Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-15 / 164. szám
fm, július is. 3 Vasárnap Fö, hogy sok legyen a másodnövény ŐRJÁRATON A kondoros! Dolgozók Tsz-ben a szövetkezeti gazdák régi módszerrel, Pergeti ssel is vetik a kukoricát zöldtakarmánynak, a háztáji állatok részére. A •zövetkezetben eddig 30 holdba somkóró, 40 holdba silókukorica, 15 holdba takarmánykáposzta, 20 holdba pedig borsó került a learatott gabona után. 90000000000000000000(3000000000000000000000000000 Kazalba került a lucernaszéna „Az állattenyésztés hozamainak a második ötéves tervben előirányzott 20 százalékos novelese megköveteli az állomány minőségének, takarmányozási, tartási és állategészségügyi viszonyainak megjavítását” — olvasható a párt Központi Bizottságának a mezőgazdaság helyzetéről szóló idei, márciusi határozatában. Most, ezen a nyári kora hajnalon, itt ülünk dir. Földiházi Sándor, csabai államit állatorvos Moszkvicsában, hogy a valóságban láthassuk, miként is történik az a „megjavítás”. Miközben a csanádápácai útról lekanyarodiunk a Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz egyik üzemegysége felé, s a kocsi hátsó ülésére pillantunk, ahol valóságos mozgó ambulancia látható, kezdjük megérteni, hogy a száz négyzetkilométernyi területnél is nagyobb körzet állategészségügyi őrének lenni nem gyerekjáték, s a gépkocsi sem luxus, hanem jelentős munkaeszköz. Persze tengelydagasztó sár, napokig tartó hófúvás esetén le kell mondani róla. Lóháton, szekéren vagy gyalog vág ilyenkor Földházi doktor a kilométereknek, hogy cudar időben se pusztíthassa betegség a milliókat érő közös állatállományt. A baromfitelepre vezető mellékútón várja orvosunkat az első feladat. Oda terelték a szövetkezet gazdái a háztáji teheneiket, hogy ellenőrizhesse a három nappal előbb végzett — gümőkór-próba — oltást, s ugyanakkor az állatokat brucellózis, azaz fertőző elvetélés ellen is kezelje. Azért A kétsopronyi Hunyadi Tsz-ben aratás közben hordták kazalba a lucerna második szénatermését. Elég jó a termés, de ifjú Petrovszki János és Priskin György mégis úgy vélekedik: több is lehetne, mert a lovaknak mindig kevés lucernaszéna jut. Kedden tartja ülését a megyei kereskedelmi állandó bizottság A megyei kereskedelmi állandó bizottság július 17-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel tartja meg szokásos ülését Békéscsabán, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kultúrtermében. A tanácskozáson először az új kereskedelmi formák alkalmazásának megyei tapasztalatait vitatják meg, majd a vállalati karbantartó részlegek munkáját értékelik a részvevők. kezdi hajnalban, hogy hétre végezhessen, s a szövetkezetiek időben kijuthassanak a földekre, meg ahová beosztásuk szólítja. Munkája közben fáradhatatlanul magyaráz a körötte lévőknek, hogy mit, miért csinál, hogyan keli okosan vigyázni a jószág egészségére. Odaadőan hallgatják. Jól tudják már, hogy hasznukra válik minden szava. Később meséli, hogy sok-sok ilyen beszélgetésre, tömeges meggyőzésre volt szükség, mire elérte, hogy nem fogadták idegenüli, s a vezetőség és a tagság világosan nyékét tudunk elérni, nő a munka termelékenysége. Kedvet kell keltenünk a rendszerezett tudás megszerzésére. Ezzel a módszerrel kettős célt lehet elérni. Egyrészt növeljük a dolgozók szakmai képzettségét. Másrészt éppen a szakma jobb megismerése következtében nagyobb felelősségérzetre ösztönözzük a dolgozókat