Békés Megyei Népújság, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-19 / 194. szám
1W2. augusztus 19. 5 Vasárnap cl malom.fa a uiúlnái'oU Az ország legjobb gabonatermő vidékén épült a békéscsabai István-malom. Hazánk második legnagyobb malmaként tartják nyilván Toczeszki János Száztíz évvel ezelőtt, a békéscsabai Élővíz-csatorna partján furcsa tákolmányra lettek figyelmesek az emberek. Lapos vityilló üvegajtókkal. Egyszer csak sisteregve tört elő a gőz, s az üvegajtó egy kiszedett kalitkáján furcsa jószág darabolta a levegőt. Körülállták a kíváncsiskodók, s a molnár akkor megmagyarázta nekik: a gőzgép, amely a malomköveket forgatja, az utcára „rugdossa’’ a tolattyúit. így indult a híresség útjára a békéscsabai István-malom. Fejlődött, felépült. Leégett, újra felépült, számtalanszor cserélt gazdát. Lisztes emberek évtizedeken át a szomorúfűzek alatt ízlelgették az asszony főztjét, harcoltak a kenyérért, kenyeret csináltak, s nekik kevés jutott. Egyszer aztán elfújta a felszabadulás szele a malom gazdáit. Harc árán szerezték meg a lisztes emberek maguknak a malmot, de az övéké lett. Nemrégiben utolsót fordult a kazánház hatalmas lendítőkereke. A gőzgépeket modem villanymotorok cserélték fel, most azok hajtják az őrölni induló hengereket. Titka van az István-malmi lisztnek. Bejárta a világot. A Vatikán évtizedeken át innen szál-Kovács György líttatta a lisztet ostyának, Svájc, Anglia, s a világ megannyi országa „fűszerként” használja a magyar lisztet, abból is az Istvánmalomban készültet. Nem véletlen, gazdasági törvényszerűség volt, hogy a malomipar lett annak idején Magyarország „nehézipara”. Mint Angliában a takácsok, nálunk a molnárok voltak az ősi híresség. Aranykezű embereknek nevezték őket, akik leheletnyi finom lisztet eresztettek a malomkövek közül, akiknek munkája hírességet jelentett. Most járjuk a malmot. Hatalmas épület. Minden emeletén egy ember dolgozik. Mutatóban még két malomkő a modem gépek között. Mire bejárjuk az épület minden zegét-zugát, egy vagon liszt elhagyta a malmot. Húsz vagonnal őrölnek minden nap. Gépkocsikon, vagonokban az ország minden részébe kerül az Istvánmalmi liszt. Az írás szabályai szerint itt véget is érne a riport. Igenám, de a zúgó-búgó gépek között panaszos hangú emberekkel találkoztam. © Bielik János, aki 1919 óta molnár, lassan kezd a szóhoz. Tőle tudjuk meg, hogy valami nincs rendjén. Rábólint Toczeszki János, a MEO vezetője. Nem szól. Hallgat, rábólint. Amott egy fiatalember: Kovács György, aki tíz évvel ezelőtt tanulta a szakmát. Már Kísiklott a békéscsabai gyorsvonat Pénteken este súlyos vasúti szerencsétlenség történt a Szolnok megyei Tiszatenyő közelében. A Békéscsaba és Budapest Keletipályaudvar között közlekedő 6601- es számú gyorsvonat hét óra után néhány perccel, miután a tiszatenyői vasútállomáson keresztül haladt, kisiklott. A vonat 424-es típusú mozdonya eddig még pontosan ki nem derített körülmények között leszakadt a szerelvényről és teljes sebességgel a töltés melletti árokba zuhant. Ennek következtében a szerelvény több személykocsija is kiugrott a vágányról és megrongálódott. A mozdonyvezető a szerencsétlenség pillanatában kiugrott és a csodával határos módon semmi baja nem történt. Az egyik fűtő Solti János, a mozdony alá került és a helyszínen szörnyet halt. A másik fűtőt, Vastag Jánost az öszszezúzódott mozdonyból hatórás erőfeszítéssel szedték ki, de a kórházba szállítás után röviddel meghalt. A mentők tíz sérültet szállítottak a szolnoki kórház baleseti osztályára, akik közül három állapota életveszélyes, illetve súlyos. Hat könnyebb sérültet a helyszínen részesítettek elsősegélyben. A szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálása és a vonal helyreállítása teljes erővel folyik. Amíg a megrongálódott kocsikat el nem szállítják és a vágányokat