Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1962. JŰNITTS 17., VASÄRNAP XVH. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM A közösség érdekei szerint Annyira megszoktuk már, hogy az emberek szinte egységes aka­rattal dolgoznak saját maguk és társadalmunk jólétének további növelésén, egyre csökken az önző, a spekuláns. A spekuláló jelzővel persze nem csak, és nem főleg azokat illették régebben sem, akik " mások rovására akartak előnyök­höz jutni, hanem azokat is, akik gondolkodtak, töprengtek, mit ho­gyan lehet jobban megcsinálni hogyan lesz az előnyösebb saját maga és családja számára. Most már egyre több azoknak az embereknek a száma, akik spe­kulálás közben nem hagyják szá­mításon kívüli a nagyobb család, a nép érdekeit sem. Ilyenek azok az ezrek és ezrek, akik termelési és hizlalást szerződéskötéskor nem­csak a saját érdekeiket nézik, hanem azért is nevelnek és hizlal­nak szerződésre, hogy ezáltal biz­tosítva legyen, stabil és nem pedig hullámzó árakon a társadalom élelmiszer-ellátása. Vannak azon­ban megyénkben jó néhányan, akik éppen a piaci árak ingadozá­sára számolva nem kötnek terme­lési szerződést. Számos olyan em­ber nevét tudnám összegyűjteni jegyzetfüzeteimből, akik eldicse­kedtek azzal, hogy hány süldőjük, libájuk^ csirkéjük és kacsájuk van, de szerződést nem, vagy csak éppen azért kötöttek néhány darabra, hogy „ne zaklassák” őket a földművesszövetkezet felvásár­lói. „Nem merjük leszerződni — mondják —, félünk, hogy baj éri a jószágot.” A kifogás mögött olyan számítás van, hátha jóval maga­sabbra kerekedik a piaci ár a szezon idején a szerződött árnál. Olyan számítás ez, amit nem lehet és nem is szabad bűnül fel­róni az illetőnek. Hiszen legin­kább rövidlátásból, a társadalom érdekeinek figyelmen kívül ha­gyásából eredő gondolkodás ez az esetek többségében, mint önző kapzsiság. Bizonyság erre, hogy azokban a községekben, ahol a fel­vásárló szervek mellett a terme­lőszövetkezeti, vezetők is törődnek a közellátást biztosítani hivatott szerződéses állatneveléssel és hiz­lalással, és sikere érdekében is­mertetik a szerződéskötés egyéni és társadalmi előnyeit, ott mind kevesebb a piaci áringadozásra számítók száma. Csakhogy keve­sen vannak azok, akik rendszere­sen igyekeznek felvilágosítani és a közös érdekek figyelembe vételére nevelni az embereket. Ezért dicsé­retes az örméngkúti Egyetértés Tsz pártszervezetének kezdemé­nyezése, hogy a tsz minden egyes párttagja hat sertésre köttessen hizlalási szerződést a háztáji gaz­daságokból. Pedig az örménykúti szövetkezeti gazdák már több mint 350 sertésre kötöttek szerződést, de a saját szükségletüket figye­lembe véve, az idén mintegy 650— 700-ra van szerződési lehetősé­gük. A párttagok minden bizony­nyal teljesítik megbízatásukat, mert aligha lesz nehéz megértet­­tetni a sertéssel rendelkező szö­vetkezeti gazdákkal, hogy ha Sze­­begyinszki Mihálynak előnyös 8, Klimaj Mihálynak 5, Arnóczki Pálnak és Krajcsovics Andrásnak 4—í sertésre szerződést kötni a háztájiból, cikkor az előnyös más­nak is, mindenkinek. Az örménykúti kezdeményezés lényege: felvilágosítani, meggyőz­ni a szövetkezeti gazdákat, hogy ha van sertés, és így is, úgy is hizlalva akarják értékesíteni, ak­kor ne várjanak majd össze] vagy télen jelentkező vevőre, ne a piacra tartogassák bizonytalan árért, hanem szerződtessék le az Állatforgalmi Vállalattal. Ezt a kezdeményezést helyes volna el­terjeszteni megyénk minden ter­melőszövetkezetében és nemcsak a sertésekre, hanem a háztájiban értékesítésre szánt baromfinak és víziszárnyasnak legalább a feléré. Ez annál is inkább helyes volna, mert például a keltetőállomások­ról eddig a háztáji gazdaságokba került 1,3 millió naposcsibének csak egy ötödére kötöttek szerző­dést. A földművesszövetkezetek hibája is ez, mert könnyebbnek tartották kiosztani a naposcsibé­ket, mint meggyőzni az igénylőket a szerződéskötés jelentőségéről és fontosságáról. A keltetőállomások­ról kivitt, de a háztájiban kotlós­­sal keltetett csibéknek is nagyobb hányadára tart számot a népgaz­daság, mint amennyire eddig szer­ződést kötöttek, azért, hogy el tudja látni a nagyvárosok, de fő­leg az iparvidékek lakosságát. A gyári munkások azon törik állandóan a fejüket, vagyis a szó igaz értelmében mindig azt szá­­mítgatják, hogy minél jobb minő­ségű iparcikkéi, minél tökélete­sebb földművelő gépekkel és esz­közökkel lássák el a szövetkezeti gazdákat, s ennek a törekvésük­nek rengeteg kézzel fogható, ter­mést növelő bizonyítéka van. Ép­pen ezért nem hagyhatják a termelőszövetkezeti kommunisták, de egyetlen szövetkezeti gazda sem, hogy közülük bárki is arra számítson, hogy a kereslet-kíná­latot meglovagolva minél maga­sabb árért adja el a háztájiban ne­velt sertést és baromfit a piacon — az ipari munkásnak. Az elmúlt évek folyamán nagyon sokan le­szoktak az ilyen értelmű számítás­ról, s még többen szoknak le, ha az örménykúti kommunisták pél­dájára szervezett, felvilágosító- és nevelőmunkát indítanak me­gyénk termelőszövetkezeteinek pártszervezetei. Kukk Imre A pártkongresszus tiszteletére versenyre kelt az orosházi és a Medgyesegyházi Gépállomás Az orosházi és Medgyesegyhá­zi Gépállomás dolgozói elhatároz­ták, hogy egész éves szocialista munkaversenyre lépnék egymással a termelési eredmények növelése, a gépek jobb kihasználása és a költségek csökkentése érdekéiben. A versenyt a két gépállomás párt­­titkárai, vezetői és szakszervezeti titkárai közösen értékelik pont­­rendszer alapján, s az a gépállo­más lesz a győztes, amelynek dol­gozói legtöbb pontot gyűjtenek, így többek között 20—20 pontot ír­nak jóvá a pártkongresszus tiszte­letére tett vállalás teljesítéséért, és az ez évi termelési terv telje­sítéséért. Az éves terv túlteljesítésének minden egy százaléka további egy jó pontot jelent. Figyelembe veszik az egy szántó­traktor-egységre eső szántás mennyiségét, az egy aratógépre eső átlagteljesítményt és a kom­­bájnolási terv teljesítését. Mind két gépállomás vállalta, hogy ÁC 400-as kombájnokkal átlag 180, ÄCD kombájnokkal 220, B 62-es kombájnokkal átlag 300, SzK 3-as és SzK 4-es kombájnokkal átlag 400 hold kalászost aratnak le. A verseny pontjai között szerepel a traktormunkóra fordított erő- és és munkagép javítási és anyag­költség, az egy normálholdra eső munkabér és üzemanyagfogyasz­­tás, a szövetkezeti erőgépek főja­vítása, a baleset miatt kiesett munkaórák száma és a szocialista brigádmozgalomban elért eredmé­nyek is. A két gépállomás 1500—1500 forinttal közös versenyalapot létesít, s együttesen három zászlót készítenek. Ezek közül kettő vándorzászló lesz, amelyeket hónaponként a legjobb eredményt elérő két trak­torosbrigádnak adnak át. A har­madik zászlót év végén kapja a tervét legjobban teljesítő brigád. A közös alapból a verseny értéke­lése után (jövő év februárjában) a „nyertes” gépállomás 1800, a „vesztes” gépállomás pedig 1200 forint erejéig üdülted a verseny­ben legjobb eredményt elérő dol­gozóit, közös üdülőhelyen. A versenyszerződés aláírása után a Medgyesegyházi Gépállomás dolgozói külön vállalást is tettek a VIII. kongresszus tiszteletére. Többek között vállalták, hogy az évi 159 ezer normálhold tervfel­adat helyett 161 ezer normálhol­dat teljesítenek. Ezenbelül a 4700 kát. hold kombájnaratási tervüket 5600 holdra teljesítik, s ezer hold­dal túlteljesítik az össz-aratásd tervet. Ugyancsak ezer holddal akarják túlteljesíteni a tarlóhán­­tási és 500 holddal a mélyszán­tási tervet, s vállalják, hogy a cséplést augusztus 20-ra befeje­zik gépállomásuk körzetében. A továbbiakban azt vállalták a Medgyesegyházi Gépállomás dol­gozói, hogy október 10-ig befeje­zik a kora őszi, november 20-ig pedig az őszi búza vetését, s az ossz őszi vetéstervüket 15 száza­lékkal túlteljesítik. .Mindezt a nagyszerű tervteljesítést 350 ezer forint önköltségmegtakarítás mel­lett akarják elérni a gépállomás dolgozói. Csaknem 119 ezer hold kukoricát kapáltak meg másodszorra kézi és