Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-31 / 203. szám

1962. augusztus 31. 4 Péntek Augusztus 13-a volt, amikor a kunágotai községi tanács végre­hajtó bizottsága előtt Pócsik Pál, a községi művelődési otthon igaz­gatója és Rigó József, a népkönyv­tár vezetője beszámolt a két kul­turális intézmény első félévi mun­kájáról. A vb-ülés jól sikerült, hasznos volt és a vb tagjai meg­felelő segítséget nyújtottak a köz­ség két kulturális vezetőjének ah­hoz, hogy az év második felében, — mely egyben az új népműve­lési évad kezdete is — egészsé­gesen fejlődjön, javuljon a kultúr­­élet Kunágotán, Az első félesztendő eredményeit tekintik a további munka kiindu­lópontjának. Innen indulnak el, és már elöljáróban meg kell je­gyezni: jó alapokat teremtettek a második félév számára, ősztől még gazdagabb sikereket várhatnak. A népkönyvtár A legérdekesebb: a község lakói­nak egyhetede beiratkozott könyv­tári olvasó. Ez igen jó arány, és ha még ehhez azt is hozzátesz­­szük, hogy az 1962-es évre terve­zett — a lakosság lélekszámúhoz viszonyított — hat százalékos tag­létszám-növekedést már teljesítet­ték, akkor az elismerés még in­dokoltabb. Különben a községi népkönyv­tár jelenleg 2078 kötettel rendel­kezik, ezt azonban hamarosan ki­egészíti a megyei könyvtár 5000 forintos könyvajándéka, és a köz­ségfejlesztési alapból ezután vá­sárolnak 400 új könyvet. Tervezik a gyermek-könyvtár különválasz­tását, hogy a kunágotai gyerekek még szabadabban válogathassa­nak és kereshessenek ma­guknak jó olvasnivalót. A művelődési otthon Az igazgató jól szerkesztett, eredményekre és hibákra egyaránt becsületesen és őszintén rámutató beszámolója tetszett a tanács vég­rehajtó bizottsága tagjainak „Emelni a népművelési munka tartalmi és minőségi színvonalát, ebben az egy mondatban foglal­tuk össze az elmúlt népművelési évad kezdetén az új feladatokat” — állapította meg Pócsik Pál be­számolója első részében. Szólt a községi művelődési bizottság élén­külő tevékenységéről és arról, hogy hasznos volt a népművelési programot a társadalmi szerve­zetekkel és intézményekkel közö­sen kidolgozni, ez a megvalósítás során tükröződött leginkább. Most pedig egy kis statisztika, csupán azért, hogy kézzelfogható­an érzékelhesse az olvasó, honnan indulnak el ebben a községben most, az ősz elején. Tizenhét ismeretterjesztő elő­adást tartottak, sikerrel, sőt, a he­lyi földművesszövetkezet — a kul­turális együttműködés eredmé­nyeként — még négy TIT-előadást kötött la és rendezett meg. Üj vonás, hogy úgynevezett „kihelye­zett előadások is akadtak, tehát nemcsak a kultúrotthonban, ha­nem esténként a földszöv. irodá­jában vagy az újtelepi és a köz­ponti iskolában is összejöttek az emberek művelődni. Szellemi ve­télkedő is volt, jól sikerült. Két ezüstkalászos tanfolyamot, ké­zimunka-tanfolyamot és első­segély-nyújtó tanfolyamot indítot­tak és bonyolítottak le, csekély lemorzsolódással. A színjátszók Nagy Endre: A miniszterelnök, és Csizmarek: Bukfenc című darab­jait mutatták be, nemcsak Kuná-Túl fiatal a szerelemre Elsa Shelley „Pick-up Girl” című