Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

1962. augusztus 29. 6 Szerda Nyílik a mezőgazdasági kiállítás — csoportos látogatás esetén 50 százalékos vasúti kedvezmény — A telefonok Állandóan változik a néhány nap múlva megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás területé­nek képe: ahol kora reggel még földhányások voltak, délre már virágoskert díszük, a csupasz te­rületekre gépek kerülnek szép sorjába, a pavilonokban friss a festókszag, s az istállókba bekö­tötték az első állatokat. Készülő­dik a vendéglátói par is, hogy en­­ni-innivalóval bőségesen elláthas­sa a látogatókat. is egyre sűrűbben csengnek: szállás­­igényeikkel jeelntkeznek a vidé­ki csoportok, a közönségszervezők pedig jegyeket kémek. Ez nem is csoda, hiszen a kiállítás rende­zői napi 10—14 forintért szállást, a vasút 500 fős csoportok utazása esetén 50 százalékos vasúti ked­vezményt biztosít a kiállításra ér­kezőknek. Az elővételi jegyek pedig olcsóbbak, mintha a hely­színen váltanák. Nemcsak a csinos környezetről, a vendégek mintaszerű ellátásáról gondoskodnak a kiállítás szerve­zői, hanem arról is, hogy sok hasznos tapasztalatot szerezzenek a Pestre utazók. A termelőszövet­kezetek vezetői, tagjai számára bizonyára nagyon érdekes lesz az üzemszervezési pavilon: jól bevált munka- és üzemszervezési tapasz­talatokkal ismerkedhetnek meg itt a látogatók. Sőt: a gazdálkodá­suk korszerűsítésén, szakosításán fáradozó szövetkezeti vezetők is segítséget kaphatnak e pavilon­ban, hiszen korszerű eszközök­kel mutatják itt be két különbö­ző típusú termelőszövetkezet, a karcagi Lenin és a zalavári Üj Idők üzem- és munkaszervezését. Két nagy állami gazdaság, a sá­­torhely-bolyi és a balatonboglári — kertészeti jellegű gazdaság —, munkaszervezését is itt láthatják a vendégek. E pavilonban üzem­­szervezési tapasztalatcseréket ren­deznek, s véleménycserére is bő­ven lesz alkalom. • • AHtAb a munka tökéle-B "HW. tesítésén fárado­­zók számára bizonyára nagyon érdekes lesz a mezőgazdasági jel­legű újítások és találmányok meg­tekintése. Számos gépet, eszközt láthatnak itt, olyanokat, ame­lyekkel a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és intézmények dolgozói akarják olcsóbbá, ter­melékenyebbé tenni a munkát. Megismerkedhetnek egy répamag­­koptató géppel, a makói Kossuth Termelőszövetkezet tagjai által készített hagymaművelő géppel, az iregszemcsei kombinált kukori­­ca-bab-vetőgéppel, láthatják a csőkutas öntözést és sok egye­bet. A látogatók között, akik meg­tekintik az újítások és találmá­nyok kiállítását, bizonyára sokan kapnak kedvet, biztatást arra, hogy gépek, egyszerűbb eszközök szerkesztésével könnyebbé, ol­csóbbá tegyék munkájukat. Az építészeti kiállítás elsősor­ban a termelőszövetkezetek állat­tenyésztésének szakosításához kí­ván segítséget nyújtani, hiszen itt láthatók azok az új és régi épüle­tekből átalakított ólak, istállók, Festő-mázoló, hidegburkoló, parkettás, bádogos, üveges szakmunkásokat változó munkahelyre azonnal alkalmazunk. Jelentkezés ÉM. Ált. Szakipari V. Munkaügyi osztály, Budapest, V., Vadász u. 29. sz. 6 amelyekben kevés munkaráfordí­tással nagyszámú állatot lehet elhelyezni, illetve gondozni. Itt lesznek láthatók azok a munkát könnyítő egyszerű