Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-15 / 190. szám

1952. augusztus 15. 4 Szerda Első sorban a kultúrára „érzéketleneket“ kell kimozdítani közönyükből Moziüzemvezetők járási értekezlete Mezőkovácsházán, a megye határain túl is érvényes tanulságokkal A mozilátogató közönség régóta vágyik igazi, derűs vígjátékra, amely mai életünkről szól, a hősei hozzánk hasonlóak. A Két szoba összkomfort című szovjet vígjáték ilyen film, és megtekintésekor nagyon sokan fognak szereplőikben ömagukra, barátaikra ismerni. Két házaspárról — egy öregről és egy fitalról — szól a film tör­ténete, a főszereplők mindegyike kitűnő. (Békéscsabán a Brigád mazi játssza augusztus 16—18-ig.) Balatonmelléki lakosokkal barátkoztak össze a békési színjátszók Stílszerűen, a kovácsházi Vö­rös Október mozi előcsarnokában volt az értekezlet, melyen — egyetlen igazolt távolmaradással — a járás minden mozijának a képviseletében megjelentek az ér­dekeltek, és elmondták mindazt, ami tömören négy napirendi pon­tot tartalmazott: a tervteljesítés, a közönségszervezés, a párt-, ta­nácsi és tömegszervezetekkel való kapcsolat és a mozik műszaki, ál­­lagi állapota. Más-más szavakkal, de nagyjából és lényegében mind­nyájan mind a négy pontban azo­nos véleményt hangoztattak: csökkent a járás mozijainak a lá­togatottsága (egyébként ez ■ nem titkolt országos jelenség), azért mert mind többen nézik inkább a tv-t, mert nem minden iskolában segíti elő a tantestület szívvel-lé­lekkel a tanulóik mozibaj árását, mert túl szigorúan vagy helytele­nül értelmezik szülők és nevelők a korhatárt; mert a politikai és igaz­gatási szervek, s a tömegszerveze­­lek nem minden esetben tartják a kapcsolatot a mozikkal; és mert „nálunk kicsi a mozi, rossz a szel­lőztetés, elavult a műszaki beren­dezés” — és hasonlók. Valahogyanegy kicsit úgy festett a dolog, mintha a moziik vezetősége és dolgozói részéről mindent, de mindent elkövettek volna a jó üzemeltetés és látogatottság érde-J. GAGARIN: UTAZÁS A VILÁGŰRBEN A világűr első hőse beszél ebben a könyviben szüleiről, falujáról és saját, valóban nem mindennapi életéről; az előkészületekről, melyek megelőzték a nagy utat, és végül az emberiség tör­ténelmében egyedülálló élményről: az első űrutazásról; O CSEPELI SZABÓ BÉLA: DUNAPARTI ROMÁNC A regény valahol a Dunánál, óra­járásnyira Budapesttől, egy erdőalji kis munkástelepen játszódik, közvet­lenül a felszabadulás után. Az izgalmas történet — melynek hátterében a nagy forradalmi-társadalmi átalakulás kezdeti eseményei zajlanak — egy fi­atal, kunyhólakó „vadember” öntu­datra eszmélését mutatja be, egy ka­rakán kovács-suhanc forrongását, aki­ben egy váratlanul felbukkanó titok­zatos öregember, egy bátor kommu­nista kőműves s a pék szép szőke lánya felébresztik a vágyat, hogy — szembe­­szállva félelmetes nagy fekete apjá­val, a gonosz Farkassal — kilépjen kunyhójuk nyomasztó árnyékából, és utat törjön a szabadság, a szerelem, a fény, boldog emberi élet világa felé. B L. DULEMBA—W. DWORCZYK: HAROMGARASOS UTAZÁS Két lengyel diák elhatározta, ho-gy mindenféle állami támogatás nélkül el­jut a Himalájáig. Előkészületiképpen levelezést kezdtek más országok di­ákjaival, és végül, zsebükben tíz dol­lárral és nyolcvamhat címmel útnak indultak. Végigutazták