Békés Megyei Népújság, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-03 / 153. szám
1962. Július 3. 3 Kedd Miért jó a ruhagyárban ? — Egyszer, amikor családlátogatáson jártunk — mondja beszélgetés köziben Fábián Ferenc, az Orosházi Ruhagyár gyártásvezetője, — se mondatnál félbe is szakítom. Olyan ismerősen hangzik a „családlátogatás” szó. Nincs is benne semmi különös, ha azt egy pedagógus mondja. De egy ruhagyári dolgozó szájából meglepő. Pedig így van ez. Néha családot látogat Fábián Ferenc és Kátai Ferenc meg Bankó elvtársak, hogy megtudják, hogyan élnek otthon a fiatal munkásnők és ha valahol baj van, segítsenek. Bizony sokszor kell segítő kézzel utánanyúlni egy-egy eltévedtnek. Orosháza nem világváros, mégis egy tanyáról felkerült gyermeklánynak azt jelenti, amit másnak Budapest. Csak úgy név nélkül emleget egy kirívó esetet, egy 12 gyermekes parasztcsalád egyik leányáról, aki rongyos kabátban, spárgával megkötött férfinadrágban került a ruhagyárba. Nem tudta kivárni, míg ő is hasonló, szép holmikba öltözhet, amiben a társai is járnak. Lopott. Nem jelentették fel. A jő szó javította meg a ma már jól dolgozó, elegánsan öltözködő leányt Sajnos, nem mindig sikerül a mentés. Négyszáznyolcvan nő sorsa, élete, egyéni problémája szívügye e kedves, halk beszédű embernek. Ö is családapa, a felesége is itt dolgozik. A bevásárlás, főzés, gyermeknevelés sokrétű munkáját megérti a saját családi helyzetén Nőtalálkozó Békéscsabán A nöttanács szervezésében Békéscsabán július 1-én délután ikét nőtaláíkozó is volt. A hatodik kerületi MSZMP-iSEékházban délután 5 órakor tartotta meg a régi nőmozgatari asszonyok találkozóját a hatodik kerületi nőtanács. A találkozón a vendégek elmondták tapasztalataikat, élményeiket a nőmozgalmi munkával kapcsolatban. Ugyancsak délután az Előre Termelőszövetkezet újonnan alakult nőbizottsága rendezett találkozót, melyen Gyebnár Jánosné városi mötitkár tartott előadást a nőmozgalom feladatairól. néből az atom, s akkor úgyis minden a szemétbe kerül. Hazugság az öregek intelme a fiatalokhoz: készítsétek a jövőt! Nincs jövő. Csak a semmi van, a semmi, a halálnál is unalmasabb üresség.. Beckett drámahősed bénák, paralitikusok. Egyikük szemétládába záratja az anyját. Megkéri társát, a másaik bénát: — Nézd meg, él-e még? — El. — Honnan tudod? — Sír. „Sírok, tehát vagyok.” Sírunk, élünk. Élő halottak vagyunk. Halottjelöltek, mint Beokett hősei. ^Táncolunk, táncolunk, s ablakunk a temetőre néz.' Tőlünk távol van a temető. A sírkert nyugalmas. A támaszpont? Nem a legnyugalmasabb. Nietzsche mondta: Aki az örvénybe néz, arra az örvény visszanéz. Mi örvény fölött lebegünk, örvénybe nézünk. Az örvény visszanéz reánk. Az lesz, amit a parancsnak mond. Nem félek. Megvetem ezeket a riadt vitézeket, akik itt élnek velem ebben a szűk kalitkában és az emlékeikkel, a honvágyukkal, a lelkiismeretükkel és más efféle kacatokkal bíbelődnek. Élhetetlenek. Gyávák, félnek az élettől és a haláltól. Nem tudják, amit én tudok, hogy az ember nem cél, hanem híd. Híd az élet és a halál között... keresztül, és a gyár vezetősége nagyszerű ötletekkel könnyít az asszonyokon. Nekem a lélekmentésen. kívül legjobban az az ügyes kis balt tetszett ott a lépcsőház alatt, ahol a sótól a zsírig mindent megvásárolhatnak műszak előtt, vagy mű. szak után a dolgozók. De szép és jó a tiszta fürdőhelyiség, a ruhatár és az a kedves, nyugodt légkör, ami körülfogja itt az embert. Sajnos, kultúrtermük nincs. És általában, minden szűk és szorít, mint a kinőtt cipő. De művelődni kultúrterem nélkül is lehet. A pártoktatáson kívül munkásakadémiára járták a dolgozók. Kilenc gimnazistájuk, négy technikumi hallgatójuk van és számosam végezték el