helyre nem állítják, átszállással bonyolítják le a személyforgalmat. A szemtanúk véleménye szerint a balesetet az okozhatta, hogy az átépítés alatt lévő vonalszakaszon a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt a szerelvény. Bielik János gépkocsivezető is volt, megpróbálta. Azt mondja örökre hűséget esküdött a molnár-szakmának. Szép, érdekes, fiatalembernek való. Itt sorol, amit el kell mondanom. Azt mondta Bielik János, hogy több megbecsülést érdemelne ez a szakma. Nemcsak a keresetről beszélt. Nem sok, de meg lehet belőle élni. Másvalami van itt. A szakmának, a hajdani aranykezű molnárnak a megbecsüléséről van szó. Igaz, hogy a gépek okosak. Megcsinálják, amit kell. Azért mégis többet kellene számítani az emberekre, adni a gyakorlatukra, megszerzett tudásukra. o A malom vezetőivel beszélgetünk. Horváth elvtárs, a vállalat igazgató-helyettese régi molnár. Érzi, miről van szó. Megnyugtatja az újságírót, hogy azért nem minden úgy van, ahogy látja. Ne higgye a krónikás, nem mindenki molnár, akinek lisztes a ruhája. A megbecsülés pedig kijár mindenkinek az István-malomban. Bár vitatkoztunk hosszú ideig, mégis azt gondolom, a malmi emberek igazsága, ha csak kicsit is, utat kell, hogy találjon. A 17 éves eredmények ma már megszokottak let. ték. Étterem, üzemi konyha, fürdő. Nem kell az embereknek a szomorú fűzek alatt ebédelniük. Szép. De ez már törvényszerűség. A plussz, amit az emberek kérnek, egyszerű, de nehezebb. A megbecsülés. Számítani tudásukra. Arra, hogy az ő javaslataik is érnek valamit. Az István-malom dolgozói, Bielik János is, meg a többiek, a rábólintók — akik így helyeseltek —, a fiatal molnár, aki a gépkocsivezetést is megpróbálta, s a hűség kergette vissza a szakmájához, sokat érnek. Rájuk apellálni — nem lehet ennél nagyszerűbb dolog. Irta: Kiss Máté Fényképezte: Kocziszky László Háromszáz éve halt meg Pascal, francia fizikus „Az ókornak lángeszű természetbölcseleti megsejtései voltak, az araboknak igen jelentős, de szórványos és nagyrészt következmény nékül maradt felfedezéseik. Egyesegyedül a modem természetkutatás jutott el a tudományos, rendszeres, minden térre kiterjedő fejlődéshez. Ez a modem tenmószetkutatás azzal a hatalmas korszakkal kezdődik, amelyet... reformációnak nevezünk, a franciák renaissancenak és az olaszok oinquecentónak. Ez volt a legnagyobb haladó irányú átalakulás, amelyet az emberiség adtí'ig átélt. Olyan kor volt ez, amelynek óriásokra volt szüksége, és óriásokat is nemzett, a gondolkodás szenvedély és jellem, a sokoldalúság és tudás óriásait." Engels fentiidézett 6zavai bámulatosan pontosan jellemzői annak a kornak, amelyben és amelyet követően hatalmasat fejlőditek a tudományok, különösen sokat a természettudományok és ezen belül a matematika és a fizika. Azok a konkrét feladatok, melyek közvetlenül a matematikára és a fizikára tartoztak, a tengerhajózás és a hadászat fejlődésének és fejlesztésének Igényéből fakadtak. Ugyanígy a gyakorlat vetette fel az égi mechanika problémáinak megoldását, és ezzel kapcsolatosan a látcső megszerkesztésének feladatát. És még ezernyi problémát, amely mindmnind megoldásra, magyarázatra várt. A fizika tehát mechanikai és fénytani feladatok megoldásával foglalkozott elsősorban, és ezek határozták meg jellegét. A fizikai jelenségek magyarázata, a közöttük lévő esetleges összefüggések igazolása, a megfelelő számítások elvégzése a matematika fejlődését is meg,követelték — követelték új módszerek kialakítását, a matematikában használatos eljárások finomítását. De voltak egyéb tényezők is, amelyek a nagy matematikusokat arra ösztönözték, hogy különböző témákon gondolkodjanak, például a fejlődésben lévő biztosítási üzletág, a különböző szerencse- és kártyajátékok, e ezzel a matematika új ágait — mint például a valószínűségszámítás — teremtették