Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

1863. július 4. 4 ék Szerda Egy kereskedelmi pártalapszervezet problémáiból A Békés megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat gyulai bolt­jaiban tanulókkal együtt csaknem százan dolgoznak. A pártalapszer­­vezetnek nyolc tagja van. Ami a, munkahelyet illeti, az üzletek mo­demek, önkiválasztó és önkiszol­gáló berendezésű valamennyi. Ennyit mond a leszűkített statisz­tikánk. Arról viszont, hogy ezen a sajátos munkaterületen milyen pártélet folyik, már többet tud­tunk meg Szabó Ferenc elvtárstól, a pártalapszervezet titkárától. ősszel volt egy éve, hogy az Iparcikk Kisker, különvált az Élel­miszer- Kiskereskedelmi Vállalat­tól. A leválás alapszervezetileg is megtörtént. Jobbnak látták így, mert gyűléseiken többet foglalkoz­hatnak saját munkájukkal. Ugyan­akkor a KISZ tagjai együtt ma­radtak az élelmiszernél dolgozó fiatalokkal. Azt mondják: nem forgácsolják el az erejüket és az ő tevékenységüknek megfelel ez a szervezeti forma. A titkár elvtárs a fiatalok közös gyűléseit látogat­ja. Ami az alapszervezet munkáját illeti, Szabó elvtárs figyelemre méltóan indokolta meg, miért foglalkoznak csaknem minden taggyűlésükön külpolitikával, belpolitikával és főleg a termelőszövetkezetek helyzetével. Sőt, ezeket a témákat tanácsolják a szakszervezeti gyűlé­seknek is. A kereskedelmi elvtársak úgy logikáznak, hogy — tekintettel a város mezőgazdasági környezetére — az ipari munkások, alkalmazot­tak mellett, a vevők zöme a pa­rasztság soraiból kerül ki. Vásár­lás közben sokszor elmondják örö­müket, gondjaikat és kérdezget­nek is ... Nem mindegy ilyenkor, hogy milyen válaszokat kapnak, vagyis jól tájékozott, helyesein gondolkodó eladó áll-e velük szemben, vagy olyan, akinek min­den mindegy, az áru kiválasztásán kívül nem tud más dolgokban jó tanácsot adni. Előfordult, hogy kacsa alatt köl­tött rémhír kelt szárnyra bizonyos áremelkedésekről. Amikor ilyen és hasonló hangulatok keletkeznek, rémhírek bejutnak az üzletekbe is, fontos, hogy józanul gondolko­dó, embereket találjanak ott, akik képesek helyesen megválaszolni. Vagy itt van a legfrissebb helyzet. Mostanában akad egy-két gazda, aki az aszály okozta kiesések és egyéb okok miatt nincs megelé­gedve jövedelmének alakulásával. ■Szóba hozza ezt a boltokban is, szinte tanácsot kér. Előrelátó, jó tanácsot pedig csak tájékozott em­ber tud adni... Ilyen indokolás után nem cso­dálkoztam azon, amikor az alap­­szervezet ■ taggyűléseinek jegyző­könyvében sűrűn láttam szerepel­ni a termelőszövetkezetek problé­máit, és a német békeszerződés kérdését. Talán kissé túlzott is, ahogy a kül- és belpolitikával fog­lalkoznak. Vagy in kább csak egy­oldalúság? Amikor ezt szóvá tet­tem, Szabó elvtárs nem ellenke­zett. Valóban, sajátos-speciális ke­reskedelmi kérdésekről, a kereskedelmi munka kultúrájának fejlesztéséről kevés szó esik a taggyűléseiken A kereskedelmi munkából, mit ho­gyan tűzzenek napirendre, ezekről a kérdésekről nem sokat tudnak. Ilyen elgondolás a munkaterveik­ben gyengén tükröződik. A titkári értekezleteken szokás szerint az általános feladatokat is­merik meg. Arról, hogy a keres­kedelemben dolgozó pártalapszer­­vezeteknek milyen hatáskörük van, mik a feladataik, hogyan dől. gozzanak,' erről keveset hallani. Nem csoda, hogy a pártalapszer­vezet munkájának a fő súlya az általános bel- és külpolitikai kér­dések ismertetése felé billen. Jóllehet, ezeket