Békés Megyei Népújság, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-21 / 221. szám
I96S. szeptember 21, 3 Péntek Sz új gyártási idényben a tavalyinál mintegy 8 ezer vagonnal több répát dolgoznak fel a Hezőbegyesi Cukorgyárban A Sarkadi Cukorgyárán szeptember 19-én kezdték meg a répa feldolgozását. Megyénk másik cukorgyárában, a mezőhegyesifoen szeptember 13-án láttak hozzá a munkához, kezdték meg az új gyártási idényt A kezdésre üzembe helyezitek az új mészkemencét. A karbantartás idején tovább kor_ szerusttették a gyárat. Néhány napon belül a J-diffúziós berendezést is üzembe helyezik. Újdonság még a gyárban, hogy a 220 voltról 380 voltra tértek át . A Mezőhegyes! Cukorgyárban az elmúlt gyártási idényben 23 ezer vagon répát dolgoztak fel. Az idei, jó közepes termés következtében előreláthatóan 1963. január 20-ig mintegy 31 ezer vagon répából sajtolják ki a cukrot. Nyugdíjasok találkoztak a DÁV-nál Tisztességben Jnegőszi&t munkában, elfáradt nyugdíjasok tértek be egymás után szombaton Békéscsabán a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat tágas kapuján. Közülük többen már 8—10 éve, hogy búcsút mondtak a vállalatnak. A több évtized, az idős kor nyugalomba kényszerítette őket. S most, mint nagyapák, kisunokáikaikat lovagoltalak térdükön. Mintha ismét gyerekek lennének... A szépen parkosított udvaron csoportokba verődve a régi idők emlékeit idézték: 1904 december elsejét, amikor Békéscsabán lágyulták az első villanyiáimpáik. S azokat a .mostoha körülményeket emlegették, melyekben 30—40 évvel ezelőtt éltek a villanyszerelők. Mások a felszabadulás előtti munkásmozgalmi múltról emlékeztek meg. Azokat a harcokat idézték, amikor hátuk mögött — ha láthatatlanul is — ott csillogtak a csendőrszuronyok. S miközben hallgattam az elmúlt évtizedek történetét, a számviteli osztály Május 1 brigádjának két fiatalja boldog örömmel újságolta, hogy vendégül látták ezen az estén az idős nyugdíjasokat. Azokat a veteránokat, akik a maguk mögött hagyott évtizedek alatt korántsem olyan körülmények között éltek, mint a ma fiataljai és mégis vagy talán éppen ezért szorgalmazták annyiszor a megye villamosítását. S a felszabadulás utáni években is esőben, sorban, hóviharban vagy éppen a tűző nap melegében teherautók tetején siettek a megye maidén részébe, s kora reggeltől késő estig a villanyoszlopok tetején szorgoskodtak. Ügy dolgoztak, hogy valamennyi községbe mir ól előbb eljusson a kultúrát, az emberibb életet jelentő fény. A vállalat főmérnöke, aki szintén gyors léptekkel halad a nyugdíjkorhatárhoz, kedves és közvetlen szavakkal köszöntötte azokat, akik úttörői voltak Békés megye villamosításának. S amikor a múltról, a régi időkről beszélt, sokan nerr ■ állták meg, hogy itt-ott ne helyesbítsenek vagy megjegyzéseikkel ne egészítsék ki a főmérnök szavait. Igen, mert ők ha nyugdíjasok is. megmaradtak villanyszerelőknek. S a kedves üdvözlő szavak után pedig a Május 1 brigád vidám műsorral kedveskedett a vendégeknek. Vacsora után még sokáig együtt maradtak. Arcukon szinte látni lehetett, hogy nehezen búcsúznak el egymástól. Hiszen a több évtizedes közös munka, s a köztük kialakult baráti, munkatársi szeretet és megbecsülés, a múlt megannyi küzdelme összekovácsolta őket. Akadtak, akik egymástól kérdezték: „Vajon mikor találkozunk újra, s ha találkozunk is, talán kevesebben leszünk. Mert a mi soraink már csak ritkulhatnak...” A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat fiataljai úgy határoztak, hogy jövőre ismét vendégül látják az idős nyugdíjasokat. Hiszen sok mindent köszönhetnek ők az időseknek, mert sokat küzdöttek, sokat harcoltak azért, hogy szebb és biztosabb élet várja utódaikat. Balkus Imre Félmillió forintos költséggel új cukrászműhelyt alakítanak ki Gyulán &j cukrászműhely kialakítását kezdte meg Gyulán a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat. A régi Városház utcai műhely már régen alkalmatlanná vált a helyi igények kielégítésére, ezért a Corvin utca 3. számú házban mintegy 500 ezer forintos költséggel, a higiéniai és a munkaügyi követelményeknek megfelelő cukrászműhelyt alakítanak ki. Az új műhely lehetővé teszi nemcsak a termelés növelését, hanem a jó hírnévnek örvendő helyi cukrászat 'továbbfejlesztését is. Gyulai Vas-, Fém- és Gépipari Kisipari Termelőszövetkezet, Gyula a lakosság szolgálatában. Vállalunk a lakosság részére mindennemű vaskapuk és vasaitok, valamint vaskerítések a megrendelő kívánsága szerinti készítését. Továbbá villany- és vízvezeték-szerelési részlegünk bármilyen új és javítási munkát gyorsan és pontosan végez. Győződjön meg szövetkezetünk szakszerű, gyors és pontos munkájáról Rendelések felvétele; Gyula, Thezarovits u. 4. Tel.: 248. 519 Ostromállapot Tótkomlóson, 1932 „Koplaló hely”-;«* hívták a mumkakeresö agráirproletárok a teret a tótkomlós! községháza tő szomszédságában. A név jelentése régen elavult, tarka virágok közt sétálhat ma a tanácsháza mellett a felnövekvő nemzedék, ott, ahonnan 30 évvel ezelőtt elindult a követelő tömeg. 1931. szeptember 19-én gróf Károlyi Gyula kormánya kihirdette a statáriumot. A napokkal azelőtt történt biatonbágyi robbantás után a megrettent uralkodó osztály hajszát indított az ország haladó erői ellen. Noha a híidrobbantó fasiszta Matuiska Szilveszter beismerő vallomást tett, a statárium egy év múlva is érvényben maradt e azt nem annyira a biatorbágyi Jcateszt rófa miatt, mint ‘inkább a kommunisták mozgolódására hirdették meg. Az elleniük folyó országos hajtóvadászat közben az elnyomó ad minisztráció helyi kiskirályai a nyomor miatt elégedtetlemkedők megfélemlítésére használták fel a statáriumot. A nyomorból pedig bőven jutott Tótkomlósra is! Békés vármegye Hivatalos Lapjának 1932. évi számait lapozva, találkozunk Hrivnák István munkástoborzó hirdetésével, aki az Országos Gazdasági Munkaközvetítő Iroda útján júliusban „bármennyi munkással, bármilyen munkára” elmenne az ország bármely részébe. A rnegyg által biztosított inségmunka május elején véget ért, pedig még eddig is a'ig jutottak a tótkomlósi agrárproletárok munkához. A községi elöljáróság által vezetett inségmunka-kimutatás szerint az év első 4 hónapjában Nyákó György 18, Klaukó Mátyás 13, Lóozd János 16, Hildák András 17, Rusznák János 12, Varga János 16, Varga Pál 4 napon át jutottak munkáihoz. Erre a 120 napra mindössze napi 40 deka liszt munkabér jut családonként. Még az éhbórórt is százszámra ostromolják reggelente a családfnentartók a községháza ásító faajtaját, hogy belülre jussanak munkára. Am hiába minden igyekezet, a csendőr parancsoló tekintete visszaint, újra és újra csak nóhányan kapnak munkát. Május elseje után még inkább megnehezült a sors. A hónap végén a piactóren forrpontra hevOlt a hangulat. Ekkor a nép nyomására, a szociáldemokrata párt tótkomlósi szervezetének vezetői elhatározták, hogy memorandumot nyújtanak át a község elöljáróságának, amelyben munkát követelnek. 1932. május 30-án reggel kb. 300 agrárproletár kísérte a községháza elé a párt helyi vezetőit. A községháza ajtaját csendőrök őrizték, elállva a tömeg útját. Mindhiába. Seszták Jánost a tóduló tömeg neki'ökte az egyik csendőrnek, közben megnyílt a kapu. Kovács János, Szabó Imire, Hudák András s a többi vezetők bejutottak a főjegyző helyettesének, Szokolai Pálnak az irodájába. Szokolai népszerűtlensége már eddig is komoly méreteket öltött. Naponta ezzel köszöntötte a községháza előtt várakozó munkanélküli tömeget: „Kérem, megmondtam, hogy akik tegnap dolgoztak, azok ma ne próbáljanak idejönni!” A kihívóan pattogó, helyettes főjegyző az irodájába benyomult dühös arcok e'ől menekülni próbált, bajd a csendőrtiszthelyettes oltalma alatt tárgyak az agrárproletárok vezetőivel, akik követelték a községháza padlásán felhalmozott 150 métermázea búza ellenében az inségmunkátk folytatását. Szokolai mentegetőzéseire a tintatartók röpködése közben ingerülten kiáltozott az éhes tömeg: „Van, csak nem akartok adnit” A csendőrök erőteljes fellépésére a tömeg visszahúzódott a községháza elé. Közben elterjedt a hír, hogy Seszták Jánost őrizetben tartják, amiért utat tört a memorandum vivőinek. Csak akkor mozdultak a községháza elől, amikor szemük láttára szabadon bocsátották a csendőrök Sesztákot. Másnap, május 31-ón végigjárta a községi dobos az utcákat és közhírré tette az elöljáróság parancsából, hogy 9 óna után tilos a munkanélküliek csoportosulása a piactéréin, a csendőrök pedig szigorúan érvényt szereztek az orszá gos statáriiwni rendeletét is megszigorító helyi döntésnek. A munkaerejüket áruló proletároknak —, akiket keményen elparancsoltak naponta a piactérről — ezután még annyi reményük sem lehetett, hogy rájuk találnak a makói, vásár helyi nagygaadiák és a toborzók. Az orosházi szociáldemokraták megbízásából Veres Károly orosházi lakos, volt vöröskatona, mint a megyei törvényhatósági bizottság tagja, 1932. július 10-én írásban je lentette be, hogy a legközelebbi bizottsági gyűlésen interpellálni kíván a tótkomlósi ostromállapot ügyében. Veres Károly írása a fő ispánon át ór. Márky Barna alispán kezébe került, aki telefonon értesítette a tótkomlósi jegyzőt az Orosházán készült írás beérkeztéről. Ugyanakkor sürgős jelentést kért, hogy július 14-én, amikor a törvényhatósági bizottság Gyulán ülésezik s Veres felszólal, kellő választ adhasson az ügyben. A tótkomlósi helyettes főjegyző és Asztalos András elbíró 1932. július 12-én készített jelentésükben „hasznos átmeneti intézked!és”-ről beszélnek, amelyre — úgymond — szükség volt; „A munkások fellépése arra engedett következtetni, hogy itt nyilvános izgatás folyik s az izgatok jó és igen alkalmas helynek találták a piacteret, ahol régi szokás szerint a munkások munkára várakoznak s ott a vezérek, a szocialisták helyi vezető alakjai az amúgyis elkeseredett és nincstelen mukástömeg soraiban végezték rombo'ó munkájukat. Ott politizáltak, a forradalom kitörését ott akarták bevárni.” Majd szemérmetlen hazugsággal ezt mondja a helyi jelentés befejező része: „Ma, amikor az aratási munka általánosságban folyik, csak a 8—10 munkakerülő található a piacon, akik soha nem is voltak azon, hogy aratást kapjanak, ilyen ember pedig minden faluiban található, ezek a javíthatatlan s megrögzött munkakerülők.' ’ Mondanunk sem kell, hogy Veres Károlyt letorkolta az alispán a megyei törvényhatósági bizottság jűius 14-1 ülésén. Gyulán, alig 100 méterre e gyűlés színhelyétől több mint egy hónapja tartott a kötszövőgyárl munkásnők sztrájkja. Ugyanezen a napon veszi őrizetbe a rendőrség Gyulán a textilmunkások szakszervezete képviseletében ott megjelent békéscsabai Botyánszky Pálnét, 6 másnap bezárult a börtön ajtaja Budapesten Sallai Imre, Fürst Sándor és 32 társa mögött. Dr. Viráffh Ferenc 160 ezer csibét neveltek fel a sarkadi járásban A sarkadi járás termelőszövetkezetei is éltek a lehetőséggel, s igyekeztek minél több csibe nevelésével növelni a jövedelmet Zsadányban három termelőszövetkezet közösen használ egy 18 ezer férőhelyes, ez évben épült csibenevelőt. Ugyancsak közösen neveli a csibét a sarkadkeresztúri Egyetértés és Hunyadi Tsz isi, egy 15 ezer férőhelyes, kazánfűtéses előnevelőben. A sarkadi Dózsa Tsz a juhhodályt is kihasználta a nyári hónapokban a csibenevelésre. A járás termelőszövetkezetei augusztus hó végéig 160 ezer csibét. 19 ezer kacsát és 28 ezer pulykát neveltek fél és adtak át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Boltban Este van. Minden zárva Gyulán* ahol vásárolni lehetne, csupán az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 1-es számú boltjának kirakatából villognak a fények. Elkésett vendégek sietnek, s ijedt arccal kérdezik: Kaphatnék még valamit? Az unokáknak — Hogyne, kedves bácsi — mondja Kovács Évike mosolyogva, s a bácsi, akinek unokái moziba mentek és most jött rá, hogy nincs otthon kenyér, nyugodtan várja majd a szórakozásból hazatérteket. Csokit Ezt a kislányt a mamája küldte. Jő gyerek volt, estére csokoládét érdemel. S közben a kenyeret is bevásárolja. Kedveskedés vendégek érkeztek váratlanul. Ez a fiatalember még tudja pótolni a vendégeskedés kiadásait.