színdarabját vitte filmre Muriel Box angol rendező, s ezzel napjaink egyik égető problémáját, a fiatalok erkölcsi életét választotta témájául. A történet főszereplője egy 15 éves kislány, akinek ügyét a New Yorkéi fiatalkorúak bíró­sága tárgyalja. Hogyan jutott ide ez a kislány, kérdezi a film, és megpróbál válaszolni is... (A bé késcsabai Szabadság filmszínház mutatja be augusztus 30-tól szeptember 3-ig.) oaoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Rádió- és televízió-műsor gotán, hanem Dombiratoson, Ke­­vermesen, Magyardombegyházán és Nagykamaráson is. A kunágotai Bercsényi Tsz-ben a KlSZ-szerve­­zet alakított ifjúsági színjátszó­­gárdát, ez a csoport azonban a vezetésben támadt nézeteltérések miatt feloszlott. (Pócsik elvtárs itt megjegyezte, hogy ez nem marad­hat annyiban.) Beváltak a vasár­napi gyermekfoglalkozások, eze­ket pedagógusok vezetik, a klub­ba pedig hamarosan televíziót vá­sárolnak. Az ifjúsági klubban pe­zseg az élet, táncos, szórakoztató összejöveteleket gyakran rendez­nek itt a fiatalok. Népszerűek a kirándulások is, Füzesgyarmaton, Gyulán jártak, legutóbb pedig Me­­zőkovácsházára rándultak át 103- an, a Jókai Színház ottani vendég­­szereplésére. Két nagyon biztató számot még: a Bercsényi Tsz 6296, a Petőfi Tsz pedig 3300 forintot utalt át kulturális és szociális alapjából a művelődési otthon­nak. Mit terveznék? Szintén röviden: két tsz-akadé­­miát, folytatni az ezüstkalászos tanfolyamokat, ezeken kívül me­zőgazdasági-gépkezelő, háztartási­­gép-kezelő, kézimunka- és egész­ségügyi tanfolyamokat szervez­nek. Bővítik a TIT-előadások té­makörét és azok színvonalát. Új elgondolás a báb-szakkör életre­­hívása, és — ez is nagyon fon­tos : a jövő évben feltétlenül rend­be kell hozatniuk a kultúrotthon nagytermének padozatát, az eső­csatornákat, sőt, a 'gondnoki lakás tatarozása sem halasztható sokáig. A munkatervet ezután ké-Változatosnak Ígérkezik fiiirLszínhá­zainkban a szeptember hónapban be­­mutatásra kerülő filmek kísérőműsora. A Frontbetörés című magyar nép­szerű tudományos rövidfilm bemutat^ ja, hogyan használják .fel a meteoroló­giai előrejelzéseiket a gyógyászatban. Ugyancsak magyar alkotás a Verseny­ben áliumc. A szatirikus életkép nép­­gazdasági terveink teljesítésének be­mutatásával kezdődik, és humoros formában mutatja meg, mennyivel magasabb lenne a tervteljesítés, ha nem volna sok munkaóra-kiesés. Azt is látjuk, miből adódnak ezek a kiesé­sek és hogyan lehetne meggátolni őket. A szovjet rövidfilmgyártást két al­kotás képviseli. A színes televízió ér­dekes, színvonalas ismeretterjesztő film, amely szemléltető módon mutat­szítlk, de már most is — körvo­nalaiban — pontosan tudják, mit akarnak. így aztán természetes, hogy a vb-ülés hasznosan és elő­relátóan vitázhatott a község nép­művelési gondjairól, dolgairól. A mozi A községi mozival, az Üj Ba­rázda filmszínházzal több a prob­léma, mint a népkönyvtárral és a kultúrotthonnal együtt. Elég, ha csak azt rögzítjük, hogy a mozi látogatottsága a második negyed­évben lényegesen lecsökkent. A kultúrigazgató úgy látja, hogy a községi