Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-08 / 184. szám
1962. augusztus 8. 3 Szerda Egy sokat ígérő kezdeményezés nyomában Közös sertéshizlalásra vállalkozott a mezőkovácsházi járás több termelőszövetkezete A kora tavaszi hónapokban indult el útjára a gondolat: helyes lenne, ha a mezőkovácsházi járásban több termelőszövetkezet közös sertéshizlaló-telepet létesítene. S amint teltek-múltak a hetek, egyre sűrűbb vendégek lettek a megyei tanács mezőgazdasági osztályánál a járás vezetői, és néhány termelőszövetkezet elnöke, szakembere. A sokszor hosszan tartó viták, s a konkrét számítások egy napon elfogadásra váró határozattá lettek. „Kunágota község körzetében négymillió 150 ezer forint költséggel több termelőszövetkezet közös sertéshizlaló-kombdnátot létesít, mélyben egyszerre háromezer sertést lehet elhelyezni...” A határozat, s a kidolgozott részletes terv azt is meghatározza, hogy a sertéskombdnát a legkorszerűbb követélményeiknek megfelelően teljesen gépesítve lesz. A kunágotai Bercsényi és Petőfi, a dombiratos! Béke, az almáskamarási Sallai, a magyardombegyházi Rákóczi, s a kisdombegyházi Táncsics Termelőszövetkezetek gazdái.és vezetői örömmel fogadták e kezdeményezés valóra váltását. S a közös sertéshizlalás nagyszerű eredményt ígér már a jövő évben. A 3000 közös sertés hizlalására alkalmas kombinát építését december végére befejezik. S ez azt jelenti, hogy januárban, de legkésőbb február elején már be is telepíthetik a több millió forint költséggel épült hizlaldát. A járás párt- és tanács-vezetői mondták él azt Is, hogy az említett hat termelőszövetkezet saját tenyésztéséből állítja elő. illetve neveli fel azokat a süldőket, melyeket majd közösen hizlalnak. Ehhez már jelenleg is megvan a feltétel, mert ezekben a tszekben minden száz holdra hat anyakoca jut. A hat termelőszövetkezet gazdái elhatározták, hogy a gazdaságosabb sert éshizlal ás fontos feltételeként lényegesen lerövidítik a süldőnevelést, ami azt jelenti, hogy a hizlalás ideje is csökken. A közös sertésihizlalásra vállalkozott termelőszövetkezetek megfelelő szakemberekkel elérik, hogy megszűnik a hízott sertések idényjellege. Vagyis az év minden szakában állandóan tudnak hízott sertést adni a népgazdaságnak az említett közös gazdaságok. De ami a lényegét képezi e kezdeményezésnek: nemcsak számszerűen, hanem minőségben is jóval több hízott sertést tudnak adni az országnak, mint az idén. A mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteinek példái bizonyára hamarosan más járásokba is eljutnak és több helyen társulnak majd valóra váltani ilyen nagyszerű kezdeményezéseket. Balkus Imre Szombat estig 4640 vagon kenyérgabonát vásárolt fel a Békés megyei Malomipari és Termény forgalmi Vállalat A múlt hét első három napjában továbbra is nagy volt a forgalom a Békés megyei Malomipara- és Terményforgalmi Vállalat kirendeltségei előtt. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kora reggeltől késő estig szállították átadásra a kenyérgabonát A nagy forgalom azonban kevésbé mondható el a múlt hét csütörtök délutánjától. A hét második félében lecsökkent a naponkénti átadásra kerülő gabona mennyisége. S ez nemcsak azzal magyarázható, hogy a megye termelőszövetkezeteiben megkezdték a munkaegységekre járó gabona kiosztását, hanem a Békés megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat ellenőrzésre járó munkatársai véleménye alapján több szövetkezeti gazdaságban érthetetlen várakozás tapasztalható. Különösen a gyomai és a sarkadi járásiban észlelhető ez. Változatlanul jó ütemben halad a gabona felvásárlása a battonyai, a végegyházi és a kardoskúti körzeteikben. A múlt hét szombatjáig a békési járásban 560, a gyomaiban 450, a gyulaiban 500, a mezőkovácsháziban 770, az orosháziban 900, a sarkadéban 360, a szarvasiban 440, a szeghalmi járásban 480, Békéscsaba városban pedig 560 vagon gabonát adtak át a Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnak. A