Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

1962. augusztus 17. 4 Péntek 200 ezer forint értékű könyvet vásárol az idén a mezőkovácsházi járási könyvtár Ä nyári kölcsönzés kevesebb, de nem lehet azt mondani, hogy uborkaszezon van nálunk, mond­ja a könyvtár vezetője, Balogh György. Közel húsz községi köz­könyvtár állományellenőrzésére ez a legalkalmasabb időszak. Nem szünetel a tanyavilág látogatása sem. A művelődési autó segítségé­vel forgalmazzák a kimondottan az „autókönyvtár” részére raktá­rozott 1200 kötetet. Erre külön költségvetés van. Az állomány minden hónapban gyarapodik. A tanyavilágban jelenleg 210 olvasó várja őket. A gépkocsit közösen használják a járási művelődési házzal. A TIT is résztvesz az ak­cióban, ismeretterjesztő előadá. községi könyvtárosok annak te­kintik mimikájukat, aminek kell is, hogy tekintsék; kultúrpolitikai feladatnak. Míg például a múlt év december 31-ig az egész esztendő alatt 5488 olvasó volt a járásban, (a lakosság 8,7 százaléka), addig 1962. vagyis az idei év első felé­ben 6232 az olvasók száma (12 százalék). Ha figyelembe vesszük, hogy az ötéves terv végére a cél a járás lakossága 15 százalékának rendszeres olvasóvá tétele, közel vannak tervük teljesítéséhez, illet­ve túlteljesítéséhez! Mi a titkuk? Nemcsak a példás kultúrpolitikai és szakmai tevé­kenység, hanem az, hogy a könyv­táraikat mindig új és új könyvek­tendőre például 104 ezer forintért vásároltak, a rendes járási könyv­tári költségvetési keretből, az Ál­lami Könyvterjesztőnél anyagot — természetesen évnegyedekre arányosan elosztva. Ezenkívül kaptak 40 ezer forintot úgyneve­zett szövetkezeti félszázalék cí­mén, további 30 ezer forintot a já. rás termelőszövetkezeteinek könyvtárakat támogató akciója útján és a művelődésügyi minisz­tériumtól 26 ezret. Ez összesen 200 ezer forint, amit kizárólag a járás könyvtárai részére, könyvek be­szerzésére fordítottak, illetve for­dítanak. Az olvasók számának meglepő gyorsaságú növekedése, nem csekély mértékben, ennek kö­szönhető. sokkal. Diavetítés és ismeretter­jesztő filmek vetítése — ott ahol generátor áll rendelkezésre — ugyancsak az ő feladatuk. Ott, ahol állandóan számíthatnak leg­alább 50—60 fő nézőközönségre, a MOKÉP rendszeresen biztosít já­tékfilmet. A járás minden községében ön­álló könyvtárhelyiség van, illetve néhány helyen, ahol még nincs, közel jár a megvalósulás felé. Nagyon büszkék errefelé, hogy a könyvtárak berendezését saját — járási és községi — erőből szerez­ték. Noha a járási könyvtár ré­széről mindössze három főhivatá­sú munkaerő látja el a sok köz­­ségű járás könyvtárainak ellen­őrzését, módszertani támogatását és így tovább, a statisztikai ada­tok azt bizonyítják, hogy ők és a kel tudják feltölteni. Az idei esz­— húr — Egy szakmunkás jelölt A múlt hét egyik napján be­nyitottam a zsadányi földműves­szövetkezet ruházati boltjába. Mint szerte az ország valameny­­nyi ruházati boltjába; ide is sok vásárlót vonzott a szezonvégi cik­kek árusítása. Bódi Elek boltveze­tő is oda állt egy pultszakasz mö­gé, hogy mielőbb mindenki meg­kapja a kívánt árut. Amint a kiszolgálókat figyeltem, feltűnt egy hét méternyi hosszú pult mögött egy élénk mozgású, nagyon fiatal fiú, aki önállóan szolgált ki és írta a blokkokat. Nemcsak a kért árut adta oda gyorsan, hanem arra is szakított időt, hogy magyarázatot adjon az Rádió- és televízió-műsor SZOMBAT, 1962. AUGUSZTUS 18. KOSSUTH RADIO: 8.10 Gratulá­lunk! 8.15 Operettrészletek. 