művelődési bizottságnak sokkal több segítséget kellene ad­nia a mozi aktívahálózatának ki­építéséhez. Leginkább a tsz-ek­­ben hiányoznak ügyes, és jól tá­jékozódott mozis-aktivák. Jó len­ne ifjúsági előadásokat is szervez­ni és több filmankétot. Ezek azon­ban még csak elgondolások. Biz­tos azonban, hogy a művelődési bizottság jó munkáját a mo­zi, a filmkultúra területére is ki­terjeszti, és már ősztől sokkal töb­ben járnak majd moziba Kuná­gotán, mint a tavasz végén, nyár elején. • Ügy érezzük, olyan ez az jrás, mint egy kettészelt alma: jól lát­tatja Kunágota kulturális életé­nek keresztmetszetét, az új tervek megvalósulásának kiindulópontját, az alapokat. Van mire építeni, és van erő megbirkózni a gondokkal is. Nincs kétségünk efelől. S. E. ja be a színes televíziót és azokat a kísérleteiket, amelyek ezzel az új tech­nikai alkotással kapcsolatban a Szov­jetunióban folynak. A másik szovjet film a Hét nap Madagaszkárban, a színes film Madagaszkár szigetével és az ott élő emberekkel ismertet meg. Ugyancsak idegen országba vezeti el a nézőt az Utazás 6-Egyiptomban című színes csehszlovák útirajzfidm, amely a Nílus menti országot, kulturális em­lékeit mutatja be. A kén és kenyér című olasz film alkotója Gillo Pon­­tecorvo, aki a Kapó című játékfilm­jével vált világhírűvé. A színes film művészi módon ad képet az olasz kén­bányászok keserves életéről. Látvá­nyos, színes rövidfilm a Népművészeti album, amely a román népművészek munkájával, alkotásaival ismerteti meg a nézőt; SZOMBAT, 1962. SZEPTEMBER 1* KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Operarészle­tek. 9.00 Lányok, asszonyok. 9.20 Ver­bunkosók. 10.10 Az óvodások műsora. 10.i30 Fúvószene. 11.00 Tizenöt deka ke­nyér. Regényrészlet; 11.15 Zenekari muzsika. 11.52 Gratulálunk! 12.16 Ope­rettekből. 13.00 Mit olvassunk? 13.15 Mozart: A-dúr vonósnégyes. 13.50 Szív küldi. 14.30 Vietnam nemzeti ünnepén. 15.10 Élőszóval — muzsikával. 16.50 Hét nap a külpolitikában. 17.10 Könnyű­zenei híradó. 17.45 A budai Sándor­­palotában történt. 18.00 Népi zene. 20.26 Nevetés-részesedés; 22.16 Sporfrhíradó. 22.35 Tánczene; PETŐFI RADIO: 14.15 Válaszolunk hallgatóinknak. 8.30 A Gyermekrádiő műsora. 14.30 Könnyűzene; 14.55 Bé­lyeggyűjtők ötperce. 15.00 Operakalauz. Weber: Euryanthe. 16.06 Lány ámyék­műsora Augusztus 31-én este 8 órakor Déva­­ványám FÜREDI KOMÉDIÁSOK Augusztus 31-én este 8 órakor Szen­tesen APJA LÄNYA ban. Rádiójáték; 17.10 Hanglemezgyüj-' tők húszperce. 17.130 A bak ter s a fiais Novelláskötet ismertetése. 17.45 Ének­karok énekelnek. 18.05 Orvosi tana-« csők. 18.10 Zenés találkozó. 19.05 Ma-* gyár nóták. 19.35 Láttuk* haílottukj 19.55 Prágai Tavasz 1962; a televízió műsora: i®.3o Gyér-* mekműsor; 19.00 Szépséges Velence^ Nyugatnémet kisfilm. 19.10 Hétről hét** re. 19.30 TV-Hiradó. 19.50 Vidám per-* eek. Kis kiküldetés. 20.05 Szőkék re-* vűje. Nyugatnémet révűfilm. 