eszközök — takarmány- és trágyaszállító ko­csik —, amelyek még a legtöbb termelőszövetkezet istállóiból hi­ányoznak, de amit bizonyára ha­marosan be akarnak szerezni. E pavilonban rendszeresen ta­lálható néhány tervező, építész: ők szakfelvilágosítással állnak az építkező, illetve építeni akaró szö­vetkezetek vezetőinek, tagjainak rendelkezésére. Az Erdészeti Főigazgatóság az idei kiálütáson elsősorban azt mutatja be a látogatóknak, ho­gyan segítik az erdőgazdaságok a termelőszövetkezeteket építkezés­hez való szerfával, szénaszárító állványokkal. Ezen túl, megismer­hetik az érdeklődők az erdőtelepí­tések, fásítások hasznát, s azt, milyen segítséget kaphatnak a ter­melőszövetkezetek ilyen irányú munkájukhoz az erdőgazdaságok­tól. A kiállítás felhívja a figyel­met az erdei melléktermékek gyűjtésének fontosságára: keve­sen tudják ugyanis, hogy az el­múlt három év alatt 25 milliárd forintot kaptak a termelőszövet­kezetek a begyűjtött melléktermé­kekért. Országszerte fokozódik az öntö­zési kedv s ennek egyszerű ma­gyarázata az, hogy a mi aszályos jellegű vidékeinken csak öntözés­sel számíthatunk megbízható ter­méseredményekre s ezek hozama többszöröse annak, amit a száraz gazdálkodással elérhetünk. Éppen ezért nagy érdeklődésre tart szá­mot a vízgazdálkodási kiállítás. Itt nemcsak a különböző öntözési módok lényegéről, hasznosságáról, a bevált víztárolók működéséről, a falu vízellátásának korszerű megszervezéséről tájékozódhatnak az érdeklődők, hanem arról is, hogy az ország különböző részein milyen nagy munka folyt és folyik az öntözés fejlesztéséért. Kérdé­seikre itt is választ kaphatnak a látogatók. frripknsnflk igérkezik a nem' IIIMHBM zetközi kemizálási bemutató, amely a hazai eredmé­nyek mellett a Szovjetunió, Bul­gária, Románia, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság vegyészeti iparának fejlődését, az e területen kialakult összefogás eredményét mutatja be. Hogy a vegyészet mit jelent a mezőgazda­ság számára, azt talán felesleges is említeni, hiszen a mezőgazda­ság dolgozói naponta találkoznak ezen ipar termékeivel. Ezeket im­pozáns kiállításban s remélhetően sok tanulsággal szemlélhetik meg a kiállítás látogatói. Lehetetlen dolog felsorolni azt a sok érdekes, tanulságos látniva­lót, ami az idei kiállításon a láto­gatókat várja. Szólni kellene az új élelmiszeripari gépekről, a szocia­lista országok és nyugati cégek gépeiről, a könnyűipari pavilon­ról — ahol a szép termékek mel­lett azt is megtudhatjuk, milyen nyersanyagokat vár és milyen mi­nőségben az ipar a mezőgazdaság­tól —, a mezőgazdasági fénykép­kiállításról, a lovasbemutatóról, a szabadtéri színpad műsoráról, a szakelőadásokról, a SZÖVOSZ ál­tal rendezendő író—olvasó-talál­kozókról. Erre azonban természe­tesen nincs mód. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás annyi ér­dekességgel, látnivalóval, élmény­nyel várja látogatóit, hogy azt nem leírni — látni kell! Gonda Irén Az állomás utáni első őrházban már készülődött a pályaőr az esti személy­­vonat fogadására, ami­kor Gyuri a vasúti átjá­róhoz ért. Egy pillanatig tétovázott a városból ki­futó út és a sínek ke­reszteződésénél, aztán az alkonyati szürkeségben botorkálva, botladozó léptekkel elindult végig a nyílt pályán. — Mit kereshet a talp­fák közt?... — ötlött az őrházból kilépő öreg pályaőr eszébe. — Hm ... Nem kö­szönt ... Még csak nem is intett erre, mint más­kor szokta, ha azzal a mosolygós szőke lánnyal jött át a síneken, akit kí­­sérget esténként... — fordult meg az öreg fe­jében, amíg olajfoltos piros jelzőzászlóját bon­togatta. Fél perc sem telt el, a sötétben felvillant a vonat lámpáinak fénye s hosszan elnyújtott du­dálását hozta a meg­­meglibbenő szél. A kis zászlócska kibomlott, lo­bogva simult az öreg vasutas egyenruhájá­hoz— Gyuri dermedten állt meg a sínek között. — A talpfák már rezegtek a gyorsan közelgő vonat kerekeitől. — A hirtelen leszálló estben ezüstösen villogtak a szerelvény lámpái. — Nem mozdulok ... nem mozdulok... — Vértelen ajkai keskeny­hIrek A túlbuzgó — A KEZFOGÖ című hangula­tos népi táncjátékot mutatta be nemrég a végegyházi általános is­kola 11. osztályának színjátszó csoportja. A táncjátékot Prima Sarolta tanította be. — HOLDANKÉNT 180 mázsas cukorrépatermést várnak a tót­­komlósi Alkotmány Termelőszö­vetkezet tagjai. A kiváló termés a kitünően végzett növényápolási munka eredménye, — HÉTNAPOS társasutazáso­kat szervez Drezda—Lipcse-i út­vonalon szeptembertől decemberig az IBUSZ békéscsabai irodája. — JÁRÁSI összetett honvédelmi versenyeket rendez a Magyar Honvédelmi Sportszövetség a me­gyében. A járási döntőkön az alapszervezetek legjobb csapatai vesznek részt. Szeptember máso­dik felében megtartják Békéscsa­bán a megyei döntőt. A 20.50-es személyvonat elhaladt re húzódtak. Érezte, iz­galmában elsápad. Ha­­lálraszántan merevítette meg lábait a nyílt pá­lyán, s kimeredő sze­mekkel igyekezett felfe­dezni az ijesztőn növek­vő parázsló lámpasze­mek mögött a sötétben robogó vonatot. — Nem mozdulok! — dobolt egyre fájóbban agyában a gondolat. A város felől erősödve fújt a szél. Mintha máris a vonat kavarta légörvé­nyek csaptak volna ar­cába ... Meg akart halni. Tíz perce sem lehetett, hogy megszületett benne az el­határozás: — Meghalok! Bátor szeretett volna lenni, de most egész tes­tében remegett, félt a csattogó kerekektől. Csa­lódott a szerelemben ... Csalódott abban, akiríi azt hitte, legjobban sze­reti őt. Meg akart hát halni... Közel ahhoz a házhoz, ahol ezekben a pillanatokban talán a lány is sír... Kati... Gondolatai, az emléke­zetében felbukkanó ké­pek szinte versenyt szá­guldottak a vonattal amely már két kilomé­terre sem volt tőle. A kerekek zaja betöltötte, megrezegtette a levegőt. Furcsa, szaporán züm­mögő hanghullámok árasztották el a környé­ket. Az öreg pályaőr a vá rosi állomás irányába kémlelt, rendben van­nak-e a szemaforok, majd hosszú szolgálati évei alatt megszokott mozdulattal mereven ol­dalához szorította zász­lócskáját ó; a közelgő szerelvény felé fordítot­ta fejét. A talpfákon vé­gigkígyózó síneken előre­zúdult a vonat reflektor­fénye. íIosí zú, keskenye­­dc létrának látszott a pálya ... Az creg hu­nyorgó í.' t-meif erőltetve kétszer-háromszor végig­futtatta tekintetét a vo­nat által megvilágítóit pályán. — Ember a sínek közt! — hasított agyába a fel­ismerés. Rohanni kez­dett. Szembe a robogó vonattal... Az élesen megvilágított alakhoz — felé... — El kell érnem. még húsz méter... Ne­hézkesen mozogtak lá­bai. A fény