Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

1962. augusztus 8. 3 Szerda Egy sokat ígérő kezdeményezés nyomában Közös sertéshizlalásra vállalkozott a mezőkovácsházi járás több termelőszövetkezete A kora tavaszi hónapokban in­dult el útjára a gondolat: helyes lenne, ha a mezőkovácsházi járás­ban több termelőszövetkezet kö­zös sertéshizlaló-telepet létesítene. S amint teltek-múltak a hetek, egy­re sűrűbb vendégek lettek a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyánál a járás vezetői, és néhány termelőszövetkezet elnöke, szak­embere. A sokszor hosszan tartó viták, s a konkrét számítások egy napon elfogadásra váró határozat­tá lettek. „Kunágota község kör­zetében négymillió 150 ezer forint költséggel több termelőszövetkezet közös sertéshizlaló-kombdnátot lé­tesít, mélyben egyszerre három­ezer sertést lehet elhelyezni...” A határozat, s a kidolgozott részletes terv azt is meghatározza, hogy a sertéskombdnát a legkorszerűbb követélményeiknek megfelelően teljesen gépesítve lesz. A kunágotai Bercsényi és Petőfi, a dombiratos! Béke, az almáska­­marási Sallai, a magyardombegy­­házi Rákóczi, s a kisdombegyházi Táncsics Termelőszövetkezetek gazdái.és vezetői örömmel fogad­ták e kezdeményezés valóra váltá­sát. S a közös sertéshizlalás nagy­szerű eredményt ígér már a jövő évben. A 3000 közös sertés hizlalására alkalmas kombinát építését december végére befeje­zik. S ez azt jelenti, hogy január­ban, de legkésőbb február elején már be is telepíthetik a több mil­lió forint költséggel épült hizlal­dát. A járás párt- és tanács-ve­zetői mondták él azt Is, hogy az említett hat termelőszövetkezet saját tenyésztéséből állítja elő. illetve neveli fel azokat a süldő­ket, melyeket majd közösen hiz­lalnak. Ehhez már jelenleg is meg­van a feltétel, mert ezekben a tsz­­ekben minden száz holdra hat anyakoca jut. A hat termelőszövetkezet gazdái elhatározták, hogy a gazdaságo­sabb sert éshizlal ás fontos feltéte­leként lényegesen lerövidítik a süldőnevelést, ami azt jelenti, hogy a hizlalás ideje is csökken. A közös sertésihizlalásra vállal­kozott termelőszövetkezetek meg­felelő szakemberekkel elérik, hogy megszűnik a hízott sertések idény­jellege. Vagyis az év minden sza­kában állandóan tudnak hízott sertést adni a népgazdaságnak az említett közös gazdaságok. De ami a lényegét képezi e kezdeménye­zésnek: nemcsak számszerűen, ha­nem minőségben is jóval több hí­zott sertést tudnak adni az ország­nak, mint az idén. A mezőkovácsházi járás terme­lőszövetkezeteinek példái bizonyá­ra hamarosan más járásokba is eljutnak és több helyen társulnak majd valóra váltani ilyen nagy­szerű kezdeményezéseket. Balkus Imre Szombat estig 4640 vagon kenyérgabonát vásárolt fel a Békés megyei Malomipari és Termény forgalmi Vállalat A múlt hét első három napjá­ban továbbra is nagy volt a for­galom a Békés megyei Malom­ipara- és Terményforgalmi Válla­lat kirendeltségei előtt. A terme­lőszövetkezetek és állami gaz­daságok kora reggeltől késő estig szállították átadásra a kenyérga­bonát A nagy forgalom azonban kevésbé mondható el a múlt hét csütörtök délutánjától. A hét má­sodik félében lecsökkent a napon­kénti átadásra kerülő gabona mennyisége. S ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a megye ter­melőszövetkezeteiben megkezdték a munkaegységekre járó gabona kiosztását, hanem a Békés me­gyei Malomipari és Terményfor­galmi Vállalat ellenőrzésre járó munkatársai véleménye alapján több szövetkezeti gazdaságban érthetetlen várakozás tapasztalha­tó. Különösen a gyomai és a sar­­kadi járásiban észlelhető ez. Változatlanul jó ütemben halad a gabona felvásárlása a battonyai, a végegyházi és a kardoskúti kör­zeteikben. A múlt hét szombatjáig a béké­si járásban 560, a gyomaiban 450, a gyulaiban 500, a mezőko­vácsháziban 770, az orosháziban 900, a sarkadéban 360, a szarvasi­ban 440, a szeghalmi járásban 480, Békéscsaba városban pedig 560 vagon gabonát adtak át a Ma­lomipari és Terményforgalmi Vállalatnak. A gabona felvásár­lásának megkezdése óta pedig összesen 4640 vagon gabonát ad­tak át nagyüzemi gazdaságaink a népgazdaságnak. Jő Jövedelmet ígér a hétezer pecsenyekacsa A kora tavaszi hónapokban hét­ezer pecsenyekacsára kötött szer­ződést a nagykamarási Petőfi Ter­melőszövetkezet. Dicséret illeti a kacsanevelőket, akik elérték, hogy a szövetkezet tudja teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettsé­gét. A közös gazdái hamarosan megkezdik a pecsenyekacsák le­szállítását. A nagyüzemi gazdálkodás néhány módszere apjaink egyik legtöbbet vi­tatott kérdése a mezőgaz­dasági nagyüzemek irányítása, azok gyors ütemű fejlesztése, s a helyes arányok kialakítása a ter­melésben. Mint sok másra, az üzemi ará­nyok kialakítására sem lehet re­ceptet előírni. Ez néni is lenne he­lyes. De minden vidéknek meg­van a maga növénytermelési és állattenyésztési kultúrája. Ezek fi­gyelembe vételével alakítsa ki minden mezőgazdasági üzem a maga sajátos termelését. A növénytermelés és az állatte­nyésztés kölcsönösen hatással van egymásra. Mégis sok helyen az állatállománnyal nem áll arány­ban a takarmánybázis. Itt kell szólni a helyes növényfajták meg­választásáról, melyek a betakarí­táskor nagy mennyiséget adnak. Ilyen a bőven termű silókukori­ca vagy a napraforgós, borsós ke­verék. Nem helyes az, ha mindent az őszi keverékkel akarunk meg­oldani, mert könnyen takarmány nélkül marad állatállományunk. Az utóbbiból csak annyit ajánla­tos vetni, amennyi a korai zöld etetéshez feltétlenül szükséges. A következő fontos tényező az állatállomány helyes kialakítása. Nagyon fontos, hogy idejében meghatározzuk, milyen állatfajtá­val akarunk foglalkozni. Vagyis: melyek azok a fajták, amikhez legjobban adva vannak a lehető­ségek, s jövedelmezőnek is ígér­keznek. Ezt kell hogy kövesse az a meghatározás, hogy milyen arányban akarunk tenyésztést és árutermelést folytatni. Nem len­ne helyes, ha a tenyésztési és az árutermelési arányok összhangja felborulna, ami később nemcsak a szövetkezetre, hanem az egész népgazdaságra kellemetlen hatás­sal lenne. Vajon milyen módon le­het a húsellátásban élőbbre lépni? Jelentősen meg tudjuk növelni a hústermelést, ha a nyári hóna­pokban a növendékmarháktól és birkáktól üresen maradt istállók­ban baromfit nevelünk. Hasonló ilyen lehetőség a vízi­­szárnyasok tenyésztése, és nevelé­se azokban a gazdaságokban, ahol erre lehetőség van. Jó példa erre a Biharugrai Halgazdaság, mely a halastavakon több százezer ka­csát nevel, és ezzel megduplázza az egységnyi területről korábban adott húsmennyiséget. S most íme néhány gyakorlati példa: A mi gazdaságunk fő pro­filja a sertés. Ennek megfelelően kisebb arányban foglalkozunk szarvasmarhával és birkával is. Takarmánytermő területünk nem nagy. S így ma még nagy meny­­nyiségű takarmányt vásárolunk társgazdaságoktól. Felmérve a le­hetőségeket, az a véleményünk, hogy jobb termélésszervezéssel egy-két éven belül meg tudjuk termelni állatállományunk számá­ra a szükséges takarmánymeny­­nyiséget. Éppen ezért már most úgy állítjuk össze vetésterületün­ket, hogy zömmel olyan növények kerüljenek a földbe, melyek a fő Már most szerezzük be iskolaszereinket! Füzet — írószer — töltőtoll — iskolatáska nagy választékban BÉKÉSCSABA: Szent István tér 10. Tanácsköztársaság Út 39. OROSHÁZA: Győri Vilmos tér L GYULA: Petőfi u. 37. SZARVAS: Kossuth Lajos u. 52. Vásároljon szaküzletben! 