9.00 Lá­nyok, asszonyok. 9.20 Zenekari muzsi­ka. 10.00 Híreik. 10.10 Döbrőközi óvodá­sok énekelnek. 10.30 A budapesti hon­véd-helyőrség központi fúvószenekara látszik. 11.00 Fiatalság — bolondság. 11.20 Händel és Gluok operáiból. 12.00 Hírek. 12.15 Forog a korong .; : 13.25 Nagy magyar elbeszélők. 13.40 Kóczé Gyula népá zenekara játszik, Zala Tóth Erzsébet és Székely Mihály éne­kel. 14.15 Városi nyár. 14.30 Schubert: Moments musicaux. 15.00 Hírek. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 16.50 Hét nap a külpolitikában. 17.00 Hírek. 17.30 Könnyűzenei híradó. 17.45 István ki­rály, az államalapító. 18.00 Szórakozta­tó népi muzsika. 18.20 Gondolat. 19.00 Zenekari muzsika. 19.50 Jó estét, gye­rekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Akik a színész-ábécéből kimaradtak . . . 21.45 Sporthíradó. 22.00 Hírek. 22.15 Táncol­junk! 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO: 8.10 Hírek. 14.15 Autósok és motorosok ötperce. 14.20 Gyulai Gaál János: Concerto hárfára és zenekarra. 15.00 Operakalauz. 16.00 Hírek. 16.05 A csúnya lány. 16.50 Hang­­lemezgyűjtök húszperce. 17.10 Orvosi AUGUSZTUS 17. Békési Bástya: A nagyváros örömei. Békéscsabai Brigád: Két szoba, össz­komfort. Békéscsabai Szabadság: Le­genda a vonaton. Békéscsabai Terv: A torpedó visszalő. Gyomai Szabadság: Ferrara hosszú éjszakája. Gyulai Pe­tőfi: Keresztesek I., II. rész, Mezőko­vácsházi Vörös Október: A bosszú. Orosházi Partizán: Mai lányok. Oros­házi Béke: Rendőrök és tolvajok. Sar­­kadi Petőfi: Nevessünk. Szarvasi Tán­csics: Szerelem és a másodpilóta, Szeg­halmi Ady: A három testőr; tanácsok. 17.15 Mici néni két élete. 17.30 Bartók: Mikrokozmosz. 18.00 Hí­rek: TELEVÍZIÓ: 15.55 A Magyarország— Csehszlovákia—Ukrajna. 18.30 Kicsi­nyek műsora. 19.00 Hűsítő jégkookák. 19.130 TV-Híradó. 19.45 Hétről hétre. 20.00 Nyári színpadaink műsorából. Kb. 23.00 Hírek. TV-Híradó (ism.), Talán ott a baj, hogy keveset vagyunk emberek között. Ezt gondoltam akkor, amikor egy kora reggel Szeghalmon a csorba pléhcsatornára kopogó esőcsep­peket Chopin egyik — mindegy, hogy melyik — etűdje zongora­­verblijének éreztem. A kisvonatra várakoztunk. Az eső csendben cseperészett. Mint­ha a tagnapi nagy felhőszakadás utolsó cseppjeit csavarta volna ki valami óriási láthatatlan ma­rok az egyre világosodó felhők­ből. — Jó volt az az eső, de lehe­tett volna csendesebb is, mind eldűtötte a tengerit — szólt egy öreg. — Talpraáll az, papa — ve­tette oda fölényesen egy tudákos kamasz, és ösztönösen kihúzta magát. — No, no!... — sértődött meg az öreg az okoskodáson, és ősz szemöldökét feljebb rántotta ... — Gyere mán, Rozi — szólt csikorgó hangon egy mezítlábas vénasszony, — mert megmered és