Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-11 / 160. szám

1962. július 11. 4 Szerda Az orvos írja: Tarlóvar és tohláss-ártalom A falusi emberek bőrén =? különö­­sen ny áron-ősszel —: gyakori a bőr­­gennyesedés. Aratás, betakarítás idején falun minden perc drága, sokan ügyet sem vetnek arra, hogy bőrük épségével törődjenek. Hanyagságukat később megbánják, és fájdalmas, olykor hosz­­szadalmas gennyes bőrbetegséggel baj­lódnak akkor, amikor minden erejük­re szükség lenne. Miért jelentkezik a mezőgazdasági dolgozókon nyáron és ősszel gyakrabban a gennyes bőrbe­tegség? Az első ok a nagy meleggel és a nehéz munkával együttjáró fokozott verejtékezés. Az izzadság fellazítja a bőrt és sérülékenyebbé teszi. Az iz­zadt bőrön jobban megtapad a por. valamint az érett gabona porladó szemcséi. Ezek a szemcsék tömérdek láthatatlan apró kórokozót hoznak ma­gukkal, a bőrre tapadva viszketést váltanak ki, de' viszket a számtalan szúnyog- és légycsípés is, a kaparás nyomán megnyílik az út a fertőző kórokozók számára. AZ ARATÓKON a legtöbb bőrgeny­­nyesedést főleg az idézi elő, hogy a munkaeszközök és méa in­kább a gabonarészecskék szám­talan apró sérülést ejtenek a bőrön, és ezek nyomán jön létre fertőzés. Ilyenkor a leggyakoribb börbaj a tar­­lóvar. Ez azzal magyarázható, hogy a tarlón járáskor az éles, száraz, levágott gabonaszár, a törzs összeszurkálja és karcolja a lábakat, a bokákat és a lábszárak bőrét is. Ezeken a helyeken nemsokára kisebb-nagyobb gennyes hólyagokat és olykor éles szélű, mély­re terjedő, nehezen gyógyuló gennyes alapú fekélyeket látunk. Nem ritka­ság, hogy a gennyes sebtől vörös csík húzódik a megduzzadt, fájdalmas ta­­pintatú nyirokcsomók felé. A bör­­gennyesedés szövődhet visszérgyulla-PILLANATKÉP Gyula, július 8. Napsütéses va­sárnap délelőtt. A Kossuth Lajos utca pramonádi részén, a dús park árnyékos útjain sokan sétálnak. A sövény mellett húzódó kábelárok­ban fiatalok mozognak, ők kilen­cen furcsán ünnepelnek, dolgoz­nak. Lapátjaik egymás után, üte­mesen bukkannak fel a derékig érő vájatból. Érdeklődve megál­lók. Kelemen János, a városi bé­kebizottság elnöke lép felém, üd­vözöljük egymást. — Társadalmi munka. Reggel 6 óra óta dolgoznak — újságolja mosolyogva. Azután zsebébe nyúl. blokktömböt vesz elő, közben oda­hívja a fiatalokat. Valamit ír, s cédulákat oszt szét közöttük. Köz­ben beszélgetünk. Valamennyien kiszisták. önként jelentkeztek, hogy szabad idejüket társadalmi munkával töltsék el. Még csak nem is gyulaiak. Gyulai András vésztői. Konyesnyi Béla Csorvás­­»ól került Gyulára. Kocsor László bélmegyeri, Gajda Mihály Üjiráz­­ból való, Balogh Ferenc Bucsáról jött, ír Sándor még távolabbról: Szegedről, Kása Gábor sem hely­beli, de valamennyien a gyulai MTH tanulói. Együttesen, mintegy 420 órát teljesítettek már társa­dalmi munkában a város építésé­ben. szépítésében. Teljesítményük beszámít az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalom feltételei közé. Beszélgetnek, nevetgélnek. Egy csinos lány sétál el mellettük. Utá­nanéznek, elkapom tekintetüket és megkérdem; — Nem jobb lenne sétálni? — Majd délután — válaszolja egyikük mosolyogva. S hogy nyo­­matékot adjon szavának, ahogy megkapja céduláját, visszaugrik az árokba. Az ásó belemélyed a földbe. Üj kis földkupac jelenik meg a gödör szélén, aztán még egy, még egy. Már a többiek is az árokban dolgoznak. A túloldalon lányok sétálnak. Vidáman integet­nek a fiúk felé. Azok vissza. A le gények nem érnek rá, majd dél után. B. Z. dással, sőt orbánccal is. Ilyen esetben a nyári nagy melegben is borzong a beteg, ami a láz jele. CSEPLÉSKOR gyakori a toklász-ár­talom. Ilyenkor apró, hegyes, oldalt szőröcskékkel borított toklász-részecs­kék szúródnak a bőrbe, és ezek az iz­mok mozgása közben egyre mélyebb­re fúródnak. A lábujjak közt fordul elő leggyakrabban, de lehet másutt is. Kihúzni a szőröcskék miatt nem lehet, ilyenkor rendszerint beletörik, és a be­tört rész a bőrben gennyesedést vált ki. Ha mélyebbre jut, gennyes tályog alakul ki körülötte. A rizsmunkások lábszárán és karján a bőr felázása és a gyakori szúnyog­csípés nyomán jön létre gyakran bör­­gennyesedés. Hogyan előzhetjük meg eze­ket? Munka végeztével mindennap ala­posan kell tisztálkodni. Ezzel nemcsak a bőrt izgató, beszáradt verejtéket, a felesleges faggyút és a levált hámsej­tedet táyolitjuk el, hanem a rátapadt kórokozók tömegét is lemossuk a bőrről. Ne takarékoskodjunk a meleg vízzel és a szappannal. Ha nincs is fürdő, kellő leleményes­séggel lehet találni tisztálkodásra al­kalmas helyiséget, zuhany helyett pe­dig megfelel a kampóra akasztott ön­tözőkanna is. Mosakodjunk lehetőleg mindig folyóvízben. Ha erre nincs mód, gondosan sikáljuk ki a közös mosdótálat vagy kádat használat előtt és után, mert az előttünk tisztálko­dó bőréről leázott kórokozók könnyen fertőzhetnek bennünket, és mi is to­vábbadhatjuk esetleges betegségün­ket. Arra is legyen gondunk, hogy ru­házatunk sehol se legyen szoros, mert a kidörzsölt bőr is könnyen fertőző­dik. Ne járjunk mezítláb. A tarlón nemcsak a lábfej bőrét, hanem a láb­szárat is védeni kell. A rizs gyomlá­­lását és aratását végezzük kesztyűben, így kézfejünk nem sérül meg. A mun­ka, közben támadt, jelentéktelennek tűnő horzsolást, karcolást, szúrást és vágást se hanyagoljuk el, hanem azon­nal vonjuk be fertőtlenítő hatású ecsetelővei, kenőccsel vagy hintőpor­ral. Munkahelyünkön tartsunk készen­létben elsősegélynyújtó csomagot, amelyben a szükséges fertőtlenítő és sebkötöző anyagok tisztán és könnyen hozzáférhetően kéznél vannak. Kövér, izzadó egyének fokozott gonddal tartsák tisztán hónaljukat, a comb hajlatait és a láb bőrét. Mosako­dás után gondosan töröljék szárazra és szórják be hintőporral. Dr. Kovács László Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet Több utazó a vízum eltörlése óta — Különvonat Prágába — Sétahajózás a Kettős-Körösön — Utaznak a tsz-tagok — Megnövekedett a» IBUSZ munkája Békéscsabán — Megnövekedett a munka az IBUSZ békéscsabai irodáján. Különösen emelkedett az útlevél­kérők száma, amióta a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságba és a Román Népköztársaságba uta­zóknak nem kell igényelniük ví­zumot. Ez természetesen az iroda dolgozóinaik több munkát is je­lent, annál is inkább, mert a kül­földre utazók mintegy 45 száza­léka Csehszlovákiába, 35 százalé­ka pedig Romániába kéri az útle­velet. Ezekről a problémákról, a tár­sasutazások szervezéséről, terve­ikről beszélgettünk a napokban Szilágyi István elvtárssal, az IBUSZ békéscsabai irodájának ve­zetődével. — A vízum eltörlése annyira megnövelte az utazók számát — mondotta —, hogy minden délelőtt szinte zsúfolásig megtelik irodánk az utazni vágyókkal. Sokan pa­naszkodtak már, hogy miért nem intézik az útlevél-kérelmeket a többi IBUSZ-irodák is. Ennek az az oka, hogy belügyi szerveinkkel összhangban kell biztosítanunk a külföldi utazási engedélyeket, amire a megyei rendőrkapitány­ság jogosult. Ennek kapcsán tájékoztatott bennünket az iroda vezetője, hogy az előírt egy hónap alatt minden útlevélt kérő megkapja utazási en­gedélyét. Elmondotta: akadályoz­za munkájukat sokszor az, hogy sokan hiányosan hozzák be a meg­felelő kérelmeket, s emiatt két­­három nap mindig kiesik. — Mi megértjük azokat az em­bereket, akik befáradnak vidék­ről, s mégsem tudják elintézni dolgukat, de minket is értsenek ők meg, hiányos iratokkal nem ter­jeszthetjük fel az útlevél-kérel­met. Egyébként, útlevél-ügyben reggel 8 órától fél 1-ig állunk a közönség rendelkezésére, kivéve csütörtököt, amikor az útlevelek feldolgozását végezzük; és szom­batot, amikor 8 órától fél 11-ig foglalkozunk útlevél-kérelmekkel. Mint megtudtuk, ebben az év­ben mintegy 460 főnek biztosítot­ta külföldi utazását a békéscsa­bai iroda. Az őszi programjukban is több érdekes társasutazás sze­repel. Ilyen többek között no­vemberben a prágai ötnapos kü­lönvonat, amely közvetlenül Bé­késcsabáról indul. Az 1030 forin­tos kirándulás gazdag programot biztosit a részvevőknek. Az ősz­szel kétszer indítanak autóbuszt ötnapos túrára Zakopánéba. Ko­lozsvárra októberben négynapos autóbusz-kirándulást szerveznek, mintegy 860 forintos részvéteid díjjal. Különösen gazdag a szovjetunió­­beli társasutazások programja. Érettségiző öregdiákok Szólt a muzsika, vidáman ropták a táncot a megkönnyebbült embe­rek, akiknek délelőtt még az volt a legnagyobb gondjuk, hogy mi­lyen tételt húznak, s hogy sikerül­­e majd a felelet a vizsgabizottság előtt. Az érettségizettek már „érett” emberek voltak. Munká­sok, alkalmazottak, háziasszonyok tettek sikeres vizsgát a napokban a békéscsabai közgazdasági tech­nikum levelező tagozatán. Van, aki jelessel dicsekedhet, mások a közepessel nyugtatták magukat. Az öregdiákok dicséretére válik, hogy az osztály tanulmányi átla­ga 3,26 lett. Annál is inkább szép eredmény ez, mert az osztály min­den tagja munkájának lelkiisme­retes elvégzése mellett készült fel az érettségire. A banketten az öregdiákok kö­szöntötték a „tanár bácsikat” is. Maczák András osztályfőnököt és a többieket. Hát ezért szólt a nóta a Csaba étterem télikertjében. Gálné V életien esti beszélgetés az Andó-házaspárral Békéscsabám, kint az ötödik ke­rületben, a Könyv« utcában, egy ismerős keresése közben nyitot­tunk be a 82. számú ház kapuján. Alkonytájt történt. Éppen elállt az eső. A kapu fölé boltívként hajoló ágak leveleiről halk cuppanássál hulltak az apró tócsákba a víz­­cseppek. A konyhabejáratig vezető út mentén cserepes virágok sora­koztak és szinte érezni lehetett, hogy élvezik a párás, illatos leve­gőt. Az alkony azonban hűvös volt. Kopogtatásunkra 16—17 év körüli lány nyitott ajtót, s még mielőtt szólhattunk volna, visszautasítha­­tatlan kedvességgel tessékelt befe­lé. A konyhában kellemes meleget árasztott a kályha. Az asztaltól fő­iskolás korú fiatalember emelke­dett fel: — Andó Mihály vagyok, 5 pe­dig a feleségem — mutatói, az ál­talunk lánynak vélt párjára. Nyomban hellyel kínálták, ne vi­gyük el az álmukat. Ezt nem mondták ugyan, de magatartásuk kedves, szívélyes, marasztaló volt. Leültünk, beszélgetni kezdtünk. Megkérdeztük, mióta házasok. 2 — Már öt óve! — mondta a fia­talasszonyka olyan hangsúllyal, mintha ezüstlakodalmukhoz köze­lednének. Kiderült, noha koruknál fiatalabbnak látszanak, ketten együtt sincsenek túl a 45 eszten­dőn. De már van egy négyéves kislányuk, Évike. Most nincs itt­hon, mert hol az egyik, hol a má­sik nagyszülő ajnározza. Kiderült, hogy miért engedtek be szó nélkül bennünket. Azt hitték, hogy a könyvtártól jöttünk a könyvekért. Sok könyvet hoznak ki egyszerre, mert a munka, meg egyéb prog­ramjuk miatt nem mindig érnek rá olvasnivalóért járni, viszont olvasni annál jobban szeretnek Méghozzá milyeneket! Ha nem lát­nánk saját szemünkkel .a szekrény tetején és egyebütt őket, azt hin­nénk, hogy valamiféle „szempont” mondatja az Andó-házaspárral a címeket és műfajokat: útleírások, tudományos és politikai könyvek regényekkel keverve. — Minden érdekel bennünket, minden jó olvasmány nekünk, ami csak leköt — mondja