Európát, de a legtöbb időt Egyiptomban és Indiában töltötték. Krónikájuk hangulata friss, humoros, és nagyon egyéni. Fényké­pekkel illusztrálva. B PASSUTH LÁSZLÓ: ÉDENKERT AZ ÓCEÁNBAN A világhírű utazó, Bougainville Már­ki, elsők között ismerte meg Tahiti­nak, a szerelem szigetének csodáit. Passuth László, az ismert író Bougain­ville önéletrajza nyomán írta meg an­nak életét, s könyvében megelevene­dik a XVIII. század udvari élete, há­borúi, gyarmatosító módszerei, hajó­­utazásai. kében, azonban „sok az objektív nehézség”. Tagadhatatlan, hogy vannak erőfeszítések, és mutat­koznak törekvések a mozi kultu­rális szerepének jó betöltésére mozin belül, és akadnak még gát­ló körülmények a „kerítésen”' kí­vül, azonban éppen ezek miatt is tartózkodni kell mind mozijaink mai helyzetének a bírálatában, mind pedig a megoldás keresése­kor az egyoldalú látásmódtól. Tartózkodni kell azért, mert mi­közben fölösleges hadakozásba bonyolódnak a „kerítésen” inne­niék a túlon lévőkkel, maga a fő elintéznivaló elintézetlen marad. Hogy mi ez a fő? Erre — a járási tapasztalatok alapján — Földi Já­nos, a járási tanács elnökhelyette­se — aki a tanács képviseletében jött az értekezletre — válaszolt a megjelenteknek. — Ebben a 74 ezer lakosú járásban — mondotta—.melyben 19 község van, és a mozik összfé­­rőhelyének száma ötezernél jár, még rengeteg az olyan ember, aki egyáltalán nem jár moziba. Ne a tv-re hárítsák tehát a felelőssé­get, és ne kizárólag gyerekekkel akarják megtölteni a mozikat. Ha a 74 ezerből levonjuk a tízezer kö­rüli gyermeksereget, a már járni alig tudó nagyon öregeket, aztán a csecsemőket, meg a már moziba járó felnőtteket, még mindig né­hány tízezer azoknak a száma, akik a mozikultúra statisztikai adataiból pozitív értelemben hi­ányoznak. A tv nem ellensége a mozinak, miként a könyvtár, a művelődési otthon és a színház sem az. Mind egyebehangoltan a dolgozók: falun elsősorban a ter­melőszövetkezeti emberek tíz- és százezreinek a tudatformálását kell, hogy szolgálja. Nem egyet közülük éppen a tv-nézés serkent mozilátogatásra, ahol kibontot­­taíbb formában és színesen is él­vezheti a filmtörténeteket, és mindent, amit csak a film nyújt­hat. A probléma, tehát nem „is­kola” meg „tv” probléma, hanem szervezési kérdés. Egyik felszólaló panaszko­dott, hogy a tsz-ek Csabára meg Szegedre színházba viszik a tagsá­,, Jogom van a boldoigsäghoz’i! jeligére üzenjük, hogy a levelé­ben foglaltaikkal részben egyet­értünk, részben pedig nem értünk egyet. Egyetértünk például azzal, hogy egy tizenhat éves barna kislány szerelmes lehet. Tizenhat éves, barna kieliánykorunkban mi is szerelmesek voltunk „ütre”, mind­annyiszor vhalálosan és életreszó­­ióan. Mint most ön. Egyetórthet­­nénk azzal is továbbá, hogy sze­relme is szereti önt, mert viszon­­tzatlanul szeretni majdnem min­dig rosszabb, mint viszonzottan. Jelen esetben azonban, érzésünk szerint, az előbbi lenne a jobb. Nem értünk egyet ugyanis ab­ban, hogy egy tizenihat éves, barna kislány és egy harmincéves, két­gyermekes nős ember összeillő pár lehet. Igaiz ugyan, hogy fizi­ológiai szempontból semmi kizáró okot nem látunk, etikai szempont­ból azonban bizonyos konzerva­tív előítéletektől vezéreltetve, helytelenítjük a dolgot. Mi miég ott tartunk, hogy