Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-15 / 164. szám

fm, július is. 3 Vasárnap Fö, hogy sok legyen a másodnövény ŐRJÁRATON A kondoros! Dolgozók Tsz-ben a szövetkezeti gazdák régi módszerrel, Perge­ti ssel is vetik a kukoricát zöldtakarmánynak, a háztáji állatok részére. A •zövetkezetben eddig 30 holdba somkóró, 40 holdba silókukorica, 15 holdba ta­karmánykáposzta, 20 holdba pedig borsó került a learatott gabona után. 90000000000000000000(3000000000000000000000000000 Kazalba került a lucernaszéna „Az állattenyésztés ho­zamainak a második öt­éves tervben előirány­zott 20 százalékos nove­lese megköveteli az állo­mány minőségének, ta­karmányozási, tartási és állategészségügyi viszo­nyainak megjavítását” — olvasható a párt Köz­ponti Bizottságának a mezőgazdaság helyzeté­ről szóló idei, márciusi határozatában. Most, ezen a nyári kora hajnalon, itt ülünk dir. Földiházi Sándor, csa­bai államit állatorvos Moszkvicsában, hogy a valóságban láthassuk, mi­ként is történik az a „megjavítás”. Miközben a csanádápácai útról le­­kanyarodiunk a Magyar—Csehszlo­vák Barátság Tsz egyik üzemegysé­ge felé, s a kocsi hátsó ülésére pil­lantunk, ahol valóságos mozgó am­bulancia látható, kezdjük megérte­ni, hogy a száz négyzetkilométernyi területnél is nagyobb körzet állat­egészségügyi őrének lenni nem gye­rekjáték, s a gépkocsi sem luxus, hanem jelentős munkaeszköz. Per­sze tengelydagasztó sár, napokig tartó hófúvás esetén le kell monda­ni róla. Lóháton, szekéren vagy gyalog vág ilyenkor Földházi doktor a kilométereknek, hogy cudar idő­ben se pusztíthassa betegség a mil­liókat érő közös állatállományt. A baromfitelepre vezető mellék­­útón várja orvosunkat az első fel­adat. Oda terelték a szövetkezet gazdái a háztáji teheneiket, hogy el­lenőrizhesse a három nappal előbb végzett — gümőkór-próba — oltást, s ugyanakkor az állatokat brucelló­zis, azaz fertőző elvetélés ellen is kezelje. Azért A kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben aratás közben hordták kazalba a lucerna második szénatermését. Elég jó a termés, de ifjú Petrovszki János és Pris­­kin György mégis úgy vélekedik: több is lehetne, mert a lovaknak mindig kevés lucernaszéna jut. Kedden tartja ülését a megyei kereskedelmi állandó bizottság A megyei kereskedelmi állandó bi­zottság július 17-én, kedden dél­előtt 10 órai kezdettel tartja meg szokásos ülését Békéscsabán, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében. A tanácskozáson először az új kereskedelmi formák alkalmazásának megyei tapasztalata­it vitatják meg, majd a vállalati kar­bantartó részlegek munkáját érté­kelik a részvevők. kezdi hajnalban, hogy hétre végezhessen, s a szövet­kezetiek időben kijuthassanak a földekre, meg ahová beosztásuk szó­lítja. Munkája közben fáradhatatla­nul magyaráz a körötte lévőknek, hogy mit, miért csinál, hogyan keli okosan vigyázni a jószág egészsé­gére. Odaadőan hallgatják. Jól tud­ják már, hogy hasznukra válik minden szava. Később meséli, hogy sok-sok ilyen beszélgetésre, tömeges meggyőzésre volt szükség, mire el­érte, hogy nem fogadták idegenüli, s a vezetőség és a tagság világosan nyékét tudunk elérni, nő a mun­ka termelékenysége. Kedvet kell keltenünk a rend­szerezett tudás megszer­zésére. Ezzel a módszerrel kettős célt lehet elérni. Egyrészt növel­jük a dolgozók szakmai képzett­ségét. Másrészt éppen a szakma jobb megismerése következtében nagyobb felelősségérzetre ösztö­nözzük a dolgozókat a minőség tartásában