Békés Megyei Népújság, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1962. JŰNITTS 17., VASÄRNAP XVH. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM A közösség érdekei szerint Annyira megszoktuk már, hogy az emberek szinte egységes akarattal dolgoznak saját maguk és társadalmunk jólétének további növelésén, egyre csökken az önző, a spekuláns. A spekuláló jelzővel persze nem csak, és nem főleg azokat illették régebben sem, akik " mások rovására akartak előnyökhöz jutni, hanem azokat is, akik gondolkodtak, töprengtek, mit hogyan lehet jobban megcsinálni hogyan lesz az előnyösebb saját maga és családja számára. Most már egyre több azoknak az embereknek a száma, akik spekulálás közben nem hagyják számításon kívüli a nagyobb család, a nép érdekeit sem. Ilyenek azok az ezrek és ezrek, akik termelési és hizlalást szerződéskötéskor nemcsak a saját érdekeiket nézik, hanem azért is nevelnek és hizlalnak szerződésre, hogy ezáltal biztosítva legyen, stabil és nem pedig hullámzó árakon a társadalom élelmiszer-ellátása. Vannak azonban megyénkben jó néhányan, akik éppen a piaci árak ingadozására számolva nem kötnek termelési szerződést. Számos olyan ember nevét tudnám összegyűjteni jegyzetfüzeteimből, akik eldicsekedtek azzal, hogy hány süldőjük, libájuk^ csirkéjük és kacsájuk van, de szerződést nem, vagy csak éppen azért kötöttek néhány darabra, hogy „ne zaklassák” őket a földművesszövetkezet felvásárlói. „Nem merjük leszerződni — mondják —, félünk, hogy baj éri a jószágot.” A kifogás mögött olyan számítás van, hátha jóval magasabbra kerekedik a piaci ár a szezon idején a szerződött árnál. Olyan számítás ez, amit nem lehet és nem is szabad bűnül felróni az illetőnek. Hiszen leginkább rövidlátásból, a társadalom érdekeinek figyelmen kívül hagyásából eredő gondolkodás ez az esetek többségében, mint önző kapzsiság. Bizonyság erre, hogy azokban a községekben, ahol a felvásárló szervek mellett a termelőszövetkezeti, vezetők is törődnek a közellátást biztosítani hivatott szerződéses állatneveléssel és hizlalással, és sikere érdekében ismertetik a szerződéskötés egyéni és társadalmi előnyeit, ott mind kevesebb a piaci áringadozásra számítók száma. Csakhogy kevesen vannak azok, akik rendszeresen igyekeznek felvilágosítani és a közös érdekek figyelembe vételére nevelni az embereket. Ezért dicséretes az örméngkúti Egyetértés Tsz pártszervezetének kezdeményezése, hogy a tsz minden egyes párttagja hat sertésre köttessen hizlalási szerződést a háztáji gazdaságokból. Pedig az örménykúti szövetkezeti gazdák már több mint 350 sertésre kötöttek szerződést, de a saját szükségletüket figyelembe véve, az idén mintegy 650— 700-ra van szerződési lehetőségük. A párttagok minden bizonynyal teljesítik megbízatásukat, mert aligha lesz nehéz megértettetni a sertéssel rendelkező szövetkezeti gazdákkal, hogy ha Szebegyinszki Mihálynak előnyös 8, Klimaj Mihálynak 5, Arnóczki Pálnak és Krajcsovics Andrásnak 4—í sertésre szerződést kötni a háztájiból, cikkor az előnyös másnak is, mindenkinek. Az örménykúti kezdeményezés lényege: felvilágosítani, meggyőzni a szövetkezeti gazdákat, hogy ha van sertés, és így is, úgy is hizlalva akarják értékesíteni, akkor ne várjanak majd össze] vagy télen jelentkező vevőre, ne a piacra tartogassák bizonytalan árért, hanem szerződtessék le az Állatforgalmi Vállalattal. Ezt a kezdeményezést helyes volna elterjeszteni megyénk minden termelőszövetkezetében és nemcsak a sertésekre, hanem a háztájiban értékesítésre szánt baromfinak és víziszárnyasnak legalább a feléré. Ez annál is inkább helyes volna, mert például a keltetőállomásokról eddig a háztáji gazdaságokba került 1,3 millió naposcsibének csak egy ötödére kötöttek szerződést. A földművesszövetkezetek hibája is ez, mert könnyebbnek tartották kiosztani a naposcsibéket, mint meggyőzni az igénylőket a szerződéskötés jelentőségéről és fontosságáról. A keltetőállomásokról kivitt, de