elhúzzuk a szán­kat, ha egy tizenhat éves lány sze­relme nős ember. Az, hogy a nő nem férjezett, szerintünk nem lenne akadály. Egyetértünk továbbá a maga korában szokatlanul bölcs fejtege­got, ahelyett, hogy a moziba szer­veznék őket. Erre csak az lehet a válasz: jól teszik. De, ha a megyén kívülre tudják mozgatni őket, an­nál inkább el kell érnie a mozi­propagandának, hogy helyben is kulturálódjanak. A jobb propa­gandamunka egyik előfeltétele azonban a minden irányú tovább­képzés, azon belül az önképzés. Négy meg hat elemivel nem lehet moziirányítást végezni. Minden film nézőjét a következő előadás önkéntes propagandistájává kell tenni. Begyepesedett fejű embe­rekkel gazdasági eredményeket elérni, a szocializmus építését végezni nem lehet. A mozi is se­gítsen tehát az emberek tudatá­nak átformálásához. Az is hajá­nál előráncigált kifogás, hogy so­kan azért nem járnak moziba, mert nincs pénzük. Egyetlen tsz sem akadt a járásunkban mérleg­hiányos. Sorra vásárolják a mosó­gépet, tv-t és nincs annyi bútor, amennyi pillanatok alatt el ne fogyna. Földi elvtárs után Borka József, a megyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatója szólalt fel. — Küzdeni kell azért — mondotta többek közt —, hogy minél több ember ismerje meg belülről a mozit. Váljék ez a munka is társadalmi üggyé. A moziüzemvezetők éljék bele ma­gukat az új vezetési stílusba, és sose feledjék, hogy a filmkultúra nem járhat önálló utakon, az a kulturális tevékenység egészének a szerves része. Igyekezzünk pro­pagandánkban filmenként a meg­felelő rétegekhez szólni, s az if­júság nevelését elősegíteni. Na­gyon fontos a vetítések műszaki színvonalának tartása, a kedves vendéglátás, a rend, tisztaság, az igényes vetítés, fejezte be Borka elvtárs. II tanácsi szervek tisztán látják a mozi kulturális helyét és szerepét a szövetkezeti faluban, és kellő súllyal állnak ki mellette — ez volt ennek az értekezletnek nagy pozitívuma! ben azoniban ezt euz érzéskomp­lexust, mint egy színes virágot, szirmaira bontogatva, rögtön ag­gályaink táima/dínak. Ad 3. Mert ön mint egy 30 éves férfi tizenhat éves anyja sze­retetteljes megértéssel kész óvó karjaiba fogadtat ezt az élet viha­raitól tépettet. Levelében említi, hogy szerelme otthon nem lel megértésre. A jelenlegi feles-ég nem hajlandó eljárni sehova; szó­rakozásra sajnálja a pénzt; a férj 1200 forintnyi keresetét lakásra, koszra, ruházatna és a két gyer­mek nevelésére költené mind — ha azt a férj mind hazaadná. Ha a feleségre lenne bízva, a férj még a cigarettáról is le kellene mondjon. Pedig egy Ilyen fiatal­ember nemcsak Kossuth-ra, ha­nem mosolyra, változatosságra, A békési járási művelődési ház színjátszói nemrég tértek vissza a Balaton mellől, ahol az ottani fal­vakban: Uzsán, NemesgU'láoson, Ba­dacsonytomajban, sőt Tapolcán is szerepeltek. Két darabot: Tabi László Esküvőjét és Simon Mag­da Százházas lakodalmát adták elő. A Veszprém megyei Napló au­gusztus 4-1 számában — többek közt — a következőiket írja: „Nagy sikerrel mutatta be Badacsonyto­majban a békési járási művelődé­si ház öntevékeny együttese Tabi László: Esküvő című 3 felvonásos vígjátékét.:. Az egész előadáson érződött, hogy nagy többségük te­hetséges, s az együttes vezetője hozzáértéssel foglalkozott