Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-27 / 174. szám
1962. Július 27. 3 Péntek — Naponta indítják útnak friss uborkával, zöldséggel a tehergépkocsikat — ÜZEMLÁTOGATÁS Háromszázötven asszony szorgoskodik az eleki Lenin Tsz földjén Ezenkívül megkapálták a korábban vetett másodnövényeket, a tarlóba ültetett takarmánykáposztát, gazolókapálást végeztek azokon a nagy táblákon, amelyeken aratás idején némi gyom fejlődött Naponta indítják útnak az uborkával megrakott tehergépkocsikat és szedik a kertészet egyéb friss zöldségeit. Az eleki asszonyok többsége kettőszáz munkaegységen felül teljesített ebben az évben. Ezenkívül minden területen számíthatnak prémiumra, mert a gondosan művelt nagy táblák terven felüli átlagterméssel „hálálják meg” a jó munkát. Az eleki asszonyok általában bútorra, függönyre, szőnyegre és egyéb lakberendezési tárgyra gyűjtik keresetüket s s ezért szívesen dolgoznak az év minden szakában. Nyugodtan lehetnek a mezőn, mert gyermekeikre napköziben és óvodában vigyáznak. Az eleki Lenin Tsz csaknem kilencezer holdas határában kora tavasztól késő őszig sokat dolgoznak az asszonyok. A kertészetben és a szántóföldeken rendszerint háromszázötvenen szorgoskodnak. Az ő helytállásuknak köszönhető nagyrészt, hogy tiszta a határ és az aratás idején is jut idő egyéb munkára. A Lenin Tsz-ben befejezéshez közeledik az aratás. A férfimunkaerőt a gép körüli tevékeny, ség és a keresztek hordása, az asztagok rakása foglalkoztatja. Az asszonyokból tellett a hat cséplőgéphez pelyvahordó, kévevágó. Meggyorsít a tarlóhántás, másodvetés a mezőkovácsházi járásban A Mait Köztársaság hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttsége Mahamane Alassane Haidara vezetésével látogatást tett az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban, A képen: gyárlátogatás közben. (Mn-foto—BartaJ Ferenc felv.) Ezen a héten a mezőkovácsházi járásban is meggyorsult a kenyér- és takarmánygabona aratása, cséplése. Az őszi árpa betakarítását már tegnap befejezték a Ünnepélyes keretek között búcsúztatták a Békéscsabai Kenyérgyár nyugdíjba menő dolgozóit termelőszövetkezetekben. A búzából is alig több mint tíz-egynéhány százalék áll lábon. A betakarítással egy időben az utóbbi napokban meggyorsult a tarlóhántás és a másodvetés is. Tegnap estig több mint három és fél ezer holdon végezték el a tarlóhántást és 3200 holdon tették a földbe a másodvetést. Ugyanakkor 1100— 1200 holdon végezték el a nyári mélyszántást, melynek jó részére a trágyát is kiszórták. A mezőgazdasági szaktanácsadó írja: A lucernamag termesztésének növényvédelmi feladata Szerdán délután ünnepélyes keretek között elbúcsúztatták a Békéscsabai Kenyérgyárban a nyugdíjba menő idős munkásokat. A vállalat kultúrtermében a válla-A köndorosi Dolgozók Tsz tagságának évről évre magas jövedelmet biztosít a virágkertészet. Húsz holdon termesztenek exportra különféle virágmagot, de nagyon kedvelik az illatos nemes rózsát is. Kora tavasztól késő őszig több tízezer szál rózsát szállítanak a fővárosba és máshova. Jelenleg három holdon mintegy 45 000 tő nemesített rózsa virágzik s a féltőn érezték magukat Szabadkapusztán. Innen már gyorsan peregnek az események. (Már félúton vagyunk, a város talán még 4 kilométer.) Újjáválasztották a szülői munkaközösséget. Pár nap múlva már a szülők forszírozták: ismerkedési estet kéne rendezni a tsz kultúrtermében. Mit szól hozzá tanító úr? Megszervezte, sőt még több kosár szőlőt is kerítettek, és az ismerkedési estet határra szóló szüreti bállal ragasztották össze. Aztán a KISZ-be kezdtünk járni — emlékeznek — unszoltuk a fiatalokat: csináljunk egy műkedvelő csoportot! Húzódoztak. Máskor se sikerült — emlegették a régebbi kudarcokat. Dehogynem, csak bele kell vágni! — makacskodott a tanító és a felesége. Belevágtak. Jeleneteket tanultak meg, aztán előadás lett az egészből, az már több határra szóló. A csoport tagjai valamicskét összeforrták, kezdtek jobban örülni