meg. A fejlődés feladta tehát a leckét, s Engels szavaival élve a kor „óriásokat nemzett’, akik képesek voltak a feladott lecke megoldására. Ezek közé tartozott, ha nem is a kezdeti Időszakban működött, a XVII. századiban élt, fiatalon elhunyt zseniális francia matematikus, fizikus és filozófus, Blaise Pascal. Pascal 1623 június 19-én született Olermont-Ferrandban, és 1662-ben halt meg. Most háromszáz éve tehát, hogy meghalt, s a mai modern kornak is kötelessége, hogy megemlékezzék róla és életművéről. Rendkívüli tehetsége már Igen fiatal korában megmutatkozott, de édesapja, gyermeke egészségét féltve, eltiltotta a matematikával való foglalkozástól. Am attól, akinek ea legnagyobb és legnemesebb szenvedélye volt. eltiltani nem lehetett. A kis Pascal porba rajzolt ábrákon fedezte fel nevezetes geometriai tételeit. Még nem volt tizenhat éves, amikor megírta híres művét a kúpszeletekről. Nem kevesebb, mint négyszáz tételt vezet le a kúpszeletekre vonatkozóan, és ezzel megalapítja a görbéknek modern elméletét. Igen jelentős eredményeket ért el a valószínűségszámításban Is. A binomiális együtthatókkal képezett „háromszögre” vonatkozó értekezése halála után. 1664-ben jelent meg. Néhány évvel a kúpszeletekre vonatkozó híres tétele után felfedezett egy számológépet; Az Integrálással kapcsolatos munkássága és az Infinitézimálisra vonatkozó gondolatai nagy hatással voltak Leibnizre. Jelentős eredményekkel gazdagította a fizikát is. Torricelli — Galilei tanítványa — volt az első, aki a „horror vacui” és a levegő nyomása között először látta meg a* összefüggést. Kísérleteinek híre csakhamar elterjedt, és felkeltette Pascal érdeklődését te. Mersenne jezsuita tudós volt az, akii eljuttatta Torricelli kísérleteinek hírét Pascalhoz, aki még egyszer megcsinálta azokat többféleképpen. Nagy jelentőségű munkásságában az, hogy először vizsgálta kísérletileg ős elméletileg az összefüggést a folyadékok és a levegő nyomása között. Kísérletei közben rájött arra,, hogy a levegő nyomása állandóan változik, és ezt a lógnyomásváltozást kapcsolatba hozta a tengersalnt feletti magassággal, megállapítva azt, hogy a légnyomás a magassággal csökken. Az igen nevezetes Pascal törvény a folyadékok egyensúlyának feltételét mondja ki arra az esetre, amikor a folyadékra külső erő nem hat. Pascal, mint minden nagy természettudós, egyben filozófus te volt. A világ ma elsősorban mégis mint természettudóst tartja számon, mégpedig azok között, akik komoly munkásságot végezve mozdították elő a természettudományok óriási méretű fejlődését. Életműve alapján méltán tartjuk őt számon együtt a legnagyobbakkal, és gondolunk rá halálának évfordulóján tisztelettel. Cz. Kiss Ferenc girnn. tanár, a TIT fizikai szakosztályának tagja Alapozzák az új kultúrházat Békéssámsonbon Több mint két és fél millió forint kivitelezési költséggel kultúrház épül Békéssámsonban. A nagy teremben helyet kap majd a mozi is. A hatalmas létesítmény kivi13 csökmöi földművesszövetkezet azonnali belépéssel meghatározott időre fmsz-i számlakeretet ismerő (beosztott) könyvelőt vesz fel. Ugyancsak felveszünk azonnali belépésre kisvendéglőnkbe szakképzett felszolgálót és jutalékos vegyes boltvezetőt. 50484 felezéséhez a Békéscsabai Tatarozó Vállalat Farkas László brigádja látott hozzá június elsején. Azóta megásták az alapot és a színpad alá a pincét, amelyet majd széntárolásra és központi fűtésre használnak. A pince szigetelő fala már elkészült s gyors ütemben készül az egész épület betonalapja. Az új létesítmény átadásának határideje 1963. decembere. De Farkas László brigádvezető szerint, amennyiben idejében megkapják a vasbeton-gerendákat, akkor ez évben tető alá hozzák az épületet téliesítik, hogy a hideg időben is dolgozhassanak a belső munkálatokon s így mintegy két hónappal előbb tudják átadni az épületet.