a férj, aki foglalkozásra a Petőfi Tsz asztalo­sa. Persze a pénzt is szeretem ol­vasni — jegyzi meg derűsen. Meg is dolgozom érte. A Petőfiben ren­geteg a munka. Most építünk egy 5000 férőhelyes hipermodern ba­romfiszállást. A környékbeliek máris a csodájára járnak. Desz 5000 férőhelyes csibenevelő is. Ab­ba az ajtókat, ablakokat készítjük. Rendbehozzuk a tsz-iroda beren­dezését, a közös ebédlőbe asztalo­kat csinálunk. Hogy jut-e idő a munka után másra is? Jut. Itt van ez a kis házunk. Nagy a rokonság, közös erővel ezt is felépítettük, de anyagra azért volt kiadás bőven. Most egy darabig legfeljebb nem öltözünk annyira. Tessék nézni a szobánkat; bebútoroztuk. Azt a lyukat a mennyezeten nem egér rágta, hanem ott volt a TV-anten­­na levezetése. Mert az is volt, de átmenetileg eladtuk. Motort aka­runk venni. Szeretünk kirándulni és motorral gyorsabb, könnyebb. Nagyon birjuk a várakat, kasté­lyokat. Már láttuk a gyulai várat, a pósteleki kastélyt, jártunk Pé-Szerepel többek között augusztus­ban Kijev—Poltava—Harkov— Moszkva útvonallal egy MSZBT- vel közösen szervezett társasuta­zás. Novemberben pedig kétszer indítanak különvonatot Kijev— Moszkva útvonalon. A külföldi utaztatás mellett ér­deklődnek az emberek a belföldi túrák iránt is. Ebben az évben ed­dig csupán a 23 autóbusz-kirándu­láson 850 fő vett részt. — Különösen örülünk annak — mondotta Szilágyi elvtárs —, hogy nagy az érdeklődés a mezőgazda­­sági dolgozók körében a belföldi társasutazások iránt. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezetnek és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek szinte már a „tervében” szerepelnek a túra­utazások. Hova szerveznek ebben az év­ben országon belüli túrákat? — Július 30-tól augusztus 6-ig Észak-Magyarországra tervezünk egy autóbusz-kirándulást, augusz­tus közepe táján pedig Pécs és Balaton környékére. Ezek a túrák általában 3—6 naposak, részvételi díjuk pedig 300—800 forint, Az IBUSZ békéscsabai irodája a Szegedi Szabadtéri Játékokra is indít autóbuszt, mégpedig augusz­tus 18-án az Aidá-ra, augusztus 19-én pedig Az ember tragédiájá­ra. Az iroda tervei között egy ér­dekes gondolat is szerepel. A bé­késiek javaslatára megkezdődött a Kettős-Körösön a sétahajózás megszervezése. Mint mondják, a hajó is megvan (jelenleg, úgy tud­ják, Szolnokon), s ha sikerül visz­­szaszerezni, akkor nem lesz aka­dálya a békésiek, békéscsabaiak és a környéken lakók sétahajózá­sának sem. Egyébként az iroda második ne­gyedévi tervét — bár több külföl­di utat központilag visszavontak — 116 százalékra teljesítette, ami bizonyítja a Békés megyeiek uta­zókedvét, és az iroda megnöveke­dett munkáját. Varga Tibor esett, de még annyi szép helye van az országnak. Aztán, ha... A fele­sége érti, miről lenne szó s ő foly­tatja: — Idővel messzebb, más or­szágokba is ellátogatunk. Ezért szeretjük az útleírásokat A férjem a Szovjetunióról meg Kínáról szólókat, én meg a tró­pusokról, távoli földrészekről ír­taikat falom. — Ha van is munka, azért sza­kítunk időt szórakozásra is — ve­szi vissza a beszélgetés fonalát Andó Mihály. Ügy intézzük, hogy jusson. Mi már kérem a demokrá­cia neveltjei vagyunk, úgy aka­runk élni, ahogy tanították. Mikor a házat is építettük, egyik percben a vályogot húztuk, aztán rendbe hoztuk magunkat, s mentünk a moziba, megnézni a Julius Cé­zárt. De a tsz-ünkben sincs másként. Mesebeszéd, hogy nyá­ron csak a munka, semmi más. Régen lehet, hogy úgy volt. Min­den vasárnap, legrosszabb esetben minden második vasárnap van va­lami a tsz-központ klubjában. Szombat este is. Rendezvények, vetítések. A nőtanács vacsorát ren­dezett. Biliárdversenyt tartottunk.

Next

/
Thumbnails
Contents