a háztájiban kotlóssal keltetett csibéknek is nagyobb hányadára tart számot a népgazdaság, mint amennyire eddig szerződést kötöttek, azért, hogy el tudja látni a nagyvárosok, de főleg az iparvidékek lakosságát. A gyári munkások azon törik állandóan a fejüket, vagyis a szó igaz értelmében mindig azt számítgatják, hogy minél jobb minőségű iparcikkéi, minél tökéletesebb földművelő gépekkel és eszközökkel lássák el a szövetkezeti gazdákat, s ennek a törekvésüknek rengeteg kézzel fogható, termést növelő bizonyítéka van. Éppen ezért nem hagyhatják a termelőszövetkezeti kommunisták, de egyetlen szövetkezeti gazda sem, hogy közülük bárki is arra számítson, hogy a kereslet-kínálatot meglovagolva minél magasabb árért adja el a háztájiban nevelt sertést és baromfit a piacon — az ipari munkásnak. Az elmúlt évek folyamán nagyon sokan leszoktak az ilyen értelmű számításról, s még többen szoknak le, ha az örménykúti kommunisták példájára szervezett, felvilágosító- és nevelőmunkát indítanak megyénk termelőszövetkezeteinek pártszervezetei. Kukk Imre A pártkongresszus tiszteletére versenyre kelt az orosházi és a Medgyesegyházi Gépállomás Az orosházi és Medgyesegyházi Gépállomás dolgozói elhatározták, hogy egész éves szocialista munkaversenyre lépnék egymással a termelési eredmények növelése, a gépek jobb kihasználása és a költségek csökkentése érdekéiben. A versenyt a két gépállomás párttitkárai, vezetői és szakszervezeti titkárai közösen értékelik pontrendszer alapján, s az a gépállomás lesz a győztes, amelynek dolgozói legtöbb pontot gyűjtenek, így többek között 20—20 pontot írnak jóvá a pártkongresszus tiszteletére tett vállalás teljesítéséért, és az ez évi termelési terv teljesítéséért. Az éves terv túlteljesítésének minden egy százaléka további egy jó pontot jelent. Figyelembe veszik az egy szántótraktor-egységre eső szántás mennyiségét, az egy aratógépre eső átlagteljesítményt és a kombájnolási terv teljesítését. Mind két gépállomás vállalta, hogy ÁC 400-as kombájnokkal átlag 180, ÄCD kombájnokkal 220, B 62-es kombájnokkal átlag 300, SzK 3-as és SzK 4-es kombájnokkal átlag 400 hold kalászost aratnak le. A verseny pontjai között szerepel a traktormunkóra fordított erő- és és munkagép javítási és anyagköltség, az egy normálholdra eső munkabér és üzemanyagfogyasztás, a szövetkezeti erőgépek főjavítása, a baleset miatt kiesett munkaórák száma és a szocialista brigádmozgalomban elért eredmények is. A két gépállomás 1500—1500 forinttal közös versenyalapot létesít, s együttesen három zászlót készítenek. Ezek közül kettő vándorzászló lesz, amelyeket hónaponként a legjobb eredményt elérő két traktorosbrigádnak adnak át. A harmadik zászlót év végén kapja a tervét legjobban teljesítő brigád. A közös alapból a verseny értékelése után (jövő év februárjában) a „nyertes” gépállomás 1800, a „vesztes” gépállomás pedig 1200 forint erejéig üdülted a versenyben legjobb eredményt elérő dolgozóit, közös üdülőhelyen. A versenyszerződés aláírása után a Medgyesegyházi Gépállomás dolgozói külön vállalást is tettek a VIII. kongresszus tiszteletére. Többek között vállalták, hogy az évi 159 ezer normálhold tervfeladat helyett 161 ezer normálholdat teljesítenek. Ezenbelül a 4700 kát. hold kombájnaratási tervüket 5600 holdra teljesítik, s ezer holddal túlteljesítik az össz-aratásd tervet. Ugyancsak ezer holddal akarják túlteljesíteni a tarlóhántási és 500 holddal a mélyszántási tervet, s vállalják, hogy a cséplést augusztus 20-ra befejezik gépállomásuk körzetében. A továbbiakban azt vállalták a Medgyesegyházi Gépállomás dolgozói, hogy október 10-ig befejezik a kora őszi, november 20-ig pedig az őszi búza vetését, s az ossz őszi vetéstervüket 15 százalékkal túlteljesítik. .Mindezt a nagyszerű tervteljesítést 350 ezer forint önköltségmegtakarítás mellett akarják elérni a gépállomás dolgozói. Csaknem 119 ezer hold kukoricát kapáltak meg másodszorra kézi és gépi erővel — Eddig 4450 hold földbe került másodvetés — Megyénk termelőszövetkezetei kiegyelték a cukorrépa 99,7 százalékát, lemaradás jóformán csak az orosházi tsz-ekben van, ahol a cukorrépa egy részét másodszorra kellett vetni. A cukorrépa mélykapálása 92,2 százaléknál tart. Békéscsabán, a békési és a gyomai járásban teljes egészében befejeződött a cukorrépa kapálása, viszont a szarvasi járásban 65, a sarkadi járásban 80, az orosházi járásban pedig 83 százaléknál tartanak vele. A kukorica első gépi kapálása 100 százalékig, első kézi kapálása pedig 96,4 százalékig van befejezve megyénk területén. A termelőszövetkezetek fogaterővel, saját és gépállomási kultivátorokkal hozzáláttak a kukorica második gépi kapálásához is. Eddig gépi és fogaterővel 73 629, kézi erővel pedig 45 279 holdat kapáltak meg. A napraforgó első kapálása 97,5, a Műszaki újítások és divatos nyári készítmények a Békéscsabai Ruhagyárban A Békéscsabai Ruhagyárban a kézi munka megkönnyítésére a műszaki dolgozók újításai alapján két automata-gépet helyeztek üzembe a közelmúltban. Elkészült a gomblyukvarró-gépekre felszerelhető, továbbító automata prototípusa, mely előzetes számítások szerint naponta kétszázalékos termelésnövekedést eredményez majd. A fizikai munka megkönynyítésére állították üzembe az automata anyagterítőgépet. A hazai ruhagyárakban eddig két helyein külföldi gép működött. Ezekkel szemben a Békéscsabán készített automata-berendezés előnye, hogy a 16 méter hosszúságú anyagokat úgy teríti egymás fölé, hogy azokat már nem kell utánailleszteni, tehát az anyagtömböt azonnal lehet szábni. Keresett cikkeket ad az idei nyáron a kereskedelemnek a gyár. Hatvan forintos áron divatos freskó-anyagokból 22 ezer apacsing kerül az üzletekbe. második kapálása pedig 43,2 százalékig fejeződött be az elmúlt hét végéig. Termelőszövetkezeteink az elmúlt héten is vegyszerezték a kukoricában lévő gyomot s most már 3445 holdra növekedett a dikonirttal megpermetezett terület. Legtöbb vegyszeres gyomirtást az orosházi termelőszövetkezetek végeztek, 1252, és a szarvasi járás termelőszövetkezetei 876 holdon. Megyeszerte javában halad a lucerna és a vöröshere második kaszálása. Termelőszövetkezeteink összesen 3268 hold lucernát kaszáltak le eddig. Legtöbbet a szeghalmi járásban: 1065 holdat és a mezőkovácsházi járásban 970 holdat. A vörösheréből 1785 holdat vágtak le termelőszövetkezeteink. Ebből a békési járás 862 holdat, a gyulai járás és Gyula város termelőszövetkezetei pedig 628 holdat. A sok különböző munka mellett termelőszövetkezeteinkben az őszi takarmánykeverék betakarításával párhuzamosan vetik a másodnövényt is. Eddig 4450 holdba került másodnövény, ebben benne van a jégverés után kiszántott terület is. A sarkadi járásban eddig 680, az orosházi járásban 788, a mezőkovácsházi járásban pedig 950 holdba került másodvetés. Hét mezőgazdasági szakember utazik megyénkből külföldi tanulmányútra A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatási osztálya értékelte a megyei tanács felterjesztése alapján megyénk bemutató gazdasagainak és szaktanácsadóinak eddigi munkáját. A legjobban kitűnt szaktanácsadók közül június 17 és augusztus 11-e között heten utaznak el a Szovjetunióba és az NDK-ba tanulmányútra. Ma, július 17- én indul a Német Demokratikus Köztársaságba Lehoczki Mihály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főagronómusa és Nagy Gábor, a tótkomlósi Viharsarok Tsz főagronómusa, Kiss Endre, a Hidasháti Állami Gazdaság főállattenyésztője és Szatmári Sándor, az eleki Lenin Tsz főagronómusa 18-án kel útra a Szovjetunióba. Lángos László, az Orosházi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának főagronómusa és Misik Lajos, a kondorosi Dolgozók Tsz főagronómusa június 23-án, Szabó István, az endrődi Béke Tsz elnöke pedig augusztus 11- én indul tanulmányútra a Szovjetunióba. BÉKÉS MEGYEI » Ara 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek]