elvakította, megbotlott, kis híján el­vágódott ... elejtette a zászlócskát... — Kati... — dadogta maga elé az öngyilkos­jelölt. Fülében ezersze­resére erősödve hallotta már zúgni a vonatot. — A zakatolás valósággal megbénította. — Nem ... nem aka­rok meghalni!... — akarta már kiáltani, de képtelen volt lelépni a sínekről. Akkor ért oda a pályaőr... Belékapasz­­kodott, egy szempillan­tásig összefonódva álltak a vonat fényözönében, s mielőtt a kerekek elcsat­toghattak volna felettük, a sínpálya mellé zuhan­tak. A pályaőr tért először magához. Oldala sajgott a zuhanástól, nagy erő­feszítésébe került felse­gíteni a rémülettől béna Gyurit. Aztán az őrház­hoz vezette. Csak a kis vasúti lak előtti lámpa fényében vette jobban szemügyre a fiút. — Te vagy az?— kérdezte rekedten. Többet nem szólt hoz­zá. Komótosan, mint ahogy zászlójával suhint figyelmeztető megálljt a mozdonyoknak, csontos tenyerével két csattanós pofont adott a lehajtott fejjel álló Gyurinak. Az kissé megtántorodott, majd mintha kiáltani akarna, kapta fel a fejét Némán hallgatta az őr­házba siető öreg vasutas krákogását és szégyen­kezve lépett be utána — épp akkor, amikor az öreg hivatalos hangon jelentette telefonon: „A 20 óra 50 perces sze­mélyvonat szolgálati he­lyem előtt szabálysze­rűen elhaladt...” Wegroszta Sándor — ELSŐ ÍZBEN tartottak csalá­di ünnepséget a Békéscsabai Kon­zervgyár dolgozói. Augusztus 26- án Halász Sándor szakmunkás kislányának névadó ünnepségét rendezték meg. — ÉRNÉK az ősz közeledtét jelző gyümölcsök a szarvasi arbo­rétumban. Többek között a húsos som és a sóskaborbolya gyümöl­cse érik. • — VIDÁM hét végi táncestet rendez szeptember elsején Békés­csabán a Fegyveres Erők Klubja. Fellép Korda György táncdaléne­­kes. — AZ IFJÚSÁG a szocializ­musért mozgalom eddigi eredmé­nyeit tárgyalja meg legközelebbi ülésén a KISZ békéscsabai városi bizottsága. A bizottság megbeszéli a mozgalommal kapcsolatos to­vábbi feladatokat is. — ÚJ KÖZSÉGI főteret alakíta­nak ki az elkövetkező években Gádoroson. A főtér dísze az új művelődési otthon lesz. — HIRDETMÉNY. Békéscsaba város tanácsa vb közhírré teszi, hogy a Békéscsaba Jókai u. vas­oszlopokon lévő vezetéket 1962. augusztus 28-án feszültség alá he­lyeztük. A fenti időponttól a veze­ték érintése életveszélyes. 476 Meleg idő Kevesebb felhő, több napsütés. Leg­feljebb egy-két helyen jelentéktelen mennyiségű eső. Mérsékelt légáramlás. Hűvösebb éjszaka. A nappali felme­legedés északon kissé fokozódik, más­hol alig változik. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, leg­magasabb nappali hőmérséklet 24—27 fok között. köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik drága jó édes­anyánk, testvérünk, rokonunk MESZÁROSNE TÖTH MARGIT temetésén megjelentek, részvé­tüket fejezték ki és ezzel mér­hetetlen fájdalmunkat enyhíte­ni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a Békéscsabai Tégla­gyár és az Orosházi Bamevál vezetőségének és összes dolgo­zójának. a gyászoló család 1919 BÉKÉS MEGYEI NÉPtJJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér 17., HL em. Telefon: 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3; Telefon: 10—21 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél

Next

/
Thumbnails
Contents