Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
1962. Június 17. e Vasárnap tSzűeialuta jő q re u (Islerünk MIT KELL TUDNI A KÖTELES RÉSZRŐL Az öröklési jog nagyon sokakat érint közelről. Ezt abból állapítjuk meg, hogy az öröklési szabályokkal foglalkozó cikkeink mindig újabb kérdéseket vetnek fel s ezekre a kérdésekre olvasóink joggal várják a választ. Egyik olvasónk levelében aziránt érdeklődött, hogy a mostani törvény ismeri-e a köteles rész intézményét, vagy sem? A kérdés igen érdekes. Előző írásunkban már utaltunk arra, hogy az örökhagyó halála esetére ugyanolyan joggal rendelkezhetik a vagyona felett, mint életében. Említettük azt is, hogy ez a szabály csak általánosságban érvényesül. Az örökhagyó rendelkezési szabadságát ugyanis — szűkebb családja érdekei védelmére — a Polgári Törvénykönyv korlátozza és továbbra is fenntartja a köteles rész intézményét. A köteles rész intézménye azt jelenti, hogy az örökhagyó a vele legszorosabb családi kapcsolatban állókat, nevezetesen: a leszármazóját (vérszerinti és örökbefogadott gyermekét és kiesésük esetén azok leszármazóját), a túlélő házastársát és végül az életben lévő szülőjét teljesen nem zárhatja ki az utána történő öröklésből. Ezeket a személyeket tehát az örökhagyó után köteles rész illeti meg. Ez a jogszabályi rendelkezés újabb kérdéseket von maga után: mikor jogosult köteles részre a leszármazó? — mikor a házastárs? — és mikor a szülő? — őket köteles rész címen mi illeti meg? — és hogy a köteles részre jogosultat meg lehet-e fosztani a köteles résztől? Köteles rész csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illeti meg, azonban nem egyszerre valamennyiéi ükét, hanem közülük adott esetben csak azt, aki végrendelet hiányában, a törvény szerint örökölne. Pl. ha az örökhagyó után leszármazó van, úgy a törvényes öröklés szabályai szerint sem a házastárs, sem pedig a szülő a vagyontárgy tulajdonjogának öröklésére igényt nem tarthat, tehát ebben az esetben köteles rész csak a leszármazót illetheti meg. Ha leszármazó nincs és az örökhagyó hagyatékában szerzemény! és ági vagyon is van, a szerzeményi vagyont a házastárs, az ági vagyont pedig a szülő jogosult a törvény szerint örökölni, tehát ebben az esetben már köteles rész illeti meg a házastársat is és az életben lévő szülőt is. (A szülő leszármazóját, tehát pl. az örökhagyó testvérét köteles rész már nem illeti meg.) A korábbi jog szerint köteles részre csak a leszármazó és a szülő volt jogosult, vagyis a Polgári Törvénykönyvben alapvetően új az a rendelkezés, amely a köteles részre jogosultak körét kiterjesztette a túlélő házastársra. A hagyatékhoz tartozó vagyontárgy tulajdonjogának öröklése esetén a köteles rész a törvényes örökrésznek a fele. Pl. az örökhagyó hagyatékát képező 60 000 Ft értékű lakóházra két gyermeke támaszt öröklési igényt, törvényes örökrészük volna fejenként a 30 000 Ft értékű félház, kötelesrészük ennek a fele, tehát egyenként 15 000 Ft. Az örökhagyó végrendeleti szabadsága — e példa szerint 30 000 Ft erejéig van korlátozva. Ha a törvény szerint a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak tulajdonjogát nem a házastárs örökli meg, a túlélő házastárs öröklési joga csupán a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak haszonélvezetére terjed ki. Ezt a haszonélvezeti jogot sem lehet teljesen elvonni a túlélő házastárstól, mert köteles rész címen a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértékét kell legalábbis biztosítani részére, amely megélhetését — a saját vagyona, a munkájából származott keresete, valamint az általa örökölt vagyontárgyak figyelembe vételével — biztosítja. Gyakran megtörténik, hogy az örökhagyó a tulajdonát képező vagyontárgyak közül egyeseket még életében valamelyik rokonának vagy ismerősének ajándékozta és amikor meghal, egészen jelentéktelen vagyon marad utána. A törvény azonban biztosítja azt, hogy az örökhagyó a köteles részre jogosult igényt ne játszhassa ki. Éppen ezért a köteles rész alapjához kell számítani az örökhagyó halálakor meglévő vagyonon kívül, az általa életében elajándékozott vagyontárgyaknak az ajándékozáskori értékét is és az ekként megnövekedett érték alapulvételével '• kell a köteles részt kiszámítani. Pl. az örökhagyó az 50 000 Ft értékű családi házát még életében az egyik gyermekének ajándékozta és halálakor csupán 10 000 Ft összértékű különböző ingóságai voltak. A köteles részre jogosultat nemcsak az ingóságok értékéből illeti meg a köteles rész, hanem az ingóságok értékéhez hozzá kell adni az elajándékozott lakóház értékét is és ha az örökhagyó után két gyermek maradt a lakóházból nem > részesült gyermeket összesen 60 000 Ft érték után illeti meg a köteles rész, éspedig 15 000 Ft. A hiányzó köteles részért a megajándékozott felel. A jelen esetben a házat ajándékba kapó gyermek a hagyatékban lévő 10 000 Ft-ból semmit sem örököl, sőt 5000 Ft értéket kell még a köteles részre jogosultnak kifizetnie. A köteles rész alapjának kiszámításánál a 15 évnél régebbi ajándékot, valamint a szokásos alkalmi ajándékot számításba venni nem lehet. A köteles részt általában készpénzben kell kiadni. Célszerűségi okokból, ha az örökösök érdeke ezt kívánja, kivételesen természetben is kiadható a köteles rész. Az arra jogosultat a kötelesrésztől csak az esetben lehet megfosztani, ha vele szemben kitagadási ok van és — egy régebbi írásunkban foglaltaknak megfelelően — az örökhagyó, a kitagadási ok megemlítése mellett, a köteles részre jogosultat végrendeletében kitagadta. dr. Fodor György dr. Bakó József dr. Márai György Iparcikk Kisker. Vállalat _ ■>. , ■ Körös Állami Áruház ► Fjgye,em! Földmű vesszövetkezetek Értesítjük a t. vevőinket, hogy a félévi vagyonmegállapító leltárunkat 1962. július hó 2-tól 10-ig tartjuk, amikor az árukiadás szünetel Ezen idő alatt csak rendeléseket veszünk fel. Kiszállítás július hó 11-én kezdődik. DÉLMAGYAR ORSZÁGI CIPÖNAGYKER. V. BÉKÉSCSABAI LERAK AT A 339 SPORT SPORT SPORT Az utolsó forduló előtt A Szegedi VSE már biztos bajnok a labdarúgó JXB lll-ban Tizenkét csapat nevezett be a mezítlábasok bajnokságára Mint már arról hírt adtunk, a Békéscsabai VTSK ebben az évben és majd ezt követően minden évben megrendezi a mezítlábasok utcabajnokságát. A helyes kezdeményezésre egymás után érkeztek a benevezések, jelenleg 12 csapat jelentette be részvételét. Az utcabajnokság intéző-bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy két csoportban indítja a csapatokat. A mérkőzéseket a VTSK-, valamint az Agyagipar-pályán rendezik meg. A bizottság a jövő héten szerdán elkészíti a sorsolást. Az ünnepélyes megnyitó szombaton, június 23-án lesz. A csapatok felvonulnak a VTSK-pályára, s ott a nagypályán, valamint a már elkészült kispályán játsszák le az első mérkőzéseket. A nevezési határidő június 19-én lejár. Szilágyi Ferenc gyomai olvasónk kérdezi: Mint állami gazdasági dolgozó, illetményföldet kap, ezenfelül a felesége mint tez-tag kaphat-e háztáji földet a termelőszövetkezettől? A tag és vele közös háztartásban élő családtagok csak egy háztáji gazdaságot tarthatnak fent. Használatukban a háztáji föld törvényes mértékén felül (800—1600 négyszögölig) föld semmilyen jogcímen nem lehet, a háztáji állatállomány és a gazdasági felszerelés a törvényes mértéket akkor sem haladhatja meg, ha a családból több személy tagja a tsz-nek. Tehát az illetmény- és háztáji föld területe az 1600 négyszögölet nem haladhatja túl. -D B. L. olvasónk kérdezi Mezőberényből: Hogyan kell a szabadságot kiadni a vállalatnak katonai szolgálat esetén? Az első tényleges katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a szabadságot orz év folyamán már nem lehet kiadni, a szabadságnak a munkában töltött teljes hónapokra eső arányos részét meg kell váltani. Ha a dolgozó évi szabadságából már többet vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalatnál eltöltött idővel arányos volna, munkabéréből emiatt levonni nem szabad. Az első tényleges katonai szolgálatból visszatérő dolgozó részére arra az időre jár szabadság, amelyet a leszerelés után az év hátralévő részében a vállalatnál munkában tölt. Tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra bevonult dolgozó szabadságát a leszerelés után kell kiadni. « K. D. olvasónk kérdezi Mezőkovácsházáról: Milyen formában lehet a termelőszövetkezetbe bevinni a haszonélvezettel terhelt földet? BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság tér ti.. III. em. Telefon: 21—96, 22—96 Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3 Felelős kiadó: Lehoczky Mihály Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél A labdarúgó NB lll-ban ma játsszák az utolsó fordulót. Az első hely kérdése már eldőlt. A Szegedi VSE már biztosan bejutott az NB II-be. A kiesőre álló csapatoknál sem lehetséges különösebb változás. A Békéscsabai MÁV, a Szolnoki Kinizsi, a Szentes és a Szegedi Spartakusz leszakadt a középmezőnytől, s így amennyiben négy csapat esik ki, a következő bajnoki évben már a megyei I. osztályban játszanak. A vasárnapi forduló már csak helycseréket hozhat. A Békéscsabai Építők ma a Jászberényi Vasashoz utazik. Ezen a mérkőzésen különösebb tét nincs. Az Építők jelenleg a második helyen, a Vasas a negyedik helyen áll. A második, harmadik, negyedik hely eldöntése a Szolnoki MTE és a Békéscsabai Építők eredményétől függ. Ha az A belépő tag a saját és vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában álló. d'e családtagnak nein tekinthető személy haszonélvezetével terhelt földet csak a ' haszonélvező írásbeli hozzájárulásával viheti be a termelőszövetkezetbe. A hozzájárulás feltétele nélkül fennáll a beviteli kötelezettség, ha az ilyen haszonélvezettel terhelt földet — nem haszonbérleti, hanem bármilyen más megállapodás alapján — a belépő tag vagy a vele közös háztartásban élő családtag elszámolási kötelezettség nélkül, ingyenesen használja. (Például a távol élő özvegy a gyermekei tulajdonát képező, de haszonélvezetében álló föld kezelésével egyik gyermekét bízza meg, aki a termelőszövetkezetbe belép.) Építők kikapnak, s az MTE győz, akkor helyet cserélnek. A csabai csapat a harmadik helynél lejjebb már nem kerülhet. Ha a Jászberény győz, egyforma lesz a pontarányuk, de a gólarány az Építőknek sokkal jobb. A Gyulai MEDOSZ csapata otthonában fogadja a Szegedi Spartakuszt. Papírforma szerint biztos gyulai győzelem várható. Amennyiben a Jászberényi Vasas kikap, Gyula pedig győz, akkor a két csapat helyet cserél. A Gyulai MEDOSZ a negyedik helyre, a Vasas pedig az ötödik helyre kerül. A középmezőnyben Csongrád otthon játszik Szentessel. A papírforma itt is csongrádi győzelmet mutat. A kieső csapatoknak az utolsó forduló különösebb izgalmat már nem jelent. Bármelyik, bármilyen nagy gólaránnyal is győz, a kiesés sorsát már nem kerülheti el. Az NB III-nál sokkal érdekesebb a megyei I. osztály utolsóelőtti fordulója. Itt még sok minden lehetséges. A Mezőhegyesi MEDOSZ és a Sarkadi Kinizsi a két bajnok jelölt. A többi csapat a bajnokságba már nem szólhat bele. A kieső csapatok közül Battonyának van esélye a feljebbjutáshoz a mai fordulón. A középmezőnyben lényeges változás nem várható. A megyei II. osztály északi csoportjában a Békéscsabai Honvéd már biztos bajnok. Egy mérkőzés van még hátra, Mezőmegyer és Kondoros között. Itt viszont Mezőmegyer vagy Doboz kiesési sorsa dőlhet el, amennyiben Mezőmegyer kikap, akkor kiesett a megyei II. osztályból, ha győz, akkor viszont Doboz búcsúzhat el a bajnokságtól. Jantyik Tibor 6 előadást tart Békéscsabán a Magyar Jégrevű JÉGMELODIÁK című műsorával. Az előadások időpontja: vasárnap, hétfőn és kedden délután 4 és este 7 órakor. Jegyek igényelhetők a Jókai Színház irodájában, Tanácsköztársaság útja 1. (Telefon: 11—51.) és a helyszínen. A hétfő és kedd délutáni előadásokat a diákok kedvezményes áron tekinthetik meg. 400‘25 Jogtanácsosunk válaszol