velük a anyáskodó keblén sírja el pana­szait; ugyanazokat, amelyehez más kismamát keresne — ha ön­nek kellene leadni elsejénként az 1200 forint k Is ebb-nagyóbb há­nyadát. S akkor az ön gyermekei rágnák otthon éhségükben a kü­szöböt, míg bálványa másnak ön­tené ki vigaszra áhítozó lelkét. Ad 2. Az anyaság énzése igen természetesen kapcsolódik önnél a szerető rajongásával. Azt írja. hogy bár jó hírére nagyon vi­gyáz, boldog lenne, ha szerelmü­ket gyermekkel ajándékozná meg az ég- A ml véleményünk rövidlen az, hogy lány — ha meg tudja állni — ne szüljön. Ad 1. Hitvese lehet-e? Ki tudja!? Levelében az áll, hogy ö még so­ha nem mondta: legyen a felesé ge, mert nem beszél felelőtlenül, próbákon . .. Különösen kitűnt a házmestert és a házmesternél alakí­tó Cs. Varga Béla és Sz. Nagy An­na, valamint a professzor-házaspárt megszemélyesítő Bagi Júlia és Zsí­ros Pál, de az „amerikai nagynéni”, Török Irén is tetszést aratott. A kö­zönség sok tapssal köszönte meg az öntevékeny művészeti csoport tag­jainak és vezetőinek a produkciót. Ez az elismerés teljesen megérde­melt volt.” Ottlétük másik pozitívuma, hogy a békési dolgozók remekül egymás­ra leltek a Badacsonyokömyéki ter­melőszövetkezetiekkel, a tomaji kő­bánya munkásaival és a Gulácsi Gépállomás dolgozóival. Mindenütt „mielőbbi viszontlátással” bUcsúz-és fél, hogy „értetlen” felesége nem válik, akkor pedig nem tart­hatná meg a szavát. Jó. Elismer­jük, hogy az okfejtés logikus. Legalább annyira, mint amennyi­re kényelmes helyzetbe hozza az ön .jböloselkedő” szerelmét. írja továbbá, hogy magukat az isten is egymásnak teremtette. Lehet. Akkor azonban nyilván ba­jok vannak már a mennyei üzem­részek kooperációjával is, mert a gyártási terminusokban mutatkozó nyolc—tízéves eltolódás nem okozna különben most felesleges komplikációkat, amelyek követ­keztében hozzánk fordulni kény­szerült. Azt hisszük, válaszunkból vilá­gosan kitűnik, hogy nem vagyunk elfogultak. Joga van a boldog­sághoz — állítja, s mi ebben iga­zat adunk önnek. Abban viszont nem. hogy ez boldogság lenne magának. Kérdezett, hát feleltünk. Ám­bár legszívesebben — minden el­fogultság nélkül, a papája helyett — kiporolnánk a szoknyáját. S ezzel az ügyet a lelki klinika te­rületéről az otthoni „kezelés" drasztikusabb, de eredményesebb hatáskörébe utalnánk. Mester László tak tőlük. Szolnok megyei építészek látogatása Békéscsabán Huszár Rezső Érdekes látogatói voltak augusz. tus 10-én a csabai Munkácsy Mi­hály múzeumnak. A Szolnok me­gyei tanács tervező irodájának munkatársai, igazgatójuknak, Ko­vács Józsefnek a vezetésével ta­pasztalatcsere formájában elláto­gattak Békés megyei kollégáighoz tésével is, miszerint egy nő sze­relme akkor egész, ha 1. a hitves, 2. a szertő ás 3- az anya érzései együttesen bennefoglaltatnak. Ezt ön nagyon helyesen látja. Ez eset­napsugárra 1s vágyik; csupa olyas­mire, amit ön mellett most meg­talál. Mit szaporítsuk a szót? E má­­sodlvirágzású talknyos most az ön LELKI KLINIKA és az itteni tervező iroda igazga­tójának, Körösfalvi Pálnak a ka­lauzolásával megtekintették a mú­zeumot. Különösen a Munkácsy­­teremben időztek sokat, ahol a nagy művész relikviáit tekintették meg és gyönyörködtek alkotásai­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents