Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
u BÉKÉS MEGYEI * Ara so fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1962. JÚLIUS 4., szerda AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII, ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Nagyobb szaktudás — nagyobb termés Még mindig akadnak termelőszövetkezetek, melyekben , csak lassan, nagyon nehezen ismeri fel a vezetőség azt a mai igazságot, hogy a nagyobb szaktudás a jobb és bőségesebb termés melegágya. Ám mind több azoknak a tsz-gazdaságoknak a száma, ahol már rég nem a felismerésnél, hanem a rendszeres gyakorlatnál tartanak, sőt ott tartanaik, hogy nem csupán egy-két vezető szakemberben — agranómusban, főáilatteny észtőben — tekintik ezt a kérdést megoldottnak, hanem arra törekednek, hogy brigádvezetőik, de még a ,-sarzsi nélküli” tsz-tagok is mind, előbb-utóbb a mezőgazdasági szakemberek színvonalára jussanak. Vajon ez valamiféle „tszflanc” akar lenni, mint egyik helyen tájékozatlanul megjegyezték? Óriási tévedés! Szövetkezeteinknek ezerszer fontosabb terveik és tennivalóik vannak, semhogy öncélú tanulgatással töltsék idejüket. A mezőgazdasági szakképzés a tagság szó szerint veendő létkérdése, anyagi és így közvetve kulturális jólétének kulcsa. Korszerű, tehát szakszerű mezőgazdálkodással, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel a gyengébb adottságú földeken is fejlődik, gyarapodik a szövetkezel, míg el-’ lenkező esetben az egyébként kiváló talajon is szégyenteljes, silány eredmények születnek. Ennek a felismerése fordítja sorra a tanulás felé szövetkezeteink vezetőségét és tagságát egyaránt. Eddig legjobban és legalaposabban a füzesgyarmati szövetkezetekben foglalkoznak a tagság szakképzésével. Megyénkben az ezüstkalászos tanfolyamtól és a tanulóképzéstől kezdve sokféle módon és szinten áll rendelkezésre a szaktudás elsajátítására lehetőség. Gyulán, Orosházán, Szabadkígyóson és Szarvason mezőgazdasági technikumok működnek, ezenkívül vannak különböző községekbe kihelyezett osztályok. Most készült tervjavaslat technikumi — ugyancsak kihelyezett — levelező osztályok létesítésére, melyekbe elsősorban brigádvezetőket, technikumi végzettséggel nem rendelkező agronómusokat és tsz-elnököket iskoláznak be. Eleken 3 tantermes mezőgazdasági tanulöképző létesül. Az ezüstkalászos tanfolyamét végzett felnőttek részére összesen 27 mezőgazdasági szakmát felölelő tanfolyam szerveződik. A békési mezőgazdasági szakiskolában ősztől öntözéses növénytermesztéshez gépész-szakmunkásokat képeznek. Igaza van Csató Zsigmondnak, a füzesgyarmati Aranykalász elnökének: — Könnyebb egy-egy új dolog nagyüzemi megvalósítása olyan emberekkel, akik szakmailag képzettek, s így nemhogy húzódoznának a jobbtól, szakszerűbbtől, hanem harcosan küzdenek érte, míg meg nem valósítják. — Ez szó szerint így igaz, és ma, amikor a mezőgazdálkodás nagyrészben gépi és vegyészeti tudományba hozamok és a jövedelem növelésének a mind több és több szaktudás a nyitja. Huszár Rezső Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az ülésen részt vett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münniich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. DolaschaM Frigyes, ILku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, . Nagy Józsefraé, Nyers Rezső, Péter János, Taus? János, dir. Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óna után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami 'költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnék. Elsőnek Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra: Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménynyel zártuk. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. A nemzeti jövedelem 1961- ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel kisebb mértékben. Az ipar a tervezettnél nagyobb, a mezőgazdaság azonban lényegesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet számára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg elmaradt attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott cél jaink elérését, de mindenesetre fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen belül szociális és egészségügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíjkiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége, javult a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az általános, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok ellátására 4,4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított összegeket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3,4 milliárd forintot, a védelmi kiadásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43,1 százalékát <af Jelihaime' ' -;ra f/rawUtoit*s ■; a•szegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 33,2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3,3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a jfnagánlakás-építésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevődik össze. A népgazdaság öszszes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezeitek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. 5 milliárd forint a mezőgazdaságnak A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitásárt. Hosszan lehetne sorolni az üzembelépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket, a rudabányai vasércdúsító műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliard forint hosszú lejáratú hitel, 900 millió forint sajáterő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakást, 18 300 személyi tulajdonú lakást, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzellátására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az államkölcsönök viszszafizetésére. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A gazdaságosság növelése központi célkitűzés A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést és csökkentették a költségszínvonalat. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a múlt évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javításiszolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar javítószolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok sájat vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennék segítésére központi intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető r#egoldásokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Háztartási gépeket javítanak a kisipari szövetkezetek A GELKA és a Békés megyei KISZÖV egyezsége alapján a megyében több helyen kisipari szövetkezetek végzik el a háztartási gépek garanciális és a garancián túli javítását. Az orosházi lakatos ktsz Orosháza és környéke, valamint a mezőkovácsházi járás háztartási gépeit javítja, ugyancsak ilyen munkát vállal még a szarvasi vasipari és a békéscsabai lakatos ktsz. A KISZÖV arra törekszik, hogy ezekben a szövetkezetekben biztosítsák az erősáramú gépek javításának technikai feltételeit, és azt is, hogy e munkát végző dolgozók szakképzettsége egyre magasabb szintű legyen. Hétszázötven géppel több Az év első felében jelentősen nőtt mezőgazdaságunk gépparkja, országosan. A gépállomások és a gazdaságok június végéig 970 kombájnt, 470 rendre-aratót és 4500 traktort kaptak, az utóbbiból 750-nel többet az előirányzottnál; mert Csehszlovákiából és Romániából már megérkezett á második félévre esedékes ... szállítmányok egy része is. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 50 000 hold öntözéséhez vásároltak gépeket, ezeknek több mint a fele korszerű Mannesmann-féle permetező-berendezés. OOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOQOOOOOOOQOOOOOOO© JCzfwizfaaká* köpheti Foto: Koczfezky
