Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
WB8. Június IT 3 Vasárnap 99 A szarká” Az önkiszolgáló boltokra sok panaszt hallottam a vásárlóktól, amelyet nem tartottam indokoltnak egészen addig, amíg ... Hivatalosan jártam a békéscsabai 33-as önkiszolgáló boltban. Az irodaajtó a púit mögül nyílik, és ott beszélgettünk Kiss Mihállyal és Lipták Károllyal, többek között arról, hogy a vevők egy része miért lép be az üzletbe bizonytalan érzéssel. Semmi esetre sem az önkiszolgálás rendszerében kell keresni a választ, mert ez a szocialista kereskedelem kialakuló formáinak egyik igen szép és értékes hajtása. Bizalom: „Ott az áru, válaszd ki magadnak, vegyél, amiből és amennyire szüksége van családodnak”. Elénk tárja a kereskedelem teljes választékát. Nemcsak árupultok ezek, hanem kiállítás is, ahol minden kapható. (Csak néha vaj nem!) Tehát nem a kereskedelemben keresendő az ok. A vásárlókban? Ott sem. Dolgozóink becsületességéhez nem férhet kétség. A becsületes szándékú vásárlók nyugodtan választhatják ki, amire szükségük van. Nem kutat bele senki táskáikba és zsebeikbe még csak gondolatban sem. Vagyis az eladók és a vásárlók között nincs és nem lehet bizalmatlansági viszony. Mégis valami van az önkiszolgáló boltok levegőjében, amit én is éreztem akkor ... Miért? Aztán ezt is megtudtam. Sajnos, még mindig akad! néhány olyan személy, aki megpróbál visszaélni azzal a bizalommal, amelyet az árukkal együtt elénk tár a kereskedelem. Sőt akad olyan elvetemült is, aki nemcsak a pultokra, hanem az ajtónál elhelyezett vásárlótáskákra „specializálta” magát. Ezek a „szarkák” mérgezték meg a légkört! Ezért van ilyen bizonytalan érzése jó néhány becsületes dolgozónak akkor, amikor a pultok közé megy. De ne felejtsük el, hogy ezek a szarkák nemcsak a bolt készletét dézsmálják, hanem a vevők értékeit is elemelik, ha tudják. Ezek az eladók és a vevők bőrére egyformán spekulálnak. Tehát mind az eladók, mind a vevők közös érdeke, hogy ez a néhány szarka végleg eltűnjön a kereskedelem területéről, és ne ronthassa tovább az egyre inkább erősödő bizalom levegőjét. (K—k) Készülődés az új gabona fölvásárlására Csabacsűdön a terményforgalmi két magtárát már teljesen kijavították, kimeszeltók és fertőtlenítették. Paulik Pálné és Gazsó Istvánná már a harmadik magtár külsejének meszeléséhez látott hozzá, s amint Varga György és társai kiürítik a magtár belsejét, azt is kimeszelik és fertőtlenítik. A gyulai tsz-ek már nagy tételben szállítják a primőr árukat A gyulai termelőszövetkezetek konyhakertészetében a melegágyakban és a szabadföldi termőterületeken szépen fejlődtek a primőrök. A MÉK gyulai kirendeltsége nagyrészt a termelőszövetkezetekkel kötött szerződés alapján már harmincnál több vagon korai káposztát szállított el, egy részét külföldre, többek között Bécsbc, és a Német Demokratikus Köztársaságba is. Elszállítottak két vagon uborkrát is. Naponta 2—3 ezer zöldpaprikát küldenek Budapestre. Legtöbbet a gyulai Népköztársaság Termelőszövetkezet szállított eddig a MÉK felvásárló telepére. Amíg a kenyér az asztalra kerül.,. A kenyérgyárról a frissen sült „cipók” kellemes illata árulkodott legelőször. Egy kocsi, mosolygőshéjú, puha terhével épp akkor gördült ki a kapun, amikor odaértem. Az öreg lovak oly méltóságteljesen lépkedtek, mintha csak nekik köszönhetnénk a „mindennapit”. Elindult a kenyér! CJej-átúti — íj,jel Miért mértek szerdán savanyú tejet? — „Nem egészen tiszta kanna-ügy’—Sok munka, két ember—Ki a felelős? Az evangélikus templom tornyában 11-et üt az óra. Az utca kihalt, csak a Sörkertbőd idehallatszó zene bontja meg kissé az éji csendet. A Hajdú megyei Tejipari Vállalat békéscsabai tejüzemében megkezdődött már az éjszakai műszak. László József most teiepfelelős, műszakvezető, töltő- és rakodómunkás, és ki tudja miféle címet adhatnánk még neki, hiszen ő felel két helység — Békés és Békéscsaba — másnapi tejes tejtermék-ellátásáért. A mellette dolgozó Maczáik Mihályt éjjeliőrnek vette fel a vállalat, de úgy, .hogy köteles egész éjjel az ott dolgozó munkásnak segíteni a nia és Űj-Angolország. Virginiából — később a dohány hazája