kihűl. Mindannyian megindultak a volt piactéren álló vendéglátó vállalat felé... Magam is kiván­csi voltam, hogy mi hűl ki és mi mered meg? Meglepően tiszta, fehér abro­­szos helyiségbe tolódtak be az emberek. A bejárattal szemben egyes cikkek minőségéről, s ar­ról, hogy megfelelő nagyságúak-e. — Ügy látom ügyes alkalmi se­gítséget kapott a nagy forgalom­hoz — mondtam Bódi Eleknek. — Nem alkalmi segítő, hanem elsőéves tanuló nálunk Nagy Sa­nyi. Fogékony, ügyes fiú, szereti a szakmáját. Az iparitanuló-iskolá­­ban is jeles tanulmányi eredményt ért el. És nemcsak a pult mellett igyekszik minél jobban megállni a helyét, hanem a társadalmi munkában is. Például eddig hét új tagot szervezett a földműves­szövetkezetbe, és mind a héttel befizettette a részjegyet is. Ez után a tájékoztatás után megkérdeztem a jövő szakmun­kásjelöltjét, hogy mi a terve, ha lejár a tanulószerződése. — Szeretnék jó szakmunkás­ként dolgozni és lehetőleg itt, a zsadányi földművesszövetkezet boltjában — válaszolta. Csak rajta múlik, hogy jó szak­munkássá váljon, mert Bódi Elek meg tudja tanítani a kereskede­lem minden fontos mozzanatára. B. Gy. ... Közeledik Floridában a cukornád aratása. Ebben az évben is, mint tavaly és tavalyelőtt, a határon túlról, Argentínából szerződ­tetnek indián munkásokat, de most több emberre van szükség, mint bármikor. A munkavezető maga utazik az indián falvakba, hogy minél több munkást toborozzon. Don Bruno Marelli keményarcú, fiatal férfi megszokta, hogy mindent elér, amit csak akar. Autó­val utazik az indiánok közé, és Villazón piacán találkozik Damia­­nával, az indián lánnyal... így kezdődik ez az izgalmas argentin film, melyet a füzesgyarmati November 7 mozi mutat be augusztus 16—17-ig. Műteremlátogatás Koszta Róza festőművésznél A napokiban érkezett vissza Né­metországból egy gazdag út ezernyi élményével. Előtte Tokajiban volt. Tokaj és Szász-Svájc festői tájainak képével emlékezetében és ... váz­latfüzetében. Beszélgetés közben előszedi váz­latait, és .. : megelevenednek a tá­jak. A finom vonalú vázlatokhoz hozzáfűzi a gondolatait. Tokaji utcarészletek, a Tisza, a tokaji hegyek néhány vonalas ábrá­zolása, minid1 megannyi leendő kép­­téma. Ezután a németországi város­­részletek kerültek elő. Furcsa sajá­tos vonalak, gazdag, mozgalmas ké­pek. Szászországi-Svájc furcsa mó­don kialakult hatalmas sziklái, az Elba völgyének méltóságteljes kon­túrjai, karcsú hidjai és az utcaiké­pek. — A jellegzetesen német, mere­dek esésű háztetők, a rapszodiku­san egymásra tornyosuló házak, az elmaradhatatlan manzárdLaiblaikok­­kal. A megtelt vázlatfüzetek, az afc­­varellvázlatok és grafikák arról ta­núskodnak, hogy pihenésének meg­hitt perceit a művészet tette még szebbé. Azután a vázlatfüzeteket a he­lyükre teszi, és előkerülnek a ter­vek. Mindenekelőtt a nyár gazdag gyűjteményének feldolgozása. Az­után a régi kapcsolat felújítása a gyulavári Lenin Hagyatékával. Ott szeretne dolgozni, m-ert kitűnő kap­csolata van e tsz dolgozóival. Sze­reti őket, és úgy érzi, ők is meg­szerették. A szövetkezet életéből akar moz­zanatokat megörökíteni