a kérdéseket egy mai átlagember, aki valamit is ad a műveltségre, az újságból is meg­ismerheti. Ezzel korántsem azt kívánom mondani, hogy az emlí­tett kérdésekkel — módjával és kellő arányban — nem szükséges foglalkozni a taggyűléseken és szakszervezeti gyűléseken. Beszélgetésünk során arra gon­doltam, hogy jó segítséget adhatna a pártbizottság ipari osztálya mel­lett működő kereskedelmi alosz­tály. Talán nem lenne rossz dolog, ha módot találnának arra, hogy a kereskedelmi pártalapszervezetek vezetőségeivel rendszeresen meg­beszéljék a speciális feladataikat. Útmutatást adhatnának a gyakor­lati munkához. A kereskedelemben dolgozók ré­tege, ahogyan a titkár elvtárs mon­dotta — érdekes réteg. Nos igen, a vasöntők is érdekes emberek, azaz minden foglalkozási ágnak, hiva­tásnak megvan a maga speciális munkáskollektívája, akik sajátos módon gondolkodnak. Hatnak még a régi szakmai szokások és így to­vább. A pártmunka lényege éppen abban áll, hogy az általános felada­tokból ki tudjuk választani azt. ami az adott területen a leghasz­nosabb és legjobban érdekli és mozgósítja az embereket. Ennek elsajátításához igénylik a segítsé­get a speciális területeken dolgozó kis létszámú alapszervezetek, mint amilyen az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat alapszervezete is. B. Z. A tizenkilencesek útján — magnóval A mezőberényi fiatalok hagyo­mánygyűjtő szakköre Irányi Ist­ván helytörténeti kutató, tanár ve­zetésével hangos riportokat készít a Tanácsköztársaság helybeli ve­teránjairól. A vakációban magne­tofonnal keresik fel az idős har­cosokat. A hangszalagon megörö­kítik emlékezéseiket, s a mai ifjú­ságnak szóló tanácsaikat. A ti­zenkilencesek útján című helytör­téneti riportsorozatot a községi tanács hangos híradója rendsze­resen közvetíti majd a piaci na­pokon. Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum 1962-63. évi beiskoláztatásáról Felsőfokú Élelmiszeripari Tech­nikum 1962. szeptemberében Bu­dapesten (VI., Izabella u. 46.) és Szegeden (Marx tér 7.) nyílik. Nappali, esti és levelező tagozatán sör-, szesz-, konzerv-, hűtő-, hús-, baromfi-, sütő-, édes. és malom­ipari szakon indul meg az oktatás. Jelentkezési határidő: augusztus 10. Felvételi vizsga anyaga: mate­matika, fizika, kémia. Nappali (rendes korúak) tagoza­tán a tanulmányi idő 3 év. Jelent­kezhetnek azok a középiskolai végzettséggel rendelkezők, akik a 30. életévüket még nem töltötték be. Esti és levelező tagozatra jelent­kezhetnek azok a középiskolai végzettséggel rendelkező dolgozók, akik középiskolai végzettséggel és szakmába vágó 2 éves üzemi gya­korlattal rendelkeznek. Korhatár: 22—40 év. Évadzáró társulati ülés a Jókai Szín Áz új színházi évad szeptemberben kezdődik —­A Talajjavító Vállalat budapesti építés­­vezetősége azonnali belépésre keres mélyépítés kivitelezésében gyakorlott technikusokat változó munkahelyre, írásbeli, vagy személyes jelentkezés az alábbi címen: Budapest V., Alkotmány u. 10. Építésvezetőség. 4796 Kisfogyasztású 1100-as Skoda príma ál­lapotban eladó. Békés VII., 131. Szi­lágyi. 1628 01-es Trabant Combi eladó. Pósteleki Érdőgaztíaság. 40226 6l-es Trabant Limousine eladó. Gyula, Hunyadi utca 11. sz. 40225 Kétszobás ház sok melléképülettel, gyümölcsöskerttel eladó. Almáskama­rás, Széchenyi u. 23. Ifj. Vajda Sán­dor, 1638 Felhívás! Fiatalok, jelentkezzetek vá­jár ipari tanulónak 15—17 életévig az Oroszlányi 312-es Vájáripari tanuló Inté­zetbe. Fizetésről és a szociális ellátás­ról a járási, városi tanács munkaügyi főelőadója ad tájékoztatást. 1584 Üj kétszemélyes rekamié, fotel, kerék­asztal eladó. Békéscsaba m., Szent­­miMósi u. 6/1. 40228 Felveszünk vízvezetékszerelő, bádogos és kőműves szakmunkásokat. Jelent­kezés: Békéscsaba, városi tanács vb. kivitelező-részleg, 21. szoba. 1636 Tanya lebontásra eladó. Érdeklődni: Telekgerendás 273. Petrovszki György­nél. 1637 1860-as Wartburg új, különleges szín­ben, igényesnek sürgősen eladó. Gyu­la, Kerecsényi u. 28, 38114 Kedden délelőtt 10 órakor tar­totta meg a Békés megyei Jókai Színház évadzáró társulati ülését. A társulati ülést Perényi László nyitotta meg, majd Kaszai Pál, a színház igazgatója értékelte az el­múlt évad munkáját, és rövid tá­jékoztatást adott az új évad ter­veiről. — Igyekeztünk munkánkat — mondotta — a párt művelődéspo­litikai irányelveinek szellemében végezni. Ahhoz, hogy törekvése­ink megvalósulhassanak, jó mű­sorterv, jó szereposztás és jó szel­lem, légkör szükséges. Az elmúlt évad műsortervében több változást kellett eszközölnünk, és a terve­zett 14 bemutatóból egyet elhagy­ni. Most, az évad végén megálla­píthatjuk, hogy a színház társula­ta általában jó munkát végzett, többen művészi tudásuk legjavát nyújtották. A társulat szelleme megfelelő, a zöm lelkesedéssel dol­gozott, bár az őszinte bírálatot többször hiányoltuk. A legna­gyobb előrelépést az oktatás meg­szervezésében értük el. Sikeres volt a pártoktatás, és öt előadás­ból álló szakmai sorozatot is szer­veztünk, mely iránt nagy volt az* érdeklődés. Pozitívum, hogy a KISZ-tagök megkezdték a stúdió­munkát, és az Üzenet az élőknek című darabot be is mutatták. A továbbiakban megemlékezett a műszak munkájáról, és különö­sen kiemelte a női szabótár ötle­tességét és pontosságát. — Hiba volt — mondotta az igazgató —, hogy az elmúlt évad­ban, amikor a színház főrendezőt is nélkülözött, nem került sor egyetlenegy nagyobb, reprezenta­tív bemutatóra sem. Mindent ösz­­szevetve az a megállapításunk, hogy az új évadban sokkal jobban kell dolgoznunk, hogy az előadá­sok művészi színvonala emelked­hessen. Ezután Kaszai Pál igazgató az elmúlt évad néhány statisztikai adatát ismertette, többek között azt, hogy a Jókai Színház Békés­csabán 186 előadást tartott, ezeken 75 199 néző vett részt. A tájelőadá­sok száma már sokkal magasabb, 296, a nézőszám pedig meghalad­ja a békéscsabai előadások nézői­nek számát. A beszámoló rámu­tatott még arra, hogy javult a színház kapcsolata az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, intézmé­nyekkel, tömegszervezetekkel és több alkalommal sikeres mun­kás—színész, valamint falusi ta­lálkozókat rendeztek. Az új évad terveiről a követke­zőket mondotta: — Elsősorban jó műsortervet akarunk összeállítani, melyben fi­gyelembe vesszük a társulat ere­jét, a műszaki adottságokat, és nem utolsósorban a közönség igé­nyét. Meg akarjuk oldani azt, hogy színművészeinket egész év­ben foglalkoztassuk, a színház kapcsolata tovább mélyüljön kü­lönböző szervekkel, és a közönség még közelebb kerüljön a színház­hoz. Tervezzük a színház baráti körének megalakítását is. Kaszai Pál igazgató beszámoló­ja végén megköszönte a társulat tagjainak munkáját, melyet az el­múlt évadban fejtettek ki, és min­denkinek jó pihenést kívánt. Az igazgató beszámolója után Körösztös István, a szakszerveze­ti bizottság elnöke a szakszerve­zet munkáját ismertette, Avarke­­szi István, a MÜDOSZ küldötte a szakszervezet elnöksége nevében üdvözölte a Békés megyei színház társulatát, majd a hozzászólások után egész évadban kifejtett, ki­emelkedő munkájáért Déry Má­ria, Dénes Piroska, Doby írisz, Padur Teréz, Szendrei Hona, Szentirmai Éva, Várnagy Katalin, Baricsa Rózsa, Bánffy Frigyes, Beok György, Beleznai István, De­­mény Gyula, Gyurcsek Sándor, Körösztös István és még sokan mások pénzjutalomban részesül­ték. S. E.' Sorozat — nagy emberekről A Móra Ferenc Könyvkiadó ér­dekes új sorozatot indít. A magyar és világirodalom, történelem, tudö­­mánv, művészet nagyjairól, neves írókról, tüdősökről, politikusokról jelentetnek meg életrajzi könyve­ket. A sorozatban évente nyolc kö­tet lát napvilágot. Még az idén ki­adják Rónaszegi Miklós Shakes­­peareről, Erdőcly 'János Mátyás ki­rályról, Walter Victor Marxról és Engelsröl szóló könyvét. !■■■■■■ Kiss Ferenc nyugdíjaztatása Kiss Ferenc, a Békés megyei Tanács Bánya- és Építőanyag­ipari Egyesülés pénztárosa és iktatója ez év január 22-én töl­tötte be 60. életévét. Ekkor érte el a nyugdíjkorhatárt. Harminc­két év óta egy gazdát szolgál. Már ahogy ő érti: a vármegyé­től a megyei tanács vette át, majd ennek vállalata 1950-ben, azóta itt is dolgozik. A munka­könyvé tiszta, kevés a beírás benne. Hűséges munkája jutal­mául nyolc év alatt 200 forintot emelkedett a fizetése, legutóbb néhány hónapja 50 Ft béremelést kapott. Fizetése így 1200 forint, plusz a pénztárosságért járó 70 forint mankópénz. Felesége dol­gozik, ő nála többet keres, öt gyerek édesapja, a legnagyobbik katona, már tizedesi rangig vit­te, de a zsoldjához azért így is kell pótlás. Egyik leánya most érettségizik, a többi fiatalabb. A családi költségvetésben kiadás­ként szerepel még idős anyjának eltartása is. Háromszor operálták, a fron­ton pedig légnyomást kapott. Ebből visszamaradt a nagyothal­­lása és eléggé zaklatott ideges egyénisége. Most is remegve figyeli élete legnagyobb munkájának ered­ményét, amelyből ugyan még di­csőség sem jutott neki, de a sze­mélyzetisnél ott van az új ikta­tási rendszer bevezetéséről szó­ló javaslata. Tény, hogy ezzel a módszerrel pár perc alatt lehet a legeldugodtabb aktát is meg­keresni. Az is tény azonban, hogy a vállalat vezetői nekem azt mondták, hogy szenilis az öreg, csak azért kérték, mert öreg róka, a vármegyén megta­nulta, hátha maradt valami ben­ne, tudna egy-két dolgot segítsé­gül adni. Persze az is igaz, hogy április 4-én Kiss Ferenc nem kapott ju­talmat, de a személyzetis behív­ta és elmagyarázta neki, hogy miért nem. Azért, mert úgyis nyugdíjba megy, és akkor kap egy öltöny ruhát ajándékba. Amikor ezt elmondta Kiss Fe­renc, sírva fakadt — a szégyen­től. Kiss Ferenc egyébként a 32 éves állami szolgálathoz képest rosszul öltözött, vézna kis ember, aki beszélgetésünk alatt többször sírni kezdett. Miért sírt Kiss Ferenc? Nyilvánvaló, hogy háborúból visszamaradt betegsége érzé­kennyé tette, de az érzékenység­re most megfelelő oka is volt. Ugyanis 1962. július elsejei ha­tállyal felmondó levelet kapott a vállalattól. Ne mondjuk így. A mi társadalmunkban nem lehet úgy felmondani egy 60 éves em­bernek. Nem. Erről szó sincs. Emberünket a törvényesség leg­tisztább kezű betartásával — nyugdíjazták. Csakhogy Kiss Ferenc nem akar nyugdíjba menni. Kérte, hogy amíg katona fia leszerel, addig alkalmazzák. Kérte pedig azért, mert a nyugdíjintézet tíz

Next

/
Thumbnails
Contents