vagy éppen annak ja­vítására, a technológiai - fegyelem betartására. A műszaki propagan­damunka el nem hanyagolható részét képezi továbbá az újítások terjesztése, amely a műszaki szín­vonallal és a termelés fejlesztésé­vel szoros kapcsolatban van. Üze­meinkben vannak lelkes, üg'ysze­­rető, műszaki képzettséggel ren­delkező emberek, akik szívesen részt vesznek és közreműködnek az újítási munka fejlesztésében. A bevált újítások tudatos és terv­szerű terjesztésével hozzájárul­hatnak a még tapasztalható ne­hézségek leküzdéséhez. Tudják azt is, hogy az újítómozgalom egyre fontosabb, nélkülözhetetle­nebb része, kiegészítője népgazda­sági terveink megvalósításának. Látják, hogy ebben a mozgalom­ban is munkásosztályunk növekvő öntudata, műveltsége, szakmai is­mereteinek gyarapítása fejeződik ki, amely később anyagiakban is érezteti hatását. A bevált újítások népszerűsíté­se azonban ennek ellenére nem kielégítő. Nem elég csupán a leg­égetőbb kérdésekre irányítani a figyelmet. Arra kell törekedni, hogy a legégetőbb kérdések első­sorban az üzem, a vállalat műsza­ki fejlesztésével is összhangban legyenek. A bevált újításokat a műszaki tervben kitűzött felada­tok végrehajtásában hasznosítsák. Gazdasági vezetőink ne felejtsék el, hogy az újítás akkor válik a termelés fejlesztésének, a munka­­biztonság emelésének eszközévé, ha gondoskodnak annak alkalma­zásáról és propagálásáról. Ezt azért tartom szükségesnek meg­említeni, mert sajnos üzemeink­ben elég gyakran megesik, hogy még a gyáron belül sem ismerik egyes helyeken az újítámozgalom eredményeit. Sőt az újítást sok­szor csak abban a műhelyben, üzemrészben hasznosítják, ahol életre hívták, megvalósították. Ez nagy kár, sok veszteséget jelent. Éppen azért, hogy a veszteséget elkerüljük, illetve az újításokat a termelékenység növelésének szol­gálatába állítsuk, biztosítani kell az újítások gyáron belüli, gyáron kívüli, azonos szakterületű ipari üzemek közötti hasznosítását is. Ennek pedig nélkülözhetetlen fel­tétele a jó propaganda, a széles körű tapasztalatcserék helyes szervezése. H műszaki propagandamunka " további részét képezi a ki­állítások, szakmai bemutatók szer­vezése. Ha ezt a munkát vizsgál­­gatjuk, akkor rövid értékelés után azt a megállapítást tehetjük, hogy a propagandamunka e fontos te­rületén korántsem kiemelkedő az eredmény. Szakszervezeti bizott­ságaink, gazdasági vezetőink sem törekedtek arra, hogy esetenként egy-egy bemutatót vagy kiállítást szervezzenek, mint ahogy azl, a Békési Nyomda tette a közelmúlt­ban. Pedig egy-egy szakmai be­mutató vagy szakmai kiállítás nö­veli a műszakiak és munkások látókörét. Megismerhetik a másik üzem technológiai eredményeit vagy éppen az üzem beindításá­nak kezdetétől napjainkig elért sikereit. Nagyon hasznos volna az is, hogy esetenként például a me­gyében működő két baromfifel­dolgozó vállalat, a két cukorgyár műszaki vezetői rendszeres elő­adásokon találkoznának. Elma­gyaráznák — elsősorban a fiatal műszaki emberek részére — a saját területükön működő új típu­sú gépek működését, gazdaságos­ságát, szerkezeti megoldását. De nagyon hasznos volna egy-egy munkafolyamat bemutatása a szakma nélküli, betanított mun­kásként dolgozó segédmunkások számára is. Mzemeinkben vannak lelkes és U ügyszerető műszaki kép­zettségű emberek. Szívesen meg­osztják tudásukat. Vonjuk be őket jobban a műszaki propagan­damunkába. Pártszervezeteink, szakszervezeteink használják ki ezeket a lehetőségeket, mert ezzel is a