Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-28 / 200. szám

196*. augusztus 28. 4 Kedd Olvastuk rtAVWVWWWN A nyugatnémet vonatok 1964- től kezdve jóval gyorsabban fog­nak közlekedni, mint a francia vasúthálózat szerelvényei. Előre­láthatólag a gyorsvonatok órán­kénti átlagos sebessége 200 kilo­méter lesz. Majna—Frankfurtban bolondos új divatot vezettek be a női ci­pőknél: a csatokban apró fényké­peket viselnek. * Erik Groenlund lutheránus lel­kipásztor lefordította Szent Márk evangéliumát svéd jassznyelvre. * Megérkeztek Ny ugat-Német or­szágba az első, Dániában előállí­tott kilencemeletes, előregyártóit házak. • A francia posta rekordja: a Párizsban délután hat óra előtt bedobott légiposta-leveleket más­nap New Yorkban kézbesítik. * Két tahiti fiatalember négy nyelven, franciául, angolul, néme­tül, spanyolul elkészítette a szi­get idegenvezető-kalauzát. Az első tízezer példányos kiadás rövid idő alatt elkelt. » „CristaUium” néven új hang­szert készítettek. A hangszer lé­nyege tizenhat darab kristálylap, amelyeket egy 1,30 méter magas keretre függesztenek fél. A hang­szert az Aix-i fesztiválon mutatják be először. • Josephine Baker Milandes-i kastélyában augusztus 24—26 kö­zött „Arles-i fesztivált’ rendezett. Az Arlesi lány című opera elő­adásán ő maga énekelte a fősze-Középiskolai, kollégiumi és diákotthoni igazgatók értekezlete Békéscsabán Uj szakközépiskolai osztályok Békéscsabán, Békésen, Battonyán és Sarkadon repet. ('A Paris Matekból) A megye középiskoláinak, kol­légiumainak és diákotthonainak igazgatód pénteken délelőtt Békés­csabán a Rózsa Ferenc Gimná­ziumban megbeszélték az elmúlt tanév tapasztalatait és új felada­taikat. A megbeszélésen megje­lent Bozzai László, a Művelő­désügyi Minisztérium főelőadója is, valamint Nagy Ferenc, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője. Az értekezlet megvitatta a kö­zépiskolák kapcsolatát az élettel, a termeléssel, valamint a szakmai előképzés problémáit. Megállapí­tották, hogy szélesedett az 5+1-es oktatási forma, jelenleg már a megye valamennyi gimnáziumá­ban van ilyen osztály, természe­tesen az adott feltételeknek meg­felelő keretek között. Az elmúlt tanévben a gimnázimi tanulók 53,5 százaléka nyert különböző ipari, illetve mezőgazdasági szak­mai előképzést. Az előképzést — a megye adottságainak figyelembe­vételével — továbbra is a mező­­gazdasági szakmákban fejlesztik elsősorban. Az új tanévben négy új szakközépiskolai osztály műkö­dését engedélyezte a minisztéri­um, ezek Békéscsabán, Battonyán, Sarkadon és Békésen nyílnak meg. A résztvevők megvitatták az oktatás színvonalával kapcsola­tos tapasztalatokat is. örvendetes, hogy a számonkérés során a me­gye gimnáziumi tanárad egyre többféle eljárással kísérletez­nek. Hiányosságként említették, hogy a szemléltető oktatás mód­szerei viszont lassan fejlődnek, sőt a meglévő lehetőségek sincsenek Rádió- és televízió-műsor SZERDA, 1962. AUGUSZTUS 29. KOSSUTH RADIO: 8.10 Részletek Eisemann Mihály Füredi Anna-bál és lajtai Lajos Három tavasz c, operett­jéből. 9.00 A jégvilág Robinsonja; 9.20 Kamarazene, 10.00 Hírek. 10.10 Elő vi­lágirodalom. 10.30 Népdalok, népi tán­cok. 10.55 Napirenden..; u.OO Igor her­ceg. 11.25 A Szabó család. 12.00 Hírek. 