2(1.30 Va* lami van; Részletek Arkagyij Rajkin műsorából; 22.20 TV-Hiradó ismétlő sej Hírek, AUGUSZTUS 31. Békési Bástya: Eltűnt egy asszonya Békéscsabai Brigád: Mi ketten egye-» dűl. Békéscsabai Szabadság: Túl fiatal a szerelemre. Békéscsabai Terv: Min­denki ártatlan? Gyomai szabadság: Béklyók. Mezókovácsházi Vörös Októ­ber: A megszökött falu. Orosházi Par­tizán: Az utolsó vacsora. Sarkadi Pe­tőfi: Hin tón járó szerelem. Szarvasi Táncsics. A rendőr. Szeghalmi Ady: Az Inguri partján. Gyulai Petőfi: Le­genda a vonaton.Gyulai Erkel: Szerel­mi levelezés. Orosházi Béke: Csoda­csatár* Érdekes kisíilmeket vetítenek a mozik szeptemberben A szamaras ember iHiuiiniiiiiiiiimiimiiN Élt valahol mesz­­sze földön, hét tenge­ren, hét hegyen túl — vagy tán itt a szomszéd faluban? — egy bugyuta ember. Jóravaló volt kü­lönben dolgos is, 9 csak az eszét hordta hátul, ott, ahol más a csizmája sarkát. No, szenvedett is emiatt eleget, csépelte a fe­lesége mindig, hogy így meg úgy, mért olyan élhetetlen. Volt egy szamara ennek az embernek. De nem ám olyan szamár, mint a többi! Nem volt ez csökö­nyös, hanem szelíd, kezes jószág. Ha gaz­dája elindult vele. nem kellett nógatni, rángatni, ment magától szépen. Elöl az ember, karján a kötőfék egyik vége, a másik meg a szamár fején. Egyszer is, amint így ballag, utoléri két tolvaj. Azt mondja az egyik: — Mit adsz, te, ha ellopom ezt a sza­marat? — Most, fényes nappal? — Most, méghozzá itt az úton. Nem ve­szi észre ez a bugyu­ta. Azzal már lép is a szamárhoz, leveszi fe­jéről a kötőféket és ráteszi a maga fejé­re, s megy az ember után tovább. A komá­jának meg int: for­duljon vissza a sza­márral, aztán várjon rá. Az ember nem vett észre semmit. Ballag csendesen ha­zafelé. Hanem egy. szerre megfeszül a kötél. Fordul hátra, hogy mi van ezzel a szamárral, hát majd kővé vált, úgy meg­ijedt, úgy csodálko­zott. — Hát te ki vagy? Hogy kerültél ide? — Én a te szama­rad. Ezt azért mégse hitte, annyira nem volt oktondá. De amikor a tolvaj elmesélte, hogy elát­kozták egyszer, még gyerekkorában, mert rossz volt s akkor 9 vált szamárrá — ek­kor már nem kétel­kedett az ember. — Ügy látszik, ép­pen most telt le ró­lam az átok. Hitt a tolvajnak, és mert jó ember volt, megszánta, s levette fejéről a kötőféket. — Eredj békével, viseld jól magad, ne­hogy még egyszer sza­márrá váljál. Azzal indult haza, karján az üres kötő­fékkel. Kérdi otthon a felesége nagy mér­gesen: — Hát a szamár? S meséli az ember, hogy járt, mint járt, de bizony még végé­re se ért a mondóká­­jának, rákezdi ám az asszony is a magáét. Zavarta, hogy kerítse elő a szamarat, addig haza se jöjjön. Megy az ember, baktat nagy szomorú­an a poros úton. Hát egyszer csak beér a vásár kellős közepébe. j Mert éppen vásár volt * a faluban. Odaér, né- : zelődik, s meglátja a « szamarát. Egy kupec : már éppen indult ve- ! le haza, annak adták j el a tolvajok. Meg- jj látja, odamegy hozzá 5 és rákiabál nagy S mérgesen: — Látod, te gaz- • ember, megint valami • rosszat tettél. Elátkoz- : tak és újra szamárrá : változtál. Vigyen el, » aki akar, de nekem ; nem kellesz többet. Azzal hazament s S 9 ■ hogy mit kapott ott- ■ hon, könnyen kitalál- ! hatjátok. (Mezőségi népmese) ■ finnen indulnak el Kuoásotán

Next

/
Thumbnails
Contents