munkatermelékenység növe­kedésének lehetőségeit tárjuk fel, a második ötéves terv teljesítését segítjük elő. Veszelka György az MSZMP megyei bizottságának munkatársa kezdett látni. Egykor Csabára is vit­te őket, állategészségügyi szakelő­adásokra. Egyszer aztán a'honvéd­ség meg a téglagyár segítségével generátorhoz jutva, kint vetíthe­tett a pusztán hangosfilmet a kor­szerű állattartásról. — Nagy dolog volt az — emlék­szik vissza felcsillanó szemmel Föld­­házi doktor — mikor a tanyavilág sötétjében kígyóit a fény, s pereg­ni kezdett a film. Az ember érezte, hogy nemcsak orvos, hanem népmű­velő is egyben. A közelünkben nap­barnított, rokonszenves arcú, ötven körüli férfi sűrűn bólogat rá. Liker Mátyás, a 3300 holdas szövetkezet elnöke. Erősen vallja, hogy 529 szarvasmarhájuk, 2000 süldőjük, malacuk, kocájuk meg a több ezer baromfi rendszeres állatorvosi fel­ügyelet nélkül csak tengene-lenge­­né, e inkább fogyna, mint gyara­podna. Hétóra tájt az orvos végez a ház­tájiakkal. Csorog róla a verejték. Az állatok nem türelmes páciensek. Kezet mos, műszereit fertőtleníti, még bele-belejegyez a mindig ke­ze ügyében lévő orvosi naplóba, az­tán ahogy van, fehér köpenyben, műszerekkel, gyógyszerekkel fel­szerelten siet a baromfitelepre, ahol a 18 éves Seres Zsóka, kis tanítványa fogadja, kinek vállán 2000 csirke szakszerű neveléséinek gondja nyugszik. Min­dent Földiházi doktor utasítása sze­rint cselekszik, aszerint etet, itat, almoz, ápol. Az orvos itt is alaposan átvizsgál mindent, kétszer is, aztán szép, nyugodt hangon elmagyarázza a további tennivalókat, közben a naplójába is jegyez. Ismét fertőtle­nítés, kézmosás, ós már tovább is állunk. Azaz csak úgy érezzük, hogy minden ilyen gyorsan történt. Óránkra pillantva azonban kiderül, hogy az alapos egészségügyi portya sok időbe telik. Felberreg a Moszk­vics motorja, hogy néhány kilomé­terrel odébb, az egyik tehénistálló­nál csendesüljön el ismét. Bent, Kesjáf Jánossal az élükön, már várják az állatgondozók. Állás­ról állásra haladva, szegről végre beszámolnak neki miniden egyes jó­szág állapotáról, a közérzetétől a te­jeléséig. Szakkifejezések röpköd­­nek, s bizony figyelni kell, hogy az orvos vagy ők mondják-e azokat, annyira „rájuk ragadt” a tudomá­nyából. Itt is érvel, tanácsol, vitatko­zik — nevel. Dicsér, de el is ma­rasztal, amiben kell. Például a tej­ház tisztántartását még fokozottab­ban követeli a higiénikus, tejkezelés érdekében. Megemlíti előttük, hogy az Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjének, dr. Pusztai Pálnak az indítványára, a több tejhozam érde­kében vállalták az állatorvosok a pártkongresszus tiszteletére a ter­melőszövetkezeti tehenek tejének rendszeres bakteriológiai vizsgála­tát, hogy ezáltal a rejtetten lefolyó tőgygyulladások felderítőd jenek és gyógykezelésre kerüljenek. — Tisz­taságot és ismét, csak tisztaságot kö­vetel mindenben. itt is órák telnek el, mire befe­jezi munkáját, mosakszik, fertőtle­nít. s a naplóját becs ja. Ebéd csak ügy futtában, tarisznyából, a gépkocsi motor-háza az asztal. — Hiába lenne az én legoda adóbb Hurkám — jegyzi meg fala­tozás közben szerényem Földházi —. ha az állatgondozók nem hajtanák végre az utasításokat, vagy a tsz nem szerezné be a szükséges gyógy­szert. Jó példaként említi a Kossuth Tsz-t, ahol személy szerint is sokat tesznek az állategészségügy érdeké­ben. Fábián György elnök, Hankó Mihály párttitkár, Szarvas János fö­­agronómus, Szili Zsigmondi brigád­vezető és Kékegyi Pál sertéste­nyésztés! briigádvezető, meg az ál­latgondozó brigádok mindegyik tag­ja kivétel nélkül szorosan összefogtak vele, hogy a közös állományt a tbc és a fertőző elvetélés súlyos kártételeitől megvédjék. Folytatva a gondolat­menetet, sommázásként megállapít­ja, hogy az állategészségügy a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodásban annyira kollektív feladat, hogy csak az állatorvosok, szövetkezetek, álla­mi gazdaságok, a pártszervek, a tanács, az állatkórház, egyszóval az egyének s a kios-i és nagy szervek egybehangolt, közös tevékenysége alapján végezhetők kifogástalanul. Délután másik közös istállónál kö­tünk ki. Itt gümőkóros tehenek van­nak, a vizsgálat — ha lehet — még alaposabb. Kifogásolja a borjak el­helyezését, kevesli a tisztálkodó-esz­közöket. Panaszolja, hogy a szövet­kezet Mába kaoniáizza külön a „po­zitív” és a „negatív” tehenek tejét, a tejüzemekben összeöntik őket. (Ez egyébként sok más állatorvos­nak is panasza.) Az állatorvosi mű­ködési naplóba újabb adatok kerül­nek. hogy utána a Moszkviccsal to­­vábbállva, a sertéstelepnél állapod­junk meg. Itt is órákat tölt vizsgá­lattal, felvilágosítással. Elmagyaráz­za, hogy a múlthoz képest mekkora itt a fejlődés, d:e egyben kifogásol is. Kudlák Pál főállattenyésztő fi­gyelmét felhívja arra, hogy az állat­­gondozók jobban ügyeljenek az ete­tésnél a beosztásra és a keverési arányra. Az sem helyes, hogy a sertések zömét „közös étteremben" etetik. Könnyen fertőzhetik egy­mást. A jószág vízellátásának tech­nikai feltételei sem jóik — mondja és jegyzi is a naplóba . .. A nap már a láthatárt súrolja, mikor a gépkocsi ónra Csaba felé, az otthon felé kanyarodik. — Körülbelül Ilyen az állatorvos egy napja — fordul felénk nagyot fújva dr. Földiházj —: koránkéi«, gépkocsivezetés — és szerelés, ha úgy adódik —, vizsgálat, boncolás, szülés levezetése, orvosságbontoga­­tás, műszerek előkészítése, admi­nisztrálás meg a többi. Az ember nemcsak orvos, de felcser, irodista, gépkocsivezető és szerelő is egyben. Nem panaszként mondom, hanem az a véleményem, hogy a jobb, ala­posabb, biztonságosabb munkavég­zés érdiekében (az állatok türelmet­lensége például állandó baleseti ve­szélyt rejt) jó lenne egy kisegítő egy állandó felesei’. Hiszen szinte éjjel-nappali készenlétben van az ember. Otthon már vár az előjegy­zési füzet, ós indulni kell más t,sz­ékbe, rendszerint sürgősein. Hűségesen dorombol a Moszkvics motorja, mind közelebb kerül az otthon, ahol nemcsak a család s a vacsora, hanem az előjegyzési füzet is várja a száz négyzetkilométernyi körzet állategészségügyének fárad­hatatlan őrét. Huszár Rezső Egymillió 300 ezer forint építkezésre és gépjavításra — saját erőből A kondoros! Dolgozók Termelő­­szövetkezet gazdái a tavaszi mun­kákkal egy időben hozzáfogtak a tervezett Idei építkezéshez. Már befejezték a gépműhely átalakítá­sát és több gazdasági épület kor­szerűsítését. Az említetteken kívül tető alá került egy 500 férőhelyes süldőszállás. Egy másik 500 férő­helyes süldőszállás építése is be­fejezéshez közeledik. Ezt követően keiül sor egy 60 férőhelyes iiazta­tó építésére. Az idén a kondoros! Dolgozók Tsz gazdái 700 ezer fo­rintot költenek építkezésre, saját erőből. Ebben az évben a szövetkezet­ben állami támogatással befejezik a komplex-gépesítést. A nagyará­nyú gépesítésen kívül azonban a szövetkezetiek saját erőből még külön 600 ezer forintot költenek gépek vásárlására.

Next

/
Thumbnails
Contents