12.15 Tánczene; 13.20 Válaszolunk hall­gatóinknak; 13.35 Zenekari muzsika. 14.15 Tündérálom; 14.35 Három a kis­lány. 15.00 Hírek; 15.10 A moihácsi ása­tások és más érdekességek. 15.35 Szív küldi;:: 16.05 Az Al-Dunától a Keleti­­tengerig. 16.15 Operarészletek. 17.00 Hí­rek. 17.15 Könnyűzene. 18.10 Délutáni beszélgetés; 18.25 David Ojsztrali he­gedül. 18.40 Magyar szerzők népdal­­feldolgozásaiból. 19.05 Az elnök. 19.55 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 Tánczene. 20.45 Az emberi buta­ság történetéből; 21.15 Szimfónikus hangverseny, 23.15 Tánc éjfélig, 24,00 Hírek; PETŐFI RADIO: 8.10 Hírek. 14.15 Ma­gyar fúvószene; 14.40 Búcsú a tábor­tól. 15.00 Mezei csokor. 15.30 Astrid Vámay és Franco Corelli énekel. 16.00 Hírek. 16.40 Hadifoglyok. 16.55 Film­dalok; 17.15 Várok reád..; 18.00 Hírek. 18.10 Tánczene; 18.35 Rádió-szabad­egyetem. 19.00 Hírek. 19.05 Prokofjev: Gordonka-verseny. 19.45 Orvosi taná­csok. 19.50 Suppé: Boccaccio. 21.00 Hírek. 2222 Sporthíradó. 22.40 Népi ( zenekar játszik. 23.00 Hírek. A TELEVÍZIÓ MŰSORAI 19.00 Ipari mozaik. 19.30 TV-Világhiradó. 19.50 Utaz­zunk együtt. IV. 20.20 A nagy érettségi. 22.00 TV-Világhiradó, Hírek (ism,) műsora Augusztus 29-én este 8 órakor Szék­­kutason FÜREDI KOMÉDIÁSOK Augusztus 30-án este 8 órakor Zsa­­dányban APJA LÁNYA 3. — Hát akkor most is ott vannak még a kincsek a szőlőben? — ug­rottam talpra. Mátyás kelletlenül billegtette a pipaszárt a szájában. — Löhetségüs. — Meg tudnák mutatni, milyen tájon voltak? Mátyás szétdöbta a két karját. Egyszerre mutatott északnak, dél. nek, keletnek, nyugatnak. — Hát ilyentájt, ni. Olyan félholdnyi lehetett a sző­­lőcske. A legethagyatottabb pa­raszt-szőlő, derékig felmagzott gazzal. — Aztán megengedné-e nekem, hogy áskáljak itt egy kicsit? A kérdés nagy indulatot moz­gatott meg Mátyásban. Olyan na­gyot, hogy kiesett a szájából a pipa, úgy kellett utánakapni. — A fene övött volna mög, ne — mondta, nyilván nem egészen a pipának —, itt ugyan nem áskál senki, hallja. — Mért, bátyám? — Csak. A főkapitány félrehívott. Ügy is mint pszichológus. — Pajtás, nem érdemes erre időt vesztegetni. Nem mondják ezek meg neked, hogy hol talál­ták az aranyat. Ök maguk akar­ják felásni a többit. — Ebből nem eszik a múze­um, barátom. Nem vagyok vitatkozó ember, ellenben tekintélytisztelő vagyok. Megadtam magam a rendőr­pszichológiának és elbúsultan autóztam be a városba. De ma­kihasználva. A nevelésről szólva többen említették, hogy az órák világnézeti tartalma jelentősen fejlődött. Helyes, hogy az érzelmi hatás módszerét is mind többen és jól alkalmazzák. Az értekezlet résztvevői a to­vábbiakban megállapodtak abban, hogy az MSZMP VIII. kongres­szusának anyagát minden tantes­tületben megvitatják, a tanulók­kal pedig az osztályfőnöki órá­kon beszélgetnek erről. Az érte­kezleten részletesen elemeztek még a közösségi nevelést, a veze­tés munkamódszere, a diákottho­ni (kollégiumi), nevelés feladatait, tapasztalatait. Sok szó esett a kul­turális nevelőmunkáról is, elsősor­ban a diákotthonok és a kollégiu­mok tennivalóit vitatták meg e téren. A megbeszélés Kálmán Gyula, a megyei tanács művelődésügyi osztálya középiskolai főelőadójá­nak összefoglalójával ért véget. Dalolni gyönyörűség „Víg dal zeng a völgyön által, friss paripákon száll a szél.. Az orosházi Petőfi művelödés-i ház sarki termének nyitott ablakán át zeng a dal. Certon francia mes­ternek 1570-ben leírt kottafejei orosházi dalosok ajkán kelnek élet­re. A nyitott ablak alatt járókelők állnak meg és hallgatják a kitűnő kórust. — Ezek „Petőíi-dalosok” — mondja az egyik hallgatózó. Én is énekeltem már köztük. Vannak még sokan a régiek közül. Igen! A Petőfi Dalárda 1928 óta énekel. Az egymást váltó dalos­nemzedék önmagában hordja a dal szeretőiét, a közös éneklés gyönyö­rűségét, a kollektiv munka felelős­ségét. A 34 éves kórust tisztelettel és szeretettel veszi körül Orosháza társadalma. És évről évre áll a kó­rus, zeng a dal. A dalos szív soha­sem öregszik, bár az idő eljár. Hogy is öregedne, amikor hetenként két­szer is újjáéledi a dal. Vajon mi is vonzza hetenEént két­szer a művelődési házba például a 65 éves Tóth Lajost? A népszerű Lajos báosi soha egy próbát sem mulaszt, pedig a Móra Ferenc utca elég messze van a kultúrháztól. De elmondhatjuk ezt Voska Béláról is, aki 43 év óta, Tamás Jánosról, aki 40 óv óta, Morzsán Józsefről, aki 34 év óta tagja a dalárdának. Az ő nevük már összeforrt a dallal, az egyesülettel. Hangversenyek és fellépések tömkelegé van a hátuk mögött. A dal 6zeretete, a kollektí­vát formáló munka szépsége, a kö­zös szórakozás tartja őket össze. Szokás azt mondáni, hogy aki 10 éven át énekel, az már igazi dalos, az igazi dalos pedig haláláig éne­kel. A Petőfi Énekkar esetében ez talán nem mondható így el, hiszen köztudomású, hagy sokan elhagyták már az egyesület sorait, de jönnek a fiatalok is és helytállást tanul­nak az öreg dalosoktól: Aklan Adámtól, Sülé Rafaeltől, Orbán Ernőtől és társaiktól, akik felelős­séget is éreznek a kórusért. Az öreg dalosok kitartása áMaedó élő és ható kapcsolat. Ez kapcsol­ja össze a fiatalabbakat: Horváth Istvánnét, Szimonidesz Terézt, Ak­lan Adámnét, Vidéki Mátyásnét, Hajdú Sándort, Wegroszta Bélát, Iszlay Kálmánt, Kiss Andrást. Fia­talnak számítanak, pedig 10—15 év társadalmi munka van már az 5 hátuk mögött is. A -lila brokát zászló, a sok ver­senydíj, a tömérdek öklévé' állan­dóan mesél. Mesél az „öreg” dalo­sak helytállásáról, az ifjú dalosok lelkesedéséről, a város dal-kultúrája nak becsületes munkásairól. VIDÁM HISTÓRIÁK E egy szellemi expedícióról Irta: Kiss István Móra# az öreg tudós gamban tisztában voltam vele, hogy Bálint Mátyásék nem ha­zudnak. Sokkal primitívebb em­berek ennél. Harmadnap megint kint voltam náluk és aztán még vagy két hétig minden harmad­nap. — Ássunk-e már Mátyás? — Itt ugyan nem. —■ Miért? Csak? — Csak. A harmadik héten megengedte a próbatételt. De nem a szőlőben, hanem mellette, a káposztaföldön. Gondoltam, nekem ott is jó. Ha a szőlő helyén temető volt másfél­ezer éve, lehetett a kukoricaföl­dön is. De nem volt. Nyolcvan centi­méternél elértük a kevereüen szűzföldet, amelyben soha ásó nem járt. Akkor támadt az a gon. dolatom, hogy nem temetőről van itt szó, hanem elrejtett kincsről. Üjra körülihízélegtem Má­tyást. Igyekeztem a szívéhez szól­ni. Ha kincset találunk, az arany, érték egyharmadában váltom meg tőle. Fában, szőlőben ami kárt te­szek, fizetem, ha lesz eredmény, ha nem. — Jó lesz-e úgy. Mátyás? — Nem jó lösz. Nem engedőm. — Miért? — Ne tőgye csúffá a földemöt. — Hm. Mondja csak, mennyi