gabona felvásárlásának megkezdése óta pedig összesen 4640 vagon gabonát adtak át nagyüzemi gazdaságaink a népgazdaságnak. Jő Jövedelmet ígér a hétezer pecsenyekacsa A kora tavaszi hónapokban hétezer pecsenyekacsára kötött szerződést a nagykamarási Petőfi Termelőszövetkezet. Dicséret illeti a kacsanevelőket, akik elérték, hogy a szövetkezet tudja teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségét. A közös gazdái hamarosan megkezdik a pecsenyekacsák leszállítását. A nagyüzemi gazdálkodás néhány módszere apjaink egyik legtöbbet vitatott kérdése a mezőgazdasági nagyüzemek irányítása, azok gyors ütemű fejlesztése, s a helyes arányok kialakítása a termelésben. Mint sok másra, az üzemi arányok kialakítására sem lehet receptet előírni. Ez néni is lenne helyes. De minden vidéknek megvan a maga növénytermelési és állattenyésztési kultúrája. Ezek figyelembe vételével alakítsa ki minden mezőgazdasági üzem a maga sajátos termelését. A növénytermelés és az állattenyésztés kölcsönösen hatással van egymásra. Mégis sok helyen az állatállománnyal nem áll arányban a takarmánybázis. Itt kell szólni a helyes növényfajták megválasztásáról, melyek a betakarításkor nagy mennyiséget adnak. Ilyen a bőven termű silókukorica vagy a napraforgós, borsós keverék. Nem helyes az, ha mindent az őszi keverékkel akarunk megoldani, mert könnyen takarmány nélkül marad állatállományunk. Az utóbbiból csak annyit ajánlatos vetni, amennyi a korai zöld etetéshez feltétlenül szükséges. A következő fontos tényező az állatállomány helyes kialakítása. Nagyon fontos, hogy idejében meghatározzuk, milyen állatfajtával akarunk foglalkozni. Vagyis: melyek azok a fajták, amikhez legjobban adva vannak a lehetőségek, s jövedelmezőnek is ígérkeznek. Ezt kell hogy kövesse az a meghatározás, hogy milyen arányban akarunk tenyésztést és árutermelést folytatni. Nem lenne helyes, ha a tenyésztési és az árutermelési arányok összhangja felborulna, ami később nemcsak a szövetkezetre, hanem az egész népgazdaságra kellemetlen hatással lenne. Vajon milyen módon lehet a húsellátásban élőbbre lépni? Jelentősen meg tudjuk növelni a hústermelést, ha a nyári hónapokban a növendékmarháktól és birkáktól üresen maradt istállókban baromfit nevelünk. Hasonló ilyen lehetőség a víziszárnyasok tenyésztése, és nevelése azokban a gazdaságokban, ahol erre lehetőség van. Jó példa erre a Biharugrai Halgazdaság, mely a halastavakon több százezer kacsát nevel, és ezzel megduplázza az egységnyi területről korábban adott húsmennyiséget. S most íme néhány gyakorlati példa: A mi gazdaságunk fő profilja a sertés. Ennek megfelelően kisebb arányban foglalkozunk szarvasmarhával és birkával is. Takarmánytermő területünk nem nagy. S így ma még nagy menynyiségű takarmányt vásárolunk társgazdaságoktól. Felmérve a lehetőségeket, az a véleményünk, hogy jobb termélésszervezéssel egy-két éven belül meg tudjuk termelni állatállományunk számára a szükséges takarmánymenynyiséget. Éppen ezért már most úgy állítjuk össze vetésterületünket, hogy zömmel olyan növények kerüljenek a földbe, melyek a fő Már most szerezzük be iskolaszereinket! Füzet — írószer — töltőtoll — iskolatáska nagy választékban BÉKÉSCSABA: Szent István tér 10. Tanácsköztársaság Út 39. OROSHÁZA: Győri Vilmos tér L GYULA: Petőfi u. 37. SZARVAS: Kossuth Lajos u. 52. Vásároljon szaküzletben! 