még a kö­zeljövőben. Búcsúzáskor az volt a/z érzésem, hogy ez a nyár nála is nagyon ter­mékeny lehet. Kollárik Szeghalmi emberek között felírás: Az étterem dolgozói a szocialista brigád cím elnyerésé­ért versenyeznek. — Meleg még? — Nem meleg, forró — mondja mosolyogva János, a részlegve­zető. — Én a lángos előtt kérek egy fél szilvát — szól az előbbi me­zítlábas néni — majd mintha valaki kifogásolná, hozzáteszi: — az az enyém, amit megeszek, megiszok ... — ... És ha megöregszel, akkor azt iszod és azt eszed meg, amit eddig — szól rosszallóan egy jól öltözött, hasonló korú asszony. — Miért nem húz a lábára va­lamit, Erzsiké néni? — fordul mosólyogva az „áldozat” felé egy friss, szappan szagú kislány. — Azért lelkem, mert úgy megszoktam lánykoromban, hogy most öreg koromban sem esik jól cipőben járni. így mezítláb, újra lánynak érzem magam: kis­lánynak ... Hirtelen varázslat kerít hatal­mába: Erzsiké nénit — Erzsiké­nek látom: szeplős, fakó, sovány kislány, vékony lábain rohan a tarlón, az inaslábú pulykák után, s ha jön az úr „kezitcsókolomot” köszön neki, —. ha fogadja az, ha nem... Erzsiké néni már nem akar ci­pőt húzni a lábára, ha rossz az idő, akkor sem. * „Normandia-Nyémen” hirdeti a kézzel írott plakát az újtelepi iskolánál. — Ez következik — ad felvilá­gosítást Papp Gyula, a művelő­dési otthon igazgatója, a film vetítője. A szó igazi értelmében vegyes a közönség: pedagógus, tsz-paraszt, — zenész — és ci­gány sűrű tömegben, mintegy kétszázan — tologanak, hogy mi­nél jobb helyet foglalhassanak el. Két kislány áll a bejáratnál, beszélgetnek. Nem a szerelemről. Az egyik fehérgalléros klott-kö­­penyében könnyedén támaszko­dik az oszlopnak. A másik mezít­láb van. Fakó halásznadrágja sáros. Arcán fáradtság. — Na és le tudtátok vezetni a vizet? — kérdi a klott-köpenyes. Sokára hangzik a válasz: — Le... — Menj, öltözz át — beszél to­vább a klott-köpenyes. — Nem érdekes, láttam a fil­met, azok sokkal többet kínlód­tak, mint én ... Benn felberreg a vetítőgép; a fehérgalléros beoson, a mezítlá­bas, mint aki ráér, fáradtan ha­zafelé indul... * A napilapok már fényképet is közöltek az új szeghalmi út épí­téséről. Sokszor hallottam már, hogy az igazi humor — a nép humora. A következőket láttam, illetve hallottam. — Egy félpu­cérra vetkezett fiatal „melós”, is­tentelen magas hangon valami klasszikust énekelt. Majd felállt és Raj kint is megszégyenítő gesztussal meghajtotta magát; széttárt karral ezt mondta ola­szos intonációval: „Csemballo, Pucsini, Leonkavallo, opusz 1962. Szeghalom ... minden jegy el­kelt ...” és egy hegyes pökés közepette, valószínűtlen magas hangon, mókás mimikával éne­kelte a „Pillangókisasszony” nagyáriáját:.. „Ám egy szép nap végre”... — majd újra a kezébe vette a csákányt és alá­akasztotta egy hatalmas kőkoc­kának. Ösztönösen lassítottam és olyan öröm szállt rám, mintha leg­alább is én énekeltem volna ilyen mókásan, jókedvűen ... Valahogy így kellene dolgozni — akkor is, ha rekkenően süt a nap — vagy netalán esik az eső;.. T. Ferenc Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents