Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-11 / 160. szám
1962. július 11. 4 Szerda Az orvos írja: Tarlóvar és tohláss-ártalom A falusi emberek bőrén =? különösen ny áron-ősszel —: gyakori a bőrgennyesedés. Aratás, betakarítás idején falun minden perc drága, sokan ügyet sem vetnek arra, hogy bőrük épségével törődjenek. Hanyagságukat később megbánják, és fájdalmas, olykor hoszszadalmas gennyes bőrbetegséggel bajlódnak akkor, amikor minden erejükre szükség lenne. Miért jelentkezik a mezőgazdasági dolgozókon nyáron és ősszel gyakrabban a gennyes bőrbetegség? Az első ok a nagy meleggel és a nehéz munkával együttjáró fokozott verejtékezés. Az izzadság fellazítja a bőrt és sérülékenyebbé teszi. Az izzadt bőrön jobban megtapad a por. valamint az érett gabona porladó szemcséi. Ezek a szemcsék tömérdek láthatatlan apró kórokozót hoznak magukkal, a bőrre tapadva viszketést váltanak ki, de' viszket a számtalan szúnyog- és légycsípés is, a kaparás nyomán megnyílik az út a fertőző kórokozók számára. AZ ARATÓKON a legtöbb bőrgenynyesedést főleg az idézi elő, hogy a munkaeszközök és méa inkább a gabonarészecskék számtalan apró sérülést ejtenek a bőrön, és ezek nyomán jön létre fertőzés. Ilyenkor a leggyakoribb börbaj a tarlóvar. Ez azzal magyarázható, hogy a tarlón járáskor az éles, száraz, levágott gabonaszár, a törzs összeszurkálja és karcolja a lábakat, a bokákat és a lábszárak bőrét is. Ezeken a helyeken nemsokára kisebb-nagyobb gennyes hólyagokat és olykor éles szélű, mélyre terjedő, nehezen gyógyuló gennyes alapú fekélyeket látunk. Nem ritkaság, hogy a gennyes sebtől vörös csík húzódik a megduzzadt, fájdalmas tapintatú nyirokcsomók felé. A börgennyesedés szövődhet visszérgyulla-PILLANATKÉP Gyula, július 8. Napsütéses vasárnap délelőtt. A Kossuth Lajos utca pramonádi részén, a dús park árnyékos útjain sokan sétálnak. A sövény mellett húzódó kábelárokban fiatalok mozognak, ők kilencen furcsán ünnepelnek, dolgoznak. Lapátjaik egymás után, ütemesen bukkannak fel a derékig érő vájatból. Érdeklődve megállók. Kelemen János, a városi békebizottság elnöke lép felém, üdvözöljük egymást. — Társadalmi munka. Reggel 6 óra óta dolgoznak — újságolja mosolyogva. Azután zsebébe nyúl. blokktömböt vesz elő, közben odahívja a fiatalokat. Valamit ír, s cédulákat oszt szét közöttük. Közben beszélgetünk. Valamennyien kiszisták. önként jelentkeztek, hogy szabad idejüket társadalmi munkával töltsék el. Még csak nem is gyulaiak. Gyulai András vésztői. Konyesnyi Béla Csorvás»ól került Gyulára. Kocsor László bélmegyeri, Gajda Mihály Üjirázból való, Balogh Ferenc Bucsáról jött, ír Sándor még távolabbról: Szegedről, Kása Gábor sem helybeli, de valamennyien a gyulai MTH tanulói. Együttesen, mintegy 420 órát teljesítettek már társadalmi munkában a város építésében. szépítésében. Teljesítményük beszámít az Ifjúság a szocializmusért mozgalom feltételei közé. Beszélgetnek, nevetgélnek. Egy csinos lány sétál el mellettük. Utánanéznek, elkapom tekintetüket és megkérdem; — Nem jobb lenne sétálni? — Majd délután — válaszolja egyikük mosolyogva. S hogy nyomatékot adjon szavának, ahogy megkapja céduláját, visszaugrik az árokba. Az ásó belemélyed a földbe. Üj kis földkupac jelenik meg a gödör szélén, aztán még egy, még egy. Már a többiek is az árokban dolgoznak. A túloldalon lányok sétálnak. Vidáman integetnek a fiúk felé. Azok vissza. A le gények nem érnek rá, majd dél után. B. Z. dással, sőt orbánccal is. Ilyen esetben a nyári nagy melegben is borzong a beteg, ami a láz jele. CSEPLÉSKOR gyakori a toklász-ártalom. Ilyenkor apró, hegyes, oldalt szőröcskékkel borított toklász-részecskék szúródnak a bőrbe, és ezek az izmok mozgása közben egyre mélyebbre fúródnak. A lábujjak közt fordul elő leggyakrabban, de lehet másutt is. Kihúzni a szőröcskék miatt nem lehet, ilyenkor rendszerint beletörik, és a betört rész a bőrben gennyesedést vált ki. Ha mélyebbre jut, gennyes tályog alakul ki körülötte. A rizsmunkások lábszárán és karján a bőr felázása és a gyakori szúnyogcsípés nyomán jön létre gyakran börgennyesedés. Hogyan előzhetjük meg ezeket? Munka végeztével mindennap alaposan kell tisztálkodni. Ezzel nemcsak a bőrt izgató, beszáradt verejtéket, a felesleges faggyút és a levált hámsejtedet táyolitjuk el, hanem a rátapadt kórokozók tömegét is lemossuk a bőrről. Ne takarékoskodjunk a meleg vízzel és a szappannal. Ha nincs is fürdő, kellő leleményességgel lehet találni tisztálkodásra alkalmas helyiséget, zuhany helyett pedig megfelel a kampóra akasztott öntözőkanna is. Mosakodjunk lehetőleg mindig folyóvízben. Ha erre nincs mód, gondosan sikáljuk ki a közös mosdótálat vagy kádat használat előtt és után, mert az előttünk tisztálkodó bőréről leázott kórokozók könnyen fertőzhetnek bennünket, és mi is továbbadhatjuk esetleges betegségünket. Arra is legyen gondunk, hogy ruházatunk sehol se legyen szoros, mert a kidörzsölt bőr is könnyen fertőződik. Ne járjunk mezítláb. A tarlón nemcsak a lábfej bőrét, hanem a lábszárat is védeni kell. A rizs gyomlálását és aratását végezzük kesztyűben, így kézfejünk nem sérül meg. A munka, közben támadt, jelentéktelennek tűnő horzsolást, karcolást, szúrást és vágást se hanyagoljuk el, hanem azonnal vonjuk be fertőtlenítő hatású ecsetelővei, kenőccsel vagy hintőporral. Munkahelyünkön tartsunk készenlétben elsősegélynyújtó csomagot, amelyben a szükséges fertőtlenítő és sebkötöző anyagok tisztán és könnyen hozzáférhetően kéznél vannak. Kövér, izzadó egyének fokozott gonddal tartsák tisztán hónaljukat, a comb hajlatait és a láb bőrét. Mosakodás után gondosan töröljék szárazra és szórják be hintőporral. Dr. Kovács László Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet Több utazó a vízum eltörlése óta — Különvonat Prágába — Sétahajózás a Kettős-Körösön — Utaznak a tsz-tagok — Megnövekedett a» IBUSZ munkája Békéscsabán — Megnövekedett a munka az IBUSZ békéscsabai irodáján. Különösen emelkedett az útlevélkérők száma, amióta a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba és a Román Népköztársaságba utazóknak nem kell igényelniük vízumot. Ez természetesen az iroda dolgozóinaik több munkát is jelent, annál is inkább, mert a külföldre utazók mintegy 45 százaléka Csehszlovákiába, 35 százaléka pedig Romániába kéri az útlevelet. Ezekről a problémákról, a társasutazások szervezéséről, terveikről beszélgettünk a napokban Szilágyi István elvtárssal, az IBUSZ békéscsabai irodájának vezetődével. — A vízum eltörlése annyira megnövelte az utazók számát — mondotta —, hogy minden délelőtt szinte zsúfolásig megtelik irodánk az utazni vágyókkal. Sokan panaszkodtak már, hogy miért nem intézik az útlevél-kérelmeket a többi IBUSZ-irodák is. Ennek az az oka, hogy belügyi szerveinkkel összhangban kell biztosítanunk a külföldi utazási engedélyeket, amire a megyei rendőrkapitányság jogosult. Ennek kapcsán tájékoztatott bennünket az iroda vezetője, hogy az előírt egy hónap alatt minden útlevélt kérő megkapja utazási engedélyét. Elmondotta: akadályozza munkájukat sokszor az, hogy sokan hiányosan hozzák be a megfelelő kérelmeket, s emiatt kéthárom nap mindig kiesik. — Mi megértjük azokat az embereket, akik befáradnak vidékről, s mégsem tudják elintézni dolgukat, de minket is értsenek ők meg, hiányos iratokkal nem terjeszthetjük fel az útlevél-kérelmet. Egyébként, útlevél-ügyben reggel 8 órától fél 1-ig állunk a közönség rendelkezésére, kivéve csütörtököt, amikor az útlevelek feldolgozását végezzük; és szombatot, amikor 8 órától fél 11-ig foglalkozunk útlevél-kérelmekkel. Mint megtudtuk, ebben az évben mintegy 460 főnek biztosította külföldi utazását a békéscsabai iroda. Az őszi programjukban is több érdekes társasutazás szerepel. Ilyen többek között novemberben a prágai ötnapos különvonat, amely közvetlenül Békéscsabáról indul. Az 1030 forintos kirándulás gazdag programot biztosit a részvevőknek. Az őszszel kétszer indítanak autóbuszt ötnapos túrára Zakopánéba. Kolozsvárra októberben négynapos autóbusz-kirándulást szerveznek, mintegy 860 forintos részvéteid díjjal. Különösen gazdag a szovjetunióbeli társasutazások programja. Érettségiző öregdiákok Szólt a muzsika, vidáman ropták a táncot a megkönnyebbült emberek, akiknek délelőtt még az volt a legnagyobb gondjuk, hogy milyen tételt húznak, s hogy sikerüle majd a felelet a vizsgabizottság előtt. Az érettségizettek már „érett” emberek voltak. Munkások, alkalmazottak, háziasszonyok tettek sikeres vizsgát a napokban a békéscsabai közgazdasági technikum levelező tagozatán. Van, aki jelessel dicsekedhet, mások a közepessel nyugtatták magukat. Az öregdiákok dicséretére válik, hogy az osztály tanulmányi átlaga 3,26 lett. Annál is inkább szép eredmény ez, mert az osztály minden tagja munkájának lelkiismeretes elvégzése mellett készült fel az érettségire. A banketten az öregdiákok köszöntötték a „tanár bácsikat” is. Maczák András osztályfőnököt és a többieket. Hát ezért szólt a nóta a Csaba étterem télikertjében. Gálné V életien esti beszélgetés az Andó-házaspárral Békéscsabám, kint az ötödik kerületben, a Könyv« utcában, egy ismerős keresése közben nyitottunk be a 82. számú ház kapuján. Alkonytájt történt. Éppen elállt az eső. A kapu fölé boltívként hajoló ágak leveleiről halk cuppanássál hulltak az apró tócsákba a vízcseppek. A konyhabejáratig vezető út mentén cserepes virágok sorakoztak és szinte érezni lehetett, hogy élvezik a párás, illatos levegőt. Az alkony azonban hűvös volt. Kopogtatásunkra 16—17 év körüli lány nyitott ajtót, s még mielőtt szólhattunk volna, visszautasíthatatlan kedvességgel tessékelt befelé. A konyhában kellemes meleget árasztott a kályha. Az asztaltól főiskolás korú fiatalember emelkedett fel: — Andó Mihály vagyok, 5 pedig a feleségem — mutatói, az általunk lánynak vélt párjára. Nyomban hellyel kínálták, ne vigyük el az álmukat. Ezt nem mondták ugyan, de magatartásuk kedves, szívélyes, marasztaló volt. Leültünk, beszélgetni kezdtünk. Megkérdeztük, mióta házasok. 2 — Már öt óve! — mondta a fiatalasszonyka olyan hangsúllyal, mintha ezüstlakodalmukhoz közelednének. Kiderült, noha koruknál fiatalabbnak látszanak, ketten együtt sincsenek túl a 45 esztendőn. De már van egy négyéves kislányuk, Évike. Most nincs itthon, mert hol az egyik, hol a másik nagyszülő ajnározza. Kiderült, hogy miért engedtek be szó nélkül bennünket. Azt hitték, hogy a könyvtártól jöttünk a könyvekért. Sok könyvet hoznak ki egyszerre, mert a munka, meg egyéb programjuk miatt nem mindig érnek rá olvasnivalóért járni, viszont olvasni annál jobban szeretnek Méghozzá milyeneket! Ha nem látnánk saját szemünkkel .a szekrény tetején és egyebütt őket, azt hinnénk, hogy valamiféle „szempont” mondatja az Andó-házaspárral a címeket és műfajokat: útleírások, tudományos és politikai könyvek regényekkel keverve. — Minden érdekel bennünket, minden jó olvasmány nekünk, ami csak leköt — mondja a férj, aki foglalkozásra a Petőfi Tsz asztalosa. Persze a pénzt is szeretem olvasni — jegyzi meg derűsen. Meg is dolgozom érte. A Petőfiben rengeteg a munka. Most építünk egy 5000 férőhelyes hipermodern baromfiszállást. A környékbeliek máris a csodájára járnak. Desz 5000 férőhelyes csibenevelő is. Abba az ajtókat, ablakokat készítjük. Rendbehozzuk a tsz-iroda berendezését, a közös ebédlőbe asztalokat csinálunk. Hogy jut-e idő a munka után másra is? Jut. Itt van ez a kis házunk. Nagy a rokonság, közös erővel ezt is felépítettük, de anyagra azért volt kiadás bőven. Most egy darabig legfeljebb nem öltözünk annyira. Tessék nézni a szobánkat; bebútoroztuk. Azt a lyukat a mennyezeten nem egér rágta, hanem ott volt a TV-antenna levezetése. Mert az is volt, de átmenetileg eladtuk. Motort akarunk venni. Szeretünk kirándulni és motorral gyorsabb, könnyebb. Nagyon birjuk a várakat, kastélyokat. Már láttuk a gyulai várat, a pósteleki kastélyt, jártunk Pé-Szerepel többek között augusztusban Kijev—Poltava—Harkov— Moszkva útvonallal egy MSZBT- vel közösen szervezett társasutazás. Novemberben pedig kétszer indítanak különvonatot Kijev— Moszkva útvonalon. A külföldi utaztatás mellett érdeklődnek az emberek a belföldi túrák iránt is. Ebben az évben eddig csupán a 23 autóbusz-kiránduláson 850 fő vett részt. — Különösen örülünk annak — mondotta Szilágyi elvtárs —, hogy nagy az érdeklődés a mezőgazdasági dolgozók körében a belföldi társasutazások iránt. A gyomai Győzelem Termelőszövetkezetnek és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek szinte már a „tervében” szerepelnek a túrautazások. Hova szerveznek ebben az évben országon belüli túrákat? — Július 30-tól augusztus 6-ig Észak-Magyarországra tervezünk egy autóbusz-kirándulást, augusztus közepe táján pedig Pécs és Balaton környékére. Ezek a túrák általában 3—6 naposak, részvételi díjuk pedig 300—800 forint, Az IBUSZ békéscsabai irodája a Szegedi Szabadtéri Játékokra is indít autóbuszt, mégpedig augusztus 18-án az Aidá-ra, augusztus 19-én pedig Az ember tragédiájára. Az iroda tervei között egy érdekes gondolat is szerepel. A békésiek javaslatára megkezdődött a Kettős-Körösön a sétahajózás megszervezése. Mint mondják, a hajó is megvan (jelenleg, úgy tudják, Szolnokon), s ha sikerül viszszaszerezni, akkor nem lesz akadálya a békésiek, békéscsabaiak és a környéken lakók sétahajózásának sem. Egyébként az iroda második negyedévi tervét — bár több külföldi utat központilag visszavontak — 116 százalékra teljesítette, ami bizonyítja a Békés megyeiek utazókedvét, és az iroda megnövekedett munkáját. Varga Tibor esett, de még annyi szép helye van az országnak. Aztán, ha... A felesége érti, miről lenne szó s ő folytatja: — Idővel messzebb, más országokba is ellátogatunk. Ezért szeretjük az útleírásokat A férjem a Szovjetunióról meg Kínáról szólókat, én meg a trópusokról, távoli földrészekről írtaikat falom. — Ha van is munka, azért szakítunk időt szórakozásra is — veszi vissza a beszélgetés fonalát Andó Mihály. Ügy intézzük, hogy jusson. Mi már kérem a demokrácia neveltjei vagyunk, úgy akarunk élni, ahogy tanították. Mikor a házat is építettük, egyik percben a vályogot húztuk, aztán rendbe hoztuk magunkat, s mentünk a moziba, megnézni a Julius Cézárt. De a tsz-ünkben sincs másként. Mesebeszéd, hogy nyáron csak a munka, semmi más. Régen lehet, hogy úgy volt. Minden vasárnap, legrosszabb esetben minden második vasárnap van valami a tsz-központ klubjában. Szombat este is. Rendezvények, vetítések. A nőtanács vacsorát rendezett. Biliárdversenyt tartottunk.