50345 profil, a sertéstenyésztés igényét kielégítik. Először tavaly vettük szemügyre területünket, és olyan takarmánybázist igyekeztünk kialakítani, mely a legjobban megfelel a célnak. Ez párosult azzal, hogy felülvizsgáltuk a tenyésztési, süldőnevelési és hizlalási módsze. reinket. A tapasztalatok nyomán változtattuk meg kocatartási módszerünket, majd pedig elvetettük búgatási rendszerünknél a szabadon való pároztatást, és áttértünk a zárt, ketreces búgatásra. Ugyanakkor bevezettük a kocák törzslapját, s igyekeztünk a selejtezéseket is elvégezni azon egyedeknél, melyeknél a szaporulat nem volt kielégítő, esetleg azt tapasztaltuk, hogy az utódok valamilyen fertőző betegségben szenvednek. A kocák takarmányozásánál nem változtattunk az előző formán, s ez abból a helytelen szemléletből következett, hogy legeltetési lehetőségeink mellett nem szükséges a zöldlucema etetése. Ez természetesen megdrágította a tenyésztési üzemágat. A süldőnevelési üzemágnál is nehezen tudtuk azt a szemléletet áttörni, hogy ne 50—60 kilogrammos, hanem 30 kilogrammos korban menjen a süldő hízóba. A hosszú hónapokig tartó süldőnevelési idő, bár a hizlalásnál némi előnyt hozott, azonban nagyon megdrágította a süldőnevelés költségeit. S ez arra ösztönzött bennünket, hogy vizsgáljuk meg behatóbban tartási és takarmányozási viszonyainkat, ami azzal az eredménnyel járt, hogy megszüntettük a zöldlucerna szálában való etetését, és áttértünk a süldőknél a pépesített lucerna etetésére, majd fokozatosan alkalmaztuk ezt a takarmányozási módszert a kocáknál is. Ez helyesnek bizonyult, mert kevesebb abraktakarmánnyal jobb eredményt értünk el. Egy kilogramm súlynövekedésre a következő táblásat ad választ: . ism. jan. lew. marc. apr. may Süldőnevelés: 8,3 7,05 7,1 5,5 3,9 Hizlalás: 6,6 7,3 6,6 5,7 5,4 A múlt év első öt hónapjában süldőnevelésre kilogrammonként felhasználtunk 5,31, hizlalásra pedig 5,90 kilogramm vegyes-abraktakarmányt. Amint a fenti számok bizonyítják, jelentősen csökkent az egy kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált abrakmennyiség, mely feltétlenül a pépesített lucerna javára írható. Ugyanakkor eredményesnek tapasztaltuk az önköltség alakulását is. S amíg a múlt év május 31-ig a süldőnevelés kilónként 14,76, a hizlalás pedig 13,99 forintba került, az idén ugyanebben az időben a süldőnevelés 13,90, a hizlalás pedig 11,68 forint értéket mutat kilogrammonként. Ugyanakkor a hizlalásnál áttértünk a zárt-tartásos önetetős módszerre, s a hizlalás utol. só két-három hónapjában szárazdarával etetünk. Az eredmény itt is jó. H osszú ideig problémát jelentett nálunk is a leválasztott malacok későbbi kondícióbeli és egészségügyi romlásának megakadályozása. Tapasztalataink szerint ebben az esetben a kisrekeszes tartási módszert érdemes követni. A választás után így nevelt malacoknál nincsenek súlycsökkenések, sőt súlygyarapodást észlelhetünk már az első hónapban, mintegy 4—5 kilogrammot. A kisrekeszes tartás után közvetlenül hízóba kerülnek ezek az állatok, mintegy 30—35 kgos súlyban, ahol a kezdeti időben a már említett lucernapépes vegyes, vizes darával történik a hizlalás, míg az utolsó 2—3 hónapban önetetéses szárazdarahizlalással. Ilyen módszer alkalmazásával 10—11 hónapos korban 120 kilogramm átlagsúlyban vágásra adhatók a sertések. Ha következetesen figyelemmel kísérjük a sertéstenyésztők bérezésének alakulását, az új munkaműveletek, új eljárások alakulását, s rendszeresen tanácskozunk az emberekkel, nem érhet bennünket meglepetés. Végezetül a számviteli munkát említem. Ha rangsorolni lehetne dolgainkat, akikor ezt az elsők között említeném. Mert enélkül semmit nem ér a vezetés, és nincs is biztosítva a társadalmi tulajdon védelme. A bizonylati rendszer megteremtése s megszilárdítása hiányában vakon botorkál az egész vezetés, s csak az év végén derül ki, hogy helytelenül gazdálkodtunk. Csak néhány alapvető gondolatot tettem szóvá abból a nagy egészből, mely napjainkban mezőgazdasági nagyüzemeink vezetőit foglalkoztatja. Jegyinák János a Zsadányi Áll. Gazdaság igazgatója Termelőszövetkezetek! Tsz-tagok! Egyéni termelők] A sertéshizlalási akció keretében 50 kg-on felüli súlyú süldőkre még ez évi átadásra köthető szerződés! Ennél kisebb süldőkre 1963. első negyedévi átadásra köti a vállalat a szerződéseket! A szerződéses árak és feltételek változatlanok! Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók adnak. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat 432
