Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

IMS. augusztus 26. 6 Vasárnap SPORTSPORTSPORT Tízévi munka eredménye: elsők lettünk Élmények, emlékek a falusi dolgozók XI. spartakiádjának országos döntőjéről Nem indultunk, vérmes reményekkel. Az első tíz közé vártuk megyénket, amikor felszálltunk Békéscsabán a dombóvári sebesre. Pécsre utaztunk, a falusi dolgozók XI. spartakiádja országos döntőjére. Hosszú út, szép tájak, háromnapos verseny-izgalom várományosaiként indultunk el. Ki gondolta volna még akkor, hogy győz­tesként kerülünk vissza. Ma már itthon vagyunk, de él emlékezetünkben minden olyan kép, emlék, amely ezt az eredményt meghozta . . . dobás, ő is a döntőben van, Vera lá­­esett. Sérülten utazott már el is. Vé­gigszenvedte a magasugrást, aztán a súlylökést és még futott is. Bár baj­nokságot neon nyert, de küzdeni aka­rásból, lelkesedésből és sportszerű ma­gatartásból az első helyen végzett. Az eddigi megosztott drukkolás most egynek jutott. — Eta nyugodtan . 5. — Megnyered ;; 5 Biztattuk mindannyian, s biztatta ön­magát: meg kell nyernem. Mi a füvet téptük, ő mosolygott. Ho­­morítás, lendületvétel és repült a súly­­golyó. Talán Buckót is lehagytuk vol­na, akkorát ugrottunk, amikor 10,88 métert mondott be a bemondó. Nem, ezt dobják túl. Biztos első. Biztattuk magunkat, motyogtunk, pedig kiáltani szerettünk volna. És aztán jött a meg­lepetés. A nógrádi kislány három cen­tivel túldobta. Vigasztaltuk, gratulál­tunk Etának, s örültünk tovább. Azt hitte, udvariaskodunk, pedig őszintén gratuláltunk. A békési őzike Az utolsó nap sem volt mostoha hoz­zánk. Titokban reménykedtünk, hogy Kiszely Erzsi bejut az első három kö­zé. Szorongva vártuk az indítást. Csend volt. Oda hallatszott az indító hangja: felkészülni. Erzsi is ott volt; Fejlesztik, korszerűsítik a vidék bolthálózatát Hajrá, Békés! Kissé fáradtan értünk Pécsre. De nem tudtunk lepihenni A labdajáté­kokban a selejtezőket játszották a fiúk, lányok. Egy, a férfi röplabdások már a döntőben voltak, de a többiek éppen akikor „verekedtek’*. — Itt vannak az atléták — kiáltották a röplabdás-lányok s úgy ,,meghara­gudtak’‘ a labdára, hogy azt az ellen­fél nem tudta visszaütni. Még néhány poénra volt szükség, amikor odaértünk. Az addig csendes, egyhangú mérkőzésen egyszeriben pa­rázs lett a hangulat. Felhangzott a „Hajrá, Békés”, s a lányok mintha akkor kezdték volna a játékot, frissen, lendületesen ütötték a labdát. Győz­tek! A férfi kézilabdások vesztésre álltak. „Mindent bele”, „Hajrá, Békés” — zúgott szüntelen, s magunkkal ragad­tuk a más megyeieket is. Talán a pesr­­tiek is nekünk drukkoltak, pedig ép­pen ellenük játszott csapatunk. E biz­tatást csupán a csorvási lányok mér­kőzésén múltuk felül. Berekedtünk. Megérte: mind a négy csapatunk a döntőbe került. S ez végigkísért ben­nünket a három napon, így drukkoltak a baranyaiak, a somogyiak: Hajrá, Bé­kés. Hetven Békés megyei CTgy ébredtünk Pécsett másnap, mintha nem négyszáz kilométert hagytunk volna magunk mögött. Hogy valóban kipihentük-e magunkat, vagy az örömtől a fáradtságot is elfelejtet­tük? Mindegy. Készültünk a megnyi­tóra. Egymás után mentek a megyék: Zala, Veszprém, Somogy és a többiek. Köztük a leghosszabb oszlopban mi. Hetven versenyzőnk fegyelmezett csokra felejthetetlen marad. Egyetlen megye sem képviseltette magát ennyi sportolóval. Ami pedig ezután követ­kezett, olyannak tűnt, mint az álom. A selejtező sikerei folytatódtak az ünnepélyes megnyitó után is. Jól vetr­­tók az első akadályt a gyomai röplab­­dás-lányok, döntőbe jutott az örökké mosolygó Kiszely Erzsi, s már egy aranyérem is tarsolyunkban volt. Az első bajnokságot tekében Rossu Ele­mérné nyerte. A csapat többi tagja is jól szerepelt, hiszen a csapatverseny­ben másodiikok lettünk. Az országos döntő első napi sikere lendületet adott a többi sportolónak. Minden napra jutott aranyérem, sőt olykor párosával is. Spartakiád-csúcs Puekó, az a magas szőke íiú 6,90 mé­tert ugrott, spartakiád-csúeaot. Ott ül­tünk közelében. Nem Idegeskedett. Mintha biztos lett volna győzelmében. Az Izgalom ezúttal ránkragadt. Boldo­gan integettünk nekik, hiszen Plúhár­­ral együtt a döntőbe jutottak. Később a dobogőröl mosolyogtak vissza ránk. A női súlylökésben még tartott a „harc”. Kocsis Józsefné, Veres Eta már a döntőben volt. Bender Verának utolsó kísérletét figyeltük, összponto­sítás, lendület, s a súly 8,88 méterre esett. Ha két centiméterrel nagyobb a D békéscsabai MÉK-kirendeltség meghatározott időre fizikai dolgozókat vesz fel. Fizetés teljesítmény­bér szerint. Jelentkezés Ta­nácsköztársaság útja 50. szám alatt. 50514 Pusztul a dísznövény Annak idején, amikor a tavaszi parkosítás megtörtént Oroshá­zán, felvetettük lapunk hasáb­jain a lakosság óhaját, mely sze­rint szeretnék, ha az utcák, te­rek szépsége egészen őszig ép­ségben megmaradna. Sajnos, az­óta főleg a Kossuth utcai parko­sított sávon — különösen piaci napokon — állandóan kerékpá­rokat találunk, s emiatt már a virágok, díszcserjék nagy része kipusztult. Természetesen hibá­sak a kerékpártulajdonosok, a járókelők, de a felelősség nem­csak őket terheli, hanem a vá­rosi tanács hivatali gazdáit is. Rajtuk kívül azonban a rendőr­séghez is fordulunk: segítsenek a többi közt a főutca rendjét, szépségét megőrizni, hogy a lel­kes társadalmi munka, valamint a kertészet dolgozóinak kifize­tett forint, a dísznövények ér­téke ne vesszen kárba. A hagyomány Furcsa, de úgy van, hogy a sorbaállás nálunk már hagyo­mány. Sokszor látunk ilyen em­bercsoportokat Igaz, kevésbé az élelmiszer-boltok, annál in­kább a bútor, ruházat és egyéb cikkeket árusító üzletek előtt. A minap aztán igazán meglepőd­tem, amikor úgy reggel fél nyolc óra tájban, legalább ötven főnyi csoportot láttam Békéscsabán az IBUSZ előtt. Kettesével, szabá­lyos sorban. Hát még ilyet! Ügy látszik, meg­kell szoknunk ezt a képet is. Az emberek nem akarnak lemonda­ni erről a rossz emlékű szokásról. De ha már ott tartunk, hogy az * IBUSZ előtt is — külföldi útle­velek, társasutazásokért — ál­lunk sorban, ez nem is olyan rossz. — No, ki nyeri? — kérdezgették. S megindult a tippe As. — A sárga . i j — A pesti kislány ; ?; — Nem, az a piros, a békési őzike... — Vigyázz — hangzott az utolsó figyel­meztetés. — Jaj, csak be ne ragadjon — drukkoltunk, s dörremt a pisztoly. Er­zsi kiugrott. Mások bosszankodtak, mi örültünk. Eddig mindig beragadt, s most végre. i. Üjabb indítás. A hang­orkánban nem hallatszott, ki kinek druíkkol. Mi tudtuk, s „őzikénk” is tud­ta. Haja lobogott, csak 20 méter a cé­lig és ő harmadik, még tíz méter, erő­sít és már második. Ami viszont az utolsó métereken történt, az felejthe­tetlen. Mintha szárnya nőtt volna, va­lósággal repült, szinte állva hagyta a többieket és elsőnek futott be a célba. Az öröm határtalan volt. Csókolgatták, mindenki örült, egyedül ő mutatott közömbösséget, pedig belül már alig tudta tartam magát a mindent szétfe­szíteni akaró boldogság. Szépen búcsúztunk. Az első napi he­lyezések: Sóczó Elek súlylökő negye­dik, Bender Vera súlylökő 7., a tekében ötödik helyezett Jenemé után az utolsó nap koronázás volt. A vezetők, Bányai Béla és Dömény Ferenc szemében épp úgy, mint valamennyi versenyzőjében az