bort termett az idén ez a szőlőcs­­ke? — Ez? — próbálta Mátyás gő­gösen feszíteni a nyakát, de aztán csak visszakushadt. — Tíz liter termött. — No öregem, akkor úgy csúf­fá tette azt a jó isten, hogy éntő­­lem már igazán nem kell félteni. De azért ne haragudjék, inkább gyújtson rá, aztán szaladjon át a szomszédba, hozzon egy kanta vi­zet, azon majd összebékülünk. Mátyásnak is van ugyan kútja, de azt a laposon ásták, a béka se te­rem meg benne, ennélfogva em­bernek se való a vize. A szom­széd kútja parton van; mire Má­tyás azon föl-, s lecselleng, ak­korra én épp próbát tehetek az embereimmel a szilvafa alatt. Meg is tettem a próbát, s mire Mátyás megérkezett a vízzel, ti­zennégy darabot találtunk i kincsből. — Amikor az elsőt fel­emeltem a homokból, madárfejet ábrázoló, gránátokkal kirakott arany szijdíszt, azt mondja meg­­riadtan egyik fiatal munkásom, bizonyos Bóka János nevezetű: FILMHÍRADÓ Utazik a cirkusz A cirkusz világáról, az artisták, bohócok életéről szóló könyvek nagyon népszerűek a közönség körében. S ez nem véletlen. Töb­bek között erre is gondolt Oldrich Lipsky csehszlovák filmrendező, amikor elhatározta, hogy színes riportfilmet forgat a Csehszlovák Cirkusz indiai, burmai és japáni vendégszerepléséről. A rendező és az operatőr nagy érdeme, hogy a film dokumentációs anyagát és a színes riporttémát egységbe tud­ták foglalni. Kitűnő, jó szórako­zást nyújt ez a film. (A füzesgyar­mati November 7 mozi játssza 1962. augusztus 27—28-ig.) AUGUSZTUS 28. Békési Bástya: Kísértetkastély Spes­­sartban. Békéscsabai Brigád: Gábor diák. Békéscsabai Szabadság: Carmen Jones. Békéscsabai Terv: Halászle­gény frakkban. Gyomai Szabadság: Isten és ember előtt. Gyulai Petőfi: Éjszakai vonat. Gyulai Erkel: Horgász a pácban. Mezőkovácsházi Vörös Ok­tóber: A nagyravágyó asszony. Oros­házi Partizán: A nagy olimpia. Oros­házi Béke: Mesterdetektiv. Sarkadi Petőfi: Súlyos döntés. Szarvasi Tán­csics: Egy év kilenc napja. Szeghalmi Ady: Apát keresünk; — Igazgató úr, hát ilyeneket keresünk? — Ilyeneket, fiam. — A fene hitte volna... Mikor én gyerök voltam, az egész kör­nyék tele volt ilyen cifrasági ta­lálmánnyal. Itt kerestük a ho­mokban, teleszödtük a zsebünket, osztán csereberéltük az iskolában sült tökért, mög almáért. „ Az emberek a föld kerekén mindenütt ölik egymást az ara­nyért. A szittyák földjén vissza­­vájdosták a homokba vagy vita­követ játszanak vele a gyerekek az iskolában, * A nagyszéksósi lelet különben 108 kisebb-nagyobb darabból áll. Súlyos csatok, szíjdíszek, pitykák, kardtok-ékességek színaranyból, gránátokkal és almandinokkal kira kott ötvösmunkák. A súlyuk vala­mivel több egy kilónál. Az érté­küket persze nem tudom megha­tározni. Aki törött aranyat vásá­rol, annak nem érne egy kiló ara. nyat. A múzeumnak többet ér tíz kiló aranynál. Magyar múze­umnak annál többet, mert a nagyszéksósi aranykincsek kora és stílusa szerint való rokonai: az erdélyi nagy gót- és gepida-leletek majd mind Bécsbe kerültek. Szenvedélyes műgyűjtők tájé­koztatására még idejegyzem, hogy a szegedi múzeumban a nagyszék­sósi aranykincsnek csak a galva­­no-másolatai vannak kiállítva. Ezek nem érik meg a múzeumból való műgyűjtés kockázatát... * Következik: Morzsák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents