Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-14 / 163. szám
1562. Július 14. 2 Szombat Közéleti szereplés és szaktudás A Magyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorkiállités nyílik júliusban Békéscsabán A Szakszervezetek Megyei Tanácsának szervezésében július 23- án nyitják meg Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban a Magyar Munkásmozgalom Története SZOT-vándorkiállítást. A július 23-i ünnepélyes megnyitás után a kiállítás július 24-én nyilik meg a látogatók előtt. A kiállítás augusztus 6-ig, naponta délelőtt 9 órától délután 7 óráig tekinthető meg. A belépés díjtalan. Huszonhárom vagonban több mint tízezer kellék és felszerelési tárgy „utazik” Helsinkibe Tekintélyt kiérdemelt orvossal utaztam a minap, s beszélgetés közben megjegyezte: „Örvendetes, hogy a párt egyre nagyobb szakmai tudást követel a vezető beosztásban munkálkodó káderektől. Helyes ez — fűzte hozzá —, hiszen a tanulás ma már nem privilégium. Mindenki számára elérhető, s ha a forradalmi elmélet, a mozgalmi tapasztalat a jó szaktudással párosul, jelentősen meggyorsulhat a fejlődés üteme”. Találó megjegyzés ez. Nem a „szaktekintély” emberének epés megjegyzése ez, hanem őszinte kívánása annak, hogy gyerünk-gyerünk, mert az élet többet követel. S ha azt nézzük, hogyan válik ez a követelés valósággá, akkor meg kell mondanunk, hogy a valóra váltás sok helyt nehezen tört utat magának a gyakorlatban. Hányszor halljuk még zúgolódó elvtár. sadnktól, hogy pártmunkájuk vagy gazdálkodást irányító tevékenységük visszaveti őket szakmai előrehaladásukban, nem tudnak elegendő időt, energiát fordítani szakmai továbbképzésükre. Egyesek azt is hozzáteszik: a közömbösöknek, a politikai munkáktól visszahúzódóknak sokkal könynyebb a dolguk. Idejük is, erejük is marad a továbbtanulásra, szakterületükön fejlődhetnek, előbbreléphetnek. Nem mai gond, sokak dilemmája volt ez már a hatalomért, később a proletárdiktatúra megszilárdításáért folytatott harc idején is. Ám akkor, a nagy politikai küzdelmek idején az elsőrendű követelmény a kommunista érettség, a küzdeni tudás volt, s az egyszerű emberek közül mégis ezrével nőttek ki vezetők, akik egyszerre sajátították el a vezetéshez néLkülözhetetlen politikai és szakmai ismereteket. Mi mindent kellett magukra vállalniok, méghozzá egyszerre? Példát kellett mutatniok az ideológiai képzésben, pótolni a hiányzó általános és szakmai ismereteket. Vezetőposztjuk megkövetelte: törődjenek a rájuk! bízott emberekkel; övék volt a! társadalmi munka oroszlánrésze; | elsőnek kellett lenniök bárhol, j ahol előre lehetett mozdítani a ] társadalom szekerét Sok gonddal, küzdelemmel terhes hősi munka | volt ez. Azok, akik végigjárták ezt a| kemény iskolát és ma is helyükön vannak, tudják, értik, hogy a kitáruló élet egyre többet követel, örvendetes, hogy egyre többen vesznek kezükbe tankönyvet, | megannyi fáradság után ülnek be j a technikumok, egyetemek padjai, i ba, mert tudják: ha valaki ma ve- j zetőposzton van, vagy oda emelik, rábízzák az üzem, a hivatal pártszervezetének. vagy szakszervezeti bizottságánák vezetését, a párttagok és pártonikívüliek a ki- j váló, hozzáértő szakembert is látni kívánják benne. Nincs hát létjogosultsága annak az állításnak, hogy a politikai fel- j adatok ellátása késlelteti a szakmai ismeretek gyarapítását. Nincs, mert akik politikai, pártós társadalmi kötelezettségeket vállalnak, nem téveszthetik szem elől, hogy a politikai és szakmai ismeretek együttes gyarapítása nem zárja ki, hanem feltételezi egymást. Nincs azért sem, mert fejlődő életünk nagyszerű megnyilvánulása: egyre több pártonkívüli szakember kapcsolódik be a párt törekvéseit jól szolgáló társadalmi munkába, kér helyet a pártoktatásban, hogy szakmai tudása mellett csiszolja, tökéletesítse ideológiai ismereteit, mely még több buzdítást, magabiztosságot ad szakmunkája ellátásához. S hogy ez még inkább terebélyesedjen, ebben a kommunistákra, azok példamutatására vár nagy szerep. Forradalmiságukkal, örökös meg nem elégedettségükkel, újra többre törekvésükkel önmagukkal szemben is harcolniuk kell a kispolgári felfogás, a betokosodás, az elkényelmesedés ellen. Ez a feladat ma különösen időszerű, hiszen a nyugodt élet tempójával, a sikerekkel, a jobbléttel mindenkor együtt jár a megnyugvás, a csak magunkkal törődés önző szemléletének veszélye. Ennek viszont legjobb ellenszere éppen az a mindig újra és többre , törekvő lelkesedés, amely a kommunisták egyik legjellemzőbb vonása. Akarva-akaratlanul is ennek, a tömegeket magukkal ragadni képes forradalmi odaadásnak a lendületét fékeznénk le, ha úgy éreznénk: elérkezett az az idő, hogy lassítsuk a tempót, hogy könnyítsünk a közéleti tevékenységünkkel együtt járó terheken. Kinek a példája vonzaná akkor a pártonklvülieket a közösség, az ország ügyének előrelendítésére, ha éppen a kommunisták valianák: végre megpihenhetünk, most már élhetünk magunknak, miért vállaljuk még ma is a többletmunkát, amikor mások pusztán egzisztenciális helyzetük, jólétük megszilárdítására törek. szenek? A kommunisták nem gondolkodhatnak így, mert ha eszerint cselekednénk, aligha vállalhatnánk szerepet az ország életének irányításában. Furcsa ellentmondás — gyakran találkozni vele —, hogy miközben egyes vezetők arra hivatkoznak, Július 29-én a helsinki olimpiai stadionban, a földkerekség valamennyi országából érkezett ifjú küldöttek ünneplése közben, felvonják az árbocra a fesztivál zászlaját. Ezzel kezdetét veszi a VIII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Az első küldöttek — Ausztráliából, Japánból, Argentinéból, Madagaszkárból — máris útra keltek, hogy hajóval idejében a finn fővárosba érjenek. A portugál gyarmatosítók terrorjától szenvedő Angolából piedig már Európában vannak a delegátusok. Erre a fesztiválra bizonyára az ő utazásuk volt a legkalandosabb, legveszélyesebb. Angolából a partizánok segítették őket a dzsungelon és a felperzselt szavannán át Kongóba egy menekült-táborba. Onnan kalandos tengeri utazás során jutottak Belgiumba, mint szénlapátolók egy norvég teherhajón. Antwerpenben azután a belga fiatalok vették őket pártfogásba, s ott lesznek egészen a VIT kezdetéig. Ezen a VIT-en vesznek részt először a holland gyarmati uralom alatt lévő Nyugat-Irián fiataljai, akiket a területükön ejtőernyővel leereszkedett indonéz partizánok segítették hajón Indonéziába, ahonnan túl sok hárul rájuk a politikai munkából, s nem jut idejük szakmai továbbképzésre, ugyanakkor viszolyognak attól, hogy a munkát megosszák, hogy pártonkívülieket is bátran' bízzanak meg politikai tevékenységgel, megbízatásokat adjanak nekik még olyan esetekben is, amikor ezeknek a feladatoknak szakképzettségüknél, a népi hatalom iránt tanúsított hűségüknél fogva meg is felelnének. A pártonkívüliek vezető munkakörbe állítása természetesen nem járhat együtt azzal, hogy a politikai képzettséget, rátermettséget csak harmad- vagy negyedrangú feltételnek számítsák. De ha egy kommunista vezető lebecsüléssel így nyilatkozik: „Csak szaktekintély”, joggal nekiszegezhetjük a kérdést: mit tett azért, hogy a „csak szakemberből” kommunista szakember váljék? Nem az lett volna-e a feladata, hogy bizalmatlanság helyett közelebb hozza a párt eszméihez? Nem bíz rá politikai feladatokat, s közben arra hivatkozik, hogy őt elárasztják a közéleti teendők, s nem állt módjában szakmailag is továbbtanulni. Bárhogy is vizsgáljuk a politikai munka és a szakmai előrehaladás együttes kívánalmaiból előadódó nehézségeket, arra a következtetésre jutunk: nem csökkenthetjük a követelményeket a kommunistákkal szemben sem a politikai, sem a szakmai ismeretek tekintetében. Ha a kommunista a terhek vállalásában, az áldozatkészségben jár élen, a legfontosabbat tette: példájával százakat vonhat be a közéleti tevékenységbe, s ezzel megkönnyíti saját munkáját is. Ez a minden akadályt legyőző forradalmi tűz gyújtotta fel a régi világ korhadt épületét, s ebben ötvöződik új életünk is. Éleszteni, táplálni ezt a tüzet — a kommunisták legfőbb kötelessége volt mindenkor és lesz a repülővel' utaznak majd Helsinkibe. A nemzetközi Fesztivál Előkészítő Bizottság eddig 117 országgal vette fel a kapcsolatokat, s ezek az országok mind képviseltetik magukat a helsinki VIT-en. A nagyszabású előkészületekre és a megnövekedett részvételre jellemző, hogy tizenkét olyan ország fiataljai is ott lesznek a VIII. VIT. — Szombaton indul Sokan nem tudják, hogy a \7III. Világifjúsági Találkozó előkészületei alatt milyen nagy munkát végeznek az ifjúsági szervezetek, valamint azok a művészeti együttesek, amelyek Helsinkiben majd a magyar kultúrát képviselik. Az alábbiakban ízelítőt adunk ezeknek a szerveknek a technikai előkészületeiről. A magyar delegáció kellékeit, díszleteit és egyéb tárgyait 23 vagon viszi a finn fővárosba. A szombaton induló VIT-szerelvényen 72 ládában több mint tízezer jelmezt, kosztümöt, díszletet, bútort, világosító és hangosító berendezést szállítanak. A magyar küldöttség ünnepi estjére — amelyet a finn Munkásakadémia dísztermében rendeznek — külön díszleteket készítettek. Rajkai György díszlettervező irányításával elkészült Budapest panorámája, amelyen a Duna, a Parlament, a hidak, a Vár és a Szabadság-szobor látható. Az Állami Népi Együttes fellépé-Moszkva (TASZSZ) Július 12-én, a késő esti órákban a kremli Kongresszusi Palotában, meleg, barátságos légkörben találkozó zajlott le a leszerelési és béke-világkongresszuson részt vevő szovjet és amerikai küldöttek között. Egymás után léptek a mikrofon elé a szovjet és az amerikai külen, amelyeket eddig egyetlen fesztiválon sem képviseltek. így többek között Basutóföld, Oman, Ruanda-Urundi, Libéria, a Zöld-foki szigetek. Nyasszaföld, Dominika, Portugal-Guinea ifjú küldöttei elő. szőr vesznek részt a fesztiválon. A helsinki VIT-re összesen 1400 különböző ifjúsági szövetség küldötteit várják, vagyis 200-zal több sző. vétség kapcsolódott az előkészüa viT-szerelvény — sénél színes háziszőttesek borítják majd a színfalakat, kétoldalt pedig Dia-vetítők segítségével magyar tájakat vetítenek. Az operaház szólistáinak színre lépésekor a budapesti Operaház épületének külső és belső képét vetítik. A könnyűzenei számoknál az esti kivilágításban tündöklő fővárosunk látképe jelenik meg a vásznon. Jelentős helyet foglal el a felszerelések között a pécsi balett díszletei is. Csupán a Bányászballada című kompozícióhoz fél vagon gömbfát szállítanak. Gálfi János bűvész mutatványaihoz 50 kilogramm papírt, léckeretet, botokat, kendőket, sőt még papagájt is visznek. A felszerelési tárgyak között szeretjei még ezer méter kábel és egy diszpécserállomás, amelyet a VlT-iroda és a magyar delegáció szálláshelye közt szerelnek fel. A diszpécserállomás házitelefonként működik majd, s elősegíti a küldöttség munkáját. (MTI) döttség tagjai. Mindannyian nagy lelkesedéssel beszéltek a leszerelé. sért, a háború nélküli világért folyó harcról. A találkozó végén ez a megjegyzés hangzott el az amerikai és a szovjet küldötték részéről: — E nagyszerű találkozó legyen országaink barátságának jelképe, országaink barátsága pedig a béke biztosítéka. letekbe, mint az 1959-es bécsi találkozó során. Noha ezúttal is számos országban — Kanadában, Nyugat-Németországban, Görögországban — rendőrségi terrorral igyekeznek megakadályozni a küldöttek elutazását, a NATO-hatalmak dollárjain, Oslóban pedig éppen a VIT idejére terveznek egy „ellenfesztivált”, de ez sem tudja eltéríteni a fiatalokat, hogy Helsinkibe utazzanak. Az Egyesült Államokból például 400 fiatal jelentette be Helsinkibe utazását, az amerikai ifjúság — köztük a négerek — legkülönbözőbb rétegeinek képviseletében. A szocialista pártok nyomása, s a Szocialista Ifjúsági Internacionálé tilalma ellenére több mint 24 ország szocialista fiataljai lesznek ott a VIT- en, köztük az osztrák, az angol, a nyugatnémet, a chilei és a belga szocialista ifjúsági szövetségek tagjai. A fesztivál tekintélyének szüntelen növekedését bizonyítja, hogy eddig 19 állam- és kormányfő küldte üdvözletét az előkészítő bizottsághoz, közte Brazília és India, Csehszlovákia és Libéria, Tanganyika és Kambodzsa államférfiai. Kuba és Bulgária fiataljai, kormányuk támogatásával pedig máris bejelentették: szeretnék, ha. a legközelebbi, IX. Világifjúsági Találkozót az ő hazájuk fővárosában rendeznék. jövőben is! Deák Gyula A fiatalok 117 országban készülnek Helsinki olimpiai stadionja, előtte baloldalt a csodafutó Paavo Nurmi szobra. Szovjet—amerikai küldött-találkozó Moszkvában