lett, dohány volt a fizetési eszköze is — Maryland alakult és a két Karolina. Dél- és Észak-Karolinát mi katonák túlontúl jól ismerjük. Üj-Angolországból nyolc állam alakult: New Rymouth, Massachusetts, Bhode-Island, Providence, Connecticut, New-Haven, New Hampshire és Maine... ördög tudja, máért van szükség erre a felsorolásra. Sose voltam politikus, leginkább a bányászat érdekelt. Ha nincs ötvenhat, talán bányamérnök vagyok otthon, Várpalotán. Gabi is gyakran emlegeti: már jól kereső mezőgazdász lenne otthon. A kommunisták sok segítséget adnak a tanuláshoz. A szakmai dolgokat mindig szívesen tanulmányoztam. Belgiumban az Ardennekben, de még Skóciában is kíváncsiskodtam: hogyan dolgoznak a bányászok. Pedig egyik helyen sem fogadtak túlzott figyelmességgel... Mindenhol mások a munkamódszerek. A mi bányáinkban, otthon szeletekben fejtenek 5 fokos dőlésben vagy felülről omlasztanak, tisztán, fa nélkül, s akkor egykét év múlva alá tudnak menni. A másik mód: alulról felfelé, homokiszappal tömedókelve, de akkor a fa bent marad, nem tudják kihozni. Az egyik ácsolatot a másikra helyezik, ahogy mennek föltöltésnél és a rakodásnál is. (És mindezért csupán éjjeliőr-fizetés!) — Ugye, gondoljak, miért jöttem? — Persze — hajtja le a fejét László József. — A szerdai tej. Kérem, mi kedd este jöttünk be. A nappalosok mondták, hogy délben elromlott a kompresszor, és egy-két óráig állt a hűtés. Akkor még nerr. gondoltam semmi rosszra. A fejtésnél már éreztem, hogy nincs valami rendjén, de éjszaka, mikor egyedül vagyok felelős, kihez szaladjak szólni? — Nem lett volna okosabb nem kiadni az árut? — Kérem, tej kell az emberekfelé. A száraz tömedékelés nen vált be... A fiúk írják hazulról. Azt is hogy lapos telepben, páncélpaj zsos fejtéssel kísérleteznek. Hidra ulikus előretolóval dolgoznak, < kaparó bent van a pajzsban. £ berobbantott szénnek több, mint i fele ráfolyik a kaparóra. Ez vala mi magyar szabadalom. A futballról is írnak. Legutóbl értesítettek, hogy csapatunk — valaha én is játszottam benne — legyőzte Balinkát. Ennek őszin tén örvendék. Azért a szakik nem tagadtak k örökre. Bányász vagyok. Sokáif hallgattak, hiába írtam nekik. Az tán kipanaszkodtam magam: ho mindenhol próbálkoztam, mit lát tam, hogyan jártam. Megenyhültek. „Látod bolond —írta az egyilhaver —, nem megmondtuk előre?” Most már mindegye Nem sejtik, hogy itt vagyok Én is San Franciscoból keltezem a leveleket. Ügy tudják, egyetemi hallgató lettem. Vince, az unokatestvérem otthon tényleg egyetemre járt. Építészmérnök lett, amíg én idekin' hánykolódtam. Tőle tudom, hogj Várpalotán nagy építkezést tér. veznek a Tési dombon és a Loncsos vidékén, utat építenek a; Inotai Alumíniumkohóig, a Thury várat is rendbehozzák múzeumnak, könyvtárnak. Fölöttem elsuhant öt esztendő Mivel lettem gazdagabb, okosabbí (Folytatjuk) Persze a gyárkapuig hosszú az útja ós elég kalandos. Most elsősorban az érdekelt, kik és hogyan vigyáznak a kenyérre, hogy ízletesen, szennyeződés nélkül kerülhessen asztalainkra. Ezért követtem végig. 0 Érdemes volt Hajdú Antal, a Békéscsabai Sütőipari Vállalat igazgatója adott felvilágosítást a kenyér útjának „kátyúiról”, azokról a szennyeződés! lehetőségekről, amelyek a modern technika hiányában még előfordulhatnak az üzemben. Ezután Novák Mátyás technikus kalauzolt végig a villámgyors kezekkel dolgozó emberek között, akik vigyázva segíti útján a vég nélküli kenyéréradatot. Az István-malomból szállított liszt szinte emberi kéz érintése nélkül teszi meg a hosszú utat a kemencék forró leheletű szájáig. Minden liszt-szállítmány előbb afféle laboratóriumi „felvételi” vizsgán megy keresztül, ahol megállapítják a leszállított liszt sütőipari értékét, sikér-, nedvesség----és csalk ők tudják, hogy még milyen — tartalmát. Azután, ha „megfelelt” ezen a minősítő vizsgán, kibomlik a zsákok szája és... elindul a liszt kenyérré válásának útjára. • Késfogás nélkül Emberi kéz csak akkor érinti előszói’, amikor a szaggatókosarakba rakják, hogy a tüzes torkú ke. mencékhez tegyenek néhány lépést. Sütés után a kemencék torka előtt elhelyezett csúszdába kerülnek, majd egy hosszú föld alatti futószalagon és egy sötét alagúton elhagyják a sütödét. Naponta csaknem másfél vagon kenyér teszi meg ezt az utat. Három műszákban dolgoznak az emberek, hogy a békéscsabai boltokban mindig legyen friss kenyér. Eddig megnyugtató volt a kenyér útja, de ezután már nem mindig van ez így. A szállítás a körüményekhez képest jó, azonban a még üzemben lévő néhány lovaskocsi helyett modernebb szállítóeszköz sokat javíthatna a gyorsaságon és persze a tisztaságon is. Ilyenkor nyáron elég nagy a por, amely ellen a kenyeret csak némileg védi meg a lassan döcögő lovaskocsi ponyvája. És meddig döcög? Husz-huszonöt kilométert is, amíg „szétszórják”. Bizony most már elkerülhetetlen a kenyér többszöri „kézbevétele”, sőt, sagyon is sokszor kerül kézbe. A boltok előtt kosarakba rakják, majd onnan a raktár polcaira. Itt sem pihen sokáig, mert állandóan feltöltetik vele a bolt kenyérpolcait. Innen belekerül végül a vásárlószatyorba. Az önkiszolgáló boltoknál még a vásárlókosarakkal a pénztáros kezén Is keresztül megy, a vendéglátó-egységeknél pedig tovább folytatódik ez az út addig, amíg felszelve az asztalra kerül. A kenyerek raktározása a gyárban és a boltokban is jó, a szállítási dolgozók, az eladók, a vendéglátó felszolgálói pedig orvosilag ellenőrzött, egészséges emberek, mégis... ^ Kesstyűs TM késsel A lovaskocsik ellen emelünk kifogást, mert a szállítás eme módja elkerülhetetlenné teszi a felesleges külső szennyeződést, nem beszélve arról, hogy a szállítók egyszerre vágj7 egymás után bánnak a lovakkal és a kenyerekkel. Ez pedig nem éppen megnyugtató. Miután szükségszerűen több kéz érinti a kenyeret, nem ártana, ha kesztyűs kézzel — igen-igen kesztyűs kézzel! — bánnának azzal a kenyérrel, amelyiknek sok kéz által érintett héját az üzemi ebédlőkben, az éttermekben, de sokan még otthon is elfogyasztják <K—k) Szarvasi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet Szarvas, Bajcsy-Zsilinszky a. 1. Telefon: 1—55. Építők napja alkalmával szeretettel köszönti kedves megrendelőit, s a szövetkezet egész tagságát és valamennyi építőipari munkását. További munkájukhoz erőt és egészséget kíván a szövetkezet vezetősége _______________________________________ 340 Családi lakóházak építését és tatarozását kulcsátadásig vállalja a megye területén! | nek, nekünk meg az a kötelességünk, hogy ellássuk őket. Különben egyáltalában nem volt valószínű, hogy megsavanyodik. Egy 4x5 méteres helyiségbe megyünk. Alig félméteres utacska vezet a két kannahegy között. Csaknem 300 kanna egy ilyen kis he. lyen! — Ezeket már elmosták — mondja László József. — De nem egészen tiszta ügy ez sem. A főnökkel volt egy újításunk, hogy a kannákat nyitott szájjal lefelé tároljuk, és akkor teljesen kifolyik belőle az a kevés víz, ami bajt okozhat, és ugyanakkor szellőzik is valamelyest. Erre lejöttek Pestről és kijelentették, hogy ezt nem flehet! És mi van most? Tessék I megnézni! ' Leemel egy kannát, kinyitja és • beleszagolok. Szépen ki van mos- Jva, de bizony egy kissé fülledt | szaga van. í — Hiába, így nem szellőzik, meg »aztán mosás után bárhogy is kij rázzák, marad benne egy kevés !víz. Csaknem 300 kannát kell meg- Jtöltenünk, s a szállító-autók sem I várakozhatnak. Nincs idő arra, jhogy előbb órákig szellőztessük főket! I® Nemtörődömség az is, hogy a behűtöft tejet, miután kannába töltötték, egy olyan külső rakodótér, re helyezik, mely alatt gőzvezeték | megy. és a keramitkoekák majd|nem forróak. Mi ez? A szeszélyes I időjárásra való tekintettel „elöme! légiók” az előtte behűtött minden- Inapi eledelünket? Vagy talán azt (kedveskedő meglepetésnek tartják ja vállalat vezetői, hogy olyan kanjnákba, amelyekben előzőleg túró 1 volt, egy normális mosás után • másnap tejet töltenek? László József így búcsúzik: I — A vállalat nem segít rajltunk. Kérdem, hogy segítsünk mi (itt éjjel ezeken a bajokon? Ember kéne ide, legalább három, de a saját pénzemből nem fizethetem a munkásokat. Hát tényleg, egy fecske nem csinál nyarat! Éjfél van. Alszik a város. Egy házból gyereksírás hallatszik. Holnap ő is kér tejet, de lehet, hogy nem kap, mert savanyú lesz! '1 r-dúeonó