a minőség tartásában vagy éppen annak javítására, a technológiai - fegyelem betartására. A műszaki propagandamunka el nem hanyagolható részét képezi továbbá az újítások terjesztése, amely a műszaki színvonallal és a termelés fejlesztésével szoros kapcsolatban van. Üzemeinkben vannak lelkes, üg'yszerető, műszaki képzettséggel rendelkező emberek, akik szívesen részt vesznek és közreműködnek az újítási munka fejlesztésében. A bevált újítások tudatos és tervszerű terjesztésével hozzájárulhatnak a még tapasztalható nehézségek leküzdéséhez. Tudják azt is, hogy az újítómozgalom egyre fontosabb, nélkülözhetetlenebb része, kiegészítője népgazdasági terveink megvalósításának. Látják, hogy ebben a mozgalomban is munkásosztályunk növekvő öntudata, műveltsége, szakmai ismereteinek gyarapítása fejeződik ki, amely később anyagiakban is érezteti hatását. A bevált újítások népszerűsítése azonban ennek ellenére nem kielégítő. Nem elég csupán a legégetőbb kérdésekre irányítani a figyelmet. Arra kell törekedni, hogy a legégetőbb kérdések elsősorban az üzem, a vállalat műszaki fejlesztésével is összhangban legyenek. A bevált újításokat a műszaki tervben kitűzött feladatok végrehajtásában hasznosítsák. Gazdasági vezetőink ne felejtsék el, hogy az újítás akkor válik a termelés fejlesztésének, a munkabiztonság emelésének eszközévé, ha gondoskodnak annak alkalmazásáról és propagálásáról. Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert sajnos üzemeinkben elég gyakran megesik, hogy még a gyáron belül sem ismerik egyes helyeken az újítámozgalom eredményeit. Sőt az újítást sokszor csak abban a műhelyben, üzemrészben hasznosítják, ahol életre hívták, megvalósították. Ez nagy kár, sok veszteséget jelent. Éppen azért, hogy a veszteséget elkerüljük, illetve az újításokat a termelékenység növelésének szolgálatába állítsuk, biztosítani kell az újítások gyáron belüli, gyáron kívüli, azonos szakterületű ipari üzemek közötti hasznosítását is. Ennek pedig nélkülözhetetlen feltétele a jó propaganda, a széles körű tapasztalatcserék helyes szervezése. H műszaki propagandamunka " további részét képezi a kiállítások, szakmai bemutatók szervezése. Ha ezt a munkát vizsgálgatjuk, akkor rövid értékelés után azt a megállapítást tehetjük, hogy a propagandamunka e fontos területén korántsem kiemelkedő az eredmény. Szakszervezeti bizottságaink, gazdasági vezetőink sem törekedtek arra, hogy esetenként egy-egy bemutatót vagy kiállítást szervezzenek, mint ahogy azl, a Békési Nyomda tette a közelmúltban. Pedig egy-egy szakmai bemutató vagy szakmai kiállítás növeli a műszakiak és munkások látókörét. Megismerhetik a másik üzem technológiai eredményeit vagy éppen az üzem beindításának kezdetétől napjainkig elért sikereit. Nagyon hasznos volna az is, hogy esetenként például a megyében működő két baromfifeldolgozó vállalat, a két cukorgyár műszaki vezetői rendszeres előadásokon találkoznának. Elmagyaráznák — elsősorban a fiatal műszaki emberek részére — a saját területükön működő új típusú gépek működését, gazdaságosságát, szerkezeti megoldását. De nagyon hasznos volna egy-egy munkafolyamat bemutatása a szakma nélküli, betanított munkásként dolgozó segédmunkások számára is. Mzemeinkben vannak lelkes és U ügyszerető műszaki képzettségű emberek. Szívesen megosztják tudásukat. Vonjuk be őket jobban a műszaki propagandamunkába. Pártszervezeteink, szakszervezeteink használják ki ezeket a lehetőségeket, mert ezzel is a munkatermelékenység növekedésének lehetőségeit tárjuk fel, a második ötéves terv teljesítését segítjük elő. Veszelka György az MSZMP megyei bizottságának munkatársa kezdett látni. Egykor Csabára is vitte őket, állategészségügyi szakelőadásokra. Egyszer aztán a'honvédség meg a téglagyár segítségével generátorhoz jutva, kint vetíthetett a pusztán hangosfilmet a korszerű állattartásról. — Nagy dolog volt az — emlékszik vissza felcsillanó szemmel Földházi doktor — mikor a tanyavilág sötétjében kígyóit a fény, s peregni kezdett a film. Az ember érezte, hogy nemcsak orvos, hanem népművelő is egyben. A közelünkben napbarnított, rokonszenves arcú, ötven körüli férfi sűrűn bólogat rá. Liker Mátyás, a 3300 holdas szövetkezet elnöke. Erősen vallja, hogy 529 szarvasmarhájuk, 2000 süldőjük, malacuk, kocájuk meg a több ezer baromfi rendszeres állatorvosi felügyelet nélkül csak tengene-lengené, e inkább fogyna, mint gyarapodna. Hétóra tájt az orvos végez a háztájiakkal. Csorog róla a verejték. Az állatok nem türelmes páciensek. Kezet mos, műszereit fertőtleníti, még bele-belejegyez a mindig keze ügyében lévő orvosi naplóba, aztán ahogy van, fehér köpenyben, műszerekkel, gyógyszerekkel felszerelten siet a baromfitelepre, ahol a 18 éves Seres Zsóka, kis tanítványa fogadja, kinek vállán 2000 csirke szakszerű neveléséinek gondja nyugszik. Mindent Földiházi doktor utasítása szerint cselekszik, aszerint etet, itat, almoz, ápol. Az orvos itt is alaposan átvizsgál mindent, kétszer is, aztán szép, nyugodt hangon elmagyarázza a további tennivalókat, közben a naplójába is jegyez. Ismét fertőtlenítés, kézmosás, ós már tovább is állunk. Azaz csak úgy érezzük, hogy minden ilyen gyorsan történt. Óránkra pillantva azonban kiderül, hogy az alapos egészségügyi portya sok időbe telik. Felberreg a Moszkvics motorja, hogy néhány kilométerrel odébb, az egyik tehénistállónál csendesüljön el ismét. Bent, Kesjáf Jánossal az élükön, már várják az állatgondozók. Állásról állásra haladva, szegről végre beszámolnak neki miniden egyes jószág állapotáról, a közérzetétől a tejeléséig. Szakkifejezések röpködnek, s bizony figyelni kell, hogy az orvos vagy ők mondják-e azokat, annyira „rájuk ragadt” a tudományából. Itt is érvel, tanácsol, vitatkozik — nevel. Dicsér, de el is marasztal, amiben kell. Például a tejház tisztántartását még fokozottabban követeli a higiénikus, tejkezelés érdekében. Megemlíti előttük, hogy az Állategészségügyi Igazgatóság vezetőjének, dr. Pusztai Pálnak az indítványára, a több tejhozam érdekében vállalták az állatorvosok a pártkongresszus tiszteletére a termelőszövetkezeti tehenek tejének rendszeres bakteriológiai vizsgálatát, hogy ezáltal a rejtetten lefolyó tőgygyulladások felderítőd jenek és gyógykezelésre kerüljenek. — Tisztaságot és ismét, csak tisztaságot követel mindenben. itt is órák telnek el, mire befejezi munkáját, mosakszik, fertőtlenít. s a naplóját becs ja. Ebéd csak ügy futtában, tarisznyából, a gépkocsi motor-háza az asztal. — Hiába lenne az én legoda adóbb Hurkám — jegyzi meg falatozás közben szerényem Földházi —. ha az állatgondozók nem hajtanák végre az utasításokat, vagy a tsz nem szerezné be a szükséges gyógyszert. Jó példaként említi a Kossuth Tsz-t, ahol személy szerint is sokat tesznek az állategészségügy érdekében. Fábián György elnök, Hankó Mihály párttitkár, Szarvas János föagronómus, Szili Zsigmondi brigádvezető és Kékegyi Pál sertéstenyésztés! briigádvezető, meg az állatgondozó brigádok mindegyik tagja kivétel nélkül szorosan összefogtak vele, hogy a közös állományt a tbc és a fertőző elvetélés súlyos kártételeitől megvédjék. Folytatva a gondolatmenetet, sommázásként megállapítja, hogy az állategészségügy a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban annyira kollektív feladat, hogy csak az állatorvosok, szövetkezetek, állami gazdaságok, a pártszervek, a tanács, az állatkórház, egyszóval az egyének s a kios-i és nagy szervek egybehangolt, közös tevékenysége alapján végezhetők kifogástalanul. Délután másik közös istállónál kötünk ki. Itt gümőkóros tehenek vannak, a vizsgálat — ha lehet — még alaposabb. Kifogásolja a borjak elhelyezését, kevesli a tisztálkodó-eszközöket. Panaszolja, hogy a szövetkezet Mába kaoniáizza külön a „pozitív” és a „negatív” tehenek tejét, a tejüzemekben összeöntik őket. (Ez egyébként sok más állatorvosnak is panasza.) Az állatorvosi működési naplóba újabb adatok kerülnek. hogy utána a Moszkviccsal továbbállva, a sertéstelepnél állapodjunk meg. Itt is órákat tölt vizsgálattal, felvilágosítással. Elmagyarázza, hogy a múlthoz képest mekkora itt a fejlődés, d:e egyben kifogásol is. Kudlák Pál főállattenyésztő figyelmét felhívja arra, hogy az állatgondozók jobban ügyeljenek az etetésnél a beosztásra és a keverési arányra. Az sem helyes, hogy a sertések zömét „közös étteremben" etetik. Könnyen fertőzhetik egymást. A jószág vízellátásának technikai feltételei sem jóik — mondja és jegyzi is a naplóba . .. A nap már a láthatárt súrolja, mikor a gépkocsi ónra Csaba felé, az otthon felé kanyarodik. — Körülbelül Ilyen az állatorvos egy napja — fordul felénk nagyot fújva dr. Földiházj —: koránkéi«, gépkocsivezetés — és szerelés, ha úgy adódik —, vizsgálat, boncolás, szülés levezetése, orvosságbontogatás, műszerek előkészítése, adminisztrálás meg a többi. Az ember nemcsak orvos, de felcser, irodista, gépkocsivezető és szerelő is egyben. Nem panaszként mondom, hanem az a véleményem, hogy a jobb, alaposabb, biztonságosabb munkavégzés érdiekében (az állatok türelmetlensége például állandó baleseti veszélyt rejt) jó lenne egy kisegítő egy állandó felesei’. Hiszen szinte éjjel-nappali készenlétben van az ember. Otthon már vár az előjegyzési füzet, ós indulni kell más t,székbe, rendszerint sürgősein. Hűségesen dorombol a Moszkvics motorja, mind közelebb kerül az otthon, ahol nemcsak a család s a vacsora, hanem az előjegyzési füzet is várja a száz négyzetkilométernyi körzet állategészségügyének fáradhatatlan őrét. Huszár Rezső Egymillió 300 ezer forint építkezésre és gépjavításra — saját erőből A kondoros! Dolgozók Termelőszövetkezet gazdái a tavaszi munkákkal egy időben hozzáfogtak a tervezett Idei építkezéshez. Már befejezték a gépműhely átalakítását és több gazdasági épület korszerűsítését. Az említetteken kívül tető alá került egy 500 férőhelyes süldőszállás. Egy másik 500 férőhelyes süldőszállás építése is befejezéshez közeledik. Ezt követően keiül sor egy 60 férőhelyes iiaztató építésére. Az idén a kondoros! Dolgozók Tsz gazdái 700 ezer forintot költenek építkezésre, saját erőből. Ebben az évben a szövetkezetben állami támogatással befejezik a komplex-gépesítést. A nagyarányú gépesítésen kívül azonban a szövetkezetiek saját erőből még külön 600 ezer forintot költenek gépek vásárlására.
