakarítások népgazdasági szinten több tízmilliós nagyságren­dűek. A szerző osztályvezetője az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat mint­egy 70 létszámot foglalkoztató kü­lön osztályának, amely a különböző fémes és nem fémes vezetékek, csa­tornák, felderítésével, felmérésével, vizsgálatával, szakvéleményadásá­val foglalkozik. Az osztály évente mintegy 300 km összhosszűságű, részben vagy teljesen ismeretlen főid alatti vezetékeket derít feh Kö­küiönböző műszertípust kísérletez­tek és dolgoztak ki, amelyek közül az un. Csanda—Molnár—Zalavári­­féle szabadalmaztatott „Egyetemes elektronikus vezetékkutató műszer” nemzetközi figyelmet 16 keltett, amelyet 1960-ban készítettek el. Részletesen ismerteti a könyv ezt a magyar szabadalmat, amelynek ha­tómélysége 4 "méter széles sávban 8—10 méter. Már ez a műszer is alkalmas volt régészeti felderítésekre is, amilyen felderítésekre itthon és külföldön egyformán már sor is került. A szak­emberek tovább kísérleteztek és a könyv közli, hogy ..hosszú kísérte tezós után 1961 év végén elkészült az un. Csanda—Molnár—Zaiaváiri —Lehöcz — Petrikovics-féle régésze­ti kutató műszer első példánya, amelynek hatómélysége és érzé­kenysége az eddigi ismert ilyen ku­tató műszereknek többszöröse.” A műszer szabadalmi bejelentés alatt van. Tudomásunk szerint a Magyar Nemzeti Múzeum ezt a műszert fo­lyamatosan beállítja régészeti kuta­tásokra. Ennek régészeti szempont­ból is óriási jelentősége van, hiszen a Duna-völgye és hazánk a ,.nép­­vándorlások országútja” volt. terü­letének jelentős részét a török tel­jesen végipusztította és így ,,nagy­üzemi” jellegű régés'zeti feltárások, ezzel az olcsón üzemeltethető felde­rítő műszerrel felbecsülhetetlen ér­tékű régészeti leleteket hozhatnak felszínre, a Duna-völgye őskorából és újkorából egyformán. A könyv néhány hete jelent meg a Műszaki Könyvkiadó kiadásában, 226 oldalon, 124 ábrával. Ara: 22,50 Ft, Holnap felnőtt leszek Majdnem minden embernek van szenvedélye. Gena szenvedélye a galambok. Irigylik is galambjaiért, nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is. Ha megkérdezné valaki Genkát, miért szereti annyira a galambokat, talán nem is tudná megmondani... De munka után mindjárt galambjaihoz siet és gyönyörködik kedvencei röptében... Pedig Gennagyij már komoly munkásember, a gázműveknél szere­lő. De a szenvedély az szenvedély, a szép galamboknak nem lehet ellenállni. Egyszer aztán Gena megismerkedik egy kis szőke, copfos lánnyal... és hogy aztán mi történik, azt megtudhatják, ha október 1-től 3-ig megnézik a gyulai Erkel mozi előadását, ahol ezt az érde­kes, szép szovjet filmet vetítik. Erkel diákünnepségek lesznek Gyulán Az ünnepségeket szervező operatív bizottság Gyulán ülésezett példát vesznek a járástól. Ha a já­rási tanács határozatai „sokat markolnak és keveset fognak” elv alapján készülnek, a községek hasonló tartalmú határozatokat hoznak, olykor lemásolva az előb­bit, csupán helységnevet változ­tatva. Általános lenne azonban a mi megállapításunk is, ha egy kalap alá vonnánk az eleki tanács és végrehajtó bizottsági ülések ha­tározatait. Mert valóban találko­zunk olyan határozattal is, amely követi az életet, a napi problé­mákra ad választ, illetve azok megoldásához konkrét elvi és gya­korlati segítséget nyújt. Különösen az emberek tudatformálását, mű­veltségi színvonalát elősegítő ülé­sek voltak igen tartalmasak.. Az itt hozott határozatok hűen, tükrözték és részleteire kiterjedően jelölték meg a feladatokat. Ebből követ­kezik az, hogy a tanács és a vég­rehajtó bizottság tagjai nem elég­gé következetesek. Ha csak az ok­tatási és pénzügyi, illetve