az általános iskola nyolc osztályát. A nyáron közös kirándulásokat szerveznek, szalonnasütéseket rendeznek, színesítik az életüket. Én azt hiszem, nem elkoptatott frázis, ha azzal fejezem be az írásom: egy nagy család tagjainak érzik itt magukat a dolgozók. Huszár Istvánná •Jól felkészültek az aratás-csépléspe 27 700 hold kalászos vár learatásra és elcséplésre az orosházi járásban — A megye több járásában kaszE alá érett a kenyér- és takarmánygabona. Helyenként 2—3 nappal ezelőtt elindultak nagy-, szerű feladatuk teljesítésére a termelőszövetkezetek gazdái, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói, hogy kaszákkal, aratógépekkel, kombájnokkal betakarítsák az idei termést. Az aratásoséplésnek azonban még túlságosan a kezdetén vagyunk. Éppen ezért időszerűnek tartottuk felkeresni az orosházi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Mihályi András elvtársat, hogy tájékozódjunk: mit tettek a járási tanács, a tsz-ek és gépállomások vezetői azért, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel, minél rövidebb idő alatt megfelelő helyre kerüljön a jövő évi kenyémekvaló. El lehet-e térni az építési költségvetés összegétől? Egy vegyesipari fctsz építési munkálatokat végzett magánszemély részére, akii azonban nem volt hajlandó a ktsz követelését teljes összegében kifizetni, mert az a költségvetésben írt összeget meghaladta. A ktez és a tnagSniszemély között létrejött vállalkozási szerződésre és a szocialista szervezet, illetve állampolgár között létre jött vállalkozási szerződésre is a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit ke'l alkalmázni. A költségvetésben megjelölt összegtől eltérni osaik akkor lehet, ha az elvégzett munkálatok valójában eltérnek a költségvetésben megjelölt munkálatoktól. Az eltérésre alapul szolgálhat az, hogy a megrendelő a kivitelezés során a költségvetéstől eltérő utasítást adott, v.agy a költségvetésben a kivitelező egyes munkákat nem vehetett számításba, vagy a költségvetéstől való eltérést ia díj mértékére vonatkozóan jogszabály, áirható-Sírok, tehát vagyok. Nem sírok. Egyszerűen vagyok. S a rendeltetésem: „Anything, anytime, anywhere, anyhow.” Bármit, bármiikor, bárhol, bárhogyan. 4 A bennszülöttek megint tüntettek. Feliratokkal vonultak. „Go home! Donkey, monkey, Yankee!” Szamaraik, majmok, yenkik menjetek haza. Nyugalmas hely ez a Ryukyu támaszpont. Néha úgy érzem magam, mintha bombazáporban, esernyő alatt ülnék. Az oroszok űrrakétád — azt írják az újságok — most tudományos céllal a kozmikus térséget kutatják —, valahol alig elképzelhető magasban átívelnek a fejünk fölött. Porszem vagyunk a Csendesóceánon. Messzebb Óceániában, talán a Karolina-, a Marshall- és a Gilbert-szigeteken is túl a szovjet flotta figyeli tizenkétezer kilométernyiről célba találó rakétáit a tenger tükrén. Néhány napja Nahában jártunk Láttam a tengert. Akkoriban amikor elképzelni is nehezen tudtam, a szabadsággal azonosítottam. Végtelen, beláthatatlan, parttalan, mint a szabadság. így em legetik a költők. Nahában a diákok zengakure nisták. A japán diákszervezet ne ve a Zengakuren. Forradalom, szabadság — ezek a jelszavaik. ságS rendelkezés írja elő. Ilyen feltételek hiányában a kivitelező kísz a munkák elvégzésiéért nem követelhet magasabb ellenértékét, mint amit a költségvetésben feltüntetett. Nem illeti meg ez a kivitelezőt akkor sem, ha a költségvetés elkészítése — mint az adott esetben — felületesen történt, a tévedést ugyanis nem az építkező okozta, ezt — szakértelem híján — fel sem Ismerhette. A kivitelező ktsz a költségvetéstől eltérő magasabb díjra csak akkor tarthat igényt, ha a szerződés részét alkotó költségvetést utóbb a szerződés módosítása miatt nem vészük figyelembe. Minthogy a kanikrét esetbein az építkező magánszemély, a ktsz részére a költségvetési összeget megfizette, és nem bizonyosodott ba, hogy a felek a szerződést módosították volna, Illetve a kivitelező a költségvetésitől eltérő munkálatokat végzett volna, a Legfelsőbb Bíróság a ktsz keresetét elutasította. Lehet, hogy nem is tudják, mit akarnak. A mieink se tudták. Tüntetnek Okinawáért, követelik, hogy csatolják vissza Japánhoz. Olvastam a második világháborúról szóló tankönyvünkben, hogy a Naha körüli magaslatok negyvenöt tavaszán tizenegyszer cseréltek gazdát. A Szűri erőd volt közülük a legerősebb. Nyolcvankét napi ostrom után valamikor júniusban foglalták el az amerikaiak a szigetet. A japánok százezer halottat hagytak itt. Tavaly a diákok ötezer rendőrrel szembeszálltak Tokióban. Megrohanták a parlamentet, de a kapuk zárva voltak. A tüntetők körülállták a császár gőgös parlamentjét és lepisálták a falát. Egy japán fiú azt magyarázta nekem Nahában, hogy Ryukyuról száműzték a szabadságot. A bennszülöttek közül húszezer maláriás és tuberkulotikus. A szigeten négyszáz ágy van a kórházakban. Tulajdonképpen gyorsasági verseny volt. Rajtam múlt, hogy otthon maradok-e, vagy világgá megyek. Odakint kiabáltak: „Hol a zöld ávós?” Nem várhattam meg, amíg a nyakamra hágnak . .. Bár Erzsire hallgattam volna... De ki tudta, mi lesz. Gondoltam, jobb, ha megelőzöm őket. Én akartam előbb kijutni. Mindegy, hova. Messzire, oda, ahol nem ismernek. Országok, tengerek válasszanak él tőlük ... (Folytatjuk) Mihályi elvtárs azzal kezdte a tájékoztatást, hogy június 16-án, a járási és városi pártbizottság, valamint a tanácsok vezetői aktívát tartottak, s itt alaposan számot vetettek magukban a járás párt-, tanács-, tsz- és gépállomás-vezetői, sor került az aratás-cséplés tennivalóinak megvitatására. Körültekintően mérték fel a helyi adottságokat, s azt, hogy milyen emberi és gépi erő áll a járásban rendelkezésre, és milyen intézkedésekre van szükség, hogy a legrövidebb idő alatt és a legkisebb szem veszteséggel kerüljön rendeltetési helyére a kenyér- és takarmánygabona. A szóban forgó tanácskozással egy időben mindegyik termelőszövetkezet vezetősége konkrét intézkedési tervet készített. A csorvási Petőfi Tsz-ben például minden munkafolyamatnál, az emberektől a gépi és lófogatokig meghatározták a feladatokat. Kijelölték ebben a közös gazdaságban a brigádonkénti pártmegbízottakat is, akik az egész munka menetéért felelősek. Szükségesnek tartották ezt az alapos felkészülést, hiszen a járásban 27 700 hold kalászos vár learatásra, elcséplésre. Ebből 960 hold a külföldi búza. A gépállomások kombájnnal, aratógéppel, a 27 700 hold gabonának mintegy 61 százalékát, a termelőszövetkezetek saját gépi és fogatos aratógépjeikkel pedig az említett terület 25 százalékát aratják le. A számba vett 800—900 kézi aratóra a kalászos 14 százalékának learatása vár. A járás kenyér- és takarmánygabonája 86 százalékát 51 kombájn, 56 gépi és 42 fogatos vontatású aratógép vágja le, illetve csépeli el. Amint Mihályi elvtárs elmondta, meghatározták a tanácskozáson részt vett tsz-ek és gépállomások vezetői azt is, hogy a kombájnokra mindenekelőtt az őszi árpa és a külföldi búza aratása, illetve cséplése vár. Megközelítő számítások szerint 17 ezer holdat tesz ki az a kalászos terület, melyről körülbelül 480 ezer keresztet kell asztagba, vagy közvetlenül cséplőgépbe hordani. Ehhez a munkafolyamathoz rendelkezésre áll a járásban 47 különböző gépjármű és 780 pár lófogat. A múlt év tapasztalatai szerint ilyen feltételek mellett zökkenőmentessé lehet tenni az aratás-cséplést. Már hetekkel ezelőtt megszervezték az orosházi járás termelőszövetkezeteiben a 70 cséplőgéphez szükséges munkacsapatokat is. Kijavítva várja a munka dandárját a 66 elevátor, amiből most jóval több áll rendelkezésre, mint a múlt év hasonló időszakában. A járás vezetőinek megítélése szerint — kedvező időjárás esetén — 20—25 nap alatt befejezhetik a tsz-ék az aratást, aug. 20-ra a cséplést. Pontos tervet készítettek a tszek és gépállomások vezetői a gabonabetakarítással párhuzamosan jelentkező kombá jnszalma-lehúzásra, a silózásra, s a nyári trágyázásra is. A kombájnszalma letakarításához 29 szalmalehúzó áll rendelkezésre, melyekkel naponként 500 holdról lehet eltávolítani a szalmát, mezei asztagokba, a táblák végéhez. Ugyanakkor ezzel egy időben 20 ezer holdon fokozatosan megkezdik a tarlóhántást. Ehhez biztosítva van 52 egyműszakos és 91 kétműszakos traktor. Javasolták a járási tanács vezetői, hogy ahol az aratás után a tarlóhántást két hét alatt el tudják kezdeni, azokban a tsz-ekben egyenesen nyári mélyszántást készítsenek. Annál is inkább, mert a nyári mélyszántási terv majdnem 15 ezer hold. Javaslatként hangzott el az is, hogy a cséplésse! egy időben igyekezzenek minél több tszben kialakítani már közvetlenül csépié« után a vetéstervet. Sok szó esett arról is, hogy a járásban megközelítően 800 hold másodvetést terveztek a tsz-ek, noha ennél jóval többre lenne szükség. Az orosházi járás nyári betakarítási tervében jelentős helyet kapott a silózás és a trágyázás is. Az eddigi számítások szerint 2100 hold termése vár lesilózásra, amihez 35 silókombájn és 142 különböző jármű áll rendelkezésre. Ezzel a felkészüléssel 6—8 nap alatt a kívánt mennyiség lesilózható. A sdlózás közben 8300 holdon terveztek istállótrágyázást a szövetkezeteik, amihez 13 ezer vagon trágyára van szükség. Hogy ez az elképzelés is tetté érjen, szükséges, hogy a gépállomások működtessék a 34 trágyaszóró-gépet. A betakarítás meggyorsítására, s a szemveszteség minimálisra csökkentésére a legtöbb tsz-ben kidolgozták a megfelelő prémium-feltételeket. A csorvási Petőfi Tsz-ben például az aratás-cséplési munkáknál elért 115 százalék esetén öt, 125 százalék elérésénél tíz, s a 135 százalék után tizenöt százalékos természetbeni juttatásban részesülnek a közös gazdái. Amint a június 16-i nagyaktíva alapján Mihályi elvtárs tájékoztatott bennünket: nem lesz különösebb probléma az orosházi járás termelőszövetkezeteiben az aratáscséplés idején. Az esetleges problémák gyors elhárítására lesz hivatva az az operatív bizottság is, mely néhány nappal ezelőtt a párt és tanács, s a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőiből alakult. Balkus Imre Húsz vagon zöldborsót adtak át eddig a gyomai járás tsz-ei A Nagykőrösi Konzervgyár 31 vagon zöldborsóra kötött termelési szerződést a gyomai járás termelőszövetkezeteivel. Május 31 óta 20 vagonnal vásároltak fel az állandóan ott-tartózkodó Suba Jenőné és Cseczon Etelka konzervg3'ári felvásárlók. A dóvaványai Aranykalász Tsz-ből 6, az endrődi Búzakalász Tsz-ből 5,5 vagonnal adtak át eddig. 150 hold legelőt öntöznek a csabacsűdi Lenin Tsz-hen te a műszaki tervet, szovjet gyárt, mányú csatornanyitó-ekével húzták meg az öntözőárkot. így holdanként mindössze tíz forintos be. ruházással oldották meg az öntözést. Már kétszer kapott vizet a szomjas legelő s szakaszos legeltetéssel egész nyáron dúsfüvű le- I gelőt biztosítanak a tehén, és nö_ I vendékmarha-állománynak. A csabaesűdi Lenin Termelőszövetkezet 150 holdas legelője két élővízcsatorna között fekszik. A jó lehetőség adta az ötletet, hogy öntözésre rendezzék be ezt a területet, hisz a szokatlanul nagy szárazrág miatt aműgyis kevés a takarmány, gyenge a fűtermés. Tomka [János nyugdíjas tsz-tag. akit ezermesterként ismernek — elkészítet-
