Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-17 / 165. szám

I AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1962. JÚLIUS 17., KEDD XVII. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM BÉKÉS MEGYEI * Ára 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek I Jő munkát, fiatalok! 1958. Ha egy KISZ-tagtól bárhol és bármikor megkérdezi valaki: milyen fontos esemény fűződik ehhez az évszámhoz? — a legtöbb habozás nélkül ezt válaszolja: Eb­ben az évben indultak el ifjúsá­gunk első önkéntes csapatai a Hanságra, hogy a KISZ kezdemé­nyezésére tettekkel válaszoljanak és megkezdjék több ezer hold mocsaras terület lecsapolását és termővé tételét. A válasz világos, egyértelmű és híven rögzíti egy olyan, egyik évről a másikra növekvő mozga­lom hőskorát, melyhez kevés ha­sonlót találhatunk. A mi fiatalsá­gunk már ilyen, a mi fiatalságunk a tanulás után, nyáron, szünidő­ben önként jelentkezik, hogy részt vegyen az építőtáborokban, és ott hazája javára dolgozzon — mert 1958 után már nemcsak a Hanságban ütöttek tábort közép­­iskolás, egyetemista lányaink, fia­ink, hanem az ország számolatlan helyén, megyénkben is Mezőhe­gyestől Csárdaszállásig. Amikor ilyen felemelően szép megmozdulásról elmélkedik az ember, talán zavarnák is a szür­kének tűnő számadatok, most azonban más a helyzet. Kell, hogy az akarás, a lelkesedés eredménye kézzelfogható formákat öltsön, le kell írni, hogy az 1958-ban kezdő 3500 fiatal ma már elenyészően ki­csi csapatocska ahhoz a 27 ezerhez képest, mely, mint egy egész had­sereg látott munkához tavaly, 1961-ben itt is, ott is, különböző építőtáborokban. Az is szenzáció a javából, hogy az elmúlt négy évben a fiúk 145 kilométer hosz­­szú csatornát építettek, mely 31 ezer katasztrális hold mocsaras területről vonja le a vizet, a lá­nyok pedig? — ők sem voltak res­tek: 72 ezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek le, és sok ezer holdon címerezték a kukoricát. Nagy értékű munka ez, ezért nem véletlen, hogy minden or­szágrészben elismerés és támoga­tás illeti meg az önkéntes ifjúsági építőtáborokat. A népgazdasági haszon — munkájuk eredményes­sége — mellett másféle sikereket is magukénak mondhatnak a tá­borozok. önmaguk is formálódnak jobbá, igazabbá, mind jobban vé­rükké válik a közösségi munka és mind többször érzik annak boldo­gító, vidámságot, örömöt sugárzó hatását. Ha egészen tömören fo­galmaznánk, talán így kellene: az építőtáborok ifjú kommunistává, szocialista hazánk dolgozó fiaivá nevelik lakóikat, akiket le nem küzdhető belső indítékok vittek és visznek minden elkövetkező évben a nyári táborokba. Megyénk ifjúsága is letette a garast, és a táborokban sok szá­zan dolgoznak máris. A lányok a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban, kilencszázan! A fiúk a megye határán túl táboroznak, Karcag­­pusztán, ahol két turnusban, 400- an vesznek részt egy nagy értékű vízlevezető csatorna kiásásában. Nyár van — forrón süt a nap, de a szívek is forrók, és esténként messzire hallatszik a tábori nóta: „Jó munkát, fiatalok! Ma újra nagy tettekre szólít a párt...” Sass Ervin Kik javíthatnak TV-készüléket, a falusi fodrászok működése és a kettős foglalkozásúak ügye — Elvi döntések a kisiparosok tevékenységéről — Az illetékes minisztériumok há­rom fontos elvi döntést hoztak a kisiparosok ipargyakorlásáról. Az első döntés kimondja, hogy a televízió-vevőkészülékek javí­tása a rádiószerelőkre, valamint rádiószerelésre jogosított villany­­szerelő és műszerész kisiparosok­ra tartozik. Ezek azonban televízió javításával csak ak­kor foglalkozhatnak, ha ma­guk is előfizetnek a televízi­óra. Az elvi döntés külön felhívja a esetekben a Könnyűipari Minisz­térium megengedhette, hogy mun­kaviszonyban állók is ipar jogosít­ványhoz jussanak, ha a falusi la­kosság javítási-szolgáltatási igé­nyeit más módon nem lehet kielé­gíteni. A most megjelent elvi döntés ennél lényegesen tovább megy. Kimondja, hogy a zavartalan kis­ipari ellátás és a felesleges admi­nisztráció kikerülése érdekében ezentúl a megyei tanácsok ipari osztályai döntenek az ilyen ter­mészetű kérdésekben. mészetesen az, hogy a szóban le­vő községek javítási és szolgálta­tási munkáinak elvégzését más­képp nem lehet biztosítani. Ma; Nem rövidíthetjük meg az államot M Köröstarcsai mozaik * Fehéren feketén Ti* sütőipari szakember utazik megyénkből a Szovjetunióba szakmai tanulmányútra Az országból 30 tagú sütőipari küldöttség utazik szeptember 11. én a Szovjetunióba szakmai tanulmányútra. Közülük tízen Békés megyeiek lesznek. A delegáció tagjai először a Kijev melletti damicai kenyérgyárba, majd utána négy moszkvai kenyérgyárba látogatnak el tapasztalatcserére. Az egyhetes tanulmányút költsé­gének bizonyos hányadát az utasok maguk fedezik. figyelmet arra, hogy az érdekel­tek minél előbb végezzenek el te­levíziós tanfolyamot, hogy bármi­lyen gyártmányú készüléket meg tudjanak javítani, és szükségese­ién a hibás alkatrészeket is pótol­hassák. A másik két döntés a kisipari szempontból ellátatlan községek lakosságának érdekeit szolgálja. 1 Tudvalevő, hogy egész sor olyan -kisebb község, falu található az országban, ahol nincs fodrász, és így a nők és férfiak kilométereket kénytelenek gyalogolni, ha ha­jukat rendbe akarják hozatni. A Könnyűipari Minisztérium helyi­ipari főosztálya most kimondotta: az ilyen községek tanácsainak el­nökei vagy titkárai a lakosság nevében meghatá­rozott napokra hívják meg a közeli község fodrászát az ot­tani fodrászmunkák elvégzé­sére. Az ilyen meghívásnak azonban írásban kell történnie, mert csak ennek birtokában dolgozhat te­lephelyén kívül az iparos. Ennél is nagyobb jelentőségű az úgynevezett kettős foglalkozásúak ügyének rendezése. Eddig ugyan­is rendkívüli méltánylást érdemlő Jogukban van hozzájárulni nemcsak ahhoz, hogy munka­­viszonyban állók iparigazol­ványhoz vagy működési enge­délyhez jussanak, hanem ah­hoz is, hogy olyan falusi ipa­rosok, akik kizárólag ipari ke­resetükből megélni nem tud­nak, munkaviszonyba léphes­senek. i Mindennek feltétele azonban ter-Jövore elkészül az új vásártér Békéscsabán A lakóházak építése megkíván­ta, hogy Békéscsaba jelenlegi vásárterét megszüntessék. Az új vásártér helyét már kijelölték a Kétegyházi út mellett lévő lege­lőn. Az építkezéshez rövidesen hozzáfognak. Az idén elkészítik a kerítést, a mérlegházat és a be­hajtó-kaput. A munkálatokat jö­vőre folytatják tovább és tavasz­­szal elkészítik a felvételi épületet. Az idén és jövőre mintegy másfél millió forintot fordítanak az épít­kezésre. Búg a cséplőgép a kondorost földeken KEDD DÉLELŐTT óta — az esőzések miatt ugyan nem állan­dóan — már búgnak a cséplőgépek a kondorosi határ egyes* részein. A Dolgozók Tsz-ben Gazsó János 24 tagú cséplőmunkacsapata már mintegy 300 mázsa őszi árpát csé­pelt el. Ennél többre is futotta volna az erejükből is meg a ter­méseredményből is, hiszen 13—14 mázsás az átlagtermés. A szállí­tással nincs baj: négy lófogat és egy vontató hordja a csépelniva­­lót keresztből. A vontatónak két pótkocsija van s amíg az egyikről a cséplőgépbe dobálják a kévéket, addig a másikat megpakolják. Az emberek is szorgalmasak, meg az­tán csépelni sem nehéz most, mert elég rövid az árpa szalmája. Az eső viszont gyakran tétlenségre kárhoztatja a cséplőcsapatot. Pén­teken is egész délelőtt állni kény­szerültek. Mikor pénteken délután 6 óra tájban meglátogattuk a még ugyancsak munkában lévő cséplő, munkacsapatot, éppen Petrovszki György etetett és a fiatal Skorka Zsuzsanna vágta a kévét. Csakha­mar váltásra került a sor és Zsu­zsa büszkén mesélte, hogy életé­Kézi aratók a kétsopronyi határban ben először dolgozik cséplőgépnél kévevágóként. Kezdetben tartott tőle, hogy a hosszú évek óta etető Petrovszki Györgynek nem tud majd ügyesen a keze alá adogatni, de azóta rájött, hogy nem is olyan nehéz munka ez. Még a kévék kö­tőzsinegét is van ideje összeszedni, amit külön díjaz a szövetkezet Skorka Anna is most dolgozik elő­ször gépnél és ugyancsak fürgén, a fáradtság legkisebb jele nélkül hordja a pelyvát Szeljak Erzsébet­tel. A CSÉPLÉST figyelve megálla­pítottuk, hogy legtöbb és legnehe­zebb dolguk a zsákosoknak van. Gazsó János és társai alig győzték cserélgetni és kötözni a gyorsan telő zsákokat. Szittya Gyuri bácsi is ugyancsak ért az etetéshez, de nem is kell tartani attól, hogy a jó száraz kalászokat nem veri ki a dob, vagy hogy befullad a gép, hi­szen rövid a szalma. A kévehá­­nyók is játszi könnyedséggel do­bálják a kévéket, egyszerre hár­­mat-négyet is öltenek a villára. A gépből kijövő szalmát elevátor vi­szi fel a kazal tetejére is. EZEN A GÉPEN kívül még egy másik is csépeli az őszi árpát a Dolgozók Tsz-ben. Egy harmadik pedig 100 hold borsó termésének a csépléséhez látott hozzá. Most még csak egyes határrészeken búgnak a cséplőgépek, de hétfőn, kedden hozzálátnák a többiek is. Zahorán György, a Kondorosi Gépállomás főagronómusa szerint | a gépállomás körzetében nemigen ] marad csépelnivaló augusztus M) I utánra.

Next

/
Thumbnails
Contents