a közös sikernek. — Most, augusztusban újra próbálni kezdünk. Valami jó egyfelvonásost, így beszéltem meg Bíró Gyuszival, a K1SZ- tit kárral — kínál meg egy Ezüst-Kossuth-tal közben, rá is gyújtunk, Imre gyerek pedig lekúszik a mama öléből, eszébe jutott, hogy odakinn az udvaron remekül lehet pancsolni a teknőben. Imre tehát kitotyog, mi meg szőjük tovább ennek a nem mesének néhol majdnem mesébe illő történet-szálait... lat vezetősége, a pártszervezet, a KISZ, a nőtanács, a szakszervezet küldöttei között ült Igricz György bácsi, aki 12 éves kora óta süti a kenyeret, itt volt Altman hér, rózsaszín, sárga és bársonyospiros színekben pompázó rózsákért illata messzire terjed. Úgy tervezik, hogy ősszel legalább 25 000 tő rózsát értékesítenek. Helyettük újabb vadalanyokat oltanak, hogy'jövőre még több rózsatövet és vágott rózsát adhassanak el. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben több mint félmillió forint bevételre számítanak virágokból. — Tervszerűséget akarok... Sokan még lámpalázasak, minek csapjunk neki valami nagy háromfelvonásosnak? Majd esetleg jövőre... Szívjuk a cigarettát, a kis Imre a mamáért kiabál, a mama kimegy, majd visszajön és — telnek a lapok a krónikás füzetében. Januárban újjászerveztük a nőtanácsot... Engem választottak az asszonyok titkárnak. Először egy szabás-varrás-tanfolyam volt, itt, nálunk a másik szobában, húszán jártak rendszeresen, minden szerdán, több kilométerről is. A záróünnepélyt tea-esttel kötöttük össze. Március 10-én a nőnap is jól sikerült, a tsz kiszesei szerepeltek, meg három asszony itt kapta meg a tsz ajándékát, egy-egy gyönyörű damaszt-terítőt... Jutalombői, a jó munkájukért. — És most nyáron1 — Most? Fülledt a levegő odakinn. Fura nyár az idei, de azért nyár a javából. Most aratnak, körben, mindenütt. — Most? El se hiszi, amit mondok. A szomszédok minden este noszogatnak bennünket: rendezni kéne valamit! Még most is, nyáron! Hát nem szép ez? Gyoma-ugaron nem így volt. Vagy azóta ott is változott? — kérdi, inkább önmagától. Ez mind — valóban szép. De az élet nemcsak műkedvelösködésből, iskolából meg tea-délutánból all. Géza bácsi, a tésztagyár nyugalmazott vezetője, Sváb Rudolf bácsi, Styop Györgyné, aki a vállalat alapítójának és első igazgatójának özvegye, Pallér István bácsi és Kocziszki János. Hajdú Antal elvtárs, a vállalat igazgatója ünnepi beszédében méltatta a fiatal gyár idős munkásainak érdemeit. Beszélt arról, hogy még megérték a most nyugdíjba menők, hogy a nehéz, fárasztó kézá munka helyett a kenyérsütés majdnem valamennyi folyamatát már géppel végzik a modem üzemben. Megható jelenet volt, amikor átadták a nyugdíjba menőknek a? oklevelet és a törzsgárda-jelvényeket. A kiszesek vörös szekfűcsokorral kedveskedtek a legidősebbeknek, majd hosszan elbeszélgettek sörözés közben a hajdani inasévekről, a mostaniról, a munkáról, a régi és az új életről. — Könnyebb a városban — mondja a tanító, és megtörli a szemüvegét, mert bepárásodott talán. — Könnyebb —, sóhajt alig hallhatóan a feleség, de amikor azt mondják, hogy „könnyebb” egy szóval sem említik, hogy rohannának oda. Itt, tanyán, a széles térségek, a termő préri birodalmában eresztettek ők gyökeret, és nem könnyű feltépni azt. Pedig van gondjuk. Orvos csak 9 kilométerre, Gyulán, bolt a köves út mellett, 4—5 kilométerre az iskolától. — Tudja — szólal meg a háziasszony—a csarnokos kocsi vezetője hoz nekünk mindennap kenyeret. Télen másnaponként. Megkértük, szívesen teszi. Ha meg friss kenyér van, minden van — és kimutat a ház előtti kertbe, ahol a zöldpaprikától a karfiolig mindenminden megterem. Kibállagunk. Imi pancsol, aztán a kutyával játszik. Amikor jöttem, a kutya vicsorgott. Most a farkát csóválja, de azért tisztes távolból kikerülöm, mert tanyai kutyáknál sose tudni... A magasra nyúló szőlőlugasok között jöttünk ki a házból. Szép termést ígér a szőlő... A feleség hószirmú margarétákat tépdes, és aztán az egész csokrot nekem adja. Olyanok, mintha városi kertben szedték volna, talán valamivel erősebbek, húsosabbak a szálak, és nagyobb, rikítóbb sárga a virág középső pöttye. Tanyai margaréták... Sass Ervin A magyar lucerna magja világhírű. Éppen ezért mint értékes kiviteli cikket érdemes termelni. Az évelő pillamgósvirágok sikeres termesztését igen sok esetben gátolják a különböző rovarok és gyomnövények. Ezért vizsgáljuk meg, milyen agrotechnikai, biológiai és kémiai védekezési módokkal kell a lucernarovarok gyomvllágának szaporodását úgy irtani, hogy minél több magot biztosíthassunk. Hasznos rovarok A pillangósok kártevői elleni védekezésnél soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a lucerna állatvilágának egy része hasznos. Különösen fontos szerepet játszanak a virágtermékenyítö rovarok, melyek virágzáskor látogatják. A virágzáskor a hasznos rovarok munkáját lehetőleg ne akadályozzuk. A lucernamag termékenyítésénél igen fontos szerepet játszanak a különböző vadméhek, így a fehér, csíkos méh, földi méh és a poszmóhek. A lucerna virágzásának látogatása közben nemcsak a virág megtermékenyítését biztosítják, hanem virágról virágra repülve valóságos virágporkeveréket juttatnak egyes bimbóra, és így heterózls-hatást biztosítanak. Kártevő rovarok A magtermés szempontjából legveszedelmesebb kártevők a virágokat és magokat közvetlen pusztító rovarok. Ezek közül leggyakoribb kártevő a luoernabimbó-gubacslégy és lucernapoloska, valamint a lucernamag-ormányos. Agrotechnikai védekezés Lucernát lucerna után vetni nem szabad legalább 4 évig, az öreg lucerna mellé fiatal lucerna telepítése megengedhető. A bimbógubacslégy miatt 500 méterre, a magormányos miatt legalább 1000 méterre szükséges elszigetelni. Általában az a lucerna ad jó terményt, ahol a talaj jól fel tud melegedni, és a növények számára száraz környezetet biztosít. Azt a lucernaföldet kell magtermelésre kiválasztani, amelyről az előző évben zölden használták fel a lucernát. A kiválasztott lucernaterületet egész terjedelmében hagyjuk meg maghozásra, ment a tábla egy részének meghagyása odacsalogatja az egész tábláira a kártevőket, és ezzel meghiúsítjuk a maghozást. Biológiai védekezés A lucernakártevők pusztításában igen nagy szerepet játszanak a baromfifélék. A lucernakártevők., a magormányos és ápionok ellen kora tavasszal lehetőleg járassuk a lucernaföldet gyöngyösökkel, pulykákkal. Ezzel a módszerrel megakadályozhatjuk a piílangóstakarmánynövényeiniket a kártevők jelentős részétől. Kémiai védekezés Leggyakrabban a magkárt evők ellen HCH (Agnitox) alporozunk. Csak olyan HCH-port használhatunk, melyről tudjuk, hogy megfelelő hatóanyagot tartalmaz: A HCH-port főleg esti, kora reggelt órákban, vagy eső után szórjuk ki, ment a napfény könnyen hatástalanítja. HCH-porozást adhatunk kaszálás után kh-ként 8—10 kg-ot, esetleg műtrágyával együtt szórjuk ki. A lucemamag-kártevök ellen a legfontosabb védekezési időpont a zöldbitmbós állapot. Ekkor 20—25 kg HCH-port szórjunk ki kh-ként. Ezt a porozást az összes magkártevők ellen adjuk, de a lucemabimbóigubacslégy rajzásához időzítjük. Tehát a lucernabimbó-gubacslégy rajzását kísérjük figyelemmel. Virágzáskor a hasznos, termékenyítő rovarok miatt nem szabad HCH-val porozni. Ha elmulasztottuk volna a zöldbimbós állapotban a porozást, abban az esetben zöldcsigás állapotban is porozhatunk 20—25 kg HCH-val. A kis és nagy aranka irtására, mely e gazdasági évben igen elterjedt, jó eredménnyel használhatjuk a Kresonít E 0,5 százalékos oldattal, melyhez még szükséges adni vagy 1 kg káliszappant 100 liter vízhez, vagy 25 dkg Mavepont. A lucemamagtermelés igen fontos népgazdasági érdek, az állam a tiszta vetőmagot igen magas áron vásárolja meg. A vetőmag egy részét hazai szükségletre használjuk fel, a másik részét pedig exportra szállítjuk. Baranyai Dezső mg. mérnök Félmillió forint bevétel virágból Negyvenötezer tő nemes rózsa virágzik a kondorosi Dolgozók Tsz rózsakertjében