50345 profil, a sertéstenyésztés igényét kielégítik. Először tavaly vettük szemügyre területünket, és olyan takarmánybázist igyekeztünk ki­alakítani, mely a legjobban meg­felel a célnak. Ez párosult azzal, hogy felülvizsgáltuk a tenyésztési, süldőnevelési és hizlalási módsze. reinket. A tapasztalatok nyomán változtattuk meg kocatartási mód­szerünket, majd pedig elvetettük búgatási rendszerünknél a szaba­don való pároztatást, és áttértünk a zárt, ketreces búgatásra. Ugyan­akkor bevezettük a kocák törzs­lapját, s igyekeztünk a selejtezé­seket is elvégezni azon egyedek­­nél, melyeknél a szaporulat nem volt kielégítő, esetleg azt tapasz­taltuk, hogy az utódok valamilyen fertőző betegségben szenvednek. A kocák takarmányozásánál nem változtattunk az előző formán, s ez abból a helytelen szemléletből következett, hogy legeltetési le­hetőségeink mellett nem szüksé­ges a zöldlucema etetése. Ez ter­mészetesen megdrágította a te­nyésztési üzemágat. A süldőnevelési üzemágnál is nehezen tudtuk azt a szem­léletet áttörni, hogy ne 50—60 ki­logrammos, hanem 30 kilogram­mos korban menjen a süldő hízó­ba. A hosszú hónapokig tartó sül­dőnevelési idő, bár a hizlalásnál némi előnyt hozott, azonban na­gyon megdrágította a süldőneve­lés költségeit. S ez arra ösztön­zött bennünket, hogy vizsgáljuk meg behatóbban tartási és takar­mányozási viszonyainkat, ami az­zal az eredménnyel járt, hogy megszüntettük a zöldlucerna szá­lában való etetését, és áttértünk a süldőknél a pépesített lucerna etetésére, majd fokozatosan alkal­maztuk ezt a takarmányozási módszert a kocáknál is. Ez helyes­nek bizonyult, mert kevesebb ab­raktakarmánnyal jobb eredményt értünk el. Egy kilogramm súlynö­vekedésre a következő táblásat ad választ: . ism. jan. lew. marc. apr. may Süldőnevelés: 8,3 7,05 7,1 5,5 3,9 Hizlalás: 6,6 7,3 6,6 5,7 5,4 A múlt év első öt hónapjában süldőnevelésre kilogrammonként felhasználtunk 5,31, hizlalásra pe­dig 5,90 kilogramm vegyes-abrak­­takarmányt. Amint a fenti számok bizonyít­ják, jelentősen csökkent az egy kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált abrakmennyiség, mely feltétlenül a pépesített lucerna ja­vára írható. Ugyanakkor eredmé­nyesnek tapasztaltuk az önkölt­ség alakulását is. S amíg a múlt év május 31-ig a süldőnevelés ki­lónként 14,76, a hizlalás pedig 13,99 forintba került, az idén ugyanebben az időben a süldőne­velés 13,90, a hizlalás pedig 11,68 forint értéket mutat kilogram­monként. Ugyanakkor a hizlalás­nál áttértünk a zárt-tartásos ön­­etetős módszerre, s a hizlalás utol. só két-három hónapjában száraz­darával etetünk. Az eredmény itt is jó. H osszú ideig problémát je­lentett nálunk is a leválasz­tott malacok későbbi kondícióbe­li és egészségügyi romlásának megakadályozása. Tapasztalata­ink szerint ebben az esetben a kisrekeszes tartási módszert ér­demes követni. A választás után így nevelt malacoknál nincsenek súlycsökkenések, sőt súlygyarapo­dást észlelhetünk már az első hó­napban, mintegy 4—5 kilogram­mot. A kisrekeszes tartás után közvetlenül hízóba kerülnek ezek az állatok, mintegy 30—35 kg­­os súlyban, ahol a kezdeti idő­ben a már említett lucernapépes vegyes, vizes darával történik a hizlalás, míg az utolsó 2—3 hó­napban önetetéses szárazdara­­hizlalással. Ilyen módszer alkal­mazásával 10—11 hónapos korban 120 kilogramm átlagsúlyban vá­gásra adhatók a sertések. Ha kö­vetkezetesen figyelemmel kísér­jük a sertéstenyésztők bérezésé­nek alakulását, az új munkamű­veletek, új eljárások alakulását, s rendszeresen tanácskozunk az em­berekkel, nem érhet bennünket meglepetés. Végezetül a számviteli munkát említem. Ha rangsorolni lehetne dolgainkat, akikor ezt az elsők között említeném. Mert enélkül semmit nem ér a vezetés, és nincs is biztosítva a társadalmi tulajdon védelme. A bizonylati rendszer megteremtése s megszilárdítása hiányában vakon botorkál az egész vezetés, s csak az év végén derül ki, hogy helytelenül gazdál­kodtunk. Csak néhány alapvető gondola­tot tettem szóvá abból a nagy egészből, mely napjainkban me­zőgazdasági nagyüzemeink veze­tőit foglalkoztatja. Jegyinák János a Zsadányi Áll. Gazdaság igazgatója Termelőszövetkezetek! Tsz-tagok! Egyéni termelők] A sertéshizlalási akció keretében 50 kg-on felüli sú­lyú süldőkre még ez évi átadásra köthető szerződés! Ennél kisebb süldőkre 1963. első negyedévi átadásra köti a vállalat a szerződéseket! A szerződéses árak és feltételek változatlanok! Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 432

Next

/
Thumbnails
Contents