Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 90 fin* * VHdg proletárjai« egyesüljetek! 1968. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM Ma: Képes VIT-hírodó Amíg a tervből valóság lesz * Ami jár, az jár a mezőgazdaság helyzetéről, a lakosság javító—szolgáltató igényeinek kielégítéséről tárgyalt a* országgyűlési képviselők megyei csoportja Német és lengyel áüatorYostan-hallgatók érkeztek megyénkbe A népi demokráciák közötti ta­nulmányi csere keretében szom­baton ötnapos tanulmányútra me­gyénkbe érkezik a Német Demok­ratikus Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság 24 állat­­orvostan-hallgatója. A fiatal állat­orvos-jelöltek elsősorban a füzes­gyarmati termelőszövetkezetek ál­lategészségügyi helyzetét tanulmá­nyozzák. Majd ellátogatnak a me­zőhegyes! s a Gyulai Állami Gaz­daságba. A programban szerepel még a békéscsabai s az oros­házi városi termelőszövetkezetek megtekintése is. Az említett he­lyeken az állategészségügyi hely­zet megismerésén túl az állami gazdaságok, illetve termelőszövet­kezetek gazdálkodásának a mód­szereit is megismertetik a hallga­tókkal. Az országgyűlési képviselők megyei csoportja augusztus 2-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor ülést tartott#a népfront megyei titkársága Békés­csaba, Szent István tér 10. szám alatti helyiségé­ben. A tanácskozáson részt vett Szobek András elvtárs, országgyűlési képviselő, az Elnöki Ta­nács tagja, Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Such János, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának titkára, Csepregi Pál és Laszli Pál elvtársak, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesei, Kovács Pál, a városi ta­nács elnöke és Rusznák János, a Hazafias Nép­front Békés megyei bizottságának titkára. A képviselőcsoport ülésén elő­ször Laszli Pál elvtárs tartott tá­jékoztatót a megye mezőgazdasági munkájáról. Többek között el­mondotta, hogy a termelőszövet­kezetekben a növényápolás az el­múlt évekhez viszonyítva javult. A kukoricát mindenütt kétszer, de volt olyan hely, ahol három­szor kapálták meg. Ezután szólt a betakarítási munkákról. — An­nak ellenére — mondotta —, hogy az aratást két héttel később kezd­tük meg, mint tavaly, a hét végé­re ezt a munkát a termelőszövet­kezetek és az egyéni parasztok be­fejezik. Az aratással egy időben szorgalmazzák a szalmalehúzást, a tarlóhán tást, mélyszántást, s a má­sodvetést is. A megye területén jelenleg 560 cséplőgép dolgozik. Előreláthatólag a cséplést augusz­tus 20-ra befejezik. Jelenleg a gabonának mintegy 45 százaléka vár cséplésre. A termelőszövetke­zetek megkezdték az istállótrágyá-Ma estig a cséplést is befejezik a gerendási Petőfi Tsz-ben Telefonon kaptuk a hírt, hogy ma estig az 1100 hold kalászos csépié sét is befejezik a gerendási Petőfi Termelőszövetkezetben. A 300 hold őszt árpa 11,10 mázsás holdamként! átlagot adott. Búzából is meglesz a 10—11 mázsa. Holnap két cséplő­gép megkezdi a község egyéni gaz­dáinak kenyér- és takarmánygabo­­na-cséplését. A -két géphez a Pető­fi Termelőszövetkezet adja a mun­kacsapatokat. A termelőszövetkezet gazdái július 25-én eleget tettek adóbúza-kötelezettségüknek: 2150 mázsát adtak át a Malom- és Ter­­ményforgalmi Vállalatnak; Jól halad a tsz-ben a nyári talaj­munka is. Jelenleg hat gép éjjel­nappal végzi a mélyszántást. A tar­lónak 90 százalékát bántották fel. Ugyanakikor mintegy 60—70 hol­don végeztek másodvetést. zást is. Eddig mintegy kétezer katasztrális holdat terítettek le. Ezután Laszli elvtárs elmon­dotta, hogy a megye területén búzából több mint 9, őszi ár­pából 11, tavaszi árpából 9— 10, zabból pedig 7—8 mázsás átlagtermésre számítanak hol­danként. Első napirendi pontként tár­gyalták a Békés megyei tanács irányítása alatt működő tanácsi termelővállalatok helyzetét. Az írásos beszámolóból megtudtuk, hogy a lakosság javító-szolgálta­tó igényeinek a kielégítése nem a legjobb. 1961-ben a gazdasági bi­zottság határozatával utasította a megyei tanács végrehajtó bizott­ságát éo a járási tanácsokat, hogy a lakosság méretes, javító és szol­gáltató igényeinek kielégítéséről gondoskodjanak. A gazdasági bi­zottság elrendelte, hogy a má­sodik ötéves terv éveire 1962-től helyi iparpolitikai tervek készül­jenek, amelyben gondoskodni kell arról, hogy mely minisztériumi, tanácsi vállalatok, szövetkezetek és magánkisiparosok foglalkoz­nak a lakosság méretes igé­nyeinek kielégítésével és a javításokkal. Ezután a megye kulturális hely­zetét tárgyalták meg. Gácsér Jó­zsef osztályvezető-helyettes töb­bek között elmondotta, hogy ta­valy 3112 előadást tartottak, amit 173 129-en hallgattak meg. Általá­ban egy-egy előadáson 56-an vet­tek részt. Az ezüstkalászos tanfo­^WVWWWWSA/WVSAA/V^WV\A^WV\A/WWWWW\A^V\A/WVA/WSArfWVWW^'«AAAi Új gépműhely épül a Halaspusztai Állami Gazdaságban lyam első évét 1054, a második évét pedig 703-an látogatták. A megyében 33 helyen szerveztek termelőszövetkezeti akadémiát. Ezzel kapcsolatban a képviselő­­csoport tagjai elmondották, hogy gazdagabbá és színesebbé kell tenni az ismeretterjesztő előadá­sokat. Ha beindul a téli ismeret­­terjesztő munka, szakképzett elő­adókat kell küldeni, különösen a tanyavilágban élő emberek közé. A megyei népművelési osztály javasolta, hogy az öntevékeny művészeti csoportoknak a szállí­tási engedélyt tehergépkocsira adják meg, hiszen az autóbuszo­kért sokat kell fizetni, amire nincs meg a megfelelő költségvetés Ezenkívül a fejlődő élelmiszeripar megköveteli, hogy sokoldalúan képzett, magas szakműveltséggel rendelkező munkásokat nevelje­nek, ezért szükségesnek látják Bé­késcsabán egy új élelmiszer­­ipari szakközépiskola létreho­zását. Gácsér József elvtárs elmon­dotta azt is, hogy a tanyavilágba az eddiginél gyakrabban kell ki­juttatni könyveket, filmeket és az öntevékeny kultúrcsoportokat. Eh­hez azonban az szükséges, hogy egy művelődési autóbuszt kapjon a népművelési osztály. Harmadik napirendi pontként tárgyalták Békés megye munka­erő-helyzetét, majd a cigánykér­déssel foglalkoztak. Az írásos be­számolóból kitűnik, hogy a tava­lyihoz képest az idén az első fél­évben a cigányok foglalkoztatása növekedett. Mind többen helyez­kedtek el az iparban. Békésről és Mezőberényből sokan járnak a Békéscsabai Konzervgyárba és mintegy 400-an tsz-ben munkál­kodnak. A lakáskérdéssel kapcsolatban a képviselők elmondották, hogy szorgalmazni kell a kislakásépít­kezéseket. Ennek az építkezésnek a legnagyobb akadálya, hogy még mindig nagyon drágák a házhe­lyek. Többen szóltak arról, hogy a Szovjetunióban például ingyen, Csehszlovákiában pedig minimá­lis összegért adnak házhelyet az építkezőknek. A képviselőcsoport úgy hatá­rozott, hogy ezzel kapcsolat­ban az illetékes minisztérium­hoz fordulnak. A tanácskozás után a képviselő­­csoport ellátogatott a Békéscsabai Konzervgyárba, ahol a konzerv­gyár igazgatója tájékoztatót adott a gyár jelenlegi termeléséről és a távlati tervekről. Jantyik Tibor Bő paradicsomtermés a megyében A megyében jónak ígérkezik a paradicsomtermés, amelyből a ter­vek szerint mintegy hetven vagon­nal a megye lakosságát látják el a földművesszövetkezetek, több mint ötven vagonnal pedig kivitelre megy. Figyelemre méltó, hogy a házi­asszonyok kellő ellátásáról úgy is gondoskodnak, hogy a befőzés ide­jére előjegyzéseket vesznek majd fel a boltokban, erre színes plaká­tokkal is felhívják figyelmüket. Fel­készültek a gazdag „paradicsomszü­retre” a legtöbbet termesztő me­­zökovácsházi, gyulai, békési, oros­házi és sarkad! járásbeli termelő­szövetkezetek is. A gerendási Pe­tőfi Tsz nyolcvan holdas kertészeté­nek tíz holdas paradicsomkertjé­ben kimagasló termés mutatkozik, úgy látszik, hogy holdanként 200 mázsányit leszedhetnek. A szövet­kezet ezért úgy határozott, hogy az eredetileg leszerződött mennyisé­get 300 mázsányival megtoldja, és 1400 mázsa paradicsomot szállít a MÉK-nek, azonkívül a falut is ellát­ja gyümölccsel. A tsz-kertészet mintegy száz dolgozója — főleg asszony és gyerek — kezd! meg a napokban a paradicsomszüretet. Tovább bővítik a törpevízmű-hálózatot Vésztőn Három nappal ezelőtt megkezd­ték Vésztőn a törpevízmű-hálózat bővítését. A községfejlesztésből 130 ezer forintot költenek a Kos­suth és a Lenin utca vízellátásának biztosítására. Ezenkívül állami tá­mogatás címén még 200 ezer fo­rintot kap a község arra a célra, hogy az említett utcákba is eljus­son az ivóvíz. A Kossuth és a Le­nin utcákban december végére tervezik a vízhálózat bővítésének befejezését. A lakosság több ezer forint értékű társadalmi munká­val járul hozzá a törpevízmű-há­lózat bővítéséhez. Megkezdődött a hűtőgépgyártási kongresszus Csütörtökön reggel a Technika Házában megkezdődött a Gépipa­ri Tudományos Egyesület három­napos hűtőgépgyártási komgresz­­szusa. A tanácskozáson mintegy 350 magyar és hatvan külföldi szakember vesz részt. (MTI) Vegyszerrel lombtalanítják a kendert a Felsönyomási Állami Gazdaságban Párkány László vegyészmérnök és Sárkány György főmezőgaz­dász nyolcféle vegyianyagból olyan permetezőszert készített, mellyel jelentősen megkönnyítik a kender aratását. A növényeket re­pülőgépről szórják be ezzel a vegyszerrel, mely teljesen eltávo­lítja a betakarítást erősen aka­dályozó dús lombot a kenderről. Az új magyar találmányt augusz­tus 6-tól három napon át próbál­ják ki a Felsőnyomási Állami Gazdaság száz holdas kendertáb­lájában szakértők jelenlétében.

Next

/
Thumbnails
Contents