gépi erővel — Eddig 4450 hold földbe került másodvetés — Megyénk termelőszövetkezetei kiegyelték a cukorrépa 99,7 száza­lékát, lemaradás jóformán csak az orosházi tsz-ekben van, ahol a cu­korrépa egy részét másodszorra kellett vetni. A cukorrépa mély­kapálása 92,2 százaléknál tart. Békéscsabán, a békési és a gyomai járásban teljes egészében befeje­ződött a cukorrépa kapálása, vi­szont a szarvasi járásban 65, a sarkadi járásban 80, az orosházi járásban pedig 83 százaléknál tar­tanak vele. A kukorica első gépi kapálása 100 százalékig, első kézi kapálása pedig 96,4 százalékig van befejez­ve megyénk területén. A terme­lőszövetkezetek fogaterővel, saját és gépállomási kultivátorokkal hozzáláttak a kukorica második gé­pi kapálásához is. Eddig gépi és fo­gaterővel 73 629, kézi erővel pedig 45 279 holdat kapáltak meg. A napraforgó első kapálása 97,5, a Műszaki újítások és divatos nyári készítmények a Békéscsabai Ruhagyárban A Békéscsabai Ruhagyárban a kézi munka megkönnyítésére a műszaki dolgozók újításai alap­ján két automata-gépet helyeztek üzembe a közelmúltban. Elkészült a gomblyukvarró-gépekre felsze­relhető, továbbító automata proto­típusa, mely előzetes számítások szerint naponta kétszázalékos ter­melésnövekedést eredményez majd. A fizikai munka megköny­­nyítésére állították üzembe az au­tomata anyagterítőgépet. A hazai ruhagyárakban eddig két helyein külföldi gép működött. Ezekkel szemben a Békéscsabán készített automata-berendezés előnye, hogy a 16 méter hosszúságú anyagokat úgy teríti egymás fölé, hogy azo­kat már nem kell utánailleszteni, tehát az anyagtömböt azonnal le­het szábni. Keresett cikkeket ad az idei nyáron a kereskedelemnek a gyár. Hatvan forintos áron divatos fres­kó-anyagokból 22 ezer apacsing kerül az üzletekbe. második kapálása pedig 43,2 száza­lékig fejeződött be az elmúlt hét végéig. Termelőszövetkezeteink az elmúlt héten is vegyszerezték a kukoricában lévő gyomot s most már 3445 holdra növekedett a di­­konirttal megpermetezett terület. Legtöbb vegyszeres gyomirtást az orosházi termelőszövetkezetek végeztek, 1252, és a szarvasi járás termelőszövetkezetei 876 holdon. Megyeszerte javában halad a lucerna és a vöröshere második kaszálása. Termelőszövetkezeteink összesen 3268 hold lucernát ka­száltak le eddig. Legtöbbet a szeg­halmi járásban: 1065 holdat és a mezőkovácsházi járásban 970 hol­dat. A vörösheréből 1785 hol­dat vágtak le termelőszövetkeze­teink. Ebből a békési járás 862 holdat, a gyulai járás és Gyula vá­ros termelőszövetkezetei pedig 628 holdat. A sok különböző munka mellett termelőszövetkezeteinkben az őszi takarmánykeverék betakarításá­val párhuzamosan vetik a másod­növényt is. Eddig 4450 holdba ke­rült másodnövény, ebben benne van a jégverés után kiszántott terület is. A sarkadi járásban ed­dig 680, az orosházi járásban 788, a mezőkovácsházi járásban pedig 950 holdba került másodvetés. Hét mezőgazdasági szakember utazik megyénkből külföldi tanulmányútra A Földművelésügyi Miniszté­rium tájékoztatási osztálya érté­kelte a megyei tanács felterjesz­tése alapján megyénk bemuta­tó gazdasagainak és szaktanács­­adóinak eddigi munkáját. A leg­jobban kitűnt szaktanácsadók közül június 17 és augusztus 11-e között heten utaznak el a Szovjetunióba és az NDK-ba tanulmányútra. Ma, július 17- én indul a Német Demokra­tikus Köztársaságba Lehoczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómusa és Nagy Gábor, a tótkomlósi Vi­harsarok Tsz főagronómusa, Kiss Endre, a Hidasháti Állami Gazdaság főállattenyésztője és Szatmári Sándor, az eleki Lenin Tsz főagronómusa 18-án kel út­ra a Szovjetunióba. Lángos László, az Orosházi Mezőgazda­­sági Technikum tangazdaságá­nak főagronómusa és Misik La­jos, a kondorosi Dolgozók Tsz főagronómusa június 23-án, Szabó István, az endrődi Béke Tsz elnöke pedig augusztus 11- én indul tanulmányútra a Szov­jetunióba. BÉKÉS MEGYEI » Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek]

Next

/
Thumbnails
Contents