elégedettség látszott. Reményen fe­lül szerepeltek falusi fiataljaink. MAJNAR JÓZSEF Mikor kezdenek hozzá? Egy modern bolt építését terve­zik Kaszaperen. A község lakossága társadalmi munkával is segítené a régen várt és nagyon szükséges bolt felépítését. Különösen a tsz-tagok tesznek meg mindent, hogy ez a terv gyorsan megvalósuljon. Ogy tudjuk, nem hiányzik hozzá semmi, sem a tervek, sem a pénz. A battonyai ktez viszont még most sem kezdett hozzá. Vajon mi lehet ennek az oka? Ritka jubileum a lókai Színházban Színházunk még a tavalyi szezon­ban mutatta be Csizmarek: Apja lá­nya című komédiáját. A falusi tör­ténet különösen a megye községei­ben aratott nagy 6ikert. Ma, augusz­tus 26-án ritka jubileumot ülnek az Apja lánya szereplői: este 8 órakor a dombegyházi kultúrotthónban öt­venedszer játsszák a darabot, öt­venes széria a Békés megyei Jókai Színházban nagyon régen fordult elő, ezért kedves különösképpen a vidám komédia szereplőinek a ma esti, dombegyházi jubileumi elő­adás. Új ifjúsági és felnőtt bérletakció A megyei Moziüzemi Vállalat az új filmévadban ifjúsági és felnőtt bérletakciót szervez. Ennek kereté­ben havonként általában két új ma­gyar filmet mutatnak be. ezenkívül vetítik a Candide című francia film­alkotást, továbbá az Aki szelet vet című amerikai filmet. Novemberben szovjet filmhét Később megállapítandó napokon, november hónapban a megyei Mo­ziüzemi Vállalat megrendezi a szov­jet filmhetet. Bemutatásra kerül a Hátha mégis szerelem, a Hét szél szárnyán, és még sok más új szov­jet filmalkotás. Békés megye fejletlen, szétszórt vidéki kereskedelmi hálózatot örökölt. Az apró, bazárszerű sza­tócs-boltok és kiskocsmák sora jellemezte sokáig községeinket, falvainkat. A fontosabb árucik­kekért a városokba kellett kocsi­­kázni. Különösen elhanyagolt volt kereskedelmi szempontból a ta­nyavilág. A megyei földművesszövetkeze­tek fokozatosan felépülő boltháló­zata azonban már kezdi elfelejte­ni a falu kereskedelmi elmara­dottságát. A Földművesszövetkezetek Bé­kés megyei Szövetkezeti Központ­jának egyik legfontosabb felada­ta, hogy a korszerűtlen boltokat a városi kereskedelem színvona­lára emelje, fokozza a falu áruel­látását, különösen azokban az áru­cikkekben, amelyeket a falu egy­re jobban követel. Földművesszövetkezeteink nagy része megfelel ezeknek a követel­ményeknek, és a fejlesztés, a kor­szerűsítés perspektívái is meg­nyugtatóak. Az MSZMP kongresz­­szusi irányelvei szerint „A belkereskedelem úgy befo­lyásolja a termelést, hogy a la­kosság ellátása mind mennyi­ségben, mind választékban ja­vuljon. A közétkeztetést a kis­kereskedelmi áruforgalom nö­vekedését meghaladó ütemben kell fejleszteni”. A földművesszövetkezetek ki­gyógyulták már gyermekbetegsé-Az orosházi kirakatok előtt Az embert néha olyanra szólítják fel a reklámfeliratok, amit minden jószándéka ellenére sem tud meg­tenni. A fűszer-osemegebolt kiraka­tában virít a jelszó: „Igyál erőt, igyál kakaót". Kedves felirat, ha már letegezel, akikor így közvetlen modorban mon­dom meg neked, hogy a kakaót nem szeretem. Borissza embernek nem fűlik a foga az édes italra. Ha­nem az erőt azt meginnám liter­­számra, mert híján vagyok benne. Csak azt áruld el, hol lehet azt kap­ná, mert igen-igen szamjúhozam rá. Ne érje szó a ház elejét, nem kukacoskodás akar ez lenni. De ha ezt a feliratot látom a Rádió- Elektromossági Bolt kirakatában: „Rádiót OTP-re”, akkor már én ie vennék. Annál is inkább, mert az OTP-nól fennálló kölcsöntartozásom miatt újat nem kapnék, a felirat vi­szont megvigasztal, hogy szó sincs kölcsönről, csupán az OTP esik lat­ba. Ha elfogadjak, ám legyen! De én vissza nem fizetem soha, az biz­tos. Nahát...! Végtelenül helyes, hogy a Ruhá­zati Aruház gondol a rövidesen is­kolába kerülő gyermekekre. Két fai­­tételezésből .indulhatnak ki. Az egyik az, hogy ősszel már hideg és sár lesz. A másik aiz, hogy ha már hideg és sár van, akkor valószínű cipőt fognak húzni, méghozzá nem is akármilyent, hanem ... figyeljék csak: „Iskolacipők nagyválaszték­ban”. Illene az iskolába készülő gye­rekeket helyesírási tanáccsal is el­látni. Hát még azokat, akik a fel­iratot készítették. gükből és képesek a megnöveke­dett és egyre növekvő feladatok végrehajtására. A megye 71 föld­művesszövetkezetéből 14 ma már bankhitel nélkül, saját erőből gazdálkodik. Ezek között is a leg­jobb az orosházi, a gyulai, vala­mint a békéscsabai földművesszö­vetkezet. Csak néhány olyan szö­vetkezet van, amely nem rentá­bilis és túl magas igazgatási költ­séggel dolgozik. A földművesszövetkezeti bolt­hálózat számszerűségét tekintve elegendőnek bizonyult. így első­sorban a boltok korszerűsítésére és szakosítására fordítottak na­gyobb gondot. Erre a célra mint­egy négymillió forintot használtak fel a közelmúltban. Konfekció-, valamint cipőboltokat alakítottak ki Mezőkovácsháza, Szeghalom és Mezőhegyes községekben, modern műszaki vasboltot nyitottak Mező­­berényben és Szeghalmon. Kor­szerűsítették a békéssámsoni, csa­­bacsüdi, kötegyáni, biharugrai cukrászdákat és a szeghalmi, kon­doros! büfét, valamint az orosházi italboltok nagy részét. Üj üzlethe­lyiségeket építettek Hunyán, Ecsegfalván, Szabadkígyóson és Kisdombegyházán. Jelenleg folya­matban van a szarvasi cukrász­műhely, az endrődi büfé, a kasza­peri élelmiszer-, valamint a két­­egyházi ruházati bolt építése. A közeljövőben a boltok kor­szerűsítését és szakosítását ha lehet, még nagyobb ütemben folytatják. Orosházán hatmil­lió forintos költséggel elkezdik egy holland raktár építését, amely hivatva lesz a tranzit-for­galmat lebonyolítani. Itt kíván­ják megvalósítani a dughagyma hőkezelését is. Előreláthatólag Telekgerendás iparcikk-, Gerendás élelmiszer­­boltot, Kardoskút kisvendéglőt, Méhkerék pedig falatozót kap, hogy csak néhányat említsék. A bolthálózat fejlesztésének se­gítésénél az utóbbi időben egy új erő is jelentkezett, a társadalmi segítség. A községek lakossága, a földművesszövetkezetek tagsága fizikai munkájával segíti, „sür­geti’’ az új boltok megszületését, korszerűsítését. Ez még nem mondható ugyan általánosnak, azonban Szarvason, Endrődön, Ka­szaperen és Kétegyházán, vala­min^ más községekben 70—200 ezer forint költséghozzájárulást je­lent, amely elősegíti, hogy a vidék bolthálózatának fejlesztése még nagyobb lépésekkel haladhasson előre. A vidék, a bolthálózat szakosí­tása és korszerűsítése mellett egy­re fokozottabb és választékosabb áruellátást igényel. Több bútort, több vas-műszaki cikket kér a fa­lusi lakosság Különösen többet kell gondolni a vidék divatcikk­ellátásának javítására, és tovább kell fejleszteni vidéken a közét­keztetés lehetőségeit is. Kollárik János AUGUSZTUS 26. Békési Bástya: Kísérteik astély Spes­­eartban. Békéscsabai Brigád: Aki át­megy a falon.- Békéscsabai Szabadság: Carmen Jones. Békéscsabai Terv; Ha­­#lászlegény frakkban. Gyomai Szabad­ság: Meglepetés a cirkuszban. Gyulai Petőfi: A nagyváros örömei. Gyulai Erkel: Rendőrök és tolvajok. Mező­­kovácsházi vörös Október: a nagy­ravágyó asszony. Orosházi Partizán: Ne fogadj el édességet idegentől. Oros­házi Béke: Az ügyefogyott Romeo. Sarkadi Petőfi: A szép amerikai. Szarvasi Táncsics: Az utolsó tanú. Szeghalmi Ady: Lázadás.

Next

/
Thumbnails
Contents