község­fejlesztési feladatok végrehajtásá­ra hozott határozatokra tennénk megállapítást, a válasz ellentmon­dana az előbbieknek, - hiszen azok aprólékos tennivalókról szólnak. Ha viszont gazdasági szervező­­munkával együttesen vizsgáljuk az eleki tanács határozatait, a kö­vetkezetlenség szembetűnő. De ennél is nagyobb hiba az, hogy a járási tanács ülése szinte teljesen pozitívnak értékelte az eleki tanács munkáját. Tény, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítására, az emberek tu­datformálására nagy gondot for­dítottak. Igaz, hogy a kulturális élet fellendüt, a,négy nemzetiségű lakosság megtalálja a neki megfe­lelő szórakozást. Ezek azonban ál­talános megállapítások, s ezt tette a járási tanács ülése is. Nem* dolgozott rosszul a ta­nács, ezt eredményeik igazolják. De az előrehaladás nagyobb lett volna, ha a felsorolt hibákat nem követik el, ha a határozatok nem „csak” segítséget, hanem konkrét segítséget nyújtottak volna a fel­adatok teljesítésében. Segítette volna a gyorsabb haladást az is, ha a felettes szerv, ez esetben a já­rási tanács, időben felhívta volna erre a figyelmet, hiszen nagyon fontos, hogy kölcsönösen figyel­meztessük egymást a helytelen dolgokra, ezzel segítsük egymás munkáját, következésképpen az általános előbbre lépést. Majnár József Hétfőn délelőtt az Erkeil-diákün­­nepekőt szervező operatív bizottság Gyulán ülésezett, melyen kidolgoz­ták és elfogadták az 1963. május 22- től 25-ig tartó Enke'-diiákünnepek programját. A középiskolás ifjúság találkozóján részt, vesznek Bács, Csongrád, Pest és Szolnok megye középiskolásai is. A megbízott me­gyék küldöttei szintén ott voltak a hétfői gyulai megbeszélésen. Az Erkel-diákünnepek a KISZ kulturális szém'e szerves, részeként kerül lebonyolításra & az. egyben a kulturális szemle Duna—Tisza kö­zére és a dél-tiszántútra kiterjedő középiskolai területi bemutatója is lesz, me’yen az említett országré­szek diákifjúsága méri össze felké­szültségét és mutatja be öntevé­keny művészeti mozgalmainak szín­vonalát. Az operatív bizottság ,a kulturális 6?emle bemutatójának megrendez,és ét a gyulai gimnázium KISZ-szervezetérc bízta. A program szerint az Erkel-diák­ünnepek alkalmából irodalmi és néprajzi pályázatot hirdetnek, ezen­kívül a versmondók, az irodalmi színpadok, szólóénekesek, hangszer­szólisták, énekkarok, zenekarok, tánczenekarok, népitánc-csoportoki társastáncok vetélkedésére is sor kerül. INJem maradtak ki a tervezett programból a képzőművészettel és fotózással foglalkozó diákok sem, részükre külön pályázatot hirdettek. A gyulai Erkel-diákünnepek élső alkalommal kerül megrendezés­re, melyre a jelentkezési határidőt 1963. március 15-ben állapították meg. A különböző pályázatok be­küldési határideje is-1963. március 15. 1963-as évre családi lakóházának építését, tatarozását, átalakítását és szerelését rövid határidőre, építtető által biztosított anyagból, OTP-kölcsönbőí vagy a kivitelező ktsz által biztosított anyagból kulcsátadásig vállalják az alant felsorolt kisipari szövetkezetek: !í Battonyai Építőipari Ktsz. Telefon: 204. Békési Építőipari Ktsz. Telefon: 52. Gyomai Építőipari Ktsz. Telefon: 112. Mezőkovácsházi Építőipari Ktsz. Telefon: 88. Szarvasi Építőipari Ktsz. Telefon: 155. Építési tervrajzkészítésért és árajánlatért forduljanak bizalommal az itt felsorolt szövetkeze­tekhez. Az építkezések vállalását a beérkezések sorrendjében biztosítjuk megrendelőinknek. 0 kisipari szövetkezetek a lakosság minden igényét olcsón, pontosan és szakszerűen elégítik ki. '_________________________ 506 Dr. Radnai Miksa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents